Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
1980. szeptember 6., szombat o II korai rizsfajtáké a jövő Látogatás a szarvasi Öntözési Kutató Intézet kísérleti telepén Mikor fizet a biztosító? Beszélgetés Szabó Andrással, az állami Biztosító megyei igazgatójával Szarvason, az arborétummal szemben az Öntözési Kutató Intézet galambosi rizskísérleti telepén képzeletbeli terepszemlére, illetve beszélgetésre invitáljuk az olvasót. A 10 hektárnyi területen 1200 parcellában mintegy 300—400 különböző rizsfajta és törzsanyag látható. Megtalálni itt a magyar, az olasz, a szovjet, a japán, a kínai, a koreai, a görög és a román rizsfajták különböző változatait. Ezek nemesítési alapanyagok, szaporítás alatt álló mutánsok és hibridek. A tudományos kutatók arra törekszenek, hogy több generáción keresztül szelektálják az egyedeket, amíg megtalálják a hazai éghajlat- és talajviszonyoknak legjobban megfelelő fajtát. A kísérleti telepet úgy képzeljük el, mint egy óriási perzsaszőnyeget, amelynek egyik kockájában alacsonyabbra, a másikban magasabbra nőtt a rizsállomány, a bugák, a levelek rendkívül változékonyak, de fajtán belül azonosak. Vannak magasra nőtt, kicsi bugájú fajták, megint mások alacsonyak, keskeny levelűek, a bugák teltek, bő termést ígérnek. Egyik parcellában már aratják az érett bugákat, a másikban még éretlen a rizs, a harmadikban pedig még épp hogy virágzik a vízinövény. Attól függ, hogy korai, középkorai vagy kései tenyészidejű fajtával állunk szemben. A rizs, mint az ember, külalakra és belső tulajdonságban igen-igen eltérő. Nehéz megtalálni azt a fajtát, amely a termesztésben a mi viszoBékés megye északi részében, főként az ősgyepekkel rendelkező mezőgazdasági üzemekben nagy hagyományai vannak a juhtenyésztésnek. Itt gazdálkodik megyénk egyik legnagyobb juhtartó gazdasága is, a Szeghalmi Állami Gazdaság. Az állami gazdaság két évvel ezelőtt látott a juhászat nagyarányú fejlesztéséhez, melynek végső befejezési határideje ez év szeptember 30. A napokban a Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat kivitelezésében elkészült a komplex telep, melynek beruházási összege 30 millió forint. Az új juhászati telep 5 ezer anyaférőhelyes részét alkotja három, egyenként ezer férőhelyes anyatelep, három, egyenként 667 férőhelyes ellető, egy kosszállás, valamint nyíró- és fejőház, támfalas beton silótér, a szociális létesítmények, melyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. A telep elkészültével a nagy kiterjedésű gazdaság területén megszűnnek a szétszórt telepek, s így szinte iparszerűvé válik a tenyésztés. A telep szomszédságában elterülő négyszáz hektáros Megyénkben ,az idén 3 és fél ezer hektáron vetették kendert a mezőgazdasági üzemek. Ebből sokat tönkretett a jégeső és a nyári viharos időjárás. A kunágo- tai Bercsényi Tsz például a károk miatt be sem takarítja termését, mert a kenderipar a rossz minőség miatt lemondott róla. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz földjeit megkímélnyaink között a legfontosabb agrotechnikai, tudományos kutatási munkálatokat a leghatékonyabban meghálálja. A hazai rizsnemesítés központja ugyanis a szarvasi Öntözési Kutató Intézet. Itt új rizsfajtákat állítanak elő a nemesítők, kidolgozzák az új fajták agrotechnikáját, az öntözést, a növényvédelmet, a vetőmag-előállítás legfontosabb tényezőit. A gazdaságos rizstermesztés technológiáját szívesen átadják a rizstermesztő gazdaságoknak, illetve rendszereknek. Egyebek között azt vizsgálják; milyen a különböző rizsfajták tulajdonsága, hidegtűrő-, betegségnek ellenálló, termőképessége. Fontos, hogy bő termő legyen a rizs, jól tűrje a mélyebb vízborítást, erős legyen a szár, ezáltal cséplésre alkalmas, de az sem utolsó szempont, hogy külalakra tetszetős, szép legyen a szem, így gamérung- ként végül is szívesen fogyaszthassuk. Amint kiderült. Szarvason eddig négy minősített fajtát állítottak elő, és az ONFI törzskísérletében több új törzsanyagot vizsgálnak, amelyet Szarvason nemesítettek. Arra törekszenek, hogy minél korábban érő fajtákat állítsanak elő. A magyar éghajlati és talajviszonyok ugyanis nem alkalmasak a későn érő rizsfajták biztonságos termelésére. Amint azt a tudományos kutatóktól megtudtuk, a rizs rendkívül napfény- és melegigényes növény. Az utóbbi évek szeszélyes időjárása bizony kellemetlenül „megtréfálta” a rizstermesztő gazmesterséges legelő felújítása is befejező szakaszához érkezett, így lehetővé válik a szakaszos és olcsó legeltetés a villanypásztorok segítségével. A juhtejtermelés az utóbbi esztendőkben országosan csökkent. Az állami gazdaság vezetői felismerték', hogy a birkatej igen jó áron értékesíthető, ugyanakkor a feldolgozó iparnak fontos alapanyaga. Éppen ezért a telepen kialakítottak két 24 állásos fejőegységet, Alfa-Laval svéd fejőgépek üzembe állításával. Az előzetes számítások szerint birkánként évente 6ü liter tejet adnak majd a feldolgozóiparnak. Az állami gazdaság az új juhtelep építéséhez konvertálható árualapot növelő hitelt is igénybe vett, ezen felül — mivel egyedi létesítmény — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is hitellel segítette a telep megvalósulását. A termelés teljes felfutását követően anyánként 5 kilogramm gyapjút, a korábbi évi 100 tonnával szemben pedig, 334 tonna bárányhúst értékesítenek exportra. —sz— te a jég, így 100 hektáron indulhattak el, először a lombtalanító repülőgépek, majd augusztus végén a földi betakarítók. A medgyes- egyházi Haladás Tsz-ben is lombtalanították az állományt, s még a hét elején nekiláttak a betakarításnak. Már a héten szállítják a kötegelt kendert a mezőhe- gyesi átvevőnek. daságokat. Az alacsony terméshozam gazdaságtalan. Ezért kell a rövid tenyészidejű rizsfajta. Nagyon fontos persze a korai vetés. A május kritikus hónap. Nem lehet annyira hideg, hogy el ne vessük a rizst, mert a késést nem tudja „behozni” a növény. Hazánkban egyébként is nagy gond a rizs termelési és betakarítási munkálatainak gépesítése. Ha korábban kezdhetjük az aratást, biztonságosabban betakaríthatunk több termést. Elmondották a tudományos kutatók azt is, hogy világ- viszonylatban megnőtt a rizsfogyasztók száma. A fejlődő országokban — ahol igen nagy a népszaporulat és fő eledel a rizs — nincs arányban a rizstermesztés fejlődése a fogyasztási igényekkel. Ráadásul az európai országokban — közöttük hazánkban — megnőtt a rizsfogyasztás. Fontos népélelmiszerré vált ez a növény. Ennél fogva pár év alatt hatszorosára nőtt a világpiaci ára. Nekünk a behozatal súlyos valutát jelent. Fontos tehát, hogy a szükséglet döntő többségét idehaza termeljük meg. Ehhez szeretne messzemenő segítséget nyújtani a szarvasi Öntözési Kutató Intézet. Nemcsak új fajták előállításával, de a rizstermesztés és rizsvetőmag előállításának technológiai kidolgozásával is. Készséggel állnak, a rizstermesztő gazdaságok, illetve a rizstermesztő rendszerek rendelkezésre, hogy a Körösök völgyében minél több rizs teremjen — gazdaságosan. Keresett exportcikk: a bűvös kocka Negyedmillió bűvös kockát szerelnek' össze és csomagolnak az idén a Székesfehérvári Szövetkezeti Műszaki Szolgáltató Vállalatnál, ahol a Politechnika Ktsz megbízásából a közelmúltban kezdték meg a népszerű játék gyártását. Az itthon és külföldön egyaránt keresett kockák* gyártására külön műhelyt rendezett be a székesfehérvári vállalat. A tervek szerint az idén havonta hatvan-, hetvenezer kockát készítenek, de jövőre — tekintettel arra, hogy a „Rubik-kocka” igen keresett exportcikkünk — évi félmillióra növeli termelését a székesfehérvári üzem. Automata hámozza, szeleteli, elősüti A miskolci hűtőházban megkezdődött az elősütött hasábburgonya készítése: automata gépsor meghámozza, szeleteli, elősüti, majd csomagolja és mélyhűtéssel tartósítja a burgonyát. Naponta 40—45 tonna készterméket állítanak elő, és a szezon végéig a jövő év márciusig ötezer tonnát készítenek részben hazai fogyasztásra, részben exportra. Ezt a fajta „előre gyártott” ételt a felhasználás előtt csak át kell sütni, s így pár percen belül tálalható. A Körös-völgyi árvíz igen nagy károkat okozott a nagyüzemekben és a lakosság körében. Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy az ár levonulása után a biztosító szakemberei megkezdik a károk felmérését. Mivel a víz zömében levonult, a lakosság a kitelepített területekre visszaköltözött, aktuálissá vált a biztosító ígérete. Valóban megkezdték a károk felmérését? —erről kérdeztük Szabó Andrást, az Állami Biztosító megyei igazgatóját. — A károk felmérése valóban megkezdődött^ ott ahol a szükséges fertőtlenítést elvégezték és be lehet menni a területre. A víz levonulása előtt valamennyi kárrendezőnk külön szakmai eligazításon vett részt. — Viszonylag rövid idővel a víz levonulását követően meg lehet-e állapítani pontosan a károk nagyságát? — A műszaki károk szinte egyértelműen megállapíthatók, hiszen ha egy épület összedőlt, akkor nem fér a kár fokához kétség. A részleges károk megállapítása viszont hosszabb időt igényel, mivel a kiszáradás mutatja meg a kár valódiságát és nagyságát. — Objektív dolog a kárbecslés. Ha ugyanarra a helyre egymástól függetlenül két szakértőt elvinnének, ugyanakkora kárt állapítanának meg? — Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy jelentős eltérés nem lenne. Semmivel nem ösztönzi a biztosító a szakértőit, hogy kevesebb kárt becsüljenek, mint amennyi valóban érte a károsultat. Az Állami Biztosító egyetlen dolgozójának sem Kétségkívül sikere volt az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron a „nagy szelet kavaró” kecses toronynak, a közönségnek első ízben itt bemutatott mezőgazdasági fagyvédelmi szélgépnek. Ez a fajta védekezés minden eddiginél biztosabb és hatékonyabb, ezért a szélgép felállítása bőven megéri a gazdaságoknak, még akkor is, ha csak tavasszal, a hajnali órákban, s viszonylag rövid ideig dolgozik. Annál is inkább, mert az idén a gazdaságok már anyagilag is érdekeltek a fagy elleni véanyagi, sem erkölcsi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a jogos kárt ne fizessük ki. — És többet? A biztosítottak se „ösztönzik” őket? — Ellenőrzési rendszerünk ezt lehetetlenné teszi. Állását kockáztatná, aki visszaélne helyzetével. — A károsult ügyfelek közül néhányan olyan biztosítással rendelkeztek, amely nem tartalmazott árvízi kockázatot. — Igen, ez így van. A pillanatnyilag még állományban nyilvántartott biztosítások között akad régi módozatú. Ezeknél sajnos fokozódik a probléma, hogy zömében idős, nyugdíjas emberekről van sző. — Tettek önök valamit azért, hogy ezek a régi, elavult