Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-23 / 223. szám
1980. szeptember 23., kedd Emlékplakett Orosházáért A mozgásszervi bajok orvosa: dr. Kovács Pál Fotó: Martin Gábor orvosként, Orosházán a kórházban konziliárusként dolgozom mozgásszervi területen. 1960. táján rohamosan csökkent a tbc-sek száma, fokozatosan új gyógyterületet választott az intézetünk. Jelenleg Csongrád megye reumás betegeinek gyógyítása, mozgásszervi rehabilitációja a feladatunk. Száztíz ágy áll ehhez rendelkezésünkre. Nálunk és Lengyelország gyógyintézeteiben is megindult már a svájci és francia intézetekben látott fejlesztési koncepció; a rehabilitációban előre tört a sebészet. A gyógyászati segédeszközök gyártásánál hasznos lenne a rehabilitált dolgozókat alkalmazni. Az ilyen eszközök előállítása köztudottan nagy gond. A csont-tbc réme eltűnőben van, de új betegségek jelentkeznek, például a gerincferdülés. A tüdőszűrések alkalmával megvizsgáltuk a Békés megyeiek gerincdeformitásait is. Érdekes, hogy kevesebb az elváltozás a háborús időszakban születetteknél, mint a fiataloknál. A meggyorsult testi fejlődés, nyúlás, a kevés mozgás mind civilizációs ártalomként hatnak. Nem fejlődik ki kellően a csontváz és korán kezd meszesedni. A csontot, a porcot és az izmokat már óvodás korban úszással, tornával kellene erősíteni, hogy elkerüljük a bajt. A mozgás- szegény lakótelepi életforma, a munkaidő utáni maszekolás sem válik egészségünk javára. A 8 órás munka után sokan újra egészségtelen körülmények közé kényszerítik magukat az anyagiakért. Gyopáros fejlesztésének programja az egészséges mozgásra biztosítana lehetőséget az orosházi gyerekeknek és felnőtteknek. Ezen a programon dolgozom, ez az orosházi feladatom. Célunk, hogy azt őrizzük meg, amink van, és fejlesszük lehetőségeink szerint! Sok gondunk volt a vízzel, a szennyeződésekkel, a csövekkel, de most már sikerült segíteni az alapvető bajokon. Koncentrált munkával, a tanács, az üzemek segítségével új kutakat fúrtunk, megfékeztük a szennyvízbetörést. A fürdőben reumatológiai szákrendelés nyílt, egyre többen jönnek ide a városból és környékéről. Az ország egyetlen gyógyfürdője sem nyereséges, Gyopáros sem az. Ügy tehetnénk rentábilissá a gyógyítás szolgálatában, ha a vízmű vállalatok átvennék az üzemeltetés, a fejlesztés feladatait, és szerződés alapján dolgoznának együtt az orvosi rendelőkkel, gyógyintézetekkel. A feleségemmel 30 év gyógyításának, gyógypedagógiai tapasztalatának anyagát gyűjtjük mostanában, a rehabilitációs kongresszuson szeretnénk ismertetni. Az intézet alapvető feladata mellett tudományos munkát is folytatunk, több mint 60 közleményt jelentettünk meg, szakterületünk eredményeiről 100-nál több előadást tartottunk már kollégáimmal. Szabad idős gondjaim nincsenek: legjobb programomat a két unokám jelenti. Bede Zsóka Befejeződött az izotópdiagnosztikai tanácskozás Fotó: Martin Gábor Lángok a tüzelő körül A világpiacon jelenleg 32 dollárért adnak egy hordó olajat. Drága a villamos energia, a gázfűtés pedig még nem juthat el minden településre. A jövő energia- forrása tehát a szén, amelyhez természetesen fa is kell. Csakhogy az utóbbi években ezekből sincs elegendő. Különösen a falvakban, községekben lakók panaszkodnak a tüzelőellátás egyenetlenségére. Íme a legfrissebb példa. Kokszot a fóliásnak Eleken, a több mint 6 ezer lelket számláló nagyközségben mintegy 150 koksszal fűthető cserépkályha van. Az olajfűtésről sokan áttértek a széntüzelésre, kazánt vásároltak. Az itt élők a szállítással, az áruellátással nincsenek megelégedve. Szeptember 1-én erről így beszélt Müllek János: — A helyi ÁFÉSZ tüzelőtelepén a koksznak még a hírmondója sincs. Gyulára ha néha jön, csak odavalók kaphatnak belőle, azok is utalványra. Miért van ez így? Ismerek olyan fóliás embert, aki több vagon kokszot vásárolt fel „ügyesen”. Segíteni kell a termelőket, de ne halmozzanak! A tüzelő- és építőanyag-telep valóban zajos. A kapuban fuvarosok ácsorognak, emberek jönnek-mennek. Szabó László üzletvezető ne- | hezen bírja a meg-megújuló rohamokat. Gyakran kell mondani, hogy nincs. — Három évvel ezelőtt kezdődött a koksz kálváriája — mondja, és vastag füzetet, papírokat vesz elő. — Nézze, itt vannak a dátumok, idejében megrendeltem a tüzelőt. Kokszból egész évre 1600 tonnát kértem. Az első negyedévre az Alföldi TÜZÉP Vállalat 70 tonnát igazolt vissza, és kaptam 45- öt. Ugyanakkor a második negyedévre 25 tonnát ígértek, s 40-et küldtek. Azóta egy deka sem érkezett. — Milyen elvek szerint osztotta el? — Addig mértük, míg a készlet tartott. Csak azt nem értem: Kovácsházán, Gyulán rengeteg a koksz, mégis korlátozzák az eladást. Egyébként szénből sincs elegendő. A negyedik negyedévre 600 tonna berentei darabos helyett 200 jutott, pécsi iszapot mindössze 25 tonnát szállítottak. Az első hat hónapra esedékes 500 mázsa haldexet egyszerűen törölték a megrendelésből. Most berentei dióval szolgálhatok. Ma érkezett balinkai kocka, már el is fogyott Az utalványok szeptember 30-án lejárnak. Fogalmam sincs, mi lesz velük. Közben egy fiatalasszony áll meg az ajtóban. Tűzifa után érdeklődik. A telepvezető rezignálton jegyzi meg: — Legalább 4 hónapja nem láttam fát. Ha van, akkor is 5 mázsa szénhez adhatok egy mázsa tűzifát. — De nekem fafűtéses kályhám van — próbálkozik a vevő. — Szeptember 8-án kelteztek egy körlevelet az ÁFÉSZ- központból, miszerint ilyen esetekben a kéményseprő vállalattól kell igazolást kérni. így egy évre 15 mázsa fát kaphat az illető. Fóliást kellene keresni. A főutcán, kerékpárt taszító öregember igazít útba: — Paprikatermelő? Ott, a Mün- nich utcában, jobbra. Gyümölcsöstálat szorongató asszony jön elém. Hangos kutyaugatás közben beszélgetünk: — Nekünk van kokszunk, még tavalyról. Sokat elfogyaszt a kazán, és a lakást is fűteni kell. Amikor leborították az utcán, jöttek, hogy adjunk el belőle. — Csúsztattak-e pénzt a zsebekbe? — Dehogy, hova gondol?! — Mit tesznek, ha az idén nem kapnak kokszot? — Fűtünk brikettel, vagy mással... Utalvány feketén Ezek után kíváncsi vagyok: van-e már tüzelőjük Müllekéknek? A feleséget a munkahelyén találom meg. — Szerencsénk volt — fogad derűsen —, hiszen sikerült szerezni tüzelőt. Hogyan? Egy békéscsabai kályhás ismerősünk Gyulán vett 30 mázsa kokszot, ö tudja miként... — A fuvar? — Az 700 forintba került. A község határában egy maszek fuvarost szólítok meg: — Gyulán kellene szerezni, és elhozni 20—25 mázsa kokszot, mennyiért vállalja? — Nyolcszázért — vágja rá határozottan. — De a részleteket beszélje meg a főnökkel — ugrik a bakra, és megmondja a kisiparos gyulai címét. A járási székhely TÜZÉP- telepén Krész József telepvezetőnek nem mondok újat, ismeri a gondokat. — Kezdjük a koksszal — indítványozza. — Legutóbb 34 vagonnal érkezett, melyet három nap alatt el lehetett volna adni. Először mindenki kapott, végül csak azutal- ványosoknak adtunk. Ezt humánus dolognak tartom. Még így is előfordulnak visszaélések. Képzelje, Méhkerékről jött