Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-13 / 189. szám
1980. augusztus 13.. szerda Marcsa néni, a fömosóné Egészségügyi ellátás Gádoroson Töprengések a múltról Közel a kilencvenhez, a családdal i A Hunyadi utcai kert végében a kicsi ház lakája régi idők tanúja. A faluban úgy emlegetik, hogy Pleskonics Mariska néni, pedig már régen Balogh Jánosné. Csak a férje, aki Csanádapácára hozta, az volt Pleskonics. — De jó, hogy jöttél kis- jányom — húz le maga mellé a székre. — Már régen beszélni akartam valakinek az életemről. Kitelne belőle akár egy regény is, olyan sokféle történt velem. Kevesen emlékeznek már azokra az időkre, a fiatalok meg legfeljebb csak könyvekből ismerik. Laczkó Mária volt a nevem lánykoromban, és 1892. júliusában születtem. Gyulán éltünk, az apám útkaparó volt, hét gyereket nevelt fel. Jó tanulók voltak a testvéreim, vitték is valamire. Igaz, az utász öcsémék kezdetben nagyon szegényen éltek. A felesége rendszerint az udvaron varrta a gyerekeik ingét. Sokszor kérdeztem tőle, mi ezeknek az igazi színük, merthogy már csak folt hátán foltot látok. Mégis felnőttek azok is, most meg a tenyerükön hordják a szüleiket. No, de elkalandoztam kicsit a sorsomtól. Engem már kisjánykoromban pár naDra odaadtak szógálni, végül aztán 17 hónap lett belőle. Kicsike voltam és csúnyácska, az ábrázatom tele szeplőkkel. Mit tudtam én, hogy mi az a szerelem! A gazdámné sokszor küldött: „menjél, osztán mondjad meg a Démusz úrnak, eltört a kannánk. Jöjjön, javítsa meg.” Mentem, csak csodálkoztam, hiszen tudtam, hogy nem tört el semmi. Csak évekkel később hallottam meg, hogy így üzentek, randevút egymásnak. Aztán elkerültem a kígyósi grófok kastélyába szógálni. Az urakkal nem volt nékem bajom, csak a feljebbvalómmal. Főmosónő lettem, hét lány dolgozott a kezem alá. Akkoriban hetenként 3—400 tiszta pelenkáról kellett gondoskodni a grófi csemetéknek. Az intéző meg még ebbe az én dógomba is beleszólt, amíg rá nem parancsoltak, hogy az a Marcsa néni kötelessége! Haragudott jis rám esztán. Ott keserített, ahol tudott. Naponta egy liter bor tartozott a járandóságunkhoz, aztán én mindig zavarosat kaptam tőle. Egyszer megelégeltem, és kicseréltem a tisztek kancsójával. Kiderült, hogy a mi borunkat a kármentőből osztotta, a tiszta italt meg elspórolta magának. Gonosz egy ember vót az. Hát persze, nemcsak mérgelődtünk mi fiatalok, sokat báláztunk is a majorban. Lakodalmakba, táncmulatságba jártunk. Kékfestő ruhába bújtunk, oszt mentünk. Sokszor mondtuk a jókívánságokat a lagziba. Valahogy így szólt az egyik: „Kedves öcsém, Pali! Kívánom, hogy legyetek boldogok. Ragadjatok össze, mint a csicsóka. Szaporodjatok, mint a mák. Egy szemből legyen száz.” Hát lett is akkoriban elegendő gyerek! Tizenkilencben elmenekült az uraság, csak egy kisasz- szonyt hagyott a kastély védelmére. Egyszer vittem nekik valami csomagot Gyulára, ahol megbújtak. Kérdezték is, mi történt otthon az éccaka? Én magamnak olyan embert akartam, aki ha ma nem megy napszámba, azért holnap is van kenyere. Végül 20 évesen mentem férjH fiatalasszony, Mariska hez először, egy fiunk született. A 13-at töltötte, mikor skarlátos lett, a szíve sem bírta a betegséget, aztán meghalt szegény. Később Pleskonics István hozott engem ide Apácára 1928-ban. Szerette mindenki, azért is hívnak itt még az ő nevén. Amikor megint egyedül maradtam, hét évig özvegyked- tem, míg a Balogh Jánost nekem kommendálták. Vasutas volt, mégis én mentem hozzá háztűznézőbe. Elmagyarázták, hogy néz ki, aztán könnyen meg is tanáltam a vasúton. Olyan büszke ember volt, hogy csuda. Három gyereket nevelt fel. de azok ma is jók hozzám, pedig eltemettük az apjukat. Én attól élek soká, mert mindig ilyen jó kedvem van. Volt idő pedig, mikor szidtak, megvetettek, mert kommunista voltam. Én akkor is csak a magam életén okultam. Azt akartam, hogy a szegény ember gyereke, ha kibújik, ne menjen mindjárt cselédnek. Hát nem igazam van? Most már bot nélkül nem járok, csak magam körül el- szöszmötölök valahogy. A múltról nagyon szeretek beszélni, de minden érdekel, az is, ami manapság történik. Az apácai szomszédság több mint 50 éve ismeri Mariska nénit. Mégis, ha törékeny termetét támasztva botjával végigkopog az utcán, arra már kevesen emlékeznek, milyen szép asszony volt valaha. Csak az emlékeiben, s néhány megsárgult képen él még a múlt... Bede Zsóka Nyári ellenőrzések Színvonalasabb a kiszolgálás A nyári ellenőrzésekben az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, valamint a KÖJÁL is segíti a megyei kereskedelmi felügyelőséget. A korábbi gyakorlatnak megfelelően az idén is figyelemmel kísérik a fürdőhelyeken, strandokon, idegenforgalmi területeken levő üzletekben, egységekben a fogyasztói érdekvédelmet, a tisztaságot, az áruk minőségét. Az előzetes terveknek megfelelően júliusban, augusztusban 65 kiskereskedelmi vendéglátóipari egységben tartanak vizsgálatot. Megnézik az üzemanyagtöltő állomásokon és a strandokon működő üzletek áruellátását, a szállodák szórakozási lehetőségeit, a fagylalt értékesítésének körülményeit. Az eddigi tapasztalatokról Rózsa Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a vállalatok, szövetkezetek jól felkészültek az idegenforgalmi szezonra. A gyulai Várfürdőben sokat javult a kiszolgálás színvonala, az üzleteket, strandokat idejében kifestették, felújították. Mindenütt gondoskodtak megfelelő létszámú eladógárdáról, amely növelte a boltok áteresztőképességét, kulturáltabbá tette a vásárlási körülményeket. A vizsgálat megállapította, hogy az üzletek alapvető napicikkekből kellő készletekkel rendelkeztek, a zöldség-, gyümölcsfélék kínálata megfelelt az idényjellegnek. Gyulán és Szarvason a vendéglátóipari helyeken jobb, választékosabb ételt ajánlanak a hazai és a külföldi vendégeknek, mint egy évvel korábban. Az ajándékboltok kínálata igazodott a kereslethez. Nagy választékban lehet kapni különböző strandcikkeket, kozmetikumokat, jellegzetes emléktárgyakat. Az üzemanyagtöltő állomások üzleteiben meglehetősen sok volt a visszaélés. A zsírokat, olajokat, autóápolási cikkeket, egyéb élelmiszereket drágábban árusították a kelleténél. A vendéglátóipari egységekben kalkulációs hibákat vétettek. A fagylalt értékesítésénél továbbra sem szűnt meg a súlycsonkítás, az árdrágítás, a minőségrontás. Az eddig ellenőrzött mintegy 50 üzletben 15 esetben alkalmaztak személyi felelősségre vonást, kétszer helyszíni bírságot szabtak ki. Ugyanakkor felhívták a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek a figyelmét a belső ellenőrzés megszigorítására. A vizsgálatokat folytatják. A nagyközségben több mint 5 ezer ember él, de a munkaképes korúak 60 százaléka más helységbe jár el dolgozni. Mégis a gádorosi tanácsi szervek feladata az itt élők egészségügyi ellátása. Két körzeti orvos, egy járási gyermekszakorvos, egy fogász, s a védőnők gondoskodnak erről. Az orvosi rendelők közül az 1-es körzet a jobb adottságú, a 2-es sz. rendelő és az orvosi lakás felújítását pedig a közeljövőben tervezik. A műszer- és eszközellátottságon van még javítanivaló. A tanács új fogorvosi rendelőt építtetett, s ide már korszerű műszereket vásároltak. Hetenként négyszer napi 6 órán át rendel a fogász a felnőtteknek, míg az iskolafogászat rendelési ideje hetenként kétszer 6 óra. Lényegesen kevesebb a rossz fogú általános iskolás, amióta rendszeres az iskolafogászati ellátás. Sajnos, a terhes anyák nem fordulnak időben a fogorvoshoz, ezért ide is a tanácsadást vezető orvosnak kell irányítania őket. Megfelelő a gyógyszer- ellátás a községben. A gyógyszertár nyitva tartási idejét nemrégiben hozták összhangba az orvosok rendelési idejével. Az anya- és gyermekvédelmet két védőnő biztosítja munkájával. Több mint ezer gyermek ellenőrzése a feladatuk. A járási gyermek- gyógyász főorvos, dr. Furár Katalin Gádoroson rendel a legtöbbet. A szülők külön elismeréssel beszélnek munkájáról. Az általános iskolában a védőnők végzik az egészségügyi felvilágosító munkát, s az ifjú vöröskeresztes versenyekre készítik fel a gyerekeket. Rákszűrést évente egyszer rendeznek az egészségházban. A mozgó szakorvosi szolgálat kéthetenként keresi fel a községet. A gádorosi orvosok az orosházi rendelőintézetbe, illetve a kórházba utalják szükséges esetekben a betegeiket. Az egészségügyi szociálpolitikai bizottság éves munkaterv alapján foglalkozik például az önkéntes véradás megszervezésével, az óvodák, iskolák egészség- ügyi ellenőrzésével, a tüdőszűrés előkészítésével, a községben élő cigányok élet- és munkakörülményeivel, tartási, életjáradéki és öröklési szreződések ellenőrzésének tapasztalataival, valamint segélyezési ügyekkel. Egyre több az idős ember Gádoroson, róluk fokozott figyelemmel kell gondoskodni. A jövőben szeretnének öregek napközi otthonát létesíteni, s otthont adni a nyugdíjasok klubjának is. A November 7. Tsz szocialista brigádjai patronálják az idős embereket, de a hivatásos és tiszteletdíjas szociális gondozónők segítenek1 a legtöbbet gondozottjaiknak. B. Zs. Szarvas, Béke Út, 1980 Fotó: Martin Gábor Konkurrencia helyett együttműködés A növekvő szabad idő egyre nagyobb részét fordítják Magyarországon is országjárásra, közelebbi és távolabbi környezetünk, a nagyvilág megismerésére. A turizmus egyes kérdéseiről, irodájuk tevékenységéről kértünk tájékoztatót Felsen Tamástól, a Budapest Tourist igazgatóhelyettesétől. — Hazánkban 3 szálloda- ipari vállalat, 7 utazási iroda, illetve 19 területi idegenforgalmi hivatal működik. Milyen szerepet tölt be közöttük a Budapest Tourist? Tevékenysége — ahogy azt neve is jelzi — csupán a fővárosra terjed ki? — Távolról sem. Igaz, megvannak azok a tényezők, amelyek Budapesthez kötnek bennünket (itt szerveztük meg irodahálózatunkat, s mi vagyunk például a gazdái a főváros kempingjeinek), de ez nem jelenti azt, hogy tevékenységünk kizárólag a fővárosra korlátozódik. Ellenkezőleg: szorosan együttműködünk a megyei idegenforgalmi hivatalokkal is. Kölcsönösen értékesítjük egymás programjait. Ez azért is fontos, mert a megyei idegenforgalmi hivataloknak viszonylag kevés lehetőségük van szolgáltatásaik propagálására. Jó részük még a fővárosban sem rendelkezik saját irodával, így csak alkalmanként, leginkább az évenként megrendezett „Utazás” kiállításon tudnak együttesen bemutatkozni. Mi viszont már programfüzetünket közösen állítjuk össze a megyei idegenforgalmi hivatalokkal is, így az tartalmazza az ő ajánlataikat is. — Milyen konkrét szolgáltatásokat ajánl a Budapest Tourist az érdeklődőknek? — Kínálatunk igen széles: a városnézésektől az egy-, illetve több napos kirándulásokig a legváltozatosabb programokra terjed ki. Autóbuszos útjaink az ország szinte minden jelentősebb nevezetességét érintik. Számon tartjuk a fontosabb eseményeket, augusztusban például csoportokat szervezünk az országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari kiállításra és vásárra. A városnézéseket igyekszünk kiegészíteni kulturális programokkal, de kívánságra üzemek, vagy termelőszövetkezetek meglátogatása is lehetséges. Külön kell említenem üdüléseinket és sport- programjainkat. Több gyógyfürdőhelyen kínálunk pihenési lehetőséget. Üsző-, lovagló- és tenisztanfolyamok szakképzett oktatók segítségével, kosárlabda-, evezősvagy kondicionáló táborok, idegen nyelvű táborok — »mindez szerepel a Budapest Tourist ajánlatai között. Irodánk ugyanakkor rendelkezésére áll a fővárosba érkező egyéni turistáknak is, a szállásfoglalástól a városnéző körutakig. Említettem már a budapesti kempingeket: ezekben a kisegítő táborok helyeivel együtt 3 ezer ember aludhat. Bár ezeket elsősorban külföldi turisták veszik igénybe, a hazai vendégek aránya — mindössze 5 százalék — mégis túl alacsonynak tűnik. Pedig elő- vagy utószezonban még a zsúfoltságtól sem kellene tartani. — Ez idáig csak a Budapest Tourist belföldi tevékenységéről esett szó, pedig tekintélyes számban indítanak külföldre is csoportokat. — Valóban: irodánk a szocialista és a nyugati országokba is szervez utazásokat. 1979-ben több, mint 30 ezer utas vett részt ilyen utakon. Közülük 40 százalék vidéki, s ez az arány az utóbbi években emelkedett. Az utazási kedvet olyan lehetőségekkel is igyekszünk növelni, mint hogy igény szerint meghatározott helyről indítjuk a csoportokat. Tehát Jugoszláviába közvetlenül Pécsről, vagy Szegedről, más esetben pedig Miskolcról, vagy Zalaegerszegről — az úticél szerint. Ehhez hasonló kezdeményezéseinkkel is arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a bel- és külföldi turizmus iránti növekvő igények kielégítéséhez. Szegő Gábor
