Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

1980. szeptember 2., kedd Francia fesztiválszervezők megyénkben Sorozat indul a tévében Shakespeare vagy John Mortimer? Négy éve, hogy a gyomai Körösmenti szövetkezeti nép­táncegyüttes meghívást ka­pott a montoirei nemzetközi néptáncíesztiválra. Az indu­lást hosszas, gondos felké­szülés előzte meg akkoriban, nem csoda hát, ha nagy si­kert aratott a francia ven­déglátók körében a magyar együttes produkciója. A kap­csolat azóta is tovább erő­södött, mígnem a fesztivál néhány szervezője elhatároz­ta, felkerekedik, s megnézi hogyan, milyen környezetben élnek gyomai barátaik. Így kezdődött, s most a napok­ban már békéscsabai szál­láshelyük, a Körös Hotel előtt beszélgettünk a csoport vezetőjével: Morissoneau Marc-kal és feleségével, Mo­rissoneau Marie Jeanne-nal. Körünkben volt Putnoki Ele­mér, a gyomai művelődési ház igazgatója is. — A fesztivál szervezőinek egy része, s azok a barátok, ismerősök jöttek velünk — mondja a francia csoportve­zető —, akik a környéken laknak, és mindig eljönnek, figyelemmel kísérik a feszti­vál eseményeit. Összesen 42- en vagyunk itt. Láttuk Buda­pestet, a Balatont, s körül­néztünk itt a megyében. Szarvason, Gyulán, Endrő- dön ... Hogy mi tetszett a legjobban? Nehéz tenne bár­melyik helyet is kiemelnem, hiszen számunkra élmény volt minden látnivaló. In­kább a fogadtatásról beszél­nék, a figyelmességről, amellyel körülvettek minket, bárhová is mentünk ... — Még szerepel a prog­ramban egy gyomai kirán­dulás — kapcsolódott a be­szélgetésbe Putnoki Elemér. — A Körösmenti együttes ma esti felléptét nagy ér­deklődéssel várják ... Aztán búcsúvacsora, s szombaton indulnak haza ... — Nem tudjuk, eljutunk-e még ide — szólalt meg is­mét Morissoneau Marc —, hiszen nem kicsi a távolság, ami közöttünk van, ám az biztos, hogy barátainknak, is­merőseinknek elmondjuk, mi mindent láttunk, s hogy jöj­jenek ők is Magyarországra. Felesége eddig csendben fi­gyelte a hosszas beszélgetést — hisz tolmács segítségével értetjük meg magunkat —, ám később ő is megszólalt : — Reméljük, vendéglátó­inkat hamarosan viszontlát­juk a mi hazánkban. Évente egyszer, augusztus 13-án ren­dezzük meg a fesztivált, melyre 7 külföldi ország kép­viselőit hívjuk meg. Gyomai barátainkkal szívesen talál­koznánk ismét... N. Á. Búcsú — iskola előtt Három csoportban jöttek, csaknem 350-en. Hat évvel ezelőtt még a névadójára ké­szülődött a békéscsabai Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da. Aprócskák voltak, még nemigen értették, mi törté­nik körülöttük. Aztán telt­múlt az idő, s háromévesen ismét kedves meghívásnak tettek eleget, amikor Télapó­ünnepséget rendezett nekik a TÜSZSZI. Most végre elér­kezett augusztus 31., és is­mét felkereshetik — szüleik kezét fogva — a városi ta­nács dísztermét. A gyerekek­kel szemben sokatmondó kép: egy kisfiú és egy kis­lány — iskolatáskával... Előtte hatalmas virágkosár. Szemben az ünnepeltek, akiktől most, hogy iskolába mennek, -elbúcsúznak a TÜSZSZI dolgozói. Előbb Betkó Katalin, az iroda vezetője köszönti őket, majd a kedves szavak után megkezdődik a műsor. „Ha a fának volna lába, ő is jár­na iskolába...” Versek, me­sék, dalok hangulatos egyve­lege. Jó hallgatni őket. Még a szülők is érdeklődéssel hallgatják a műsort, ha fél szemmel gyermekük fejecs­kéjét figyelik is, ott elöl, az ünnepi széksorokban ... Húszperces műsor, nem is sok, nem is kevés. Aztán jön a várva várt pillanat, kioszt­ják az ajándékokat. Egy TÜSZSZI-emblémával ellá­tott táska vagy tarisznya — ki minek használja —, egy trikó és egy mesekönyv. El- bűvölten nézegetik, alig akar­nak hazamenni. Jól érezték magukat, sokáig emlékez­nek majd a hangulatos mű­sorra, a kedvességre, amely- lyel vasárnap délelőtt körül­vették őket. Nagy Ágnes Szórakoztató műsor kisdobosoknak Varázsgömb címmel új szórakoztató összeállítás-so­rozattal kedveskednek akis­dobosoknak szeptembertől a televízió munkatársai. A gyermekek körében népsze­rű Papírsárkány örökébe lé­pő műsorokban — amelyek­re a tervek szerint negyed­évenként kerül sor — egy­aránt lesz természettudomá­nyos ismeretterjesztés, zene, s bemutatnak gyermekalko­tásokat, rajzfilmeket, mese­játékokat is. Az epizódokat egy-egy fpgalom vagy tárgy kapcsolja össze. Az első adást szeptember 14-én, vasárnap délelőtt ve­títik. A háromnegyedórás műsor vezérmotívuma az élő­világ és a gyermekek kap­csolata. Ma este hatrészes angol tévéfilmsorozat kezdődik William Shakespeare életé­ről, John Mortimer Will Shakespeare című regénye és abból készült forgató- könyve alapján. Vajon mit nyújt a képernyőn ez a bá­tor vállalkozás? Szétoszlat­ja-e az angolok nemzeti bárdja körüli homályt? Fény derül-e eddig ismeretlen életrajzi motívumokra? „The Great Unknown” (a nagy ismeretlen), mondják Shakespeare-re, hiszen pá­ratlan kincsű életműve (amelyben sosincs egyértel­műen önmagára utaló meg­jegyzés), és ugyancsak na­gyon gazdag, nemzetközi Shakespeare-kutatás és át­fogó Shakespeare-irodalom ellenére nem sokat tudunk ma sem a drámaíró életé­ről, műveinek hátteréről. Csupán annyi biztos, hogy Anne Hathaway-t (felesé­gét) és három gyermekét hagyta Stratfordban, és el­ment Londonba, hogy a színháznak élhessen. Csak küldetésének teljesítése után, szinte csak meghalni tért vissza oda, családjához. Shakespeare, a legkortár- sabb klasszikus, vagy leg­klasszikusabb kortárs — bár egyedülálló magaslatok­ra ért nemzeti és világiro­dalomban egyaránt — még­is Anglia fénykorának csak egyik fényforrása volt. Az Erzsébet-kori erős királyság érdemeként szabad lett az út a polgárság gazdasági és politikai fejlődése előtt. A királynő és a polgárság kö­zötti, a feudális urak és kis­királyok elleni szövetség produktívnak bizonyult, ser­kentette a termelést, a ke­reskedelmet. Igazi kapita­lista fejlődés alakult ki, s ezzel együtt többek között a nagyvárosi gazdasági élet, a városias szórakozás. A fo­gadók, kocsmák udvara, a vándorkocsik után 1576-ban létrejött az első nyilvános színház Európában, ez volt a londoni „The Theatre”. 1598-ban alakult a másik színház, amely Shakespeare életében oly jelentős szere­pet játszott, a „The Globe”. Legendás tehetség, legen­dás korszak. És Shakespeare- ék úgy akartak játszani, hogy önmaguknak és a publikumnak örömöt sze­rezzenek, szórakozzanak együtt, korukat tükrözzék, az egész társadalmukat a színpadra hozzák. Nagy gon­dot fordítottak a szép, él­vezhető beszédre, s arra, hogy mindenkit bevonjanak a játékba. Talán az ő érde­mük is volt kicsit, hogy a csavargóknak tartott színé­szeket és színpadi szerzőket lassan kezdték' emberszámba venni Londonban ... Kedvező körülmények, nagy egyéniségek, és ellent­mondások. A népi kultúra hagyományaira, a középko­ri egyházi ünnepi játékokra, az antik dráma játékmód­jára építve, történelmi drá­mákat és krónikákat fel­használva alkottak Shakes­peare és kortársai. Műveik­kel jelentősen hozzájárul­tak a polgári öntudat kiala­kulásához — noha a kirá­lyi udvar kegyét élvezték. Ráéreztek történelmi ösz- szefüggésekre, jól látták a későbbi korok igazát, szim­patizáltak a néptömegekkel, az eljövendő idők alakítói­val. Vajon kik kerülnek kép­ernyőre az angolok nagy nemzeti bárójával együtt a kortársak közül ? Christo- pher Marlowe, a II. Edward, A máltai zsidó, a Tamerlán, az első Faust-dráma szerző­je, a zseniális kortárs — sajnos, nem lett sorstárs, mert túl korán életét vesz­tette kocsmai verekedésben, s ráadásul egy nem is túl­ságosan értékes nőért —, szerepel az első részben. De vajon megismerkedhetünk-e a többiekkel is? Az alig kevésbé tehetséges, és alig kevésbé vagány színészek­kel és drámaírókkal, mint például Ben Jonson, vagy John Lyly, George Peele, Robert Greene, akik meg­jelennek Szántó György A földgömb (Móra Könyvkiadó, Budapest, 1971) című regé­nyében. Vagy „a természet halhatatlan poétája” mellett eltörpül minden más nagy­ság? Itt is a „második” vesz­tes lesz, és árnyékban ma­rad az utókor számára? Akárcsak Goethe mellett Schiller, vagy még inkább Goethe és Schiller árnyé­kában Herder, aki nélkül talán a másik kettő sem... És Shakespeare-ből vajon Marlowe nélkül... ? Azt hiszem, akár Shakes­peare és kortársainak élete, művészete, akár a rene­szánsz ember, akár az an­gol színház áll is majd e sorozat középpontjában, nem unatkozunk a képernyő előtt. Vajon róluk tudunk-e meg többet, vagy inkább arról, hogy látja őket ma John Mortimer? Niedzielsky Katalin Jó lenne olyan magasztos és szépen csengő mondatokat leírni, amelyekkel a házigaz- da-igazgató-pedellus forma Bodrogi Gyula nyugtatgatta, vigasztalta, csábítgatta az utolsó „szabad szombat” ké­ső délutánján a tévék előtt ülőket az Iskolanyitogató cí­mű zenés irodalmi összeállí­tás prológjában. Jó lenne, de ... De minek? Én is tu­dom, te is tudod, mindany- nyian tudjuk, hogy megkez­dődött a tanév. Hogy a fo­gadalmak nagy részéből semmi nem lesz. Nem azért írom ezt, mert eleve nem hi­szek benne, hanem azért, mert a fogadalmak gyakran nélkülözik azt a bizonyos reális alapot. Persze, nem ebben van a hiba ... Van egy olyan érzésem, miszerint a műsor ajánlása is félresikerült. Mert „szü­lőknek, tanároknak és gye­rekeknek” ajánlották. Azaz: mit szeretnének a gyerekek ebben a tanévben a tanárok­tól, a szülőktől — csak kap­ni... Mert: „Mind nagyobb leszek, de mind butább va­gyok” hallottuk. És ez is egy fogadalom. A tévé képernyő­jéről. * A természettudományos képtelenségek színes és meg­hökkentő tárházának felvo­nultatása ezután következett. Kosztolányi, Orbán Ottó, Romhányi József, Nemes Nagy Ágnes klasszikus és ér­tékes versei, írásai közé si­került a szerkesztőnek, for­gatókönyvírónak, rendezőnek olyan bárgyúságokat, már- már idétlen versikéket (?) becsempésznie, amelyeknek sete-sutaságain, logikátlan képtelenségein nemcsak a ta­nárok és szülők, de az alsó­tagozatos gyermekek is le- gyintően somolyoghattak. Sajnos a nagy név, a pár ki­tűnő alkotás akkor nem ké­pes a műsorcsokrot széppé, tartalmassá tenni, ha dilet­táns kórómaradványok is be­lekeverednek. Be kell lát­nunk: a néző, a közönség megtartja magának azt a jo­got, hogy a silányat figyel­je. Főleg akkor, ha az van túlsúlyban. Bosszantóan és zavaró többségben. Elnyom­va a jószándékúságot, az egész értékét. Kár, hogy így sikerült Kar­dos Ferenc rendező Iskola- nyitogatója. De remélhető, hogy akik látták, nem ennek mondandóját, hanem a mű­velődési miniszter vasárnap délután éppen Békéscsabáról sugárzott évnyitó beszédé­nek lényegét, a hiányosságo­kat feltáró, értékes iránymu­tatását szívlelik meg. Mert Pozsgay Imre „fogadalma” reális alapú ... (Nemesi) Fotó: Gál Edit MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Szervezetünk védővonalai. 8.55: Népdalok, néptáncok. 9.44: A vietnami kultúra hete. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika. 11.40: Utazás a Balaton körül. Eötvös Károly útirajza rá­dióra alkalmazva. XIV. rész. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 15.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.23: Robi, Tóbi és a Töfröcsó. Fantasztikus rádiójáték gyerekeknek. 16.05: A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pén. 16.35: Haydn: G-dúr trió. No. 31. 17.07: Mozgásterek. Riport. 17.32: Két filmdal. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Évszázadok mesterművei. 20.12: A fájdalom nyomában. II. rész. 20.52: Kotlán Olga népdalokat énekel. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Giuseppe Valdengo opera­áriákat énekel. 22.50: Meditáció. 23.00: Yehudi Menuhin hegedül, Gerald Moore és Kentner Lajos zongorázik. 23.41: Bemutatjuk új felvételűn; két. 0.10: Dzsessz!elvételeinkből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Mertens rézfúvós együt­tes játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.36: Zenedélelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiákoktól. 13.29: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . .. 16.33: Csúcsforgalom — Debre­cen. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Nótacsokor. 19.20: Készülődés az olaj utáni évekre. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Comélia emléktárgyai. Krúdy Gyula elbeszélése rádióra alkalmazva. 20.55: Örökzöld dallamok. 21.55: Rózsavölgyi-verbunkosok, Szentirmay-nóták. 22.30: Gonda János szerzemé­nyeiből. 23.15: Jacobl Viktor operettjei­ből. ni. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Hamupipőke. Részletek Rossini operájából. 10.35: Dzsessz. 11.05: Rátóti humorfesztivál. 11.45: A zeneirodalom remekmű­veiből. 13.05: Kamaramuzsika. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.20: Romantikus muzsika. 16.05: Liliana Bárévá és Nikola Nikolov operaáriákat éne­kel. 16.35: A Skorpió és a7 Edda együttes felvételeiből. 17.15: Labirintus. 17.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 18.00: Szimfonikus zene. 19.05: Katedra. 19.35: Modern írók portréi. 19.55: A varázsfuvola. Részletek Mozart operájából. 20.50: A bécsi Concentus Musi- cus kamarazenekar Bach- felvételeiből. 21.56: XX. századi zeneszerzők műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. A Blood Sweat and Tears együttes játszik. 17.15: Az új tanév kezdetén. Ri­porter: Pálréti Ágoston. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium kórusa énekel. 17.35: Energiapolitika. Riporter: Balogh György. 17.45: Világhírű szórakoztató ze­nekarok műsorából. James Last zenekara játszik. 18.00: Alföldi krónika. A Neoton együttes új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 8.00: Továbbképzés pedagógu­soknak. Fizika ’78. 6. osz­tály. Az új általános isko­lai fizikatanterv. (f.-f.) 8.40: Rajz. 1. osztály. A rajzfej­lődés. (f.-f.) 9.20: Fizika ’79. 7. osztály. Elektromosság, (f.-f.) 10.00: Környezetismeret. 3. osz­tály. Kölcsönhatások az élettelen természetben. L rész. (f.-f.) 10.35: Óvodások filmműsora. Kis- film-összeállítás: l. Kutya, macska és a hűtőszekrény. Lengyel rajzfilmsorozat, (ism.) 2. öregapó is téved­het. Szovjet bábfilm, (ism.) 10.55: Idesüss! Ajánlóműsor gye­rekeknek. (Ism., f.-f.) 14.00: Továbbképzés pedagógu­soknak. Fizika '80. 8. osz­tály. A testek mozgása, (f.-f.) 14.40: Világnézeti alapfogalmak a középiskolás tananyagban. Az anyagfogalom, (f.-f.) 15.20: Neveléslélektan. Demokra­tizmus a nevelésben. I. rész. (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Klasszikusok a képernyőn: Antigoné. Szophoklész tra­gédiájának tévéváltozata, (ism., f.-f.) 17.50: Sakk-matt. 18.10: Reklám, (f.-f.) 18.15: Szép életkor. A Horizont Szerkesztőség műsora. 18.40: A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Will Shakespeare. Angol tv-filmsorozat. VI/1. rész: A halott költő. 20.50: Még egyszer . . . Angol ze­nés film. 21.20: Találkozások a számítás­technikával. VII/5. rész. 22.05: Kiindulási pont. Magyarul beszélő lengyel film. 22.30: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 20.00: A Mann együttes búcsú­hangversenye. Angol zenés film. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Bolgár színházi képeslap, (f.-f.) BUKAREST 10.00: A tabló című film ism. 15.00: Hírek. 15.05: Szünidei képernyő. 15.55: Turisztikai útikalauz. 16.20: Görögország történelme és jelene. 16.35: Ifjúsági klub. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.55: A balkáni országok folk­lórfesztiválja. 19.15: Tv-szinház. 20.45: Líránk nagyjai. 21.05: Tv-hiradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Gyermekműsor. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Belpolitika. 20.55: A bokszoló — Japán film. n. MŰSOR 18.00: Kis koncert. 19.00: Az ember és barátai. 20.00: Zenebolt — show-műsor. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Dokumentumműsor. 22.00: Költői derű. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor. Előttem az élet, 8 órakor: Szök- tetés. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady, 4 órakor: A rej­telmes sziget, 6 és 8 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Bé­késcsabai Terv: Sógorok, sógor­nők. Gyulai Erkel: A trombitás. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A ka­tona és a7 elefánt, 6 órakor: Bosszúvágy, 8 órakor: Mozidisz­kó. Orosházi Partizán: Evezz egyedül. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Walt Disney állatbiro­dalma, 8 órakor: Éjszakai csend­ben, 22 órakor: Hét tonna dollár. Csábtalan nyitogató

Next

/
Thumbnails
Contents