Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

1980, augusztus ?., csütörtök Csak autósoknak? Induljunk ki abból —, a nálunk már szerencsére meg­valósult alaptételből —, hogy a kultúra mindenkié. Ez ál­talában így is van. Magam is ezt hittem mindaddig, míg több ismerősöm — és még hány ismeretlen! — a követ­kező panasszal nem fordult hozzám: — Hogyan lehetsé­ges az, hogy a gyulai, iga­zán csemegének számító vár­színházi események csak az autósoké? Először — lévén magam is autós — értetlenkedve tekin­tettem a kérdezőkre. Aztán hamarosan meggyőződtem — sajnos, helytálló — panaszuk igazáról. Fellapoztam a vas­úti menetrendet, a Volánét úgyszintén, s ezek szerint a gyulai esti színházi program­ról — a például Békéscsabá­ról érkezők — az előadás után nem tudnak mivel (a tartós színházi élményt le­számítva) hazatérni. Az ily módon kívülreked- tek bosszankodása érthető. Hiszen csak kevés munka­hely engedheti meg magá­nak, hogy a dolgozók utaz­tatását is biztosítva szervez­zen látogatást a várszínházi előadásokra. A kerékpározás az esti országúton pedig ugyancsak nem ajánlható, még az ilyen valóban rend­kívülinek számító kulturális esemény alkalmából sem. Milyen megoldás marad tehát panaszosaink számára? Először is — mint a legké­zenfekvőbbet — azt ajánla­nánk: bírják rá a színházi előadást látott ismerőseiket egy alapos élménybeszámoló­ra. Másrészt: ajánlhatjuk a lapokban megjelenő kritikák alapos áttanulmányozását is. Hogy ez semmiképpen sem érhet fel a közvetlenül átélt színházi élménnyel? Elis­merjük. De úgy hiszem, a Volán nevében nem nyilat­kozhatunk. Mert arra már magam sem merek gondolni, hogy esetleg az előadások kezdési és befejezési időpont­jához igazodó különjáratokat állítsanak be. Mert mi tör­ténik akkor, ha kevés utas veszi igénybe az ugyancsak költséges szolgáltatást? Vagy a kultúra érdekében mégis­csak megérné? Lehetne töp­rengeni rajta... — ssy — Történelmi és kultúrtörténeti könyvek A magyar államiság, kor­mányzás egyik legfontosabb kérdése volt a középkorban a központosítás vagy szétta­goltság kérdése. A széttagolt­ságot gazdasági és politikai vonatkozásban is kell értel­mezni, hiszen e kettő sok esetben szétvált, s az ural­kodók a XI—XIV. században elkülönítetten értelmezték és alkalmazták. A középkori uralkodók magánbirtokuknak tekintették az országot, és ennek megfelelően hol szét­osztották, hol egyesítettek az államot. A széttagoltság ter­mészetesen a hatalmi politi­ka egyik eszköze volt, ado­mányozás a hűségért, szolgá­latért, elkobzás a rebellis magatartásért. A polgári el­méletek ezidáig nem tárták fel a kérdés gazdasági alap­jait, a feudális államberen­dezkedésből adódó evidenciá­kat és célokat. Neves közép­korral foglalkozó történé­szünk, Kristó Gyula e komp­lex kérdéskörrel foglalkozik A feudális széttagolódás-Ma­gyarországon című könyvé­ben. Korban hozzánk közelebb áll a XVI. század és a re­formáció, s annak is egyik legnagyobb alakja, Heltai Gáspár, aki prédikátor, író, fordító, nyomdász és kiadó volt egyszemélyben. A Ma­gyar Remekírók legújabb kö­tete Heltai és Bornemissza Péter válogatott műveit tar­talmazza. Kettejükről így ír a kötet összeállítója, Nemes- kürthy István: „A magyar irodalom e két teremtő ősé­nek életműve ritka tökéle­tességgel egészíti ki egymást; ami Heltaiból hiányzik, az olvasót együttgondolkodásra és továbbtöprengésre készte­tő tanulmány, a dráma, a tanító ének, a világi fogan- tatású lírai vers — megvan Bornemisszában, ami pedig a semptei prédikátorból hi­ányzik, a derűs mese, a csat- tanós elbeszélés, a kedélyes- kedő, szórakoztató előadás — föllelhető Heltaiban.” Művészeti