Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

1980, augusztus 10., vasárnap o IZUllUKTtl*}­ÁFÉSZ kirendeltség Békéssámsonban Lankadatlan erővel tovább tart az árvízvédelem Pártszervezet a lakóterületen A Kettős-Körös gátszakadásánál két kaput nyitottak a le­folyó víz részére. A folyó vízszintje már 12 centiméterrel alacsonyabb az elöntés vízszintjénél Fotó: Veress Erzsi Békéssámsonban a Tót­komlós és Vidéke ÁFÉSZ bé­késsámsoni kirendeltségének dolgozói szervezik a község lakóinak áruellátását. A ki- rendeltséghez 15 kereskedel­mi egység tartozik. Ezek for­galma évente elérd az 54 millió forintot. Az élelmi­szerbolt most folyó átalakí­tásától, bővítésétől az élel­miszerellátás további javu­lását várják. A májusban kezdődött átalakítást követő­en 30 négyzetméterrel nő a bolt eladótere, 40 négyzet- méterrel bővül a raktárhe­lyiség. A kirendeltség felvásárlási forgalma az elmúlt év szint­jén marad. Ebben jelentős szerepet játszik a kisállatte­nyésztő szakcsoport. Az idén 450 kilogramm galambot és 2800 kilogramm nyulát érté­kesítenek a kistermelők. Ugyanakkor a májlibahizla- lás csökkenésével számolnak. Ennék egyik oka, a tanyák számának csökkenése, a má­sik pedig, hogy a hódmező­vásárhelyi termelőszövetke­zetek kedvezőbb feltételeket biztosítanak a libahizlalás­hoz. A községben az állatok etetéséhez szükséges takar­mányt három tápbolt forgal­mazza. Az idén új takar­mányboltot nyitották. A Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjében az elmúlt na­pon nem hullott számottevő csapadék, s tovább tart a folyók lassú apadása. Már csak a Kettős-Körös jobb parti védvonalán van ér­vényben a rendkívüli árvíz- védelmi készültség. A tarhosi régi töltésen szombaton is tovább folytat­ták a gát bordás megtá­masztását, a szivárgó vizek elvezetését és a cserje irtá­sát, ami a védekezést köny- nyíti. Az új lokalizációs töl­tés építését az eső átmene­tileg lassította, de így is há­romnegyed részben elkészült már. A dobozi körtöltés további magasítására és erősítésére volt szükség. A fakadóvizek miatt újabb 19 családot kel­lett a veszélyeztetett terüle­tekről kiköltöztetni. A Sar- kadot védő feketeéri lokali­zációs vonal magassági hi­ánypótlását tegnap tovább folytatták. A Hosszúfoki csatorna jobb oldali töltésén az apadásnak megfelelően csökkentik a nyúlgátak magasságát. A Kettős-Körös jobb parti el­öntéséről akadálytalanul fo­lyik vissza az ár a folyóba. A mérgesi árvíztározóban visszatartott víz a Kettős- és a Sebes-Körösbe jut vissza. Tegnap tovább csökkent az elöntött területeken a víz magassága. A tarhosi körtöl­tésnél 7 centiméterrel, a Ket­tős-Körös szakadásánál 12 centiméterrel, a dobozi kör­töltésnél pedig 4 centiméter­rel mértek kevesebbet, mint egy nappal korábban. Ä Körösök veszélyeztetett szakaszain és a települések védelmében szombaton 5650- en dolgoztak. A szarvasi kempingben megnyílt az IBUSZ első megyei szer­vize. A vendégek részére színes programokat szerveznek, be­mutatják a város népművészeti emlékeit, természeti szépsé­geit. Ezenkívül a kemping vendégei részére az utazáshoz szükséges információkat, térképeket, prospektusokat és vas­úti jegyeket is adnak Fotó: Martin Gábor B targoncavezetés mesterei Ez év tavaszán a többi' megyéhez hasonlóan Békés­csabán is megrendezték a targoncavezetők területi ver­senyét. A megyei versenyek győztesei augusztus 4. és 7. között a Szombathely mellet­ti Vépen találkoztak. Békés megye 800 targoncavezetőjét öten képviselték az országos versenyen. Az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a Békéscsabai Hűtőház targon­cavezetői sikeresen szerepel­tek. Ifjúsági kategóriában el­ső helyezést ért el Pataki Ernő, az Orosházi Üveggyár dolgozója, harmadik Mar- sovszki György, a konzerv­gyár, negyedik Szudár Lász­ló, ugyancsak a konzervgyár, ötödik Sütő Sándor, az üveg­gyár targoncása lett. A fel­nőttek versenyében Illyés Sándor (hűtőház) tizedik he­lyezést ért el. fiz éves a Balassi zenekar Egy évtizede annak, hogy megalakult a békéscsabai Balassi zenekar. A jubileum alkalmából a Békés megyei Művelődési Központ ünnepi hangversenyt rendez augusz­tus 18-án, hétfőn este 8 óra­kor a városi tanács udvará­ban. A műsor első részében a Hunyadi László című operá­ból a Palotás, a Háry inter­mezzo. Farkas Ferenc Hat magyar tánca, Weiner Leó Jó alapos csárdás és róka­tánca, valamint Hajdú Mi­hály Magyar pásztordalok cí­mű műve hangzik el. A szü­netet követően Brahms V. és VI. magyar tánca, vala­mint Bihari Magyar táncok és Borzó Bihari csárdás cí­mű művét adják elő. A ze­nekart Tóth István vezeti. A műsorban közreműködik Szalai Sarolta, a magyar néphadsereg művészegyütte­sének énekes szólistája. A műsorvezető Udvaros Béla lesz. Népújság-ankét Gádoroson A már rendszeressé vált újságírók—újságolvasók vé­leménycseréje részeként hol­nap, hétfőn délután két óra­kor Gádoroson, a pártház­ban találkozik a Békés me­gyei Népújság szerkesztősége a gádorosi újságolvasók egy részével. Az ankét célja, hogy az olvasók közvetlenül is el­mondhassák véleményüket a Békés megyei Népújságról, javaslatot tehessenek arra, hogy mit olvasnának még szívesebben, s megismerked­jenek az újságkészítés mun­kájával. Erre az ankétra a népújság szerkesztősége sze­retettel várja minden gádo­rosi olvasóját. II magyar történetkutatás legújabb eredményei A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága immár hatodik alkalommal publi­kálja a magyar történetin»^ tatás legújabb eredményeit. Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában készült, 49 tanul­mányt tartalmazó két impo­záns kötet a Bukarestben augusztus 10-én megnyíló XXV. nemzetközi történettu­dományi kongresszus alkal­mából látott napvilágot. Az angol, francia, német és orosz nyelven közölt ta­nulmányok egy része kap­csolódik azokhoz a témákhoz, amelyeket a Nemzetközi Tör- __ ténettudományi Bizottság a kongresszus napirendjére tű­zött; egyebek között beszá­molnak a történettudományi kutatások új módszereiről, legfrissebb metodikai ta­pasztalatairól. Ezekkel a szakdolgozatokkal a magyar történetkutatók a kongresz- szus munkájához, a törté­nettudomány aktuális kérdé­seinek megvitatásához kí­vánnak hozzájárulni. Villamosvezetékeket szakított le az orkán Heves villámlással, menny­dörgéssel és sok helyütt jég­esővel kísért orkán erejű szélvihar söpört végig ha­zánkon pénteken az esti órákban, és szombatra virra­dóra. A szél ereje elérte a 90—100 kilométer óránkénti sebességet, ami rögtön 6-7 fokkal csökkentette a hőmér­sékletet. A Balaton környé­kén és a fővárosban jégeső esett. Sok helyen, így Buda­pesten is víz- és porfelhő lepte el az utcákat. A me­teorológusok tájékoztatása szerint szombat reggelre a vihar országszerte gyengült. A péntek esti, éjszakai vi­har megnehezítette a forgal­mat az országutakon. A fel­hőszakadás miatt az M7-es autópályán és az 1-es úton sok helyen 20 centiméteres víz volt, és ezért a személy- gépkocsik kényszerpihenőt tartották, s a leállósávban várakoztak. Este mintegy fél órán át egyetlen kocsi nem tudott közlekedni a balatoni autópályán. A vihar gondo­kat okozott a MÁV-nak is. Többek között a Tárnok— Martonvásárhely és a Vác— Balassagyarmat útvonal egyes szakaszaira fák dől­tek, ezért órákon át szüne­telt a forgalom. Áramkiesés miatt éjszaka nem jártak a vonatok Tata és Tatabánya között sem, a kaposvár—sió­foki vonal egy 30 kilométe­res szakaszán az esővíz el­öntötte a vágányokat, és ezért még szombat reggel sem közlekedtek ott a vona­tok. Az utasok -szállítását autóbuszokra való átszállás­sal oldják meg. Zavarok vannak néhány helyen az áramszolgáltatás­ban, például a főváros külső részein. Áramkiesés volt Gö­döllőn, Ráckevén és Szeged környékén is. A vihar okozta károk helyreállításán jelenleg is dolgoznak a tűzoltók, illetve a KPM brigádjai. Eltávolít­ják a gallyakat, a kicsavart fákat, megtisztítják az uta­kat a felhordott több centi- méteres por- és homokréteg­től. n yenkor választások előtt mindig több fi­gyelem fordul a la­kóterületi közéletre. S ebből a megnövekedett figyelem­ből — értelemszerűen és természetszerűen — jut a lakóterületi, körzeti párt- alapszervezeteknek is. Hi­szen az adott terület politi­kai életének ez a központja, a pártot közvetlenül a lakó- területi alapszervezet jelení­ti ott meg. Színhelye és egy­úttal gazdája is fontos poli­tikai rendezvényeknek, a la­kosság életének lényeges kér­déseit tárgyaló összejövete­leknek. Politikai életünk szerveze­ti rendjének egyik közismert sajátossága, hogy a lakóterü­leti pártszervezetek távolról sem tömörítik az adott terü­leten élő kommunisták mind­egyikét. A párttagok túlnyo­mó többsége munkahelye alapszervezetének tagja, ott kapcsolódik1 be közvetlenül a párt életébe. A lakóterületi pártalapszervezetek főként azokat a kommunistákat tö­mörítik, akiknek a nap min­den órájában módjuk van idejüket a lakhelyükön töl­teni, tehát elsősorban a nyugdíjasokat. Néha úgy is emlegetik — főleg a nagyobb városokban — a területi alapszervezeteket, hogy ezek a „nyugdíjas pártszerveze­tek”. Ha csak az összetételü­ket tekintjük, nem is nagyon mond ellent a valóságnak ez a megnevezés, ami azonban a munka, a feladatok jelle­gét, tartalmát illeti, mégis leegyszerűsít, sőt félre is ve­zet. Mert nem egyszerűen idős nyugdíjasok találkozó- helye egy-egy körzeti párt- szervezet, hanem a pártpo­litikai munkának egy na­gyon fontos, mással nem he­lyettesíthető láncszeme. Bizonyára sokan emlékez­nek még a képernyőről ar­ra az idős veteránra, aki a XII. kongresszuson a körzeti pártmunka örömét, szépsé­gét, értelmét ecsetelte felszó­lalásában. Arról szólt, hogy igen sok emberi érték, moz­galmi és élettapasztalat hal­mozódott fel a körzeti párt- szervezetekben, amit vétek lenne ki nem aknázni. Való­ban, ha csak a számok alap­ján nézzük e kérdést, akkor is ezt kell mondanunk. Je­lenleg országosan pártunk minden hatodik tagja nyug­díjas. Persze, nem mindegyi­kük tartozik területi párt- szervezethez (a termelőszö­vetkezetek kommunista nyugdíjasai például általában a tsz-alapszervezet tagjai maradnak), de zömük átke­rül oda. Országosan ma a párttagság 11 százaléka — vagyis minden kilencedik kommunista — valamelyik lakóterületi alapszervezethez tartozik, s ez önmagában is tanúsítja e pártszervezetek súlyát, szerepét a párt szer­vezeti rendszerében. Ám nem fejezhető ki min­den a .mennyiségek nyelvén. A hosszú évek alatt megszer­zett sok-sok tapasztalat, élet­bölcsesség, a felhalmozott tu­dás nem jellemezhető eg­zakt paraméterekkel, mégis jelen van, érzékelhető. Külö­nösen ilyenkor, választások idején mutatkozik meg, mit jelent az, hogy ezek a párt­tagok jól ismerik a lakosság mindennapos életét, örömeit és gondjait, s miközben köz­reműködnek a problémák megoldásában, politizálnak, agitálnak, terjesztik a párt szavát. Ez az erő természetesen akkor hasznosul igazán, ha szervezett. Jól ismerték fel, értették ezt meg azok a kör­zeti pártszervezetek, ame­lyek gondoskodtak arról, hogy célirányosan felkészít­sék tagjaikat a politikai munkára, ellátták őket meg­győző érvekkel, bizonyító adatokkal. A mi társadal­munkban nem folyik a pol­gári demokráciák életére jel­lemző választási harc, de azért ettől még nem csökken az érvelés, a meggyőzés fon­tossága. Mint a jelölő gyűlé­sek is tanúsították, az embe­reket sokféle kérdés foglal­koztatja a további fejlődés útját illetően. Az országos méretű kérdésekre a XII. kongresszus megadta a vá­laszt, de ezt helyileg, az ot­tani körülményeknek megfe­lelően tovább kell vinni, szá­mításba véve, hogy közvet­lenül mi foglalkoztatja, érin­ti a legjobban az adott terü­leten élőket. S igen sok köz­vetlenül helyi kérdés is meg­világításra vár, olyanok, amelyek a város- vagy köz­ségpolitika tárgykörébe vág­nak. A körzeti pártszervezetek1 tagjai sok mindent tudnak ezekről mondani, hiszen jól ismerik a területi fejlesztés eredményeit és gondjait. Munkájuknak lényegi fon­tosságú területe ez már hosz- szú idő óta. Az úthálózat fej­lesztése éppúgy foglalkoztat­ja őket, mint a házak kar­bantartása, a közműhálózat állapota, az iskolák, óvodák, bölcsődék helyzete, a keres­kedelmi ellátás vagy a szol­gáltatás tevékenysége. Rend­szeres a kapcsolatuk a ta­nácstagokkal, a népfrontbi­zottságokkal, a Vöröskereszt­tel, a népi ellenőrzéssel, a kereskedelmet .vizsgáló tár­sadalmi ellenőrökkel, az ut­ca- és lakóbizottságokkal, a lakosság ügyeivel foglalatos­kodó különféle intézmények­kel, hivatalokkal. Összejöve­teleiken napirendre kerül­nek a lakosság napi ügyei- gondjai, a város- vagy köz­ségfejlesztés távlatai. Külö­nösen fontos e munkában a tanácstagokkal való szoros kapcsolat. A pártszervezetek és a tanácstagi körzetek ha­tárai mindinkább igazodnak egymáshoz, s ez megkönnyí­ti a politikai munkát. Természetesen még erős és nagy létszámú körzeti párt- szervezetek sem tudják tel­jes egészében átfogni a mű­ködési terület politikai éle­tének egészét. Ezért szüksé­gük van a munkahelyi párt- szervezetek kommunistáinak közreműködésére is. Sok he­lyütt gyakorlat, hogy az utóbbiak pártmegbízatással küldenek kommunistákat a körzetbe, hogy ott végezze­nek közéleti tevékenységet. Olyan nagy politikai akciók idején azonban, mint a vá­lasztások1, ennél is több kell. Ezért bíztak meg több he­lyen a városi pártbizottságok munkahelyi pártszervezete­ket, hogy egy-egy körzeti alapszervezettel szervezetten tartsák a kapcsolatot ebben afc időszakban, s tagjaik ott segítsék a választások poli­tikai munkáját. Nem ritk'a az sem, hogy a saját lakóhelyük területi pártszervezetével való kapcsolatfelvétellel bíz- • nak meg párttagokat, külö­nösen a bejárókat. A réteg­találkozók, választási gyűlé­sek szervezői, előadói között is egyaránt vannak1 munka­helyi, illetve területi párt- szervezethez tartozó kommu­nisták. S majd a választások után, a lakosság bizalmát el­nyert tanácstagok segítésé­ben is igencsak indokolt a különféle jellegű pártszerve­zetek kapcsolattartása, együttműködése. D zal kezdtük, hogy ilyenkor választások idején megélénkül az érdeklődés a lakóterület po­litikai élete, az ott folyó pártmunka iránt. De ennek az érdeklődésnek e nagy po­litikai akció befejeztével sem kell elenyésznie. Kádár Já­nos is ajánlotta kongresszu­si vita-összefoglalójában, hogy látogassanak el néha a körzeti pártszervezetekbe a máshova tartozó párttagok is, figyeljenek oda az ottani munkára. Hiszen tartozzanak bármilyen pártszervezethez is, lakóhelyük fejlődése kö­zös ügye és felelőssége min­den ott élő kommunistának. Gyenes László

Next

/
Thumbnails
Contents