Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

1980. szeptember 2,, kedd »hsiijitatcí A nők igényesebbek A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet 223 egységében 140 férfi- és 173 női fodrász dolgozik. Naponta átlagosan a férfifodrászok 20 vendéget szol­gálnak ki, a női fodrászok pedig 12-t. Ez csaknem na­pi 5 ezer főt jelent. — Sok ez vagy kevés — kérdezzük Krizsán Tamást, a szolgáltatási osztály ve­zetőjét és helyettesét, Var­ga Gyulát. — Lehetne több is. Az utóbbi években sajnos csökken a vendégek száma. Az emberek mintha keve­sebbet költenének a fe­jükre. Ez különösen a fér­fiakra jellemző. Nagyon ritka ma már az olyan vendég, aki borotválást is kér. Annak ellenére, hogy a férfifodrászatban a munka egyszerűbb, és kevesebb anyagot használnak fel, nem jövedelmező ez az ága­zat. — Mostanában divatba jött a férfiaknál is a Sassoon- vágás, a Travolta-frizura. Ez nem lendített a forgal­mon? — Nagyon kevés vendég igényli a modern, divatos hajvágást. Inkább a hagyo­mányos és jóval olcsóbb formákat választják. So­kan pedig otthon nyirat- koznak a feleség, barátnő közreműködésével. A nők ezt viszont ritkán teszik. ök nagyobb gondot fordí­tanak a külsejükre. Igény­lik a bonyolultabb, időigé­nyesebb frizurákat, gyakran kérnek festést és mosást, és ez a szövetkezetnek is nye­reséget hoz. — Hogyan követik a di­vatot a fodrászok? — Örömmel közölhetem, hogy nagyon gyorsan meg­tanuljuk az újdonságokat. A szövetkezet tagja a Ma­gyar Fodrászklub Egyesü­letnek, és így azonnal al­kalmazkodni tudunk a di­vat változásához. Dolgozó­inkat havonta továbbké­pezzük, 30 órát fordítunk erre a célra. Ezenkívül igen sok versenyen is részt veszünk, ahol szintén lehet tanulni. Tavaly az országos versenyen a férfi- és női fodrászat, valamint a koz­metika összetett versenyé­ben második helyezést ér­tünk el. Egyik dolgozónk — Szeverényi Mihály női fodrász, a válogatott keret tagja, ö fodrász világ- és Európa-bajnokságokon is indul. Jelenleg is verseny­re készülünk. Az Al­föld Kupáért küzdünk Szol­nokon. Már többször el­nyertük, szeretnénk, ha most is sikerülne. Az idén először rendezzük meg a szakmunkásjelöltek közötti versenyt. — Nagyon népszerű ez a szakma..: — Igen, munkaerőgond­jaink nincsenek. Az idén 100 jelentkezőből 19-et tud­tunk felvenni, és ezek kö­zött kozmetikusok is van­nak. Hároméves a képzés, az elméleti oktatás szak­munkásképző intézetben fo­lyik, a gyakorlati pedig az üzletekben. — Melyik a legforgalma­sabb és a legkorszerűbb üzlet? — Békéscsabán a Tanács- köztársaság útján levő, és a Kulich-lakótelepi üzletünk a legforgalmasabb. Vidéken pedig a városok szolgáltató­házaiban működőek. Tech­nikai felszereltség, korsze­rűség szempontjából is ezek állnak első helyen. — Milyen frizurát ajánla­nak a vendégeknek? — Nőknek még mindig divatos a Sassoon, és ennek különböző változatai, vala­mint a dauer és a sassoon- dauer-kombináció. Férfiak­nak a félhosszú hajból ké­szült modern frizurákat ajánljuk. Sz. I. Exportminőségű kötöttáru Vésztőről Az elmúlt év óta a Bé­késcsabai Kötöttárugyár vésztői telepéről exportmi­nőségű termékek kerülnek ki. A békéscsabai gyár szál­lítja a kiszabott pólókat, pi­zsamákat, melyeket azután Vésztőn állítanak össze. He­tenként 2-3 alkalommal vi­szik a varrnivalót és hozzák a már kész termékeket. A részlegben az összevarrás után agyusztálják, meózzák, csomagolják a kötöttárut. A pólók és pizsamák fonal­alapanyaga importból szár­mazik. Az első negyedévben késéssel érkezett a fonal, s így akadozott a kelme szál­lítása. Ez érezhető volt a termelési eredményen is. A második negyedévben már folyamatos volt a szállítás, és előreláthatóan a második félévben is folyamatos lesz az ellátás. Június végéig ösz- szesen 204 ezer 600 darab pólót, pizsamát állítottak ösz- sze az itt dolgozók. Javult a termékek minősége is. Minő- Bpaibér-jutalomként ez idő alatt 73 ezer 201 forintot fi­zettek ki a dolgozóknak. A vésztői részlegben 125- en dolgoznak, és szívesen fo­gadják az új munkaerőt, ösz- szesen ugyanis 160 dolgozó foglalkoztatására alakították ki az üzemet a nemrég be­Radiológus­kongresszus Pécsett Pécsett ülésezik a X. ma­gyar radiológuskongresszus, amely a röntgenvizsgálat és a sugárkezelés új módszereit vitatja meg. Az orvostudo­mányi egyetemen hétfőn megnyílt tudományos ta­nácskozáson mintegy négy­száz orvos vesz részt, tíz or­szágból érkeztek külföldi vendégek. A jubileumi kongresszus alkalmából a Magyar Radio­lógus Társaság díszoklevelet adományozott Bozóky László akadémikusnak, az Országos Onkológiai Intézet igazgató­jának négy évtizedes mun­kássága és a magyar radio­lógia fejlesztéséhez való ki­emelkedő hozzájárulása elis­meréséül. A diplomát dr. Zsebők Zoltán professzor, a társaság elnöke adta át. A tudományos ülésen — két szekcióban — összesen százharminc előadás hangzik el a röntgendiagnosztika és a sugárterápia témaköréből. A radiológusok különösen nagy figyelmet szentelnek az úgy­nevezett artériás katéter­technika gyógyítás céljára való alkalmazásának. Az el­járás hazai bevezetésének egyik úttörője a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem dr. Kuhn Endre professzor vezette ra­diológiai klinikája. A kong­resszus hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az új módszert széles körben alkalmazzák a magyar kórházakban és kli­nikákon. A kongresszus alkalmából orvostechnikai kiállítást ren­deztek, amelyen neves hazai és külföldi cégek mutatják be a legújabb röntgendiag­nosztikai és sugárterápiás készülékeiket. Diatoma­szimpozion Huszonhat ország 120 ős­lénytani szakemberének és botanikusának részvételével megkezdődött hétfőn Buda­pesten a Technika Házában a VI. nemzetközi diatoma- szimpózion. A hatnapos eseményen — amelyet első ízben rendez­nek szocialista országban — a tudósok csaknem 90 elő­adás keretében vitatják meg a diatomákkal — kovamo- szatokkal — kapcsolatos ku­tatásaik eredményeit. fejeződött rekonstrukció so­rán. Korszerű öltözőt, ebéd­lőt, sportpályát építettek, így az egyik legmodernebb ipar­telepe a gyárnak a vésztői részleg. Ha a munkáslétszám nagymértékben nő, a gyár továbbfejleszti az üzemet. Foglalkoztatnak bedolgozó­kat is. Ebben az évben 35-en vállaltak így munkát. A gyár úgy támogatja őket, hogy a rezsiköltség 70 százalékát át­vállalja. A dolgozókat és a bedol­gozókat egyaránt támogatja a békéscsabai üzem a szak- képzettség megszerzésében. Az elmúlt 3 év alatt 30-an szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt, s az idén 20-an tanulnak. Javultak az átlag- keresetek is, de további bér­emeléseket terveznek. Az év második felében 4-6 száza­lékos béremelést irányoztak elő. A korszerű szociális lé­tesítmények egyike az ebéd­lő,-ahol naponta 70-en ét­keznek. Ehhez a vállalat adagonként 5 forinttal járul hozzá. A sportolási lehetősé­geket is jól kihasználják fő­ként a szocialista brigádok. Az idei szanazugi vállalati sportvetélkedőn a Május 1. Szocialista Brigád a 3. helye­zést érte el. Sz. J. Nemcsak alapvető élelmiszerfélékből bőséges az áruválaszték Békéscsabán, az ÁFÉSZ Békési úti posztyenkás ABC-áruhá- zában, hanem üveg-porcelán cikkekből is Fotó: Balkus Hivatás és közélet flz élőszó sokkal többel ér... A medgyesegyházi tanács vezetői elégedetten szóltak, amikor a helyi népfrontbi­zottság tevékenységéről kér­deztük őket. A HNF munka­terve itt is úgy készül, hogy a feladatokat mindig egyez­tetik a párt-, állami és tár­sadalmi szervek, valamint a helyi gazdasági egységek képviselőivel. Ez a koordiná­ció jó alapot teremt arra, hogy a lakosságot is — a le­hetőségekhez mérten — időn­ként bevonják a település fejlesztése, az utcák, terek tisztítása, parkosítása céljá­ból szervezett társadalmi munkákba. Ezért is keres­tünk fel olyan népfrontak­tívát, aki cselekvő részese ezeknek az évről évre meg­hirdetett akcióknak. Érdekelt bennünket: hogyan fér meg egymás mellett a hivatás és a közélet? ♦ Dr. Gubcsó Endre községi fogorvos 10 éve kapcsolódott be a népfrontmozgalomba. Szinte mindenkit ismer, hi­szen Medgyesegyházán nőtt fel, a gyermek- és ifjúkori emlékei is idekötik. Középiskolai tanulmányai­nak befejezése után (1958) változás következett be éle­tében. Pestre került, és beta­nított munkás lett a MOM egyik üzemében. Ott vették fel a KISZ-be is. Egy év múlva a mentőknél helyez­kedett el, mint ápoló, s köz­ben többször is megpróbál­kozott az orvosival. Végül sikeres felvételi vizsgát tett, és így megkezdhette tanul­mányait a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetemen. Többek között ő volt a fegyelmi bizottság el­nöke. A diploma megszerzése után 1969-ben pályázat útján helyezkedett el Medgyesegy­házán. Egy évre rá bevá­lasztották a helyi HNF-bi- zottságba, majd három év múlva ő lett a testület el­nöke. Felesége a tanácsnál adminisztrátorként dolgozik. Az egyik gyermekük négy-, a másik kétéves. Az orvosi •hivatással, a népfrontmun­kával és a családi élettel kapcsolatos teendőkön kívül valamennyi idő marad az ön­képzésre is. A szakmai lapok mellett többféle újságot, fo­lyóiratot járat. Kedvenc idő­töltése a horgászás. Mint mondotta, a tömegkommuni­kációs eszközök nem tudták kielégíteni kíváncsiságát. Többet akar tudni a világ­ról; különböző nézeteket val­ló emberek gondolkodásmód­járól; a történelmi változá­sok okairól; a politikai, tár­sadalmi, gazdasági élet hát­teréről. Ezért végezte el a marxista—leninista esti egye­tem négyéves szakosítóját. Nyugodtság és megfontolt­ság jellemezte valamennyi válaszát, amikor mindenna­pi tevékenységére terelődött a szó. Eléggé elfoglalt em­ber. Nemcsak Medgyesegy­házán, hanem — heti két al­kalommal — helyettesítőként Nagykamaráson is rendel. Véleménye szerint javult az egészségügyi kultúra ezek­ben a községekben. Noha az emberek mostanában már többet törődnek a íogápolás- sal, de még mindig jellem­ző a „húzáscentrikusság”. Egyesek ragaszkodnak az olyan fogak eltávolításához, amelyeket meg lehetne még menteni... Ha a gyermekek megszokják a rendszeres ke­zelést, felnőtt korukban már nem okoz problémát a fog­orvoshoz járás. Dr. Gubcsó Endre elismerően szólt arról az intézkedésről, amelynek értelmében kötelezővé tet­ték az iskolafogászatot. Ren­delőjének felszerelése meg­felel a szakmai kívánalmak­nak, s elismerésre méltó, hogy a helyi tanács is min­denben segíti, amire csak szüksége van. Ügy is mint fogorvos, úgy is mint közéleti ember, szo­ros kapcsolatot tart fenn a lakossággal. Eleinte furcsa volt hallani: mint a HNF elnöke, házról házra járva ő is részt vesz a tanácskozá­sokra szóló meghívók kihor­dásában. Azt tartja: az em­berekkel való személyes ta­lálkozás, az élőszó sokszor többet ér, mint a postán, vagy egyéb úton eljuttatott értesítés. Ez az aktivitás, ez a közösségért vállalt felelős­ség is közrejátszott abban, hogy a Hazafias Népfront megyei bizottsága dr. Gub­csó Endrét az alkotmánynap alkalmából, jól végzett mun­kája elismeréseként megju­talmazta. — y—n Szeptember 13.: Bélyegnap Nemzetközi bélyegkiállí­tással, szakmai előadássoro­zattal ünnepli egyebek kö­zött a hazai filatelistamoz- galom a 53. bélyegnapot szeptember 13-án. Az ünnepi eseményre a posta három értékből álló bé­lyegsorozatot és blokkot bo­csát ki. A magyarországi üvegművészet legszebb da­rabjait bemutató bélyegek Zombory Éva grafikusművész tervei alapján, több színű ofszetnyomással, a Pénzjegy- nyomdában készültek; a bé­lyegek 326 300 fogazott és 7400 fogazatlan, a blokk 269 300 sorszámozott fogazott és 7400 sorszámozott foga­zatlan példányban. Az egy­forintos bélyeg 1850-ből szár­mazó boroskancsót, a két- és a háromforintos egy-egy XIX. századi poharat ábrá­zol. A blokk bélyegén az 1900-as évek elején Pécsett készült pohár látható. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a bé­lyegnap hagyományos ese­ményeként szeptember 13— 21. között rendezi meg az or­szágos bélyegkiállítást, amely ezúttal nemzetközi méretű lesz. A harmincegy kiváló hazai filatelista mellett húsz külföldi — köztük angol, csehszlovák, dán, lengyel, NDK-beli, NSZK-beli, svéd és amerikai — bélyeggyűjtő mutatja be különlegességeit. A kiállítás érdekessége az is, hogy a fennállásának 50. év­fordulóját ünneplő Bélyeg- múzeum önálló anyaggal-vesz részt, bélyegekkel szemlélte­ti az 1850—1867 közötti idő­szak postai tarifaváltozásait. A nagyszabású bélyegbemu­tató hazai anyagát abból a szempontból is értékelik majd, hogy közülük melyik lesz érdemes a részvételre az 1985-ben Budapesten rende­zendő bélyegkiállításon. Az idén sem marad el az év leg­szebb bélyege pályázat ered­ményhirdetése és díjkiosztá­sa, amelyre a kiállítás meg­nyitásának napján kerül sor. A megyénket ért termé­szeti katasztrófát — az ár­vizet — sikerült az ember­nek nagy erőfeszítések árán, példamutató helytállással megfékeznie. Az emberi életért, értékeinkért küz­döttünk az árral. Az árvíz elleni küzdelem azonban nem ért véget, mert — ha kevésbé láthatóan is — még veszélyben az ember egészsége. A kiáradt víz most ha­talmas „szennyvíztó”. A vízben levő nagy mennyisé­gű szerves anyag jó feltéte­leket biztosít a baktériu­mok, gombák, egysejtűek, szúnyogok elszaporodásához. A helyreállítás során egyre több embert fenyeget a fer­tőzés veszélye. A KÖJÁL folyamatosan végzi a ve­szélyeztetett területeken a vizsgálatokat, a fertőtlení­tést. Ez azonban nem elég. Meg kell vizsgálnunk azo­kat a napi tevékenységeket, amelyek összefüggnek a be­tegségek megelőzésével, egészségünk megvédésével. A fertőtlenítő kézmosás is alapvető feltétel. A fertőző bélbetegségeket okozó bak­tériumok a szájon keresz­tül jutnak' a szervezetbe. Ezt kell megakadályozni! Te­hát fertőtleníteni kell a ke­zet a munka befejezése után, és minden olyan esetben, amikor a szánkhoz akarunk nyúlni — étkezés, cigarettázás előtt —, és amikor elhagy­juk a W. C.-t. A kézmosás elmulasztásával magunk tesszük fertőzötté ételünket és a cigarettánkat. Fontos a rendszeres tisz­tálkodás! A mosdás célja, hogy eltávolítsuk testünkről a rárakódott szennyeződést. Bőrünk felületén sokszor szabad szemmel nem látha­tó sérüléseken keresztül jut­nak szervezetünkbe a gyul­ladást, gennyesedést okozó baktériumok. A testfelület mosásával ezeket az apró sérüléseket letisztítva meg­akadályozhatjuk a fertőzést. Fürdés után természetesen nem vehetjük fel ugyanazt a ruhát, amelyet munkánk során használtunk. Át kell öltözni! A vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek gondoskodni kell a munka­ruhák fertőtlenítéséről, tisz­tálkodási, kézfertőtlenítési lehetőségekről és a jó ivó­vízről is. A KÖJÁL nagy gondot fordít a víznyerő helyek ellenőrzésére, a víz­művek fertőtlenítésére. Ivó­vizet a veszélyeztetett terü­letre a legnagyobb gondos­sággal, a higiéniai szabályok pontos betartásával szabad szállítani! Az étkeztetés lebonyolítá­sánál alapvető követelmény, hogy olyan helyiségben tör­ténjen, amelyet már kitaka­rítottak, szakszerűen fer­tőtlenítettek. Ezért kell a gazdasági objektumok fer­tőtlenítését, helyreállítását mindig a szociális helyisé­gekben megkezdeni. Gon­doskodni kell a szennyvíz elhelyezéséről — minde­nekelőtt a szennyvízaknákat kell kiüríteni. Ezt a mun­kát, valamint az állati hul­lák elföldelését csak azok végezzék, akik legalább két héttel korábban védőoltást kaptak. Az elsősegélynyúj­táshoz kötszert, gyógyszert kell biztosítani, de ne fe­ledjék: a fertőzött területen történt minden sérülést or­vosnak kell ellátni, és azon­nal orvoshoz kell fordulni minden olyan esetben, ha betegség tüneteit észleljük magunkon! Használjuk a kereskedelemben kapható fertőtlenítő szereket! Saját és embertársaink' egészsé­gének megóvása érdekében tartsuk be ezeket az egész­ségügyi szabályokat, és ak­kor a fertőző betegségek megelőzhetők megyénkben! Lukács Zoltán a Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának mb. vezetője n fertőző betegségek megelőzhetők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents