Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

o 1980. augusztus 7., csütörtök Nem halványulhat Hirosima emléke Békéscsaba Piaci hírek Közepes forgalom volt teg­nap, szerdán a békéscsabai piacon. Míg korábban zöld­ségfélékből, főzeléknek való­ból volt nagyobb a kínálat, most gyümölcsből gazdagabb a felhozatal. A múlt szombati, hetipiaci árakhoz képest valamivel drágult a petrezselyem, cso­móját 4-5 forintért adták tegnap, a sárgarépa csomó­ja változatlanul 3-4 forint; Nagyon szép a burgonya, a termelők mintegy 2500 kilo­grammot vittek piacra teg­nap, és 6—8 forintért mér­ték kilóját. Három forint egy kiló fejes káposzta, 4-5 fo­rint a kelkáposzta —ez utób­biból kevesebb volt tegnap, mint szombaton, ezért vala­melyest drágult. A karfiol kilója most is 8—10 forint, olcsóbb lett viszont a para­dicsom, amelyből tegnap 2256 kilogrammot árultak a csa­bai piacon. Kilóját szomba­ton 8—12, tegnap pedig 6—8 forintért mérték, sőt, délben a vásárcsarnoki ZÖLDÉRT- üzletben kilónként 3 forint­ra mérsékelték, és szép az áru. A tölteni való fehér pap­rika kilója 8—10, a lecsó­paprika 6—8 forint. Nem ol­csó a csemegeuborka, 8—12 forintra tartották kilóját, a salátának valót pedig 2-3 fo­rintért mérték. öszibarackdömping volt a gyümölcspiacon. összesen 9700 kilogrammot kínáltak vételre a termelők, árusok. Árujuk változó minőségű, en­nek megfelelően változó árú, kilónként 12—20 forint. A sárgabarack kilója 16 forint, a nyári alma 6—10 forint. Kevés a körte, amely egysé­gesen 15 forintért kelt. Sár­gadinnyéből 3300, görögdiny- nyéből 1530 kilogrammot árultak tegnap, az előbbinek kilója 8—10 forint, a görög­dinnye 10—15 forint. S vé­gül, a tojást, tegnap zömmel 1,70—1,80-ért adták. flz Alföld augusztusi számáról Az Alföld az utóbbi idő­ben két számot szentelt az uráli (finn-ugor és szamu- jéd) népek népköltészetének és irodalmának bemutatásá­ra. 1974-ben egy teljes szám a finn Irodalommal és mű­vészettel foglalkozott, 1976- ban pedig a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem tanárainak közreműkö­désével észt számot szer­kesztettek. A mostani szám az idén augusztusban Tur- kuban megrendezendő ötö­dik nemzetközi finnugor kongresszus tiszteletére ké­szült. Az összeállítás több blokk­ból áll. Minden blokk előtt rövid tanulmányt olvasha­tunk az illető nép irodalmá­ról, majd műfordítások kö­vetkeznek, többnyire erede­tiből. A vogulokat Kálmán Bé­la, áz osztjákokat Schmidt Éva, a votjákokat Kiss An­tal, a züerjéneket Szij Eni­kő, a cseremiszeket Berecz- ki Gábor, a mordvinokat Sa­lamon Ágnes, a lappokat Ke­resztes László, a tavgi-sza- mojédokat Hajdú Péter is­merteti meg az olvasókkal. A népdalokat, medveünnepi verseket, a műköltészet és az egyre izmosodó elbeszélő iro­dalom darabjait a legkivá­lóbb magyar költők és mű­fordítók ültették át magyar nyelvre, közöttük találjuk Kiss Tamást, Bede Annát, Csoóri Sándort, Tandori De­zsőt, Kálmán Bélát, Szij Enikőt. Sztanyik B. László A Hirosima elleni atomtá­madás 35. évfordulóján Szta­nyik B. László, az Országos Frederic Joliot Curie Sugár- biológiai és Sugáregészség­ügyi Kutató Intézet igazga­tója, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyilatkozatot adott az MTI munkatársá­nak. — A föld népességének csaknem 60 százaléka 40 éven aluli, akiknek a máso­dik világháború borzalmairól semmiféle élményképük nincs. Éppen ezért a világ­égést átélőknek, a nukleáris veszélyt ismerőknek el nem múló felelőssége, hogy fi­gyelmeztessenek az atom­fegyverek felhasználása' nemcsak az egyént, hanem a társadalmat, az egész civili­zációt elpusztítással fenye­geti. Elfogulatlan szakembe­rek állítják, hogy az esetle­ges túlélők ott kezdenék, ahol egykor maga az emberi­ség, kőbalták pattintgatásá- nál. Ezzel a reális veszéllyel szemben áll a dús kalászt ér­lelő nyár, születés, tanulás, utazás, s mögötte politika, társadalom megannyi erőfe­szítése, hogy az emberi éle­tet, annak kiteljesedését a Az anyagmozgatás korsze­rűsítése ma már nemcsak a nehéz fizikai munka megi könnyítését szolgálja. A ter­melés és a kereskedelem fejlesztésének egyaránt, egyik kulcskérdése lett az, hogy hogyan jut el az alapanyag a gyárakba, majd a készáru a fogyasztókhoz — hangoz­tatták a targoncaüzemelte­tők Győrött megrendezett országos tanácskozásának szerdai záróülésén. E. folya­mat egyik leggyöngébb lánc­szeme hosszú ideig a kis tá­volságra történő szállítás volt. Éppen ezért örvende­tes, hogy napjainkban már Augusztus első napjaiban a melegre fordult időjárás tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szak­emberek szerint a nyári meleg napok átlagos párol­gása meghaladja a négymil­lió köbmétert, de előfordul, hogy egyetlen napon több, mint ötmillió köbméterrel apad a tő vize. A számítá­sok szerint ilyenkor napon­ta átlagosan egy centiméter­rel csökken a tó vízszintje. Az évi párolgás három évti­zedes átlagban eléri a há­nyilatkozata következő generációknak is megőrizze. , Nyilvánvaló: a magyar bé­kemozgalomnak, s a világ más részein élő minden fe­lelősséget érző embernek szembe kell száHnia az erő- egyensúly felborításával fe­nyegető eurorakéták rend­szerbe állításával. A Béke­világtanács budapesti elnök­ségi ülése, s a magyar fővá­rosban májusban közzétett „Budapesti felhívás” is az erősödő fegyverkezési ver­sennyel szembeni összefo­gásra szólít. Eredményes eszközt kell találni a meglevő bizalmat­lanság ellen is, az államok közötti nézeteltéréseket a bé­ke nyelvén folytatott párbe­széddel, politikai eszközök­kel tisztázva. A „Budapesti felhívás” lényegében ezt, a bármilyen ideológiát vallók számára elfogadható progra­mot kínálja. A dekrétum alapján az elmúlt hetekben világszerte leszerelési akciók bontakoztak ki, amelyek eredményeit a népek szófiai béke-világparlementje ösz- szegzi majd. Meggyőződé­sünk, hogy a magyár kül­döttség Bulgáriában arról számolhat majd be; egész mintegy 24—26 ezer belső­égésű és elektromos meghaj­tású targonca segíti a raktá­rozást és az anyagmozgatást. A fejlesztés következő lánc­szemeként az országos tar­goncajavító hálózat megszer­vezését keli megoldani Ezzel az olyan kis válla­latok gondjait is megszün­tetnék, amelyek nem enged­hetik meg maguknak, hogy a nagyvállalatok mintájára önálló szervizműhelyt ren­dezzenek be kis számú anyagmozgató berendezéseik javítására. A karbantartási hálózat megszervezése az al­katrészellátás egyensúlyát is helyreállíthatja. romszázhatvan millió köb­métert. Ennek ellenére nem ke­letkezik nagyobb zavar a tó vízháztartásában. A csapa­dék. valamint a Zal,a folyó és a beömlő patakok vize éves átlagban nagyjából ki­egyenlíti a párolgás okozta veszteséget, sőt ebből a mennyiségből jut a Sió fel­töltésére és öntözésre is. A nagyarányú vízforga­lomnak köszönhető, hogy a Balaton vize a nyár legme­legebb heteiben is friss és üdítő hatású. közvéleményünk felsorako­zott az újabb leszerelési tö­rekvések támogatására. Ezt fejezik ki az Országos Béke­tanácshoz sorra érkezett tá­viratok, levelek, kollektív ál­lásfoglalások, amelyek üd- vözlik a 22 európai kommu­nista és munkáspárt párizsi találkozójáról elhangzott fel­hívást. A kibontakozást sejteti a nemzetközi életben az utób­bi hetekben egyre erőtelje­sebben megnyilvánuló meg­fontolt józanság. Ez tükröző­dik a szovjet tárgyalási ja­vaslatok kedvező fogadtatá­sában is. Mi azt valljuk, hogy el kell jutni a közép­hatósugarú nukleáris raké­ták csökkentéséről megkez­dendő eszmecseréig, a meg­állapodásokig. — Ez az a gondolatsor, amit ma, 1980-ban a Hirosi­mára ledobott atombomba elindít. Erre, a jövőért ér­zett felelősségre apellál az a kiállítás is, amelyet augusz­tus 18-án Budapesten nyi­tunk meg: japán békedele­gációt látunk vendégül, amely az atomtámadás 35. évfordulójára magával ho­zott fotókiállítással' hív fel: soha többé háborút. Fejlesztés Vácott Két új alagútkemence pró­baüzemeltetésével megkezdő­dött a korszerűsített ferrit- gyártás a Váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában. A rekonstrukció elsősorban a minőség javítását célozza. A gyár — az Elektromodul Kül­kereskedelmi Vállalattal kö­zösen — az NSZK-beli Krupp céggel kötött kooperációs szerződést, amelynek ered­ményeként tovább növelheti exportképes termékeinek ará­nyát. A szerződés alapján a külföldi partner gyártóesz­közöket bocsátott a váci vál­lalat rendelkezésére, s két­fajta minőségű ferritgyár- tási eljárását is átadta. Ez utóbbiak mellé a híradás- technikai anyagok gyárának szakemberei három újabb ki­váló anyagminőségű ferritet fejlesztettek ki. A most kor­szerűsített megmunkáló gép­park lehetővé teszi a termé­kek felületi finomságának és elektromos tulajdonságának javítását. A fejlesztés befejeztével Vácott egyebek között kü­lönlegesen magas indukciójú transzformátormagokat, a színes televíziós technikában alkalmazott úgynevezett „U”- magokat gyárthatnak. A vál­lalat tovább növelheti ex­portját, amely ferritből je­lenleg is a termelés 65 szá­zalékát teszi ki, s a tavalyi 1,4 millió dolláros bevételt már az idén további 200 ezer dollárral megtoldhatja. Tegnap déli 12 órakor nyitotta meg Békésen, a múzeumban Bereczky Loránd művészettör­ténész Lóránt János festőművész kiállítását. A Békésszentandráson született művész akva- relljeit hozta el Békésre. Képeinek nagy része természetszeretetéről, humanizmusáról vall, idézi meg' gyermekkora emlékeit, a „nagy vizek” világát, a folyók mentén élő em­berek életét. A kiállítást szeptember 14-ig tekinthetik meg a békési múzeum vendégei. Képünk jobb oldalán Bereczky Loránd, Lóránt János és Nemes Dénes múzeumigazgató Fotó: Gál Edit Országos targoncajavftá hálózatra van szükség apad a Balaton? Kísért a Parkinson-törvény? elszedték egyszer va­lahol a járdát. Min­dennapi dolog ez, mint ahogyan az is, hogy a csatornamunkák elvégzése után nem hozták rendbe. És — sajnos — még_ abban sincs semmi rendkívüli, hogy a jelzés nélkül hagyott út­hiba balesetet okozott. Ne firtassuk ezúttal, hogy hol történt — szinte bárhol tör­ténhetett volna, városban vagy faluhelyen. Még a foly­tatása is: a balesetet szenve­dő kártérítést követelt, s a közmű az útfenntartókra, azok a tanácsra, ott megint valaki másra mutogattak. A felelőst csak bírósági úton lehetett megtalálni. Hasonló eset egy vállalat­nál: valaki leesett egy áll­ványról. A vizsgálat megál­lapította, hogy azért az egyetlen állványért nem ke­vesebb mint hat különböző szintű „testület”: főosztály, csoport volt felelős. Vagyis — senki. Oldalakon át sorolhatnánk tovább a példákat. Nemhogy szokás vagy divat — Íratlan törvény lett lassanként az, hogy egy-egy helyi érvényű rendelkezésnek egész sereg gazdája van. Ami egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nincs gazdája. Hiszen, mire az igazi felelőst sikerülne megtalálni, az már árkon- bokron túl van, nyugdíjba ment, vagy az ország túlsó felébe helyezték, felelősségre vonni semmiképpen nem le­het. Való igaz, hogy némelyik hivatalt ma is csak onnan vesz észre az állampolgár, hogy itt-ott találkozik ren­delkezéseivel. Néha csupán akkor értesül erről is, ami­kor megszegi a nem is is­mert rendelkezést — példá­ul valamelyik házkezelőség sokadszor- módosított házi­rendjét. Ám az is igaz — s mi tagadás, legtöbbször ez az érem másik oldala —, hogy takarékos korunkban nemegyszer az önmagát is feleslegesnek' tartó hivatal akarja így. bizonyítani létjo­gosultságát. Néhány hónappal ezelőtt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondta el: nem új jogszabályokra van szükség, hanem a már ko­rábban kiadottak pontos és lelkiismeretes megtartására. Amit egyszer, közérdekből írásba foglaltak, annak van és kell hogy legyen hatása, eredménye. Ha tisztességesen végrehajtják, semmi szük­ség a megismétlésére. Ám a másodszor, harmadszor, so­kadszor ugyanarról kiadott intézkedés — lett légyen az egyébként bármilyen fontos — semmit nem visz előbb­re. Csak a papírt, no meg a felelőtlen felelősök számát szaporítja. Vajon nem lehetne-e meg­szüntetni az olyasféle értesí­téseket, mint amilyenek na­ponta száz-, ha nem ezer­számra mennek ki a címzet­tekhez, s amelyben mindösz- sze azt közli az Illetékes Hi­vatal, hogy az állampolgár tartozása vagy követelése 0 forint 0 fillér? Vagy — ami ennek fordítottja látszatra —, hogy X vállalat tartozik ennyivel meg annyival, mi­közben a szomszédos íróasz­talon fekszik a befizetést igazoló postai értesítés? Leg­kevésbé sem kitalált esetek ezek — még erősebb példá­kat is felhozhatnánk. Az ország — vagy azon belül egy -megye, egy város, egy község, egy vállalat — fejlődését elősegítő rendelke­zésekre természetesen szük­ség van, ezt senki sem vi­tatja. De azt sem lehet két­ségbe vonni, hogy ma min­denféle szintű, fokú és ren­dű — nemegyszer párhuza­mos — intézkedéseknek olyan tömege van érvényben, amit a legképzetteb jogászok sem tudnak átlátni. Felső szinten most készül a jogszabályok összevonása, egyszerűsítése. Ennek azonban csak akkor lesz igazán foganatja, ha a sok helyi érvényű rendelke­zés között is rendet csinál­nak az arra illetékesek. S mindenekelőtt: ha az intéz­kedések világosak, érthető­ek és egyértelműek iesznek, ide értve azt is, hogy meg­nevezik a végrehajtásukért és annak ellenőrzéséért fe­lelősöket is. Ez mindjárt ga­rantálja, hogy nem kell ugyanarról még egyszer-két- szer vagy többször is újabb intézkedést hozni. Nem utolsósorban: _ így mérhető a hivatali munka „termelékenysége”, vagyis az, hogy mennyire operatív. Szűk gazdasági kereteink között pedig nagyon meg kell gondolni, hogy mennyi és milyen hivatali apparátust tartson fenn az ország: csak annyit és olyat, amennyire és amilyenre a valódi munka elvégzéséhez van szükség. Parkinson világhírű „törvé­nye” azt mondja: „Egy munka mindig annyira ter­jed ki, hogy kitöltse az el­végzésére felhasználható időt”. És: „a hivatalnokok száma és a munka mennyi­sége semmiféle kapcsolatban nem áll egymással”. Nálunk — kell hogy meg­legyen ez a kapcsolat. Két­ségtelen, hogy sok az „intéz­kedést önmagáért szülő” író­asztal, s hogy olyan időket élünk, amikor talán minden eddiginél jobban takarékos­kodnunk kell a munkaerő­vel, s szellemi energiával is. S amikor a lényeges kérdé­sekre kell összpontosítanunk az erőket, ennek érdekében közérdekű, felelős intézkedé­seket kell kiadni és végre­hajtani. Párhuzamos intézkedések, jelentéskérések, soha sehol nem hasznosítható kimutatá­sok elkészítése és határidőre beküldése fölöslegesen ter­heli az állami, tanácsi, tö­megszervezeti, vállalati ap­parátusokat — nemegyszer több hivatalt, intézményt ugyanazzal a papírmunkával. Nincs semmiféle csodaszer mindezek megszüntetésére, az ésszerű munkaszervezés­re — s az inkább tetézné a túlburjánzó adminisztráció­ból származó gondokat, ha most szervezési tanácsadók­kal és hasonló újabb intéz­ményekkel próbálnánk az egyszerűsítéseket. a van biztos sikerrel kecsegtető módszer, az csak egyetlenegy lehet: az ésszerű gondolko­dás. Mindig azelőtt, hogy a teendőket írásba foglalnák. Várkonyi Endre I totőzóban tudta meg Lottó nógytalálatos Szarvason Megtörtént már, hogy nye­reményért. jelentkezett a lot­tózó, mondván, hogy hár­mas, illetve négyes találata van. A szelvények alapján gyorsan kiderült, „elnézte” a játékos a számokat. Akadt példa ellenkező esetre is: a közelmúltban ,a szarvasi to- tó-lottó-kirendeltségen két- találatos nyereményért je­lentkezett iker lottószelvé­nyével egy néni. A kiren­deltségvezető hosszan lapoz­gatta a nyereménykifizetési jegyzéket, ingatta ,a fejét. A néni megszeppent; mégsincs kettese? A válasz, miszerint nem kettes, hanem négyes találata van, nemcsak a né­nit, Dudás Mihályné szarva­si lakost, lepte meg, hanem mindenkit, aki a totőzóban tartózkodott. A hirtelen tá­madt. csendet .a néni törte meg: „Mi meg pont tegnap vettünk OTP-re egy televí­ziót”. A Dudás család ,a lottó fennállása óta rendszeresen játszik. Sokszor volt már kettes és egyszer hármas találatuk is.

Next

/
Thumbnails
Contents