Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

1980. szeptember 23. kedd o Üj Univerzál rövidáru-szaküzlet nyűt Békéscsabán, a Tanács- köztársaság: útján Fotó: Martin Gábor Személyzeti vezeték megbeszélése Ifjú Gárda katonai alegységek országos versenye Demokratikus tervezés Tegnap, hétfőn Békéscsa­bán, ma pedig Orosházán jönnek össze megyénk ter­melőszövetkezeti, szakszö­vetkezeti és a közös vállala­toknál dolgozó személyzeti vezetői. A megbeszélések célja, hogy a szakemberek közösen vitassák meg az 1981. évi és a hatodik ötéves tervidőszakra készülő képzé­si és továbbképzési tervet. Az értekezlet során a részt­vevők megvitatták a terve­zés során felmerülő problé­mákat, foglalkoztak a kép­zési és továbbképzési for­mák elmúlt évi tapasztala­taival, javaslatokat tettek ennek alapján a módosítá­sokra. Sort kerítettek káder- és személyi feladatok meg­beszélésére is. Az értekezlet­re meghívták azokat a kép­ző- és továbbképző intézete­ket, amelyek a Békés me­gyei mezőgazdasági és élel­miszeripari vezetők és szak­emberek, valamint fizikai dolgozók képzésével foglal­koznak. Mezőtúr főterén tartott záróünnepséggel vasárnap vé­get ért az Ifjú Gárda kato­nai szakalegységek kétnapos országos találkozója és ver­senye. A megyéket és a fő­várost képviselő 200 fiatal szombaton harci túrán mér­te össze felkészültségét. A 8-8 fős rajok a verseny hat állomásán tereptani, térké­pészeti ismeretekből vizsgáz­tak, majd lövészetre, kézi­gránátdobásra és szennye­zett terepszakasz leküzdésé­re került sor. Ezt követően haditechnikai bemutató, vál­tozatos sport- és kulturális program szórakoztatta a se­regszemle résztvevőit. A vá­rosi művelődési központban többek között a 600 éves Az elmúlt év őszén érde­kes kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet az IBUSZ Békés megyei Irodá­ja. Megalakították az IBUSZ- klubot, ahol az utazást, vi­láglátást kedvelők tájékozta­tást kaphattak az IBUSZ ter­vezett programjairól és egy­ben megismerhették azokat a vidékeket, ahová legközelebb indultak csoportok. A kitűzött célt elérte a klub, lényegesen bővültek az IBUSZ társadalmi kapcsola­tai. Az Állami Építőipari Vállalat, a PATEX, az üveg­gyár, a társadalombiztosítási Tavaly egész év alatt öt, s az idén eltelt időszak alatt is öt kisebb-nagyobb tűzeset történt Dévaványán, amit a nagyközség önkéntes tűzoltó­egyesülete eredményesen lo­kalizált. Az elmúlt évi öt eset kárértéke mintegy 370 ezer forintra tehető. Ezek közül is kiemelkedik a Lenin Tsz szárítójában keletkezett tűz­kár. Az idén a nyári beta­karítás alkalmával keletke­zett tarlótűz két esetben is. Az önkéntes tűzoltók jó mun­kájának eredményéként, idő­ben való beavatkozásuk után azonban minimális volt a kár. öt esztendővel ezelőtt a termelőszövetkezetek és más Badacsonyban vasárnap bensőséges ünnepségen lep­lezték le Egry József festő­művész bronzszobrát, Mar­ton László kiváló művész alkotását, a művész egykori műtermének közelében, a Két és fél milliárd forint ex­portfejlesztési hitelből ifjabb fu- tómüfejlesztési program kezdő­dött a Győri Rába Gyárban. Hor­Mezőtúr történetével, mai életével ismerkedtek, majd baráti találkozón beszélget­tek a helybeli ifjúgárdisták­kal. A vasárnapi záróünnepsé­gen jutalmazták meg a har­ci túra legeredményesebb csapatait, egyéni versenyző­jét. A csapatgyőzelmet Pest megye gárdája szerezte meg, 2. Szolnok, 3. Komárom me­gye együttese lett. Különdí- jat kaptak kitűnő politikai felkészültségükért a Vas me­gyeiek, alakiságukért a he­vesiek. Kiváló lövészteljesít­ményért Fejér megye képvi­selői és László Erzsébet sza- bolcs-szatmári ifjúgárdista elismerésben részesült. igazgatóság és még sorolhat­nánk a vállalatok, szövetke­zetek, intézmények neveit, melyek rendszeres részvevői a klubprogramoknak. A fél­éves működés tapasztalatai­nak hasznosításával e hónap végén újra megkezdi rend­szeres összejöveteleit. Az IBUSZ-klub elsősorban az utazni szándékozóknak ad hasznos ismereteket azzal, hogy felkészíti őket a vár­ható látnivalókra. De jól szolgálja a szervezett turiz­mus kiszélesítését is, mert ötleteket, javaslatokat ad a különböző csoportos utazá­sok előkészítéséhez. üzemegységek megállapodást kötöttek a nagyközség tűzol­tóegyesületével, miszerint az üzemek pénzbeli támogatást nyújtanak, valamint önkén­tes tűzoltókat delegálnak az egyesületbe. E támogatás alapján eredményesen telje­síti az egyesület a tovább­képzést, és ellátja a tűzvé­delmi feladatokat. A dévavá- nyai egyesület így létre tu­dott hozni egy jól felszerelt oktatótermet, ahol meg tud­ják tartani összejövetelüket és a szakmai továbbképzése­ket. Jövőbeni egyik fontos fel­adatuk: részt vesznek Körös- ladányban tűzoltóversenyen, ahol jól szeretnének szere­pelni. badacsonyi móló bejáratánál. Pozsgay Imre művelődési miniszter mondott beszédet. Méltatta a XX. századi fes­tészetünk kiemelkedő alak­jának munkásságát, a Bala­tonhoz kötődését. váth Ede, a gyár vezérigazgató­ja az MTI munkatársának el­mondta, hogy a jelentős össze­get kizárólag termelékeny gépek, gyártósorok, berendezések vásár­lására költik. Ezeket szocialista es tőkés országokból szerzik be, egy részüket pedig a vállalat ké­szíti el. A Győri Rába Gyárnak euró­pai viszonylatban már most is h jelentős a futómügyártó-kapaci- I tása. Az idén jóval több, mint 100 ezer különböző tipusú futó- i: mű kerül le a szerelőszalagok- ;; ról, s az újabb fejlesztés ered­ményeként évente 300 ezer futó- ; mű gyártására lesz képes a győ- I ri gyár. A cél: minden fizető- > képes kereslet kielégítése. A győri futóművek eljutnak I csaknem az összes szocialista or- ' szágba és keresettek a tőkés pia- ! con is. A gyártás és a fejlesz- I tés hosszú távú szerződésekre !| épül. Az utóbbi időben sikerült ; bejutni az amerikai piacra is. A Rába több amerikai világcéggel I; alakított ki jó együttműködést. ; Legújabb partnere a General ■ Motors, amely a következő évek- ' ben nagy számban vásárol futó- ;l müveket a magyar nagyvállalat­ul tói. A 2,5 milliárd forintos fej- I lesztésből jórészt már ezt az I igényt elégítik ki. A Rába gyár az ötödik ötéves ;; terv során több, mint 5 milli- ; árd forintot költött fejlesztésre, a futómű- és a motorgyártó ka­pacitás növelésére. emcsak egyszerűsítő, de már-már cinikus publicisztikai mód­szer lenne a demokratizmus­ból származó előnyöket köz­vetlenül forintra átszámíta­ni. Természetesen bizonyos közérdekekben fogant javas­latok forinttartalma is ki­mutatható — az újítások esetében például ez rutin­jellegű számítás —, a gazda­ság és a demokratizmus kapcsolatában azonban en­nél szükségképpen többről van szó. Hogy alapjában vé­ve — és napjainkban — mi­ről van szó, azt azzal a lé­nyegre redukált viszonnyal is kifejezhetjük, hogy a fo­rint és a demokratizmus kö­zött fordított arányosság ér­vényesül, ha ugyanis keve­sebb a forint, akkor nem kevesebb, hanem több de­mokratizmusra van szükség. A demokratizmusnak, ter­mészetesen, nincs mérték- egysége, ezért a mennyiségi meghatározás — a gazdaság és a demokratizmus politikai arány párba állítása — a gyakorlat konkrétságában nehezen értelmezhető. Ám­bár segítségül hívhatjuk a költői sorokat, amelyek tár­sadalomtudományos pontos­sággal — és a mi társadal­munk lírai előképeként — megfogalmazzák ezt a vi­szonyt: „A dolgozó nép okos gyülekezetében hányni vetni meg száz bajunk”. A költői definícióban nem is csak az „okos gyülekezet” társada­lomszervező funkciójának értelmezése érdemel figyel­met, hanem az is, hogy a dolgozók közössége, eredmé­nyeinek számbavétele mel­lett, szükségképpen kerül szembe „száz bajjal” is. Arról éppenséggel bajqs lenne leltárt készíteni, hogy napjainkban hány bajjal birkóznak a munkaszerve­zetben együttműködő közös­ségek; azért is, mert gaz­dálkodásunkat most éppen az jellemzi, hogy a vállalati gazdálkodás átértékelődése, tevékenységük differenciáló­dása nyomán ahány vállalat, szövetkezet, annyiféle a gon­dok jellege, mélysége, tar­talma. Általános és minden közösségre egyetemesen ér­vényes viszont az a követel­mény, hogy a feladatok rhegoldásának opitimális módja csak demokratikus vitában alakítható ki. Ezt az általános igényt azonban célszerű pontosíta- nunk: mit feltételez a válla­lati élet gyakorlatában a de­mokratikus vita? Nem is annyira könnyű válaszolni erre, ha túllépünk az általá­nos körvonalakon és a gya­korlatra utalunk. Mostaná­ban készül a vállalatok ha­todik ötéves terve — még­hozzá a korábbi középtávú terveknél sokkal bonyolul­tabb feltételekkel, véglete­sebb tervváltozatokkal szá­molva. Kérdés: milyen mó­don célszerű a vállalatok jövőjét meghatározó progra­mokat már most, a kidolgo­zás szakaszában átemelni a szakemberek köréből. az igazgatói szobákból a mű­helyekbe, a vállalati közös­ségek nyilvánossága elé? A válasz, amit erre a kér­désre fogalmazhatunk, régi polémiát érint; nem mai ke­letű a nézetkülönbség abban, hogy mit értenek — és ért­hetnek — e bonyolult szak­mai folyamatokból azok, akikre a megvalósítás majd mindenképpen tartozik? Annyit máris fontos aláhúz­ni: a formális nyilvánosság rosszabb a nyilvánosság hiá­nyánál is — ha tehát szám­Megkezdődött a tudomá­nyos társadalmi vita — a ko­rábbi gyakorlatnak megfele­lően — a VI. ötéves népgaz­dasági terv törvényjavaslatá­ról. Hétfőn elsőként a Ma­gyar Közgazdasági Társaság elnöksége Nyers Rezsőnek, az MTA Közgazdaságtudo­özönt zúdítanak azokra, akik ebben nem igazodhatnak el, az éppenséggel a demokra­tizmus hiányát, nem pedig kiteljesedését jelenti. Az is kétségtelen, hogy a vállalati gazdálkodás meghatározó folyamatait — az üzleti stra­tégiát vagy a fejlesztési po­litikát — nem lehet többségi döntéssel, szavazással meg­határozni. Célszerű most ismét utal­nunk a költői jelzőre, amely „okosnak” minősíti a dol­gozó nép gyülekezeteit. De hát mitől válhat „okossá”, — javaslatra, véleményezés­re, azonosulásra vagy ellen­vetésekre — éretté a mun­kahelyi közösség? Ne előle­gezzük protokolláris udvari­assággal ezt az érettséget; nyilvánvaló ugyanis, hogy a véleményformáláshoz, s ami ebből legfontosabbként kö­vetkezhet: az azonosuláshoz a lényegi folyamatok isme­rete, a lehetséges alternatí­vák előnyeinek és kockáza­tainak átlátása nélkülözhe­tetlenül szükséges. Ez az igény pedig napjainkban egészen más követelményt támaszt a vállalati nyilvá­nossággal szemben, mint ko­rábban. Most ugyanis a vál­lalatok ötéves tervei nem csupán azt írják elő, hogy a minden vállalatra kiterjedő növekedés mértéke ott. he­lyileg mekkora lehet; hogy a mindenütt megtervezett fejlesztés-bővülés milyen irányú legyen. A terv ezút­tal a szó legközvetlenebb ér­telmében érintheti ,a válla­lat jövőjét, olykor a létét, sorsát is — de azt minden­képpen: hogyan alakul át, újul meg a munka az előt­tünk álló fél évtizedben. S ezek a folyamatok szükség­képpen a legközvetlenebbül érintik a vállalatok dolgo­zóit, a nyilvánosság tehát annak a feltételnek a meg­alapozását is jelenti, hogy vállalják ezt az átalakulást, belássák indokait, elkerülhe­tetlenségét, s ilyen módon azonosuljanak vele. A hatodik ötéves terv ré­szeként, amint ezt külön jogszabály előírja ( a Mun­kaügyi Minisztérium és a SZOT Elnöksége irányelvei), mindenütt ki keli dolgozni a vállalat öt esztendőre szóló szociális tervét is. A jogsza­bály így körvonalazza e ter­vek tartalmát: „A szociális terv emberközpontú terv le­gyen — olvasható az irány­elvekben —, foglalja össze a munkavédelmi. üzemegész­ségügyi, művelődési, tömeg­sport, valamint ,a munkahe­lyi szociális ellátással és az emberi viszonyok fejleszté­sével kapcsolatos feladato­kat; segítse a munkásosztály helyzetének javítását, az if­júság és a nők gazdasági és szociális helyzetének fej­lesztését, a népesedés- és családpolitikával, valamint a közművelődéssel kapcsola­tos párt- és állami határo­zatok végrehajtását”. Ö eghatározó jelentőségű, hogy a jogszabály — miközben a szociális terv kidolgozásáért és végre­hajtásáért a vállalat vezető­jét teszi felelőssé —, kötele­zően rögzíti azt is, hogy a tervezés egész folyamatá­ban „szákszervezeti szervek biztosítják a dolgozók rész­vételét, a jogszabályokban előírt kérdésekben a döntést, majd a szociális célok eléré­se érdekében a kollektíva mányi Intézet igazgatójának vezetésével vitatta meg a népgazdasági tervelgondolá­sokat. Az elméleti és gyakor­lati szakemberekből álló tes­tület tanácskozásán részt vett Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Nyelvtörténeti kuriózumok A nyelvünk múltja iránt érdeklődő olvasók a közeli napokban több új kiadvány­nyal is gyarapíthatják könyvtárukat az Akadémiai Kiadó és a Gondolat Kiadó jóvoltából. Széles körben hozzáférhetővé válik az úgy­nevezett * „Jókai-kódex”, amely az első kézzel írott magyar könyv. A kutatások szerint egy ferences barát másolhatta a XV. szá­zad negyvenes éveiben egy XIV. századi latin­ból fordított ismeretlen magyar kódexből. Tartalma Assisi Szent Ferenc legen­dája. A kódex nagy értéke, hogy 162 lapnyi terjedelmé­vel hiteles képet nyújt a XIV—XV. századi magyar nyelv állapotáról. Nyelvünk még régebbi múltjába ka­lauzolja az olvasót Benkő Loránd akadémikus tanul­mánya, „Az Árpád-kor ma­gyar nyelvű szövegemlékei” címmel. A mű a legkorábbi magyar szövegemlékcsopor­tot: a Halotti beszédet és könyörgést, a Königsbergi tö­redéket és szalagjait, az Ómagyar Mária-siralmat és a Gyulafehérvári sorokat mutatja be részletes elem­zéssel. Az utolsó simításokat vég­zik a nyomdában az Általá­nos nyelvészeti tanulmányok 13. kötetén, amely ugyancsak a nyelv történetének régi korszakával foglalkozik. „A nyelvről való gondolkodás története” című, Telegdi Zsigmond és Szépe György szerkesztette könyv először közöl magyar nyelven ere­deti tanulmányokat és tu­dományos bírálatokat arról, hogy a régi görögöktől kezd­ve, hogyan ismerték fel a nyelv fontosságát az európai kultúrában. A közeljövőben két szó­mutató is az üzletekbe ke­rül, segítséget adva koráb­ban megjelent, nagy jelen­tőségű tudományos munkák használatához. A hatkötetes „Magyar nyelvjárások atla­sza” című produktumhoz ké­szült mutató ábécé rendben tartalmazza az atlasz 1162 térképének címszavait, az egyes térképlapokon találha­tó szótári szavakat és szó- szerkezeteket. „A magyar szókészlet finnugor elemei” című háromkötetes etimoló­giai szótárhoz kapcsolódó szómutató betűrendben közli a rokon nyelvek irodalmi nyelvének, illetőleg jelleg­zetesebb eltéréseket mutató nyelvjárásainak szavait. Bárczi Gézának, a néhány évvel ezelőtt elhunyt nyelv­tudósnak a rádióból, a tele­vízióból ismert összefoglaló munkáit is kezébe veheti az olvasó. A kötetet tanítványa és munkatársa, Papp László szerkesztette, több mint négy évtized tanulmány ter­méséből válogatva. Másodszorra virágzik a gesztenye a gyulai parkokban Fotó: Martin Gábor Újra kezd az IBUSZ-klub Önkéntes tűzoltók Dévaványán Leleplezték Egry József szobrát Badacsonyban Futóműlej lesztés i program közreműködését”. Tábori András Vita a VI. ötéves tervről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents