Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
1980. augusztus 9-, szombat o EBSEESSBefejeződött a nemzetközi bányászkonferencia Befejeződött pénteken Budapesten a bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szak- szervezeti konferenciája. Az 5 kontinensről érkezett küldöttek elfogadták a konferencia záróokmányát, amely irányt mutat a Bányász Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségébe tömörült szervezeteknek az elkövetkezendő 4 esztendőre. A küldöttek határozati javaslatokat is elfogadtak, amelyek a világ bányászainak az elnyomott népekkel való szolidaritását fejezik ki. Megválasztották a szövetség tisztségviselőit: főtitkár Alain Simon, elnök Jan Les, a számvizsgáló bizottság elnöke pedig Kovács László, a Magyar Bányász Szakszervezet főtitkára lett. Felvették a tagországok sorába Ghánát, Guineát és Törökországot. A konferencia az eddigi legsikeresebb párbeszéd volt a nemzetközi bányásztalálkozók sorában — mondották Alain Simon és Jan Les, a szövetség újraválasztott vezetői. Még soha ennyi fejlődő országbeli bányász nem hallatta hangját nemzetközi konferencián, mint most Budapesten. A nemzetközi párbeszédek fontosságát bi- bonyítja az is, hogy más szakszervezeti világszövetséghez tartozó bányászok is eljöttek a konferenciára. A britek például nemcsak, hogy itt voltak, de javaslatot is hoztak magukkal: hívják össze a közeljövőben a bányász dolgozók világkonferenciáját, ahol a különféle szervezetekbe tömörült bányászok képviselői a leszerelés és a békés egymás mellett élés kérdéseit vitatnák meg. A budapesti konferencián elfogadott határozati javaslatok is bizonyítják, hogy a világ fontos eseményei élénken foglalkoztatják a bányászokat: a bolíviai események például szinte mindennap szóba kerültek, s a nemzetiségtől, politikai és ideológiai hitvallástól függetlenül minden küldöttség elítélte a bolíviai junta tevékenységét. — A konferencián elfogadott okmány — amely a bányaipar és a bányászok helyzetét elemzi — több javaslatot tartalmaz, amelyek a szakszervezetek további együttműködésére hívnak fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy 1981-ben szolidaritási hetet rendeznek világszerte a munkahelyek biztonsági és higiéniai körülményeinek javítására. A konferencia részvevői péntek délután Tatabányára látogattak, ahol kulturális program keretében ismerkedtek a várossal, s a helyi bányászok életével. Fogadás az olimpikonok tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) vívónőnek, dr. Kunos Ferenc sportorvosnak, Lochmayer Györgynek, az OTSH főosztályvezetőjének, Maracskő Tibor öttusázónak, Maros Magúd vívó- nőnek, Molnár Endre vízilabdázónak, Növény! Norbert birkózónak, Orvos András súlyemelő vezető edzőnek, Radnai Jánosnak, a Magyar Televízió osztályvezetőjének, Rácz Lajos birkózónak, Regőczy Krisztina jégtáncosnak, Roska Miklósnak, a Magyar Rádió osztályvezetőjének, Sallai András jégtáncosnak, Szamay Györgynek, az OTSH főelőadójának, Szombathelyi Tamás öttusázónak, Szőcs Bertalan vívőedzőnek, Tóth Ákos úszó vezető edzőnek, Tóth István birkózónak, dr. Török Ferenc öttusa vezető edzőnek, Varga Károly sportlövőnek, Vaskuti István kenusnak, Várad! Mihálynak, a tatai edzőtábor intézményvezetőjének, Vigh László tornaedzőnek, Wladár Sándor úszónak. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI sporterdemerem ezüst fokozatát ADOMÁNYOZTA: Almási Lászlónak, a Képes Sport fotóriporterének, Bakó Zoltán kajakosnak, Balogh Gábornak, az OTSH osztályvezetőjének, dr. Bártfai Ede sportorvosnak, dr. Berkes István sportorvosnak. Bodnár László gyúrónak, Donáth Ferenc tornásznak, Dorcsák Lajos sportlövőedzőnek, dr. Dóka József sportorvosnak, Epstein Imréné- nek, a szabadság-hegyi edzőtábor intézményvezetőjének, dr. Gótzy Gyula sportorvosnak, Horváth Kornél vívóedzőnek, Joós István kajakosnak. Kiinga László birkózóedzőnek, Maróthy István birkózóedzőnek, Mizsér Jenő öttusaedzőnek, Oláh Béla súlyemelőnek, Pál József súlyemelőedzőnek, Pézsa Tibor vivó- edzőnek, Sákovlcs Lajos vívó szövetségi kapitánynak, Seres Ferenc birkózónak, Schmutz István gyúrónak. Szabó Sándor olimpiai attasénak, Szalai György súlyemelőnek, Szalay Péternek, az MTI munkatársának, dr. Székely Gabriella sportorvosnak. Tombor István birkőzóedzőnek. Vad Dezsőnek, a Népsport rovatvezetőjének, Vermes Albán úszónak, Zakariás Mária kajakosnak, Zarándi Csaba vívóedzö- nek. A MAGYAR NÉPKÖZT ARSASAGI SPORTÉRDEMÉREM BRONZ FOKOZATÁT ADOMÁNYOZTA: Detre Szabolcs vitorlázónak. Detre Zsolt vitorlázónak. Faragó Tamás vízilabdázónak, Gere- vich Pál vívónak, Guczoghy György tornásznak, Hammang Ferenc vívónak, Hauszler Károly vízilabdázónak, Horkai György vízilabdázónak, János Gézánénak, az OTSH csoportvezetőjének, Kelemen Zoltán tornásznak, Kincses Tibor cselgán- csosnak, Kiss István vízilabdázónak, Kovács Edit vivónőnek. Kovács Péter tornásznak, Kuncz László vízilabdázónak, Lévai István ökölvívónak, Morhardt Béla gyúrónak, Nébald Rudolf vívónak, Nébald György vívónak. Orbán Ferenc gyúrónak, Ozsvár András cselgáncsosnak, Rakusz Éva kajakosnak, Sigmond András vitorlásedzőnek, Stefanek Gertrúd vívónőnek, Sudár Attila vízilabdázónak, dr. Szívós István vízilabdázónak, Szőcs _ Zsuzsanna vivónőnek, Udvardi István vízilabdázónak. Vámos István tornásznak, Váradi János ökölvívónak, Vásárhelyi György gyúrónak. A kitüntetések átadása után az olimpikonok nevében Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok köszönte meg a párt- és állami vezetésnek az olimpiai felkészüléshez biztosított támogatását, a kitüntetéseket. Learatlak a békéscsabai Lenin Isz-ben Nehéz körülmények között, 17 munkanap után augusztus 7-én, csütörtökön befejezte aratását a békéscsabai Lenin Tsz. A rossz idő csökkentette kissé a termést, azonban így is a tsz történetében rekordnak számító mennyiséget arattak, akárcsak a korábban levágott őszi árpából. Csoportos úttal az OMÉK-ra Budapesten, a nemzetközi vásárközpontban augusztus 19-én nyílik meg a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár. Az OMÉK-ra a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának javaslatára a gazdaságok és vállalatok vezetői csoportos utakat szerveznek dolgozóiknak. Míg a jegyeket a COOPTOURIST megyei kirendeltsége intézi, addig szállásigénylésért az AGROIMFORM IBUSZ Mezőgazdasági Utazási Irodához — 1012 Budapest I. kér., Attila u. 93. — kell fordulniuk. BUDflTRÜNSPACK ’80 Tíz nap múlva, az OMÉK- kal egy időben egy nemzetközi szakkiállításnak is otthont ad a kőbányai vásárváros. A „BUDATRANS- PACK ’80” anyagmozgatási és csomagolástechnikai kiállításon kilenc ország cégei mutatják be újdonságaikat. A bemutató — amely ezúttal szorosan kapcsolódik az OMÉK-hoz, vagyis a hagyományoktól eltérően elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elért eredményekről ad számot, illetve tárja fel a fejlesztési lehetőségeket — a vásárközpont C pavilonjában és a környező szabad területen rendezik meg. Kiállítások Gyulán Tegnap, augusztus 8-án, délután öt órakor nyílt meg a 15. Székely Aladár-fotókiállítás, amelyre az ország legjobb, legeredményesebb fotóművészeit, alkotóit hívták meg a rendező szervek. Gyula város Tanácsa, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, valamint az Erkel Ferenc Múzeum. A rangos kiállításon ez alkalommal 65 pályázó 127 alkotása szerepel. A tegnapi, ünnepélyes megnyitón Albel Andor, az MSZMP gyulai városi bizottságának munkatársa szólt megnyitó beszédében a 15. Székely Aladár-kiállításon szereplő munkákról. A neves zsűri által értékelt alkotások közül az első díjat Tóth István képzőművészekről készített portrékollekciója nyerte el, a második díjat Gisser Gyula portrésorozata érdemelte ki, a harmadik díjat megosztva nyerte Benkő Imre afganisztáni, Domonkos Endre a Felszabadulás térről készített kollekciójával. Gyula város Tanácsának külön- díját ez utóbbi kollekciójával Domonkos Endre vehette át. Az immár 12. alkalommal megrendezett gyulai művésztelep idén is a már hagyományossá vált vázlatkiállításával zárta kapuit. A művésztelepen született munkákat bemutató kiállítás tegnap délután, Varga András, az Erkel Ferenc Művelődési Központ igazgatójának megnyitó szavaival kezdődött. A gyulai Erkel Művelődési Központ évek óta szívesen vállalkozik a Tóth Tibor festőművész vezette művésztelepen készült szobrok, festmények, vázlatok ízléses bemutatására. Ez alkalommal több mint 30 képzőművész 50 munkája látható. Képünkön a kiállítás látogatói Tömpe Emőke „Próbababa” című szobrát szemlélik. Fotó: Gál Edit Rugalmas termelés j l/.abályozási, szemléle' ti, tárgyi hiányoknak I I egyaránt része van abban, hogy a termelőágazatok árukibocsátása nem igazodik kellő rugalmassággal a piaci igényekhez, a felhasználói szükségletekhez. A változtatás e helyzetben éppen ezért nem puszta elhatározások függvénye, annál inkább lehet sokrétű cselekvés eredménye. Még napjainkban is — érték alapján számítva — tíz százalékkal részesednek a gép- és berendezésipar termeléséből azok az áruk, amelyek készítését első ízben 1959-ben vagy korábban kezdték meg. S egészen másnak látszó, valójában azonos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228 új termékkel lépett piacra, ami önmagában örvendetes, elismerésre érdemes. Ám ezzel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelésből az egy százalékot sem tette ki. További példa arra, hogy nem elszórt, hanem sajnálatosan jellemző akadályon törik meg gyakran a lendület: a szövőgépek állásideje az üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 százalék volt, s ugyanitt az automata szövőberendezések az üzemidő 41 százalékában álltak tétlenül. A rugalmas termelés sokféle részteendő eredménye, de természetes, hogy a rugalmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem lehet elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fém- tömegcikkeket, így bútorvasalásokat, mert azok igencsak kelendőek lennének. Az viszont jogos kívánalom, hogy a cég igyekezzék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá formálni. Ru-' galmassá, azaz képessé arra, hogy amikor a fölhasználók úgy igénylik, akkor alkatrészek nagy tömegét termeljék meg, amikor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be a rendelések, akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártósorokról. Jogos kívánalomról írtunk az előbbi bekezdésben, s hogy tényleg jogos lehessen, hozzá kell tennünk a következőt: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifizetődőnek bizonyuljon, a bevételek tükrözzék tehát a teljesítményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy berendezés, csekély értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénzbe kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozás körülményei közepette is megpróbáltak rugalmasak lenni. A szabályozás tökéletlensége — az érdekeltség és az ösztönzés hiánya — s a termelő kényelmessége ösz- szetalálkozott, ráadásul tovább fokozta ezt a hatást az objektív adottságok némely elemének gyengesége. Az elemzések azt mutatják, a gépgyártásban általában nem gond a rugalmasan fölhasználható technikai eszköztár, hanem — gyakran — az a baj, hogy a gyors váltásokat a termelési folyamat egy-egy pontja akadályozza meg; a felületkezelés hiánya vagy szerény kapacitása, a festőműhely korszerűtlensége, egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkülözése stb. Amiből arra következtethetünk: jó néhány termelőhelyen figyelmes vizsgálódás eredményeként csekély — viszonylag szerény — ráfordításokkal igenis kialakíthatók a rugalmas árukibocsátás feltételei. A tapasztalat viszont arra figyelmeztet: a vállalatok vagy a meglevő technikai, technológiai alapokhoz szabják hozzá a gyártmánytervezést — konzerválva ezzel a nehézkességet, s vele az elmaradást a nemzetközi piaci követelményektől —, vagy teljes körű fejlesztést óhajtanának megvalósítani. Talán középút nincsen? Vitathatatlan; nem elég, ha úgy határoz a termelő, hogy megpróbál rugalmas lenni. Ehhez feltételek szükségesek ; előgyártmányok, könnyen — és a tömegtermelés következtében —, olcsón beszerezhető kiegészítő gépfelszerelések, szerszámok stb. kellenének. A fejlesztési irányok napjainkban azt mutatják, hogy elsősorban a szakosított részegység- és alkatrészgyártás fejlesztésében rejlenek nagy lehetőségek a feldolgozó ágazatok rugalmasságának fokozásához. incs rugalmas termelés az igények ismerete nélkül. A lassúság a rugalmasságban: fából vaskarika. Olykor mégis sikerült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintázást háromszor annyi idő alatt valósítja meg, mint legerősebb külföldi versenytársai, s efc- zel együtt még a rugalmas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami általánosítható esetként erőteljes figyelmeztetés arra, ott tartunk-e lehetőségeink kamatoztatásában, ahol lehetnénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé elmarad attól, ahol kellene, hogy legyünk. Lázár Gábor Felkészülnek az árvíz miatt megrongálódott utak helyreállítására Boros Józsefnek, a KPM békéscsabai közúti igazgatósága vezetőjének tájékoztatása szerint Békés megyében a Körösök áradásakor bekövetkezett gátszakadás miatt a Tarhos—Doboz közötti úton 9, Békés—Tarhos között 5, a 47-es főúton Szeghalomtól a megye határa felé 3 kilométeres szakasz került víz alá. Ugyancsak víz árasztotta el a Békés határában levő 5 kilométer hosszú rosszerdei utat. Ezeken a helyeken a talaj teljesen átázott, a burkolatnak csökkent a teherbírása, emiatt a víz elvezetése után forgalomkorlátozásra lesz szükség. Az árvízvédelemmel kapcsolatos anyagszállítások miatt egyes utakon és terelő- utakon jelentősen nőtt a forgalom, a rongálódás fokozódott. A javítás folyamatosan történik. Ilyen a Gyula— Hajdú-Bihar megye határáig vezető 4219-es, a Bölcsi puszta—Okány—Vésztő -közötti, az Okány—Kőt puszta—Haj- du-Bihar megye határa közötti, a Mezőberénytől a Kettős-Köröshöz vezető, valamint a Gyula—Gerla—Békés közötti út. Mintegy 100 kilométer hosszban, több szakaszon, főként a megye északkeleti részén, ahol júliusban mintegy 250 milliméter csa- dék hullott, és a vízelvezetés megoldatlan volt, ugyancsak átnedvesedett az utak alatti földmű. A károk felmérése folyamatban van. Az utak helyreállításának a tervét a közúti igazgatóság szakemberei már készítik. Több száz vagon útépítési anyag szállítása elkezdődött. A vízelvezetés utáni helyreállításban a szomszéd megyék útépítő vállalatai is részt vesznek, hogy minél előbb befejeződjék a munka, és újra zavartalan legyen a közlekedés.
