Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-07 / 184. szám
o 1980. augusztus 7., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Szerkesztői üzenetek Orosházán, a Belinszkij-lakótelepen kapta lencsevégre fotóriporterünk ezt a gyönyörűen ápolt parkot és játszóteret. A kis lakóknak egyik legkedvesebb birodalmuk a rönkvár. A szépen nyírt pázsit, a gondozott virágok, díszfák Drávái József keze munkáját dicsérik. A városi tanács kommunális üzemének nyugdíjasa mindenki őszinte örömére példásan rendben tartja a környezetet Fotó: Veress Erzsi T-né, Csanádapáca: Nagyra becsülendő, hogy két kisgyermek mellett, a gyes idején továbbtanulásra vállalkozott volna. Sajnáljuk, hogy erre különböző — saját hibáján kívül álló okok miatt — nem kerülhetett sor. Őszinte jó akarattal igyekeztünk segíteni, és az ön kérését nem vettük zaklatásnak. Sőt! Arra kérjük, írjon nekünk máskor is: Talán még sem marad vágyálom az elképzelt szakma megszerzése. Azzal messzemenően egyetértünk, hogy jelen pillanatban legfontosabb a két kisgyermekkel való törődés. * Vigh Imréné, Sarkad: Nem táppénzt kért, csak úti- költség-utalványt — írja —, hogy gyógykezelésre bejárhasson Gyulára. Hogy jár-e vagy nem az utalvány, azt nem áll módunkban megállapítani, ezért panaszlevelét kivizsgálás céljából továbbítottuk az illetékes szervhez. A választ lapunk hasábjain keresse. c A Közalkalmazottak Szakszervezetének szeghalmi nagyközségi bizottsága minden esztendőben szervez kirándulást a tagok számára. így ismerkedünk meg hazánk legszebb tájaival és a szomszédos országok városaival. A közelmúltban Prágába utaztunk 42-en. Megnéztük a város nevezetességeit. Képünk a vár kapujában készült Fotó: Kele Józsefné Vásári meglepetés „... Rég nem tapasztalt, forgalmas, látványos vásár volt a közelmúltban Mező- kovácsházán, s szemet gyönyörködtető kézimunka-kiállítás. Mégis keserű szájízzel távoztunk többen ...” „A mezőkovácsházi Mozaik Áruház ez alkalommal Skála emblémával hozott forgalomba rafinált módon előkészített zöldalmás csomagot. A celofánból a két szappan mellett ,Medident’ feliratú kis doboz látszott. Érdeklődésünkre közölte az eladó, hogy szájspray a kis doboz tartalma ... örültünk a csomagnak, csak odahaza ért a meglepetés: a 39 forintos csomagban a két szappan ára 21 forint, a mellékelt műfogsorrögzítő paszta (és nem szájspray) 14,60. Ha a felhasznált celofánt számolom, akkor 2,40 forint a különbözet az áruház javára. A másik csomagfajtát 59 forintért adták, ebben egy almaszappan volt kulcstartóval párosítva...” „A másik meglepetés akkor ért, amikor hosszú sorban állás után- végre bejuthattam a kézimunka-kiállításra, amelyen Mezőberény, Békéscsaba és számos más helység lányainak, asszonyainak szép kézimunkáiban gyönyörködhettünk, önkéntelenül felvetődött a kérdés: hol vannak a battonyai térítők, párnák, blúzok? Hiszen a mi községünk kézimunkaszakkörei gyakran arattak már nagy sikert kiállításon. Nem tudom, kinek a mulasztása volt, hogy a szomszédos Battonya kimaradt a nagyszabású bemutatóból. Jó lett volna látni a mi lányaink, asszonyaink nagy gonddal készített munkáit is...” ' Borsai Vitályosné, Battonya Válaszolnak az illetékesek Pokorádi István, Pusztaföldvár, Táncsics u. 89. szám alatti lakos azzal a kéréssel kereste meg a Szerkesszen velünk rovatot: miért nem jár feleségének a munkahelyétől útiköltség-hozzájárulás, amikor vidékről jár be. Orosházán dolgozik a városi kórházban, s hiába kértek jogorvoslást, nem kaptak. Kérésünkre az orosházi Egyesített Gyógyító Megelőző Intézet megvizsgálta az ügyet, s dr. Gazdag István igazgatótól kaptunk választ. „ ... Pokorádi Istvánná 1978. január 2-től dolgozik az orosházi városi kórházban, távbeszélő-alközpont kezelő. Amikor a munkaviszonya megkezdődött, még orosházi lakos volt. 1980 tavaszán költözött át Puszta- földvárra. Pokorádiné írásban kérte az útiköltség-hozzájárulást. Mivel azonban az ■ intézet költségvetésből gazdálkodó szerv, az útiköltségtérítési keret is meghatározott. A rendelkezésre álló összeg (keret) kimerült. E miatt került sor a panaszos kérésének elutasítására. A nevezett panasszal élt a kórház munkaügyi döntőbizottságánál is. Kérését azonban itt is elutasították a KPM 31/1967. számú utasítás szerint: »...a kedvezményekre való jogosultság elbírálása a munkáltató feladata ...« Megállapítást nyert, hogy az intézet eljárása nem volt jogsértő azért, mert az útiköltség térítésében nem részesíti nevezett dolgozóját ... ” Csak közösen „.. • Fél betegség” . címmel fotó jelent meg rovatunk 1980. július 17-i számában, amely Békéscsabán készült, a konténer mellé öntött szemetet ábrázolva, no meg a „guberálók” keze nyomát... A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat vezetőitől kaptunk erre reagálást. .......Vállalatunk a konténereket meghatározott napokon kiüríti és a helyszínre visszaszállítja. Ügy érezzük: nem követtünk el mulasztást. A guberálók ellen azonban sokkal határozottabban kellene fellépni. Ugyanakkor a lakosság segítségét kérjük: valóban a kukába öntsék a szemetet, vagy a konténerbe, hol mi található. A lakótelepekre külön embereket állítottunk be a konténerek környékének karbantartására! Ügy látszik, ez sem elegendő. A környezet tisztán tartása csak összefogással oldható meg...” T öbb kedves olvasónk kérdezte: az olimpián minden egyes győzelem alkalmával felhúzott magyar nemzeti zászlón miért nem volt rajta a címer, számtalan más állam zászlajával ellentétben. Nos, az Űj Magyar Lexikon szerint a zászló az állam szuverenitásának legfontosabb jelképe; felségjel- Ez elsősorban a zászló színében (színeiben) és a — gyakran — feltüntetett jelképben (címerben) fejeződik ki. Leírását törvény (alkotmány) rögzíti. A leírások gyakran nem a zászlóról, hanem az állami (nemzeti) színekről szólnak...” Minden állam szuverén joga, hogy címerrel, vagy anélkül használja a nemzetiszínű zászlót. A képes politikai és gazdasági világatlaszban — amelyben valamennyi nemzet zászlaját, címerét színes képekben mutatják be — ellenőrizhető: a magyar nemzeti zászlón nincs címer. Gyermekükért aggódó szülők hívták fel a figyelmünket arra, hogy Békéscsabán, a Bartók Béla út 79. számú háztömbjének háta mögött balesetveszély „leselkedik” az apróságokra. Az omladozó fal, az évekkel ezelőtt lebontott épületből ottmaradt sok-sok törmelék kedvenc „grundjuk”, játszóterük a bérházi gyerekeknek. Jó lenne eltakarítani, mielőtt baj történne Fotó: Gál Edit MIT MOND UJOGSZUBáLY? Cs. A.-né, Szentetornya: A férjem és az öccse — apósom halála után — örököltek egy két szoba-konyhás, fürdőszobás házat. Apósom második felesége pedig a fél házon a haszonélvezeti jogot szerezte meg. ö most ott lakik, használja az egész házat. Nem akar kimenni belőle, annak ellenére sem, hogy saját háza van, melyben a lányáék laknak, de azoknak is van saját házuk. Férjem szerint az örökséghez sohasem fogunk hozzájutni. Lehet-e a haszonélvezőnek kizárnia az örökségből a két vér szerinti örököst? Az örökhagyónak a házastársa örökli mindannak a vagyontárgynak a haszonélvezetét, melyet egyébként nem ő örököl. Ezt nevezzük más szóval özvegyi jognak. Ha az örökhagyónak leszármazol vannak, akik a hagyaték állagát öröklik, ilyenkor valamennyi hagyatéki vagyon haszonélvezete a házastársé. Az özvegyi jog a törvényes öröklés jogintézményei közé tartozik. Ez abban is megnyilvánul, hogy az örökhagyó végintézkedése esetén a túlélő házastársnak nincs joga haszonélvezetre. Ilyenkor a törvény köteles részt juttat neki, ami korlátozott mértékű haszonélvezet. Ha tehát az örökhagyó az egész vagyonáról rendelkezett, s azt szétosztotta rokonai között, de házastársáról semmiféle formában sem emlékezett meg, a túlélő házastárs az özvegyi jog köteles részét kérheti. Az özvegyi jognak az a célja, hogy a túlélő házastársnak továbbra is biztosítsa a közös otthont, a megszokott környezetet. Az özvegyi jogot azonban korlátozni is lehet. Ez bármikor előterjeszthető. Ha ebben a felek nem tudnak megegyezni, a bíróságnál pert indíthatnak. A haszonélvezet korlátozása azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a haszonélvezet továbbra is kielégítse a házastárs szükségleteit. A szükségletek kielégítésekor figyelembe kell venni a túlélő házastárs örökölte vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és keresetét. A volt közös lakásnak és berendezésnek, fölszerelésnek a haszonélvezete általában nem haladja meg a túlélő házastárs személyes szükségletének mértékét. Tehát ezek használatát a haszonélvezet korlátozásakor is meg kell hagyni neki. A haszonélvezet korlátozásában az örökösök és a haszonélvező megegyezhetnek. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a korlátozás iránt pert kell indítani. A körülményeket a bíróság igen széles körben értékeli. A Polgári Törvénykönyv az özvegyi jogszabályait kiegészítette a megváltás intézményével. Ez azzal jár, hogy a haszonélvezeti jog megszűnik a hagyatéki vagyontárgyakon. Maga a házastárs, s az örökösök is egyaránt kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A megváltás bármelyikük egyoldalú kérelmére bekövetkezhet. A jogszabály azonban egyoldalú kérelemre nem teszi lehetővé az ösz- szes hagyatéki vagyontárgy megváltását. A házastárs lakta lakásra, s az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra érvényes haszonélvezet megváltását ugyanis nem lehet kérni. Ezzel a törvény a házastárs érdekeit védi, s megakadályozza, hogy a megváltás ellenében megfosszák őt a lakástól és a legszükségesebb berendezési valamint fölszerelési tárgyaitól. Ám ha közösen megegyeznek az ellenértékben, a megváltásnak helye van. A lakás másik részének használatáért, amelyre a haszonélvezeti jog nem terjed ki, bérletet követelhetnek. Gyuri István, Mezőkovács- háza: Ha a lánya főiskolai tanulmányait megszakította és munkaviszonyt létesített, a havi 180 forint pótlékra nem tarthat igényt még akkor sem, ha később folytatni akarja tanulmányait. Amennyiben ismét a főiskola hallgatója lesz, újra megkapja ezt a juttatást. Dr. Serédi János VISSZHANG „Rugalmas lógás...” címen, lapunk hasábjain a közelmúltban megjelent írásunkra Barta néven egy kedves olvasónk reagált. „ ... Rugalmasan szeretnék reagálni a glosszára, melyben a szerző az egyes vállalatoknál, intézményeknél bevezetett munkarend, munkaidő mikéntjét, az azzal való élést, visszaélést boncolgatta. A cikk nagyon jó volt, nem véletlen bizonyára a vastag betűs kiemelés sem, csupán a befejező mondat részét kellett többször elolvasnom, hogy nem történt-e szedési hiba; ».. .miszerint: akire nem nyitja rá (mármint az osztályvezető, tíz percenként az ajtót, az nem dolgozik.« Harmadszori olvasásra, s a cikk egyes szakaszainak újraolvasására csak megértettem. Tehát tulajdonképpen olyan osztályvezetőről van szó, aki rendszeresen kénytelen ellenőrizni beosztottjait, hogy dolgoznak-e? Ezért az ellenőrzésnek azt az egyszerű, kézenfekvő módját gyakorolja, hogy 10 percenként rájuk nyit. Mondhatná bárki: mi volt ezen oly nehéz megérteni való! Első olvasatban a befejező mondatrészt én úgy olvastam: »... miszerint: aki nem nyit rá (mármint az osztályvezetőre) tíz percenként, az nem dolgozik.« Mert el tudok képzelni olyan osztályvezetőt is, aki oly módon ellenőrzi beosztottjait, hogy azok hányszor kopognak be ajtaján »fontos« megbeszélni valóval. ' A fontos pedig azért idézőjeles, mert ezalatt én azon «dolgozókat» értem, akik szeretnek »tíz percenként« be- nyitogatni a főnökhöz — adminisztráció céljából, s hogy ne legyen túlságosan feltűnő, időnként a »szaktanács- adó« álarcát is felöltik. Természetesen a jó osztályvezető a rugalmas mnkarend betartásának ellenőrzésére egyik módszert sem tarthatja jónak, de ítélkezésében a végzett munka a döntő!... ” * * * „Birtokháborítás-e a környezet parkosítása? címmel rovatunkban megjelent írásra Gál András, a gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat igazgatója reagált. „ .. .A Nürnberg út 18. szám alatt hat bérlő lakik a kétszintes épületben. A helyszíni vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy Obert Ferenc földszinti lakos a teljes hátsó udvar felét kisajátította magának, oly formában, hogy a többi lakó a közös használatú »tenyérnyi« területet nem tudta megközelíteni. Nevezettet több esetben felszólítottuk1, hogy a közös használatú területet szabadítsa fel, az ott levő növényeket távolítsa el... ” Végül is Obert Ferenc azt kérte, hogy az udvar rendezését továbbra is vállalatunk végezze. A hátsó udvart füvesítettük, így a lakók gyermekei „védett” helyen játszhatnak. „Vállalatunk támogatója a növények telepítésének, a város szépítésének, de az említett esetben védeni kellett az 1/1970. II. 8. kormányrendeletben előírtakat. A tanácsi bérleményeknél minden lakó joga és kötelessége egyenlő ... Igyekeztünk valamennyi lakos kérésének eleget tenni...” * * * Minden kedves olvasónk levelét várjuk. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet a reális tájékoztatás fontosságára, ami nemcsak a lap, hanem a levélíró hitelét is biztosítja.
