Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

1980. szeptember 6., szombat Munkásőrök és polgárvédelmiek közös gyakorlaton Eltartási szerződések Szarvason Az elmúlt hét egyik haj­nalán együttes gyakorlatra gyülekeztek a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat polgárvédelmi egy­ségének tagjai és az orosházi városi-járási munkásőr-zász- lóalj kijelölt alegységei. A bevonulók már munkában találták a polgárvédelmi és munkásőrtörzseket, amelyek tervezték, szervezték a felté­telezett ellenség légi és földi támadásának elhárítását, s az okozott károk felszámolá­sát. A telep és környezete fel­derítése után, a munkásőrök átvették az objektum őrzé­sét és megkezdték a felké­szülést az esetleges „ellensé­ges” támadás visszaverésére. Eközben a polgárvédelmi al­egységek is beöltöztek, rövid eligazítás után elfoglalták ki­jelölt helyüket, és felkészül­tek a rongálódások, sérülések felszámolására. Peregtek az események, talpon kellett lenni a tör­zseknek és parancsnokoknak, mert az „ellenség” nem tö­rődött bele a kudarcba, s újabb támadásokat kísérelt meg. Ezek során sikerült a közeli kukoricásból megkö­zelítenie a kerítést, majd azon rést robbantottak, be­hatoltak az objektum terüle­tére, és ott felgyújtották az erre a célra odakészített sze­parátort. Az „ellenséges” tá­madáskor megsérülteket az egészségügyiek látták el és szállították a „sébesültgyűjtő helyre”. A reggel még hűvös zub­bonyok a gyakorlat végére már igen meleggé váltak, csörgött az izzadtság a mun­kásőrök páncél- és a polgár- védelmiek védősisakja alól. Elsősegélynyújtás Az „ellenség is belátta”, hogy minden kísérletét a gondos felkészülés és odaadás ku­darcra ítéli. A munkásőrség és a pol­gári védelmi erők kiképzési tervei alapján együttesen végrehajtott, a senki által nem kívánt „éles” helyzetet imitáló feltételek között be­fejezett gyakorlat, minden szemlélő és résztvevő véle­ménye szerint kitűnően si­került. Ezt hangsúlyozta ér­tékelő szavaiban a gyakor­laton megjelent dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára és ezt tartalmaz­za a gyakorlat értékeléséről felvett záró jegyzőkönyv is. A munkásőrség megyei pa­rancsnokságát Such Pál had­műveleti szakcsoportvezető képviselte, aki nagy megelé­gedéssel tett jelentést elöljá­róinak a látottakról. Dobi Imre Az idős emberek csak vég­ső lehetőségként gondolnak arra, hogy szociális otthon­ban töltsék öreg napjaikat. Mindannyian azt szeretnék, ha a családban, békességben, szeretetben élhetnének. A szociális otthont nem szíve­sen választják. Aki még ön­ellátó, az elmegy az öregek napközijébe, vagy a házi gondozás keretében kéri má­sok segítségét. Sokan inkább eltartási szerződést kötnék. Szarva­son például 134 megállapo­dás született eddig. Minden szerződés érdekviszonyok egyeztetése, melyet kötele­zettségek és jogok formájá­ban rögzítenek a szerződő felek. Így az eltartási szer­ződésben is sorra veszik, ki mit ad és kap. Az eltartott az egyezség alapján minden­napos ellátást kérhet, azt, hogy a lakást takarítsák, a kertet gondozzák. Ezért majd az eltartott halála után a la­kás, a kert és más jellegű vagyon az eltartóra száll. Sokfélék a tapasztalatok. Szerencsére az a gyakoribb, hogy jó viszony, baráti kap­csolat alakul ki a szerződő felek között, de ismerünk példákat arra is, amikor az érdek és a számítás kereke­dett felül. * A kövesút melletti házak közül könnyű megtalálni Zsuzsa néniékét. A sárgára meszelt házfalon nincs csen­gő. Az ablakon kopogunk. — Ki az? — néz ki az idős néni. Az ajtó nyitása után be­mutatkozunk, beszélgetünk. — Gondoskodik valaki ma­gukról? — Igen, a bátyám fia és felesége hébe-hóba eljön, de rövid időre, aztán sietnek a tanyára. — Igaz, hogy a fiatalokkal eltartási szerződést kötöttek? — A bátyám kötötte. — Miért volt erre szük­ség? — Hogy a gondunkat vi­seljék. — És megteszik? — Én nem vágyok sokra, csak segítenének rendbe ten­ni a lakást, a kertet, hogyne menjen idő előtt teljesen tönkre. — Ráférne erre a szobára is a meszelés, a padlófestés, erről nem beszéltek? — Nem csinálják, hisz na­gyon ritkán jönnek be, még a bátyámat hívják segíteni a jószágokat gondozni. — A bátyja mit mond, mit várna el a fiataloktól? — Ugyanazt, amit én, meg azt is mondja, hogy sok a jószág, sok a dolog, és elbír­juk mi még a ház körüli munkát, de én már elég ne­hezen tudom csinálni. Egy keveset dolgozok, aztán le kell ülnöm pihenni, mert ha lehajolok, azonnal szédülök. — Miért nem kérik szá­mon a fiataloktól a szerző­désben foglaltakat? — Én nem voltam ott a szerződéskötésnél, nem is ké­rem számon, ami a papíron van. Ügy érzem, néha enél- küi is a segítségünkre lehet­nének. * A Somogyi utcában régi lakók mindketten. Az idős Bokros házaspár is, és a fia­tal szomszédok is. Szóba ke­rült, hogy a fiatalokkal szí­vesen kötnének eltartási szer­ződést Bokrosék. A szerződés azóta megköttetett, s eddig mindenki kiállta a próbát. Miért nem mentek szociá­lis otthonba? — Itt éltük le a fiatalsá­gunkat, minden ide köt, a ház, a kert... — Mit vállaltak a fiata­lok? — Mindennap tejet, ke­nyeret hoznak, megveszik az ebédhez valót, takarítják a lakást, gondozzák a kertet, beszerzik a téli tüzelőt, s amit kérünk, arra is szíve­sen vállalkoznak. — Miért őket választották? — A férjet gyerekkorától ismerjük, mi varrtuk neki az első ruhát. — Elégedettek? — Igen, nagyon örülünk, hisz tartozunk valakihez. Mi fogadtunk magunkhoz egy állami gondozott gyereket.de nagyon beteg lett, és most már szociális otthonba ke­rült. Gondoztuk, de már egy idő után nem bírtuk. Az átellenes házban lak­nak az eltartók. — Miért vállalták az idős szomszéd házaspár gondozá­sát? — Én itthon varrók, a fér­jem maszek kőműves — mondja a fiatalasszony. Ügy gondoltuk, hogy megpróbál­juk. — Mi ebben a jó? — Elsősorban az, hogy nem kellett otthonba meni- niük. Mi pedig, amikor szó­ba került az eltartási, szerző­dés megkötése, szívesen vál­laltuk az ellátásukat. — De ez naponta több óra munka, és bőven van kiadás is, hiszen egy sor dolgot ma­guknak kell biztosítani a szerződés szerint. — Kedvesek is, meg hálá­sak is, hogy nem kellett el­szakadni a környezetüktől. Mi pedig a gondoskodás fe­jében majd örököljük a há­zukat. A szarvasi gyakorlatban ritkák azok az esetek, ami­kor az öregek gondozása más érdek, célok miatt háttérbe szorult. A tanács az 1977. évi IV. törvény alapján, amely 1978. március 1-én lé­pett hatályba, rendszeresen ellenőrzi a megkötött szer­ződéseket. Eddig kettőt bon­tottak fel közös megállapo­dással. Egyet a bíróság, a másikat életjáradéki szerző­déssé módosították. A vitás esetek eldöntésére alkalma­sak a látogatások, amelye­ket a tanács igazgatási osz­tályának munkatársai tesz­nek. A kevés szerződésfel­bontás is azt igazolja, hogy sikerült a megállapodásokat betartani. Számadó Julianna Energiatakarékos mosógép, bojler Korszerű elektromos cikkek kínálata Nincs irigylésre méltó helyzetben a vas-műszaki kereskedelem. Ebben a szak­mában van a legtöbb hiány­cikk, hiszen itt a helyettesí­tés sokkal nehezebb, mintáz élelmiszereknél vagy a ru­házatnál. Ennek ellenére évek óta nagy erőfeszítése­ket tesz a KGM és a többi érdekelt tárca az áruellátás javításáért. Ilyenkor év vége felé egyre többen érdeklőd­nek: milyen a kínálat elekt­romos háztartási eszközök­ből, járművekből? A szakemberek egyöntetű­en állítják: valamelyest ja­vult a műszaki cikkek kí­nálata. Ennek hatására meg­élénkült a kereslet is. Bő­ven van fekete-fehér televí­zió. A Videoton a második félévben is a Super Stár- m családot hozza forgalomba. : Újdonság a modul rendszerű • Sensor Stár, és a színes 61 • centiméter képátmérőjű szin- : tén modul rendszerű Colcr I Stár. Az Orion megszünteti ; a csöves készülékek gyártá- ■ sát. A teljesen tranzisztori- j zált Uránus-családot fejlesz- : ti, amely modul rendszerben ■ működik. Az Elektronik és a j Titania 61 és 51 centis kép- : csővel készül. A színes Co- : lorionból több kerül a bol- ■ tokba, mint az első félévben. í Sajnos, import zseb- és tás- : karádiókból szegényes a vá- s laszték. A Videoton Diszkó- ! családja sima és lemezját- • szós kivitelben egyaránt kap- I ható. A szegedi ipari vásá- ; ron bemutatott Aida modul ■ rendszerű asztali rádió már j az üzletekben van. Rádió- : magnó kombinációkat Ja- ■ pánból várnak. Elsősorban • Akai és Hitachi mono ésste- s reó változatra számítanak. • Piacra kerülnek az új típusú j csehszlovák szalagos mag- : nók, és lesz üvegfejes Akai, ■ illetve Pioneer kazettás mag- ! netofon. Lemezjátszók közül : az olcsóbbak hiányoznak a • polcokról. A viszonylag drá- j Szívesebben veszik vissza gább tőkés és szocialista im­portból származó készülé­kekből elegendőt ajánlanak. Javította szállítókészségét a Hajdúsági Iparművek. Újabban a népszerű auto­mata mosógépekhez: a Midi- mathoz és a Minimathoz várakozás nélkül is hozzá le­het jutni. Megszűnt a centri­fugák hiánya, van elegendő 120 és 200 literes energiata­karékos forróvíztároló, néha lehet kapni a szovjet gyárt­mányú Eurika automata mo­sógépet. Az idén vagy a jövő év elején kerül az üzletekbe az energiával, a vízzel, a mosóporral takarékoskodó automata mosógép, az Ener- gomat—65. Hűtőgépekből a IV. negyedévben jobb lesz a választék, mint a nyáron volt. A jászberényiek rövi­desen megkezdik egy új, 125 literes hűtőláda sorozatgyár­tását. A háromcsillagos fa­gyasztószekrény mínusz 24 fokon tartja az élelmiszert. Visszaesett az elektromos fűtőkészülékek kereslete. A hűtőtárolós kályhából vál­tozatlanul nem tudják az igényeket kielégíteni. Nincs mit tenni a Simson és a Babetta kismotorok hiá­nya ellen. Egyébként most folynak a tárgyalások az NDK partnerrel és biztosra vehető, hogy a Swalbe, az S 50 B, az NH típusú kismo­torokat ezután négy sebes­séggel készítik. Közlekedhe­tünk viszont a Riga, a Yer- hovina, a Komái- robogókon, amelyekből jó a kínálat. Többszöri utasítás és fi­gyelmeztetések után végre kedvezően változott, javult az üvegvisszaváltás helyzete — állapította meg az Orszá­gos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség legutóbbi vizsgá­lata. Az árhivatal 1978. évi rendelkezése anyagilag is érdekeltté tette a kereske­delmi vállalatokat az üveg­palackok visszavételében, s ehhez hasonlóan változott tavaly az öblös üvegek ára is. Ennek ellenére hosszú ideig maradt az áldatlan vita a vásárlók és a boltok között, sok helyen megta­gadták, vagy korlátozták az üvegvisszaváltást. A Belke­reskedelmi Minisztérium sorozatos ellenőrzései, fi­gyelmeztetései végül is eredményre vezettek. Az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség az idén a buda­pesti és valamennyi vidéki felügyelőség bevonásával országosan 1245 élelmiszer­es Vendéglátóüzemben folya­matosan vizsgálta az üveg­visszaváltással kapcsolatos rendelkezések érvényesülé­sét. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az anyagi ér­dekeltség a fogyasztók szem­pontjából kedvezően éreztet­te hatását, öszességében ja­vult az itt érvényes jog­szabályok végrehajtása. ■■■■■■■■■■■■■•■■»«■•■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Békéscsabán, a Lencsés! úti lakótelepen a Tölgyfa utcához vezető bekötő út építését és csatornázását kezdték meg a napokban Fotó- Martin Gábor Az ellenőrök szerint a korábbinál lényegesen ke­vesebb helyen — mindössze 18 élelmiszerboltban és 16 vendéglátóhelyen —, és ke­vesebbszer, főleg szombati napokon tagadták meg az üvegek visszaváltását. Rit­kább volt az egyes üvegfaj­ták visszaváltásánál a vita, s csökkent a kereskedelmi dolgozók magatartására visz- szavezethető kifogások szá­ma is. Több hiányosságot ta­pasztaltak viszont az ellen­őrök a vásárlók kötelező tá­jékoztatásában, s gyakoribb volt a betétdíjak helytelen felszámolása. Míg az üveg­visszaváltási kötelezettség­nek a vizsgált üzletek 98 százaléka eleget tett, a boltok 36 százalékából hi­ányzott az ártábla. Az élel­miszer-kereskedelemben az üzletek 8 százalékában, a vendéglátóhelyek 2 százalé­kában az előírásoktól eltérő betétdíjakat alkalmaztak'; a az üvegeket legtöbb szabálytalanság a konzerves üvegeknél for­dult elő. A vásárlók jogos kifogásai, a feltárt szabály­talanságok miatt a felügye­lőségek 173 esetben vonták felelősségre az érintett bol­tok, üzletek vezetőit, dolgo­zóit; 82 esetben 95 ezer fo­rint bírságot is kiszabtak. Az átfogó ellenőrzés során az is kiderült, hogy mitől ja­vult meg örvendetesen a tavaly még tarthatatlan­nak vélt helyzet. Egyszerűen attól, hogy a vállalatok többsége a minisztériumi szabályozásnak megfelelő­en a visszaváltott üvegek után is forgalmi jutalékot fizet a bolti dolgozóknak, akik ezen felül esetenként külön 0,5—1 százalék jutalé­kot is kapilgk. Az üvegeket minden vá­sárlói panasz nélkül, rend­ben visszaváltó boltokban akadtak viszont egyéb kifo­gások. A tiltó rendelkezések ellenére például Baranya, Somogy és Pest megyében több boltban a kenyeret, a péksüteményt és az egyéb csomagolatlan élelmiszere­ket árusító dolgozók veszik át az üvegeket. Azzal együtt, hogy — a palackbeszerzési gondokkal is összefüggés­ben — a szállító vállalatok egy része jobban megszer­vezte a göngyölegbegyűjtést, nem változott lényegesen a monopolhelyzetben levő iparvállalatok, például a söripar, a szeszipar ilyen irá­nyú tevékenysége. Egyes területeken változatlanul rendszertelen az üvegvisz- szaszállítás, s ezért a göngyö­legek felesleges tárolása to­vábbra is gondot okoz a bolthálózatban.

Next

/
Thumbnails
Contents