egy ember, akinek 31 tüzelőutalvány volt a zsebében. Feketén felvásárolta. Már ott tartunk, hogy a fuvarosoknak sem adunk kokszot. ■ Persze, ezt is ki lehet játszani. — Általánosak a szénellátás zökkenői? — Nehéz erre válaszolni. Az biztos: a fa kivételével több tüzelő van, mint egy évvel korábban. Az ÁFÉSZ- telepek eddig 170 vagon kokszot kaptak, 56,6 százalékkal többet a tavalyinál. Lengyel lángborsóból érthetően kevesebb a készlet, a korlátozás mindenképpen indokolt. Berentei darabos, dió, iszap, brikett nálunk van elegendő. Türelem — fát terem Tegyük hozzá: Gyuláról van szó. Ezért a falvakban, községekben lakók tüzelőbeszerzését jócskán megdrágítja a fuvar. Csoda-e, hogy a magánfuvarosok kihasználják a kedvező alkalmat? Tehetik, hiszen állami, szövetkezeti konkurrencia szinte egyáltalán nincs. Pedig hányszor látni az utakon üresen száguldó teherautókat! A szilárd tüzelőanyagok házhoz fuvarozási díjait a megyei tanács ÉKV-osztálya 1979-ben állapította meg. Ezek szerint a fuvar legmagasabb, 100 kilónkénti tarifája 0—5 kilométer távolságra 8 forint. Az öt kilométer feletti szállításnál minden megkezdett kilométerre a mázsánkénti díj 30 fillérrel nő. Viszont: fogatolt járműnél a díjtételeket irányárnak kell tekinteni. Lehet számolni: Gyula— Elek 16 kilométer. A maszek fuvar 7—800 forint 20—25 mázsa anyag szállításáért. Kenőpénz nélkül. Irányár ide, irányár oda, néha elkelne egy-egy alapos ellenőrzés. összegzésképpen hallgassuk meg Frőhner Bélát, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét: — Tény: német brikett csak Budapesten és Pest megyében van. Akadozik a kokszellátás, mert nagy részét dollárért importáljuk. A szenek közül valamilyen fajta mindig megtalálható a telepeken. Az esős időjárás késleltette a fakitermelést. A kínálat a negyedik negyedévben javul. Azt tanácsoljuk: várjanak türelmesen, az elkövetkező hónapokban mindenki hozzájuthat a tűzifához. Körülbelül két hete utasítást küldtünk ki, hogy semmiféle igazolást ne kérjenek a lakosságtól. Ide kívánkozik még: az AFÉSZ-telepeket nagyon is szorítja a készlet, míg az állami TÜZÉP-eket nem. Az árvízi helyreállításokhoz rengeteg építőanyag érkezik, amelyet még sokáig raktározni kell. A kisebb telepek ezt pénzügyileg is nehezen tudják elviselni. Elképzelhető, hogy mindez kedvezőtlenül befolyásolja a tüzelőellátást, amelyen csak szervezett szállítással, még jobb elosztással lehet és kell is segíteni. seres Sándor A nukleáris vizsgálat gyors előrehaladást eredményezhet a szív- és daganatos megbetegedések pontos felismerésében — állapították1 meg a 4. izotópdiagnosztikai szemináriumon, amely vasárnap zárult Kékestetőn. Az állami gyógyintézetben tartott egyhetes tanácskozás, amelyen az orvostudomány legújabb vívmányainak eredményeit összegezték, egyben továbbképzésül is szolgált a hazai orvosok számára. A nukleáris vizsgálat, ösz- szefoglaló nevén az izotópdiagnosztika az orvostudomány egyik legújabb ága. Az orvosi gyakorlatban a betegségek felderítésénél csak' az utóbbi két-három évtizedben alkalmaztak világszerte kiterjedten izotópokat, vagyis olyan atomrészecskéket, amelyek sugárzás kibocsátása közben bomlanak és végzik el jótékony hatásukat. A szervezetbe injekció útján bejuttatott radioaktív izotópoknak a sugárzása, különböző „okos” gépekkel felfogható, és ennek alapján ma már a legpontosabb felmérést lehet végezni a beteg állapotáról. A nukleáris vizsgálati eljárás lehetővé teszi olyan betegségek felismerését, gyógyítását, amelyre eddig nem volt mód. Az izotópokkal kimutathatók olyan kezdeti elváltozások is, amelyekre a röntgen sem képes. Példaként mondták el, hogy a szívkoszorú betegségei izotóp alkalmazásával percek alatt pontosan kimutathatók1, míg a hagyományos vizsgálat nagyon bonyolult, hosszadalmas, és esetenként kellemetlen is volt a beteg számára. Bejelentették, hogy hazánkban a nyolcvanas években várhatóan valamennyi megyei kórházat felszerelik izotópdiagnosztikai laboratóriummal. örvendetes, hogy a korszerű vizsgálati eljárás „gépfegyverét”, a gammakamerákat már hazánkban is gyártják, és a magyar műszer külföldre is eljut. Pátria Nyomda hete A Pátria Nyomda sokrétű tevékenységét megismertető hét kezdődött vasárnap Dombóváron. A városi művelődési központban a budapesti nyomda és dombóvári üzemegységének munkáját szemléltető kiállítás nyílt, s „Pátria gyermeknapot” is rendeztek. A hét programjában könyvnyomtatás-történeti előadássorozat hangzik el, „Az első könyvtől a számítógépes nyomtatványig” címmel a nyomdászszakma múltjáról, jelenéről és jövőjéről, ifjúsági anké- tot, szakmai és filmvitát, ne. vés művészek közreműködésével kívánságműsort, valamint fórumot tartanak. Először mutatkozik be a nyilvánosság előtt a dombóvári új művelődési központnak a Pátria Nyomda által patronált nyomdászszakköre. Orosházán élő, a kakasszéki gyógyintézetet vezető orvos dr. Kovács 'Pál. Nemrégiben „településfejlesztő társadalmi munkájáért” részesült kitüntetésben; a városi tanács „Orosházáért” emlékplakettel jutalmazta. Hogyan szenteli életét a mozgásszervi betegek gyógyításának két megye között ingázva, hiszen a kakasszéki fürdő Csongrád megyében, otthona pedig Békésben van? Munkájáról, hétköznapjairól Pacsirta utcai lakásában beszélgettünk. — A hallei egyetemen tanultam még 1945. előtt, de végül is a szegedi orvostudományin szereztem érvényt a diplomámnak — emlékezik az őszes hajú, halk szavú Kovács doktor. — A szakosodást véletlennek köszönhettem, 1948-ban Kakasszéken volt üres állás. Az ország első csont-tbc intézetét a háborús pusztításokból a svájci egészségügyi szervezet segítsége állította helyre. A tó csodálatos gyógyhatásúnak híre messze terjedt az országban, s még határainkon túl is. A tüdőn kívüli tuberkulózis gyógyítása volt a fő feladatunk. A hódmezővásárhelyi kórház kezdeményezésére 1949-ben gyógyiskolai részt alakítottunk a gyermekosztályunkon. Hosszú időt töltenek itt a beteg gyerekek, rehabilitációjuk legfontosabb feltétele, hogy ne szakadjanak el a valóságtól, egészséges társaikkal legalább a tanulásban tartsanak lépést. Itt oktat a feleségem és a munkatársai. Mi ketten életünket a mozgás- szervi betegek gyógyítására, szellemi épülésére tettük fel. Az intézetben három megye: Csongrád, Békés és Bács betegeit látjuk el, később azonban a vásárhelyi kórház osztálya lettünk. Egyre nehezebb más megyebeli betegek felvétele, de a segítségre szorulókat soha nem utasítjuk el, s a csongrádiak ennek nem látják kárát. Nem tudnánk elviselni, hogy ellátatlan legyen akár egyetlen beteg is. Mi nem azt kérdezzük a hozzánk fordulóktól: hová való, hanem azt, hogy mi a baja? Szerintünk így kell értelmezni az egészségügyi törvényt. Az olajosokkal például szerződés köti össze az intézményünket. Csongrádban megyei szaki6Hamarosan átadják rendeltetésének Szeghalmon a járási takarékszövetkezet központi üzletházát Szakemberek véleménye szerint a megye — sőt, az ország — egyik legkorszerűbb takarékszövetkezeti egysége lesz Fotó: Balkus Imre
