Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

1980. augusztus 7., csütörtök o Itt érdemes újítani Találkozóra készülnek az agráripari egyesülések fiataljai Példás kezdeményezés Komplex brigádok A Csepel Művek Pannónia Külkereskedelmi Vállalatá­nak kezdeményezésére a ko­hászati termelő berendezé­sek gyártásában és exportjá­ban érdekelt üzemek, intéze­tek kollektívái komplex bri­gádokat alkottak'. Azt kíván­ják elérni, hogy a gépek, technológiai sorok már az egyes munkafázisok során kiváló minőségben készülje­nek, s ezzel jelentősen csök­kenjen a végszerelések1 előtti utójavítások száma. A kohászati berendezések, különösen a csőgyártósorok, és komplett üzemek iránt fo­kozódott a kereslet külföl­dön. A csepeliek az ötéves tervidőszak1 eleje óta több mint megkétszerezték kivi­telüket ezekből a gépekből, idei exportjuk a félévi ered­mények alapján meghalad-1 ja a 800 millió forintot. Leg- 1 nagyobb vásárlójuk a szov­jet ipar, de nagy piacuk a többi KGST-ország is, főleg Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Románia. A Csepelen készülő kohászati technoló­giai berendezések kelendősé­gét mutatja, hogy míg 1976- ban tőkés vásárlójuk nem volt, addig az idén már 5 millió dolláros megrendelé­sük van osztrák, NSZK-beli és angol cégektől. A tervelőkészítéstől az exportberendezések átvételé­ig minden részfeladatot ko­ordinálnak, s minden egyes munkafázis után a komplex brigád tagjai szigorúan ellen­őrzik a minőséget. A gyárak vezetői ösztönző prémium- rendszerrel segítik a komp­lex brigádok munkáját. A példás kezdeményezés, a kollektívák összefogása máris meghozta első gyü­mölcsét: az idén eddig ex­portra gyártott kohászati be­rendezések mind időben hagyták el a gyárat, s a ve­vőktől egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett a magyar kohászati berendezé­sekre. T-ujj után T-rizs Tésztából készített „rizst” hozott forgalomba a sárisá­pi Űj Élet Termelőszövetke­zet. Lisztből és tojásfehérjé­ből készítik az új terméket, amelynek alakja tökéletes rizsforma. Mivel a tojásnak csak a fehérjét keverik a lisztbe, rugalmas marad, ki­főzéskor nem ragad össze. Ize is hasonló a rizséhez, s így teljesen alkalmas a drá­gább rizs helyettesítésére. A „T-rizs” elnevezésű új termék már sikerrel szere­pelt több gasztronómiai be­mutatón, s nagyobb mennyi­séget szállítanak belőle a vendéglátóipari vállalatok­nak. Védjük a napraforgót! örvendetes, hogy me­gyénkben évről évre nő a napraforgótermő terület, az idén elérte a 32 ezer hek­tárt. Ez azonban azt is je­lenti, hogy az üzemek nem tudják biztosítani, hogy azo­nos területre csak' 5-6 éven­ként kerüljön a növény. A vetésváltás elmaradása azt okozhatja, hogy a talajban áttelelnek a kórokozók, kár­tevők, és veszélyeztetik a következő év termését. Ezért különösen fontos a naprafor­gó növényvédelme. Az idén a megyei növényvédő állo­más felhívására egyszer már védekeztek az üzemek a két veszélyes kórokozó, a botri- tisz és a szklerotinia ellen. Ennek eredménye, hogy a botritiszes fertőzést sikerült 2 százalékra csökkenteni, a szklerotinia terjedését pedig 2—16 százalék között meg­állítani. Mivel az időjárás kedvez a két gombabeteg­ségnek, nagyon fontos, hogy most a javavirágzáskor szük­séges és esedékes vegyszeres kezelést mielőbb elvégezzék a tsz-ek, állami gazdaságok. Amikor a gyár udvarán találkozom Labádi Jánossal, ő papírokat szorongat a ke­zében. Szabadkozik is mind­járt, hogy ez nem valami korosodással járó bürokrati­kus átalakulás nála. Bánki H. Antalné újítási előadó né­hány napi szabadságra ment, és őt kérte meg, hogy 4 újí­tási díj kifizetését intézze el. Ne várakozzanak a pénzre az érdekelték, mert az idő­húzás elveszi az újítási ked­vet. Labádi János ugyan nyug­díjasként dolgozik az Oros­házi Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál, de azelőtt itt mint a műszaki osztály vezetője különös előszeretettel foglal­kozott az újításokkal. Csak­nem 15 évvel ezelőtt kapta meg a Kiváló Üjító jelvény arany fokozatát. Ám jelen­leg is 3 újítása áll kísérlet alatt. A vállalat (a békéscsabai­val összevontan) tavaly a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje viszonylatában a második helyezett volt, elő­zőleg — 1976-ban és 1977- ben — pedig az első. Az idén július 1-ig 38 újítási javas­latot adtak be a dolgozók, s ezeket javarészt el is fo­gadta a vállalat. I Gyors I az ügyintézés Labádi János véleménye szerint az újítási kedvet el­sősorban a gyors ügyintézés segíti elő. — Mennyi idő telik el a javaslat beadásától a díj ki­fizetéséig? — kérdezem. — Rendszerint egy hónap sem kell hozzá. — Kinek, illetve minek tulajdonítható ez? — Talán annak, hogy Ba­kos Katalin főmémöknő, aki az egyszemélyi elbíráló, ma­ga is lelkes híve az újítás­nak. Régebben, amikor még műszaki technológus volt, ő is újított. A szakvéleménye­zők — mint Patócs Ibolya, a konzervüzem vezetője, Gazsi Sándor, a műszaki és Tóth Imre, a termelési osztályve­zetője, valamint Varga Ar­túr, a műszaki fejlesztési csoport vezetője — igen gon­dosan járnak el. No, és az újítási előadóról is csak di­csérettel lehet beszélni, aki — ha kell — segítséget nyújt a műszaki rajz elkészítésé­hez, az újítás szakszerű le­írásához. — Kik a legelismertebb újítók? — A kifizetett díjakból is kitűnik, hogy egyebek közt Berta István, aki a tmk cso­portvezetője, Gabnai József és Pleskó Pál művezető, Ke­rekes Ferenc ugyancsak tmk- csoportvezető és Fejes Ist­ván lakatos, a szakszervezet újítási felelőse. Egyébként Berta István most kapja majd meg a Kiváló Újító jelvény bronz fokozatát. | Korlátlan I a lehetőség Kerekes Ferenctői kérde­zem: — Érdemes újítani? — Igen. — Miért? — Gyors az értékelés, és — ha jó az újítás — fizet a vállalat. — Más elismerés? — Ha az újítási hónapban adunk be újítást, jutalmat is kapunk. — Történt már ilyen? — Igen, például tavaly szeptemberben, amikor Ber­ta Istvánnak, Gabnai József­nek, Fejes Istvánnak és ne­kem adtak jutalmat. Kapott a hűtőgépész szocialista bri­gád is. Fejes Istvánhoz fordulok: — Eddig mennyi pénzt ka­pott újításokért? — Jó néhány ezer forin­tot, amit javarészt a Wart­burgom üzemben tartásának a költségeire fordítottam. — Akkor újra és újra kell a pénz. — Az igen, de ötlet ritkáb­ban van. — A lehetőség viszont kor­látlan. — Valóban. Még az igen elismert külföldi gépekre is — rá lehet tenni — valami újat. Ha mást nem, legalább az alkatrészek pótlását igyek­szünk megoldani, ami im­portmegtakarítást jelent. I Rangot ad az embernek Gabnai József 11 év alatt mintegy 30 újítási javasla­tot adott be. A legsikere­sebbnek a fagyasztóállvány kialakítását tartja. — A pénz miatt? — kér­dezem. — Nem. Volt olyan újítá­som, amelyért jóval több pénzt kaptam, mégis ennek örültem a legjobban. Szak­mai szempontból jelentett si­kert. — Érdemes tehát újítani? — Természetesen. Kell a pénz. Nekem a vadászat a hobbim, ami nem olcsó szó­rakozás. De van más törek­vés is. Azt hiszem, nemcsak én, hanem más is valaki akar lenni a szakmájában. Egy jó újítás maradandó al­kotás, ami rangot ad az em­bernek. Jól látni az évekkel ezelőtt elfogadott és még most is hasznot hajtó újítá­sokat. — Munkavédelmi újítása is volt? — Nem is egy. Legutóbb a konzervüzemben elég sú­lyos baleset történt. Sokat törtem a fejem, amíg rájöt­tem, hogy a jövőben hogyan lehet megelőzni a bajt. — Általában mennyi időt Mégpedig a tehenek élet­tani igényeihez, az a tehe­nészeti telep, amelyet most telepítenek be a Mezőhegye- si Állami Gazdaság dolgozói Fecskéspusztán. A gazdaságban négy éve kezdődött meg a 100 milliós beruházás, a tereprendezés­sel. Az építő, a Békés me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat azóta elkészítette az 1250 férőhelyes, Mezőpanel rendszerű épületegyüttest, az idén tavasszal át is adta ren­deltetésének. Az egy tömböt alkotó termelőistállókban szabadon járkálhatnak az ál­latok, s ha szükségét érzik, pihenőboxokban heverész- hetnek. Ha kedvük van, ki­mehetnek a szabad levegő­fordít egy-egy újítás megva­lósítására? — Aligha lehet meghatá­rozni, mert például akkor is olvasok szakkönyveket, ami­kor nem újítok. Tanulás, kel­lő szakismeret hiányában semmire sem lehet jutni. Még egy jó ötlete sem támad az embernek. Az üzemláto­gatások is igen hasznosak, csak nyitott szemmel kell járni. — Volt már olyan újítása, amelyet valamelyik társvál­lalat is megvett? . — Igen, egy speciális — baromfiláb-tisztító — gép, amiért a Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat 800 fo­rintot fizetett. Egy másik gyár is ajánlatot tett a meg­vételre. A tröszt tájékoztatja a társvállalatokat az újítá­sokról. , I fgy iár iil I a vállalat Berta István eddig 8 év alatt vagy 40 újítási javasla­tot adott be. Szinte vala­mennyit elfogadta a vállalat. — Most min dolgozik? — kérdezem. — Elsősorban az import­ból származó gépek alkatré­szeinek hazaiakkal való pót­lásán. Az egyikért nemrég 1600 forintot kaptam. — Mi ösztönzi újításra? — Gyorsan elbírálják, és adják a pénzt. A termelés­sel közvetlen kapcsolatban állok, magam is értékelem azt, amin változtatni kell. Lakatos a szakmám, gépipa­ri technikumot is végeztem, az elvem pedig az, hogy in­kább ésszel keressük a pén­zünket, mint erővel. így jár jól a vállalat is. Pásztor Béla re is, tehenenként 25 négy­zetméter kifutón járkálhat­nak, pihenhetnek. A fő épü­lettől elkülönül az elletőis­tálló, amelynek három részé­ben helyezik el az ellésre vá­rakozó, az ellő és az ellés fáradalmait pihenő tehene­ket. Az elletőben 4 borjú­elkülönítő van, ezek közül egy mindig szabadon áll, hogy elvégezhessék az állat­egészségügyi szempontból na­gyon fontos fertőtlenítéseket. A telepet 2, összesen 460 fé­rőhelyes borjúnevelő és egy beteg állatoknak fenntartott elkülönítő teszi teljessé. Külön említést érdemel a fejési rendszer. Ez összesen 48 halszálkás rendszerű fe- jőállásból áll, és Alfa Laval, Első ízben tavaly, Hajdú- Bihar megyében rendezték meg az agráripari egyesülé­sekben dolgozó fiatalok or­szágos találkozóját, ahol úgy döntöttek, a következő al­kalommal, 1980-ban Békés megye lesz a házigazda. Az idén, szeptember 26-tól 28- ig tehát megyénkben kerül sor a találkozóra, melynek rendezői: a KISZ KB mező- gazdasági és falusi osztálya, a KISZ Békés megyei Bi­zottsága, valamint a Békés­csaba és Környéke Agráripa­ri Egyesülés. A közelmúltban elkészült a program, amely szerint a hazánkban működő négy agráripari egyesülés fiatal dolgozóit, ifjúsági ve­zetőit Békéscsabán, a me­gyei KISZ-vezetőképző isko­lán fogadják a vendéglátók. Itt lesz a találkozó résztve­vőinek szálláshelye. Az ün­A gyomai Győzelem Tsz- ben a gyakorlatban is rég bebizonyosodott már, hogy összefogásban az erő. Erről tanúskodhat a dévaványai Lenin Tsz is, amely most a gyomai közös gazdaság se­gítségével gyorsíthatja föl az aratás ütemét, tudniillik a Győzelem Tsz kombájnjai, miután ma befejezik a búza betakarítását odahaza, átvo­nulnak a dévaványai terme­lőszövetkezet földjeire. Nem ez az egyetlen példája egyéb­ként az összefogásnak a gyo­mai Győzelemben. Augusztus 30-ra tervezik műszaki átadását annak az 5 ezer tonnás napraforgótá­rolónak, amit a Győzelem Tsz a gyomai Alkotmánnyal kaliforniai rendszerű gépek­ből. Ennek a még alig is­mert berendezésnek az az ér­dekessége, hogy nem auto­mata érzékelő irányítja a szívás erejét, hanem a csö­vek keresztmetszetének ki­képzése szabályozza azt. Az eredmény a kímélő fejés, a tehén tőgyének megóvása a túlszívástól. Sikerült megoldani az új telepen a nagyüzemben sok gondot okozó, termeléstől függő takarmányozást is. E szerint megmérik, mennyi te­jet ad a tehén, s egy karám­rendszer segítségével terme­lési csoportokba osztják. így minden állat megközelítőleg annyit kap a drága tejelő­abrakból, amennyit megérde­mel, s amennyi szükséges ah­hoz, hogy zavartalanul tart­sa termelési szintjét. A be- ' tonfalú, három oldalról zárt silótér lehetővé teszi, hogy a nepélyes megnyitó után a Békéscsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesülés eddigi te­vékenységéről, majd az ilyen jellegű egyesülések eddigi országos tapasztalatairól hangzik el tájékoztató. Ez­után tartják meg a fórumot, majd a Békéscsabai Állami Gazdaságba, a kondorosi Egyesült, az újkígyósi Arany­kalász, a kétsopronyi Rá­kóczi Tsz-be, a ZÖLDÉRT húsüzemébe, a kondorosi ta­karmánykeverőbe látogatnak a vendégek csoportjai. A ta­lálkozón szó lesz a békéscsa­bai agráripari egyesülésben folyó ifjúsági munkáról, va­lamint a BAGE tagüzemei­ben a számítógépes gazda­ságirányítási rendszer kiala­kításáról. A rendezvény zá­rása előtt Pósteleken sport- versenyen vándorserlegért mérkőznek a fiatalok. és az endrődi Leninnel együtt épít. Az elmúlt esztendőben indított beruházás 16 millió forintba kerül, és a kivitele­ző a Győzelem Tsz építőbri­gádja. Nem kisebb vállalkozás az a központi gépjavítóműhely sem, amelyet a gyomai közös gazdaság négy év alatt akar tető alá hozni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kezdeményezésnek a körzet többi mezőgazdasági üzemét is megnyerje, hiszen itt egy olyan javítóbázis alakulhat­na ki, amely a gépek nagy­javításában a környék vala­mennyi gazdaságának igé­nyeit központilag kielégít­hetné. jó minőségű keveréktakar- mányt géppel rakják és szál­lítsák az etetőkhöz. Jelenleg 800 állat él és termel az állami gazdaság új telepén, év végére 1100 te­hén lesz itt, a teljes betele­pítést várhatóan jövő év feb­ruárjában érik el. Ennek oka, hogy csak saját szapo­rulatból származó, Holstein- frízzel keresztezett magyar tarkát, és külföldről vásárolt frízeket helyeznek el az épü­letekben. A fecskéspusztai tehenészet dolgozói jelenleg tanulják, hogyan kell jól, eredményesen használni az ideálishoz közelítő épülete­ket. Sok saját ötlettel igyek­szenek elérni, hogy valóban kiszolgálják az állatok bio­lógiai igényeit, hiszen jó ter­melés, sok tej csak így vár­ható tőlük, —m. szabó— Jót tesz a teheneknek a nagy mozgást engedélyező kifutóterület Fotó: Veress Erzsi Az igényekhez közelít fl gyomai Győzelem és az együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents