Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

1980. szeptember 19., péntek II jelmondat: „Tettekkel nyakkendőnk becsületéért” Beszélgetés Pataki József megyei úttörőelnökkel az új mozgalmi év terveiről — Az új úttörőév valóban szeptemberben kezdődik, — az erre való felkészülés jó­val korábban. A pedagógus- úttörővezetők, ifivezetők már a nyári szünetben azon fáradoztak, hogy egyrészt saját maguk is alaposan fel­készüljenek az új mozgalmi évre, s ugyanakkor sokan részt vállaltak a gyermekek felkészítéséből is. Ez utóbbi­ra az úttörőcsapattáborok­ban, illetve az őrsvezető-, rajzvezetőképző táborokban került, sor. Itt ismertettük a pajtásokkal az új mozgalmi év feladatait, és ugyanakkor útmutatót adtunk nekik a gyakorlati megvalósításhoz is. A nyári felkészítések szervezésében, lebonyolítá­sában résztvevő valamennyi pedagógust, úttörővezetőt, ifivezetőt megilleti a köszö­net és elismerés q munkájá­ért. — Mielőtt a most kezdődő úttörőévről szólnánk, te­gyünk említést a VII. orszá­gos úttörővezetői konferen­cia azon döntéséről, mely­nek értelmében a csapatok­ban most középtávú, 1980- tól 84-ig szóló program is készül, s ezen belül tervez­nek 1980—81-re. — Igen, amikor az úttö­rővezetői konferencia elfo­gadta a középtávú tervezést, ugyanakkor az úttörőéletet négy tevékenységi kör köré csoportosította. Ezek a kö­vetkezők: közéleti, politikai gyakorlat; megismerő, tanu­lást segítő tevékenység, mű­velődés; rendszeres közhasz­nú és időszakos termelő- munka; valamint sport, ter­mészetjárás, táborozás, hon­védelmi tevékenységek és játék. A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsa ajánlásában tette közzé mindezt az úttörőcsapatok középtávú és éves tervezésé­hez, és ugyanakkor tevé­kenységi formákat is java­solt a gyakorlati megvalósí­táshoz. Hadd hangsúlyozzam, ez ajánlás, .amelyet minden úttörőközösség saját adott­ságaihoz, körülményeihez al­kalmazva tölthet meg valódi tartalommal. Nos, e közép­távú tervre épül az 1980/81- es évi program, melynek jel­mondata: „Tettekkel nyak­kendőnk becsületéért”. — Mit nyújthat ez az év a gyerekeknek? — A fő hangsúly ebben az évben azon van, hogy elevenebb, a gyermekek igé­nyeihez, elképzeléseihez kö­zelálló, minél több pajtást megmozgató úttörőéletet te­remtsünk. S mindezt úgy, hogy a gyerekeket serkent­sük a jobb tanulásra, a sza­bad idő értelmes eltöltésével újabb és újabb ismeretek szerzésére, azok gyakorlásá­ra. Nem kevésbé fontos, hogy legyen több a játék, a sport és az olyan munka, ami társadalmi hasznosság­gal bír. építi, szépíti közvet­len környezetüket. Mindez természetesen csak akkor és úgy érhető el, ha a család, a felnőttek, a pedagógusok, úttörővezetők összehangolják a munkájukat. — Mikor les7 az első na­gyobb úttörőrendezvény, és milyen akciókban vehetnek részt a kisdobosok, úttörők? — Hagyományosan szep­tember 29-én, a fegyveres erők napján lesz az első ki­emelkedő esemény; minden közösségben ekkor tartják meg a csapatzászló ünnepét. Ekkorra készülnek el a csa­patprogramok, amelyeket a gyerekek, őrsök, rajok ja­vaslatai alapján terjeszt a csapattanács a csapatgyűlés Miért csökken a hírlap-előfizetők száma Sarkadon? Baracsi András, aki ez év ja­nuárjától a sarkad! postahivatal­hoz tartozó 3-as körzet hirlap- kézbesítője volt, most odébb áll egy házzal. Pontosabban: a kendergyárba megy dolgozni, ahol 2 és fél hónapig kazlazó lesz. Harmincéves, szikár ember Baracsi András. Bizonyára birja a nehéz munkát. Mégis megkér­dezem : — Miért megy el a postától? — A pénz hajt. Itt havi 3300 forintot kerestem (igaz hat óra alatt), a kendergyárban ennek a két-háromszorosa is meglesz. Családi házat építettem, a köl­csönt téríteni kell. — Mihez kezd két és fél hó­nap múlva? — Fűtöm az 500 négyzetméter alapterületű fóliaházamat. Jö­vőre majd ebből élek. — Ki lesz az utódja a postán? Nem tud választ adni. Ez egyébként sem az ő dolga. Hatvani Béla, a hivatal vezető­je tanácstalan. — Sarkadon van vállalat, üzem, tsz ... Lehet dolgozni. Ráadásul több pénzért mit itt — mondja. — Akkor Baracsi András he­lyett ki kézbesíti majd a hírla­pokat? — kérdezem. — Nem tudom, mi lesz, mert Kiss Ferenc, a 6-os körzet kéz­besítője is elmegy. — Ilyen helyzetben talán az egyesített kézbesítőknek kellene segíteniük — jegyzem meg. — Közülük is kettő beteg. Kü­lönben sem vállalják a hírlap­kézbesítést. nem is munkaköri kötelességük. Egyébként a nyug­díj kifizetése, a hírlap- és a tv- díj beszedése a hírlapkézbesítés­sel együtt túl nagy megterhe­lést jelentene. — Mi a megoldás? — Legyen elegendő hírlapkéz­besítő — vélekedik Gitye Sán- dorné hírlapfelelős. Sarkadon 1976-ban a Népsza­badságnak 712, a Népújságnak 1211 előfizetője volt, ma az előb­bit 476-an, az utóbbit 982-en já­ratják. Más községekben — bár közben áremelés is volt — emelkedett a két lap olvasóinak a száma. A sarkadl előfizetők számának a csökkenése érthető. Kinek kell olyan lap, amit hol kézbe­sítenek, hol nem? — Ha több a keresetük... Ez a megoldás: kapjanak alap-, teljesítménybért és emeljék a kilométerpénzt is, akkor lesz hirlapkézbesítő — mondja Hat­vani Béla. — Tett erre javaslatot a hiva­tal a Szegedi Postaigazgatóság­nak? — Nem. — Legutóbb mikor járt itt va­laki az igazgatóságtól? — Tavaly november óta va­gyok hivatalvezető. Azóta ilyen ügyben senki sem járt itt. Pásztor Béla elé. Ami az akciókat illeti: kulturális területen a „Ba­rátaink” játékokba az idén is bekapcsolódhatnak a gye­rekek. A sportolásra az út­törőolimpiák versenyrend­szere kínál sok-sok lehetősé­get, s talán még ennél is tö­megesebb a „Hajrá, őrsök” játékos sportvetélkedő. Üj a „Vár a természet” turisztikai közösségi játék, amely a tantárgyi követelményekhez szervesen kapcsolódik, évfo­lyamonként bővülő tartalmú, s követelményeiben az egyé­nekhez igazítható. Az akció­kat azonban hiba lenne egy­mástól teljesen elhatárolni, hiszen például túra közben is lehet sportolni, és így to­vább. Megkülönböztetett, igen lényeges feladata az út­törőszövetségnek a gyerme­kek közéleti politikai gya­korlatra való nevelése. Eh­hez az első lépés, hogy a pajtások a saját életüket érintő kérdésekre gyorsan reagáljanak, legyenek tájé­kozottak lakóhelyük, kör­nyezetük ügyes-bajos dolgai­ban. alapvető gazdasági, tár­sadalmi kérdésekben Sőt, erejükhöz mérten vegyenek részt az ilyen jellegű felada­tokból is. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha a felnőttek is igyekeznek be­vonni a gyerekeket, és lehe­tőséget teremteni számukra. Ebben nem kiR szerepe van a szülőknek, felnőtteknek, patronáló közösségeknek. Jó alkalom lehet minderre az „Orion' expedíciós játék, amelyet a szovjet—magyar űrpáros utazása után maguk a gyerekek kezdeményeztek, s a lényege: hét tettet kell vállalniuk. — Ebben az úttörőévben, 1981. június 2-án lesz 35 éve, hogy megalakult a Magyar Cttörők Szövetsége. Az év­fordulóra hogyan készülnek? — Ezt nem több rendez­vénnyel, kampánnyal szeret­nénk ünnepelni, hanem {terv­szerű, sok élméyt adó úttö­rőélettel. Reméljük, egy na­gyon pezsgő, tartalmas moz­galmi év közben érkezünk el a 35. évfordulóig — mondta befejezésül a me­gyei úttörőelnök. T. I. Modern lakóépületek Békéscsabán, a Tanácsköztársaság út központi részén Fotó: Martin Gábor ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■iaaaaaaiasiuaaaaaaaaaauaaaaHa(tnMaaiMinaiaaflia>allliaaaaaaiBaaanataaaaaaMaiti A törvényelökészítés demokratizmusának fejlesztéséről A törvény-előkészítés de­mokratizmusának szellemé­ben a napokban „indult” or­szágos útjára a módosításra kerülő államigazgatási eljá­rási törvény tervezete, hogy az elkövetkező hetekben al­kotó társadalmi vitában fo­galmazzák tovább a tanácsi, az államigazgatási ügyinté­zés korszerűsítésével kapcso­latos elképzeléseket. Mióta gyakorlat, s hogyan kamato­zik a hazai törvényhozásban a demokratikus előkészítés? — erről nyilatkozott dr. Bo- rics Gyula igazságügyi állam­titkár Győri Margitnak, az MTI munkatársának. — E téren nincsenek év­százados hagyományaink, hi­szen a jogalkotás nyilvános­sága szinte kizárólag a szo­cialista társadalom sajátja, s az össznépi törvényalkotás első lépései nálunk mintegy írét évtizedre vezethetők visz- sza — mondotta. A sort a polgári iog első, 1959-ben al­kotott törvénykönyvének ter­vezetéről folytatott országos eszmecsere nyitotta meg. Legutóbb már magától érte­tődőnek tartotta a közvéle­mény, hogy cselekvő részesé­vé vált a PTK módosításá­ról beterjesztett törvényja­vaslat megszületésének. Ami a számokat illeti: vannak tervezetek, amelyek­hez több százan, s vannak, amelyekhez több ezren fűz­nek érdemi észrevételt. A vállalati törvény például ez utóbbi kategóriába sorolha­tó. Amíg az országgyűlés asztalára került, iparági, ágazati szakszervezetek, mintegy harminc üzem, vál­lalat, tröszt kollektívája, vé­gül a Hazafias Népfront te­rületi jelleggel szervezett fó­rumai gyűjtötték csokorba a köz véleményét. A Hazafias Népfront — amely a társa­dalmi fórumok életre hívá­sában legfőbb partnerünk — országszerte mintegy 130 he­lyen mozgósította at érdek­lődőket a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényja­vaslat országos vitájában. Akkoriban több mint 2500 érdemi javaslatot vehettünk fontolóra. A legutóbbi idő­szakban emlékezetes volt az új Btk. tervezetének vitája. Olyan országos párbeszéd kerekedett a területi jelleg­gel szervezett kilenc fóru­mon, amely nemcsak a tár­sadalmi morált és tudatot, a bűnös magatartásokról alko­tott többségi értékítéletet vá­zolta elénk, hanem hozzáse­gített a bűnözés elleni küz­delem hatékonyabb és kor­szerűbb eszköztárának meg­teremtéséhez is. — Célunk, hogy folyama­tosan fejlesszük az előkészí­tő munka szakmai és társa­dalmi formáit, módszereit. Mindenekelőtt úgy, hogy a dolgozók legszélesebb körei­nek véleményét kérjük a társadalom alapvető életvi­szonyait szabályozó törvé­nyek formálásakor. Törek­szünk erre egyik-másik tör­vényerejű rendelet végleges formába öntése előtt is. Ha­tékonyabbá lehet tenni a ta­nácskozások munkáját is — mondotta dr. Borics Gyula. A József Attila úti lakótelep új általános iskolája mellett bútorbemutató-termet létesítenek. Ezzel is bővül a lakótelep szaküzlethálózata Fotó: Martin Gábor Téeszboltok A hatvanas évek végéig csupán mutatóban találkoz­hattunk megyénkben olyan üzlettel, vendéglővel, amely­nek cégtábláján valamelyik mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, esetleg állami gaz­daság neve szerepelt. A szövetkezeti cégér a megye- székhelyen, olykor a váro­sokban a termelői borkimé­rések bejárata fölött hívta fel magára a figyelmet. A lakosság élelmiszer-ellátásá­ról az ÁFÉSZ-ek, az állami üzletek gondoskodtak. Per­sze, alapvetően ma sem vál­tozott a helyzet, mégsem mondhatjuk azt, hogy nem sikerült előrelépni. Az év első felében a me­gye téesz és egyéb szövetke. zeti boltjai .csaknem 80 mil­lió forint értékű árut érté­kesítettek, 13,6 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. Kétségtelen, a me­gye összes élelmiszer-forgal­mához képest ez nem látszik jelentősnek. Hasznosságukat viszont hatásukban kell szemlélni. A tejet és a tej­termékeket, ,a zöldséget és a gyümölcsöt, a tőkehúst és a töltelékárut kínáló termelő­szövetkezeti üzletek élénkí­tik a versenyt, konkurenci­át jelentenek. A vásárlók kedvelik az olyan boltokat, ahol a termelők saját áruju­kat értékesítik, hiszen így friss zöldséghez, gyümölcs­höz, más élelmiszerhez jut­nak A közvetlen értékesítés­sel színesedik a piac, nő a felhozatal, egyenletesebb az ellátás. Ugyanakkor árbefo­lyásoló szerepüket sem le­het elvitatni. Kevesebb szál­lítási költség rakódik az áru­ra. kevesebb kézen forog a termék. Gondoljuk el: a he­lyi téeszárudák híján a fel­vásárló vállalat az áruk nagy részét kerülő úton szállítja vissza a faluba. Feleslegesen utazik a dinnye, a paprika, közben romlik a minősége. Ez annál is inkább figyelem­re méltó, mert a községek­ben ma is sok gondot okoz az ellátás. Gyér az üzlethá­lózat, rossz az áruterítés, a kereskedelem nem képes friss és jó minőségű áruval ellátni ezeket a települése­ket. Az utóbbi években Békés­ben is megindult egy egész­séges folyamat. Ma már szinte minden faluban meg­találhatók a téeszboltok Szeghalomtól Lökösházáig. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz éttermet, büfét nyi­tott a nagyközségben, s ter­vei között szerepel, hogy Békéscsabán, a József Attila- lakótelepen is létrehoz egy vendéglátóipari egységet. Mezőgazdasági termékbolt van Orosházán, reprezenta­tív vendéglő Kétsopronyban és a sort lehetne folytatni. A jövő azonban a közös üz­letek megnyitása, ahol a ter­meléshez társul a feldolgo­zás, a tartósítás, az értékesí­tés. Ugyanis látni kell, hogy a kereskedelem külön szak­ma, amely szakértelmet kí­ván Éppen a békéscsabai húsáruház példája mutatja: a termelők és a kereskedel­mi vállalat kézfogása társa­dalmi érdekeket szolgál. Eb­ben a munkában sokat te­hetnek ,a tanácsok, hogy megteremtsék a minél jobb feltételeit a szövetkezeti élelmiszeráry házak, boltok bővítésének. Seres Sándor Szeptemberben kezdődik, az új oktatási évhez hason­lóan, az új úttörőév is. Milyen tennivalók várnak 1980—81-ben az úttörőközösségeket irányító úttörőveze­tőkre, és milyen feladatokban, élményekben, izgalmas játékokban lehet részük a gyerekeknek? Erről beszél­gettünk Pataki Józseffel, a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának tagjával, Békés megyei úttörő­elnökkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents