Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

Kenyértörténet A legfontosabb élelmiszer-------------------------UUiUMM A utó — motor Milyen a jó műszerfal? A kenyér az embernek mindenkor az egyik legfon­tosabb élelmiszere volt. Akár kovásszal készítették, akár anélkül, kenyér volt az, mindegy volt, hogy búzából, rozsból, kukoricából, árpából vagy zabból gyúrták is ösz- sze... A kenyeret mindén nép tiszteletben tartotta, megbecsülte, és az élet, a táplálkozás, a megélhetés szimbólumának tartotta. Van-e kenyere? nincs ke­nyere, stb. átvitt értelemben a keresetet vagy annak hiá­nyát jelezte... A régi római uralkodók jelszava, „Panem et circen- ses!” (azaz kenyeret és szó­rakozást, cirkuszt a népnek!) azt jelentette, hogy biztosí­tani kell a nép kenyerét, megélhetését, és gondoskod­ni kell a szórakoztatásáról, hogy kormányozható legyen, ne lázadjon fel az uralkodó hatalom ellen. Itt a „kenyér” átvitt értelemben a minimá­lis táplálékot jelentette. A sütőket rendszeresen el­lenőrizték, és a gondatlan péket, akinek kenyere nem volt megfelelő minőségű vagy könnyebb volt az előírt súly­nál, megbüntették. íme né­hány példa: Egy angol utazó a XVII. században Isztam­bulban járt, és kenyeret akart vásárolni. Belépett a boltba, és nemsokára bejött egy hatósági személy is, két kísérővel. Az angol felfi­gyelt, hogy mi fog történni, és várt a vásárlással. Ekkor a hatósági személy és két se­gédje lemért minden kenye­ret, ami csak a boltban ta­lálható volt. Amelyek az előírt súlynál könnyebbek voltak, azokat félretették. Amikor végeztek, újra le­mérték a könnyűnek talált darabokat, megszámolták és felírták. Most intett a ható­sági személy a két kísérőjé­nek, és azok megragadták a péket, elővettek két nagy szöget, és a péket fülénél fogva az ajtóhoz szegezték. Az angol kérdésére elmondta az elöljáró, hogy csalásért ez az első büntetés. A máso­dik az lesz, hogy zsákba varrják, és beledobják a Boszporuszba. Ezután kinyitották az üz­let ajtaját, beengedték a kinn várakozókat, akik már is­merhették a szokást, és pil­lanatok alatt kipakolták az üzlet minden kenyerét és kalácsát. Egyik hatósági em­ber az ajtó elé állt, és estig ott is maradt; csak akkor szabadította ki a péket szo­rult helyzetéből, amikor az esti csillag feljött... A Budai Jogszabály Gyűj­temény, mely a város rend­jét és munkáját szabályozta a XIII—XIV. század között, a többi városunkban is pél­da volt, sok helyen alkal­mazták az előírásokat. Esze­rint például azt a péket, aki a kenyeret könnyebbre sü­tötte, a Duna vizében meg kellett mártani. Második esetben a városból ki kellett űzni. Megemlítjük még azt az ér­dekes és nemrég felfedezett könyvet, mely a középkori csalások módszereit írja le. Minden foglalkozásban lelep­lezi a visszaéléseket, hogy ezzel tájékoztassa a lakossá­got, és segítsen védekezni ezek ellen. Georg Hönn: Bet­rugs Lexikonjáról van szó (1720), mely ábécésorrendben sorolja fel az egyes foglalko­zások belső titkait. A pékek­kel kapcsolatban a követke­zőket írja: csalnak a pékek, ha nem az előírt lisztből ké­szítik a kenyeret, ha a ke­nyér súlya könnyebb a kö­telező súlynál, ha a kenyér minősége nem megfelelő (kí­vül szép, belül szalonnás, vagy üreges, sűrű, stb.). A kenyér naponta a szemünk előtt van, bíráljuk, nézeget­jük, mert nem közömbös, hogy milyen minőségű ke­nyeret fogyasztunk, főleg a „kenyérevő” Magyarorszá­gon ... Rudnay János Fotó: Veress Erzsi Tudomány — technika Óriás dömperek Világjelenség, hogy első­sorban gazdasági meggondo­lások miatt egyre nagyobb teherautókat, illetve dömpe­reket gyárt az ipar. A mére­tek növekedését azonban csak 60k irányú műszaki fejlesztés tette lehetővé. Az óriási ko­csitestekhez pl. óriási gumi­abroncsokat is kell gyártani, melynek szintén rohamosan fejlődik a technológiája. Újdonságot jelentett a cordszövet nylonnal és más* műszálakkal való helyettesí­tése, a célszerű futómintá­zatok kialakítása, valamint legújabban a futófelületnek finom, kopásgátló acélszálak­kal való telítése. Az abroncsok méretei még rohamosabban növekedtek, mint a gépkocsik; a fejlesz­tés célja az volt, hogy ugyanakkori terhelés esetén csökkentsék az abroncsok­nak a talajra ható fajlagos nyomóerejét. Így jobb a te­repjáró képessége, kevésbé teherbíró talajon is biztos a közlekedés. A mai óriás ab­roncsok szélessége eléri a 70 cm-t, átmérője a 3 mé­tert. Állandóan nő a kocsi össz­súlyának egy tonnájára eső motorteljesítmény is. Az erős motor nagyobb üzembizton­ságot, kevesebb motorhiba miatti állásveszteséget jelent, és jobban gyorsít. Ma már az óriás gépkocsik 10—12 százalékos emelkedőn 10—12 km sebességgel jutnak fel. A hatalmas teljesítmény elérését különféle konstruk­ciós megoldások segítik. A nagyobb egységeket turbo- kompresszorral látják el. Az égéstérbe juttatott pagy nyo­mású levegő révén adott hengerűrtartalom mellett 10 —'15 százalékkal növelhető a motorteljesítmény. Az üzem- biztonságot hatalmas olaj­hűtők, újszerű csapágymeg­oldások, nagy nyomású ke­nés biztosítja. Ezekkel a konstrukciós megoldásokkal ma már soro­zatban gyártják a 60 tonnás gépkocsikat, sőt a 8—10 000 tonna napi teljesítményű külfejtési bányákban megje­lentek a 90—100 tonnás egy­ségek is. Villámzáras gipsz Alois Bloemer nyugatné­met sebészprofesszor már hosszabb ideje teljesen új gipszelési formát alkalmaz a végtagtöréseknél. Ezeket a gipszkötéseket speciális vil­lámzárakkal látta el, ame­lyek segítségével a beteg úgy veheti magára a gip­szet, mint valamilyen ruha­darabot. Dr. Bloemer eddig több mint 4000 betegnél al­kalmazott ilyen gipszkötést nagyon jó eredményekkel. Városi klfmaközpoRtok Az Egyesült Államok ipari „hidegtermelése” a követke­zőképpen oszlik meg: 40%-ot élelmiszertartósításra hasz­nálnak fel, 20%-ot ipari hű­tőberendezésekben, 40%-ot pedig klímatechnikai célokra hasznosítanak. Az utóbbi 40% annak bi­zonyítéka, hogy a klímatech­nika az USA-ban igen ma­gas fokon áll, és ma már a tömegek szolgálatában. A klimatizálás általánossá vá­lásában kézenfekvővé lett olyan centrálék létesítése, amelyek jobb hatásfokkal és gazdaságosabban látnak el egész éven át körzeteket. A Connecticut állambeli Hartfordban olyan centrálét helyeztek üzembe, amely egy 50 000 négyzetméter területen fekvő üzleti tömböt lát el nyáron hideg vízzel, télen pedig forró gőzzel. A New York állambeli Queansben egy 20 000 ember által lakott épülettömb szá­mára létesítettek olyan köz­pontot, amely elektromossá­got, meleg vizet, fűtést és hűtést szolgáltat. A tömbhöz 20 db 14 emeletes lakóház tartozik, egy üzletház, egy- egy könyvtár és színház. Egy személygépkocsi mű­szerfalán a kapcsolókon, gombokon, lámpácskákon kí­vül általában 4—5-féle fon­tos jelzőműszer van. Terve­zésükkor igen fontos szem­pont, hogy a megjelenő ér­tékek és változásaik jól ész­revehetők legyenek, és a ve­zető a kijelzésekre pillantva a másodperc tört része alatt megkaphassa a szükséges információkat. A műszerfa­lon található skálajelzések' három csoportba sorolhatók, aszerint, hogy mennyiségi, minőségi, vagy ellenőrző jel­zések-e. Mennyiségi jelzés például a sebességmérő ál­lása, minőségi mindaz, ami az üzemeltetéssel járó pozi­tív vagy negatív jellegű vál­tozásokat jelzi. Ellenőrző jelzés például a kézifék be­húzását mutatja, de ilyen az egyes kocsikra felszerelt de- fektjelző is. Pszichológusok megvizsgál­ták, hogy melyek a kilomé­terórák' legjobban bevált Most, hogy a nyári meleg­ben nyitott ablakoknál élünk, fokozottan érzékenyek va­gyunk a zajokra. Sokan pa­naszkodnak kialvatlanságról, mert az utca, a külvilág za­jai a pihenésüket teszik tönk­re. Érdemes foglalkozni az­zal, hogy milyen lélektani problémát okoz egészségünk és a zaj ellentmondásos vi­szonya. Nagyon fontos, hogy őriz­zük fülünk egészségét. A suttogó beszédtől a sugárhaj­tású motor zajáig érzékeli és közvetíti a külvilág üzenete­it. A fül érzékeny műszer­hez hasonlítható, de érzé­kenysége miatt könnyen el is ronthatjuk hallásunkat. Nemcsak a hirtelen éles zajok, de az olyan zajok is, melyek a fájdalom küszöbe alatt vannak, még — káro­síthatják a hallást. A nagy­városi élet, a közlekedés, és egyéb zajforrások ártalma­sak ugyan, de bizonyos fokig alkalmazkodunk a növekvő zajártalomhoz. Egy bizonyos idő után a megszokás már nem véd, és lassan süketülni kezdünk. Magyarországon a nagyothallás az összlakosság 10 százalékát érinti — vagy­is, elterjedt népbetegség­Több mint 100 ezer ember dolgozik olyan munkahelyen, ahol lassan, de törvénysze­rűen bekövetkezik a hallás­csökkenés. Az öregedés fo­lyamata önmagában is ront­ja a statisztikát — a hallás- csökkenés az idős emberek­nél élettani jelenség, melyet formái. Leghasználhatóbb­nak az úgynevezett nyitott ablak típusút ítélték, mely­nél a mutató rögzítve van, és mindig a skálabeosztás moz­dul el a megfelelő irányba, ennél tapasztalták a legke­vesebb leolvasási hibát. Ez­után következett a félkör alakú számlap, majd a tel­jes kör alakú. A2 ilyen óra- lapszerűen kiképzett skála leolvasásakor akkor kapták a legjobb eredményeket, ha a mutató alapállása a kilenc órának megfelelő helyen volt. A vízszintes vagy függőle­ges skálák leolvasása már viszonylag nagy hibaszáza­lékkal járt a kísérletek so­rán. A kilométeróráról a szélvédőre kivetített számok viszont a lehető legjobb le­olvasási eredményt adták, hiszen a vezetőnek közben le sem kell vennie szemét az útról. A minőségi jelzések­nél a színek használata vált be a legjobban, az ellenőr­ző jelzések viszont mindig fényjelzések. hallásjavító készülékkel le­het ellensúlyozni. Az üzemi zajártalmakat zajvédő vat­tákkal, füldugókkal, illetve rendszeres szűrővizsgálattal próbálják csökkenteni. Nagy kár, hogy a szűrővizsgálatok­tól sokan hiúságból, vagy ta­lán tudatlanságból idegen­kednek. A gyulladások, a gyakori középfülgyulladás következ­ményeként fellépő nagyot­hallás szintén megelőzhető, de ehhez is magas fokú egészségügyi kulturáltság kell. A gyanús jelekre már kisgyermekkortól kell figyel­ni — különösen hurutos be­tegségek után. Újabban már 2—3 hetes korban is ajánla­tos gyengéden próbára ten­ni a csecsemő hallását. Eb­ben érdemes a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsát ki­kérni. Az elmúlt években roha­mosan fejlődött a nagyothal­lás műtéti kezelése — a hi­ányzó dobhártya pótlása, a hallócsontocskák működését helyreállító sebészi technika. Ahol a műtét nem célrave­zető, ott a hallókészülékektől lehet eredményt várni. A szakorvos úgy állítja be a készüléket, hogy a beteg minden frekvencián egyfor­ma erősen halljon. A csecse­mőkortól aggastyánkorig sok ezer ember hallását pótolja így a tudomány, de a meg­előzés fontosabb itt is, és ez az ön érdekét is jelentheti. Dr. König János Képünkön: egy Mercedes Coupé ergonómiai szempontból ideális kiképzésű vezetőülése, a praktikus elrendezésű, bár kissé konzervatív műszerfallal (KS) Egészség — higiénia Süket fülek

Next

/
Thumbnails
Contents