és kulturális szempontból sokkal hetero­génebb és szerteágazóbb Ma­gyarország szellemi élete a XVIII. században. Ennek vertikális és horizontális ösz- szefoglalására és áttekintésé­re vállalkozik a humán tu­dományokban polihisztori képességekkel rendelkező Kosáry Domokos, aki hatal­mas bibliográfiai művével (Bevezetés a magyar történe­lem forrásaiba és irodalmá­ba) vált legendássá. Művelő­dés a XVIII. századi Ma­gyarországon című művekét korszakot ölel fel: a késő­barokkot és a felvilágoso­dást. A hazai kulturális fej­lődést áttekinthető koordiná­tarendszerbe foglalva hozza összefüggésbe a társadalmi formák mozgásával. Kosáry a művelődést szektoraira bontva vizsgálja: vallás és egyház, oktatásügy, iskolák, könyvkiadás, könyvtárak, tu­domány, irodalom, képzőmű­vészet. zene. Kitűnő össze­foglalás a gyorsan változó XVIII. századról, melyben együtt élt Bessenyei és Dorf­meister. Bél Mátyás és Ma- róthi György, a szabadkőmű­vesek és az Eszterházyak. Új évad előtt a Napsugár Lenkefinének segítője is akad: Zolika Irány Debrecen! Bizonyára többen döntenek úgy, hogy Debrecenben töl­tik augusztus 20-át. Az ott megrendezésre kerülő kultu­rális programok is erre biz­tatnak. Ezen a napon zárulaFolk- hétvége. A háromnapos ren­dezvényen hazai pol-, folk-, beat-, country-együttesek és szólisták, valamint népzenei csoportok lépnek fel a mű­velődési központ melletti parkban, a bábszínházban, a miniteátrumban, az - ifjúsági parkban, valamint a város terein és utcáin. A nagyerdei szabadtéri színpadon 20-án, délután 3 órakor a debreceni helyőr­ség zenekara lép fel, három­negyed 4-től pedig folklór- műsor kezdődik. Az előadá­son, a debreceni népi együt­tes, a hajdúsági citerazene- kar, valamint az építők Haj­dú táncegyüttese lép fel. A program ezzel még koránt­sem ér véget a szabadtéri színpadon, hiszen este 8-tól a P’ Mobil és a Golf együt­tes koncertezik a fiatalok­nak. A művelődési központ mel­letti parkban délelőtt zenés alaki gyakorlatok, gyermek- műsorok és ügyességi verse­nyek, délután a Folk-hétvége rendezvényei, este pedig táncház várja az érdeklődő­ket. Ez a „fiú” hamarosan elkészül Közben Zoli, a kisebbik fiuk kijön a konyha-mű­helybe, cseppnyit megsza­kítja a beszélgetést, majd ismét eltűnik. Lenkefi Kon- rád a tervekkel, a további feladatok sorolásával foly­tatja: — Szeptemberre el kell készülniük a bábuknak, s meg kell kezdenünk a pró­bát, részben mert október­ben a Szovjet Kultúra Há­zába kaptunk meghívást egy fellépésre, s ott már szeret­nénk bemutatni ezt a pro­dukciót. A másik ok, amiért éppen a Cantata Profanát Fotó: Gál Edit újítottuk fel, hogy 81-re, a Bartók-évfordulóra minden­képpen műsorra kell kerül­nie. ősszel a Mici Mackót is elkezdjük próbálni. A fel­újított változatban új Róbert Gidánk lesz. Ugyanakkor el kell kezdeni a készülést az 1981-es VI. bábfesztiválra. Üj műsort készítünk erre az al­kalomra: a Kukori és Kan­dúr varázsló című darabbal szeretnénk fellépni. Szóval van még mit csináljunk, hogy a nagy nekifutásra, szep­temberre minden készen áll­Mondják, a nyár a műve­lődési intézményekben amo­lyan uborkaszezon. Ám ép­pen az ellenkezőjéről győ­ződhet meg az, aki ezekben a napokban bekopogtat Len­kefi Konrád lakásának ajta­ján. A KPVDSZ Napsugár bábegyüttesének vezetője fe­leségével éppen a Cantata Profana bábuinak felújítá­sán fáradozik. — A 9 szarvassal már vé­geztünk. A habszilikátot most kísérletképpen textillel kasí­roztuk — ez jobban bevált, mint a papír —, majd lefes­tettük őket. Minden ízüket külön-külön rendbe kellett hoznunk. Kilenc szarvasnak rengeteg lába van, és még az agancsokat, a fejet, a tes­tet nem is soroltam. Szóval ezzel már végeztünk. Az öregapón és a 9 fiún még hátra vannak az utolsó si­mítások. Sok munka-volt ve­lük, hiszen lassan 15 éves, hogy futnak a porondon. Bábszemf estes 7— mmm SZÓRÓ Csellengő gyerekek A szerencséseknek gyorsan elröpül a szünidő. Építő- és jutalomtáborok, iskolai és családi kirándulások teszik emlékezetessé a nyarat. De mi történik azokkal, akik nem jelentkeztek építőtábor-, ba, akik rossz tanulmányi eredményük miatt jutalom­üdülésen sem vehettek részt, sőt, családi nyaralásra sem futja az idén? A kisebbek­nek marad a nagymama, a napközi, és a tizenévesek — élvezve a szülők bizalmát — többnyire maguk szervezik meg a nyarat. Vajon ho­gyan? Erre kereste a választ kedd este a Húszas Stúdió műsorában Váradi Júlia. A megszólaltatott gyerekek többsége céltalanul lézengi át a napot. A vágyakról ho­mályos válaszokat hallhat­tunk : koncertre, üdülőhe­lyekre járni... Egy a lé­nyeg : menni kéne! „A családdal szeretnék nyaralni, de nem lehet” — mondta szomorúan egy kis­lány. A válaszok mögött csaknem minden esetben megbújt a közvetlen szülő­gyermek viszony, a családi közösség hiánya. Apu-anyu egész nap dolgozik, s hogy csemetéje mivel tölti a szün­időt, azt este már fáradt megkérdezni. Pedig nagy kár! Igaz, az el nem számol­tatott időt hasznosan is lehet tölteni.' A tizenévest azonban még kialakulatlan ítélőképes­sége, homályos elképzelései, szeretet utáni vágya nem rit­kán sodorja olyan társaság­ba, ahonnan csak egy irány­ba vezet az út. A Vidám Park, a koncertek, a diszkók, tinédzserparadicsomok, s a partnerek és a haverok fő lelőhelyei. Persze, mindehhez pénz kell. De ne féltsük a mái gyerekeket; legtöbbjük­nek ebben nincs hiánya. Fokozatok: ez lehetett vol­na a műsor következő ré­szének az alcíme. Vagy: ho­gyan lesz egy csellengőből bűnöző? A céltalanság, a szülői nemtörődömség elő­ször társaságkeresésre, majd csavargásra ösztönöz. „Tejlo­pással kezdődött” — bizo­nyára sok bűnöző írhatná az önéletrajzában. Pedig a csel­lengők ritkán akarnak rosz- szat. Csak bizonytalanok. Még a megátalkodottnak tű­nő fiú is azt mondta: csak egy kicsit világot akartam látni... A műsor — a téma buk­tatói ellenére — nem volt el­fogult. Több helyszínen, sok­oldalúan oldotta meg a ri­porter a — sajnos, nagyon is aktuális — téma feldolgo­zását. — gubucz — MAI MŰSOROK KOSSUTH RÄDIÖ 8.25: Rita streich és Rudolf Schock operaáriákat éne- kl6l« 9.00: Nóták. 9.14: Brummadzag, a zenebo­hóc. 10.05: Tudod-e? 10.35: Matuz István fuvolázik, Fábián Márta cimbalmon játszik, Benkő Zoltán zongorázik. 11.28: A doktornő és a mérnök úr további javítást vállal. Riport. 11.43: Utazás a Balaton körül. Eötvös Károly útirajza rá­dióra alkalmazva. 12.35: Weöres Sándor Ének a határtalanról. Könyszem- le. 12.45: Zenemúzeum. 11.16: Filmzene. 14.29: A századforduló irodalmá­nak hetei. 15.10: Amatőr zenei együttesek műsorából. 15.26:'Flbich: G-dúr vonósné­gyes. 16.05: Túléljük az olajat?! Rá­diónapló a zöld energiáról. 18.00: T. Varga Anikó népdalo­kat énekel. 19.15: Carlo Bergonzi Verdi-áriá- kat énekel. 19.50: Karnagy a pódiumon. Gu­lyás György portréja. 20.10: Népzenekedvelőknek. 20.40: Kálmán Imre operettdalai­ból. 21.05: A Rádió lemezalbuma. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Rádió lemezalbuma cí­mű műsor folytatása. 23.04: Weither. Részletek Mas- senet operájából. 0.10: Tardos Péter táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Vidám operettkettősök. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.36: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a miskolci kör­zeti stúdióba. 13.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.30: Madármuzsika. 14.00: Kettőtől fél ötig... 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben. 18.33: Volt egyszer egy dal. 19.13: Verbunkosok, nóták. 19.55: Slágerlista. 20.33: Földön, vízen, levegő­ben . . . 22.00: válogatott felvételek. 23.15: Dzsesszf elvételekből. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. lo.oo: ismeretlen ismerősök: Agatha Christie. 11.05: Nemzetiségi klubélet Mo­hácson. A pécsi körzeti stúdió műsora. 11.19: Hrennyikov: Viharban. Négyfelvonásos opera. 14.09: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Délutáni hangverseny. 15.09: A Szombathelyi szimfoni­kus zenekar hangversenye a Zeneakadémia nagyter­mében. • 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: így láttam Kodályt. A mikrofonnál: Reményi Gyenes István. 17.00: Popzene sztereóban. 18.00t Külpolitikai műsor. 18.30: Sztravinszkij: Petruska — balett. 19.05: A századforduló irodalmá­nak hetei. 19.25: Alexis Weissenberg zon­goraestje a Zeneakadémia nagytermében. 21.02: A dzsessz történetéből. 21.42: XIX. századi operákból. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Háromnegyed ütemben. Keringők. 17.15: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Kardos Ernő. (A tartalomból: Kosztosom: a feleségem. Pótvizsga előtt. Bejárónő vagy takarítónő. Mikroíonpódium.) 17.30: Sanzonok. 17.40: Életmentő anyatej. Ripor­ter: Pais Judit. 17.50: Alföldi népdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: Hőstett. Magyarul beszé­lő szovjet ifjúsági filmso­rozat. III/3. rész. 17.50: Szól a dal. Rádió-gyer­mekkórusok nemzetközi találkozója. Gálahangver­seny — 2. rész (ism.) 18.20: Tévébörze, (f.-f.) 18.30: A főváros vonzásában. Látogatóban a gödi Duna- menti Termelőszövetkezet­ben. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.45: Reklámújság, (f.-f.) 20.55: Kis Cézár. Magyarul be­szélő amerikai gengszter­film. (f.-f.) 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Szembekötősdi. Magyarul beszélő lengyel film. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Zenés percek. A Cseh­szlovák Televízió könnyű­zenei műsora. 21.30: Bolgárok és magyarok. Dokumentumfilm. I. rész. BUKAREST 9.00: Szünidei képernyő. 10.00: A fattyú, (ism.) 15.00: Hírek. 15.05: Román népdalok. 15.25: Riportfilmek a nagyvilág­ból. 15.45: Kulturális élet. 17.35: Rajzfilmek. 18.00: Tv-híradó. 20.15: A tudományok és utazá­sok naplójából. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Az ifjúság gyermekkora — gyermekműsor. 18.45: zágrábi életképek. 19.15: Rajzfilm. 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Felhívás utazásra — vetél­kedő. 21.55: Dubrovnik! nyári játékok. 22.50: Rövidfilm. II. MŰSOR 18.00: Dokumentumfilm. 18.45: Belpolitika. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00 : 3—2—1 . . . indulj 1 23.00: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Utazás a világ végére, 6 és 8 órakor: Éjfélkor indul útjára a gyö­nyör. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Az egyik énekel, a másik nem. Békéscsabai Kert: Gengszterek sofőrje. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 órakor: Félek, 4 órakor: Júliusi talál­kozás, 6 és 8 órakor: Félek. Bé­késcsabai Terv: Csendestárs. Gyulai Erkel: A Romeyke ügy. Gyulai Kert: Griffin és Phoe­nix. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Fehér farkasok, 6 és 8 órakor: Ki öli meg Európa nagy kony­hafőnökeit? Orosházi Béke: Az áldozat. Orosházi Partizán: csak fél 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő. I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Halálos téve­dés.

Next

/
Thumbnails
Contents