biztosítások átdolgozásra kerüljenek? — Az elmúlt években többször szerveztünk úgynevezett átdolgozási kampányokat, amelyek során ezeket a régi konstrukciókat próbáltuk újra átdolgozni. Elmondhatom: ezek a kampányok zömében eredményesek voltak. Azért zömében, mert nem mindenki választotta a korszerűbb, ám némileg magasabb díjú biztosítást, no meg a régi biztosítások bizonyos mező- gazdasági kockázati elemeket is tartalmaznak. Ezektől viszont nehezen válnak meg ügyfeleink. Azonban nem az a jellemző, hogy régi biztosításaik vannak ügyfeleinknek. A lakossági összevont vagyonbiztosításokat az Állami Biztosító 1968-ban, majd pedig 1976-ban módosította. Mivel a biztosítások önkéntesek, mi csak ajánlhatjuk a biztosítások átdolgozását, s mindenki maga dönti el, dekezésben: az Állami Biztosító 1981-től nem a teljes kárt téríti meg, abból 20 százalékos önrészesedés terheli a termelőket. Népgazdasági szinten igen nagy összegekről van szó; az elmúlt négy év szomorú rekordját mindössze három fagyos éjszaka okozta 1978- ban, amikor a szőlő- és gyümölcsösökben pusztító fagyért 1,7 milliárd forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító, Egyetlen, 10 méter magas szélgép mintegy négy hektárnyi területen védi a növényeket a fagykároktól. hogy a biztosítás melyik formáját választja. — Díjban mit jelent a két biztosítás közötti különbség? — A mezőgazdasági kockázatot tartalmazó úgynevezett ÉHÁ — épület-, háztartási, általános — biztosítás 120, illetve 150 forint évente. Az 1968-as módosítás során 180 és 220 forint lett a díj, ez tartalmaz árvízi kockázatot, viszont avult értéken történik az ingatlanok kárrendezése, mivel ezek a biztosítások az ingóságokra még nem vonatkoznak. Az 1976- os végső módosításnál 240, illetve 300 forint lett a díj, egy-, illetve kétszobás lakás után. Viszont a teljes kárt utánpótlási új értékben térítjük, ha a lakóépület átlagos avultsága a 60 százalékot nem haladja meg. Ugyanakkor belép az ingóságokra való kiterjesztése is a biztosításoknak. Ha valaki mező- gazdasági tevékenységgel foglalkozik, akkor két forinttal több a díj egy hónapra számítva. Tehát nem túl magas, megítélésem szerint mindenki által megfizethető díjról van szó. A nyugdíjasok helyzetét köny- nyíti, hogy az ÁB és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság között meglevő megállapodás értelmében az utóbbi vállalja, hogy a nyugdíjból havonta vonja és utalja hozzánk a biztosítási díjat. — Mikorra várható a károk teljes rendezése? — Ezt egyelőre nem tudjuk. Talán mondanom sem kell, hogy arra törekszünk, minél hamarabb, de ugyanakkor ügyfeleink maximális megelégedésére végezzük el a károk rendezését — fejezte be Szabó András. A védekezés lelke a toron tetején levő 5,5 méter átmérőjű légcsavar. Ez igen nagy sebességgel, egy másodperc alatt 11 kört ír le, s nemcsak saját tengelye, hanem a torony körül is forog. így a légáramlat nemcsak mindig ugyanazt a sávot éri, hanem hatása minden irányba, körkörösen kiterjed. A torony magasságát az óvott növényi kultúra milyensége határozza meg. A propeller megfor- gatásához akár egy traktor is elegendő. A szél gép sorozatgyártása várhatóan jövőre kezdődik meg. A Csepel Művek szerszámgépgyára nyírbátori fúrógépgyárában elkészült az alapítás óta gyártott kétezredik radiál fúrógép. Képünkön; szerelik az RF—50 radiál fúrógépeket (MTI-fotó: Paái László felvétele — KS) Ary Róza Iparszerü juhtenyésztés a Szeghalmi Állami Gazdaságban Vágják a kendert Szekeres András Nagy szelet kavaró fagyvédőéin széllei
