Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
Barátaink életéből Építészetünk aranykönyvéből Merész módszer — jó üzlet Egy szálloda születésnapjára A magyar építőipar külföldön valószínűleg soha sehol nem aratott olyan sikert, mint az elmúlt években Csehszlovákiában. A győri építők — az Émexporttal együtt — tíz szállodát építettek fel Cierná nad Tisou-tól — Agcsernyőtől — Pozsonyon át Brnóig. Igen, ennek a 23 hónap alatt tető alá hozott, merész, új módszerrel, panelekből épített, 1400 személyes, szó szerint luxus szálloda építőinek feltétlenül a magyar építészet aranykönyvében a helye. A brnói „magyar szálloda” most augusztusban éppen egyéves, és ma már elmondhatjuk: nemcsak arról van szó, hogy a város polgármestere és a vendéglátóipar nagyon elégedett vele, hanem sokkal többről. Ez a 13 emeletes brnói szálloda, amely a híres vásárváros mellett magasodik az égbe, szinte obe- liszkje a két nép — a magyar és a cseh — egymásra találásának. Panel is fantázia A prágai ORBIS sajtóügynökség munkatársa felkereste Takáts Attilát, az építkezés vezetőjét. Az újszerű éüítkezés és az újszerű berendezés részleteiről faggatta. — Panelből nem szoktak szállodát építeni — mondotta Takáts mérnök. — A szálloda mindig, mindenütt egyedi épület. De a panel olcsóbb, gyorsabb. Finta József, a híres tervezőmérnök panelötlete megragadta a cseh és a szlovák vendéglátóipariak fantáziáját. így kaptuk a megbízást. A pozsonyi munka során úgy belejöttünk, hogy Brnóban panelből olyasmit is megcsináltunk, amit hagyományos kivitelező ma már el sem vállal. — A berendezés? — Egyetlen példát említek. A tíz lakóemelet 380 szobájának mindegyikében olyan diszpécserberendezés van. amely állandó kapcsolatot tart fenn a portával. Az éjjeliszekrényben hang- és fényjelzés közli, hogy a portán látogató várja a vendéget vagy levelet kapott. Nincs szükség telefonébresztés kérésére, mert a vendég beprogramozza magának a telefonébresztést. De ez még semmi. A diszpécserrendszer, amelyet a magyar Elektro- impex tervezett és készített, további két szállal a szoba- asszony szobájával, illetve a központi pénztárral van kapcsolatban. Az étteremben a főpincér számkóddal jelzi a nénztámak a fogyasztást, akárcsak a recepció a napi számlát, a szobaasszony pedig a külön szolgálta£ást. Az adatokat komputer összegezi és vezeti a vendég számlájára, amelyet az majd távozáskor egy összegben fizet ki. És megemlíteném még a csipogót, a mini adó-vevőt a naavobb összejövetelek résztvevői számára, hogy a szálloda bármely részében megtalálhassák őket. Sorolhatnánk a vendég kényelmét szolgáló ötleteket. Helyettük álljon itt csupán a szálló igazgatójának, Mojmir Putnának a véleménye. — A Maranské Lázne-i főiskolában végeztem. Volt társaimmal évente találkozunk, szemléltető szakszemináriumon. Mi sem természetesebb, mint hogy a tavalyi találkozót már itt rendeztük meg. Egész Csehszlovákiából ide jöttek a kollégák, és igazán tetszett nekik mindaz, amit itt láttak. Irány: Prága — Megéri-e nekünk az ilyen szállóexport, s szomszédainknak a szállóimport? Cseh részről ezt így látják: — Kijelenthetem, hogy egyértelműen elégedettek vagyunk a magyarok munkájának nemcsak a gyorsaságával, amely meglepett minket, hanem együttműködésünk stílusával is. Kezdetben voltak aggodalmaink, hogy reálisak-e a magyar tervek? A tempó, a minőség, a munka- szervezés, s főleg a tökéletes megbízhatóság minden aggályt elsöpört. A magyarok munkája nagyon jó benyomást keltett. Embereink tanultak önöktől. Látták a tervezés és a kivitelezés szinte Jön a villany-Dacia? Az ipari fejlődés útján rohamosan haladó román népet is elérte a „gépkocsiláz”. Igaz, egyelőre még inkább csak a gyártás hírei kelnek szárnyra, de a gyártás halad szaporán. Ezen a nyáron a pitesti Dacia-gyárban már a 600 ezredik kocsi készül legördülni a szalagról, hogy útnak induljon húsz európai és afrikai piacra — köztük Magyarországra. Milyen is ez a Dacia? Tudjuk, hogy az egyik legsikerültebb francia autó, a Renault—12 licence alapján készül. Pontosabban ez a Dacia 1300-as. Még pontosabban: részben már csak „volt”, mert néhány hónapja — újdonságként, de már sorozatban — 1310-esek is készülnek Pitestiben. Nagyjából olyan lesz ez, mint az eddigi Dacia — dinamikus, fürge, kényelmes, civilizált —, de ezeket a jó tulajdonságokat takarékossággal és komforttal tetézi. A henger űrtartalma ugyanannyi, amennyi volt: 1289 köbcenti, de a sűrítési arányt 8,5-ről 9-re emelték és saját konstrukciójú, benzinfogyasztásszabályozóval szerelték fel. A hűtőrendszert elektromos ventillátorral kombinálták, s új rendszerű légszűrőt alkalmaztak. A Dacia 1310-es tehát takarékos kocsinak ígérkezik. Jövőre további előrelépést terveznek Pitestiben. Megkezdik az 1392 köbcentis motorral felszerelt 1310-esek gyártását, amelyek már a „TS” osztályba tartoznak egy idejű, hatékony formáját. Soha nem fogjuk eltitkolni, hogy ez a szálló magyar munka — mondja dr. Rudolf Suchánek, brnói polgármester-helyettes. S mit mond itthon a közgazdász? — Az építőiparral gyorsan lehet külkereskedelmi mérleget javítani, mert jó az árfekvés. — Megéri-e mindkét félnek? — Igen. Ez esetben szomszédainknak azért, mert gyorsan hozzájutottak egy nagy szállodához, amely több évvel hamarabb törleszti a befektetett pénzt, mintha hazai erővel építették volna. Nekünk azért, mert a kemény munkáért számottevő a bevétel is — jórészt betonacélban. A siker nem marad visszhang nélkül. A magyar építők most július vége óta már Prágában dolgoznak. Diákszállót építenek. Parfusová— Firon (ORBIS — KS) majd. És ezután hamarosan megjelenik a Dacia (1302) camionett, amely egyesíti magában a Dacia eddigi jó paramétereit, és az ismert, nagyobb R—16 terjedelmének előnyeit. Ez azonban még nem minden. Nemcsak Pitestiben és a regátban, hanem mint a hírekből kiderül, Erdélyben is szívügy a Dacia. Utal erre, hogy Temesvárott, az ottani Politechnikai Intézet elektrotechnikai fakultásának kutatói megszerkesztették az első villanymeghajtású Dacia 1300-ast. Két mintapéldányt készítettek belőle. A motortérbe 12 voltos akkumulátorokat helyeztek, saját elgondolásuk szerint szerkesztett elektronikus vezérléssel. Meghagyták a klasszikus sebességváltót, noha a kocsi akár a negyedik fokozatból is elindítható. Mindkét villany-Dacia 97 kilométeres óránkénti sebességre képes. Napi egyszeri feltöltéssel, 100 kilométeres útra elég az „erejük”. A 100 kilométerre szükséges villanyáram költsége azonban alig kerül többe egy (!) liter benzin áránál. A mérnökök kiszámították, hogy ha a villany-Dacia elterjedne, nemcsak a kocsi fenntartása lenne olcsóbb, hanem 20 százalékkal a gyártási költség és az ára is. Ami pedig nem elhanyagolható körülmény: mindkét kocsi már több ezer kilométert futott — hibátlanul. (f. a.) Dinamikus, fürge, kényelmes Jugoszlávia Iparfejlesztés a nisi körzetben Ez évben a szerbiai Nis körzetében egymilliárd dinár értékű beruházást valósítanak meg, ami 27 különféle létesítmény építését vagy korszerűsítését foglalja magában. Az iparfejlesztések főleg két helyre koncentrálódnak: Kursumlijára és Prokupljére. Kursumlijában az erdészeti és faipari kombinát új konyhabútorgyárat épít, a „Július 7-e” konfekcióüzemet bővítik, úi üzemcsarnokot kap a Metalac fémkohászati üzem. Prokupljében az üveggyárban épül új csarnok, és a cérnagyárat bővítik. Másutt a mezőgazdaságfejlesztését célzó beruházásokra kerül sor. így Razanjban baromfifarmot létesítenek, Gadzin Hanban pedig üveg- és műanyaghajtató házakat gyártó üzem kezdi meg rövidesen működését. A turizmus fejlesztését szolgálja a blaci B kategóriájú hotel építése. Prolomban gyógyfürdőt és szállodát építenek. Ha a terveket sikerül megvalósítani, akkor az 1976— 1980 közötti időszakban a nisi körzetben 113 fejlesztési program készül el. Mindez jó alapot biztosít a következő, középtávú tervidőszakhoz (1981—1985), amikorra újabb 114 létesítmény építését tervezik. (BUDAPRESS — TANJUG) Ukrán kerámia A Svec házaspár Tizenöt éve foglalkozik kerámiával az ukrán Koszov városban élő Svec házaspár. A koszovi népi-iparművészeti főiskola elvégzése óta számos remekművet alkottak. Legkedveltebb anyaguk a cserép, amelyet a népművészetből merített sokféle mintával díszítenek. A zománcbevonatú tárgyak a hucul népművészet sajátos hangulatvilágát idézik. A Svec házaspár alkotásainak nagy része fazekasmunka — a legkülönfélébb korsók, gyertyatartók — amelyeket jellegzetes népművészeti szobrocskákkal díszítenek. Munkáikkal gyakran részt vesznek a nemzetközi és hazai kiállításokon, és nagy elismerést váltanak ki a- népművészet kedvelői körében. A házaspár egyik munkája — zománcbevonatú kerámia korsó (Fotó: APN—KS, B. Kristul felvételei) /wvvvvvvwvvwvwwvwvvvvvwvvvwvwwvvx KUBA HAVANNA _- — JariK-o' 0* Energiatermeles Kohászat <$- Gépgyártás Vegyipar Textilipar 0 Élelmiszeripar--------------Közigazgatási határ = ^=— Út - ■■ Vasút 1959-ben Kubában győzött a demokratikus népi forradalom, s ezzel az elmaradott, félgyarmati országban új korszak kezdődött. Amerika első szocializmust építő országa a kezdeti nehézségek ellenére töretlen fejlődésről tesz tanúbizonyságot. A kezdeti nyílt, fegyveres amerikai és kubai emigráns beavatkozások után, a mai napig tartó amerikai gazdasági blokád váltotta fel, de az ország növekvő nemzetközi tekintélye, gazdaságának gyors növekedése miatt ezt már csak néhány amerikai állam tartja fenn. Kuba a KGST-or- szágok segítségével kilépett elszigeteltségéből és a szocialista fejlődés útjára lépett. A 110 922 négyzetkilométer területű, 9 090 000 lakosságú ország a forradalom győzelme előtt gazdaságilag elmaradott, torz — monoexportáló jellegű — struktúrával rendelkezett. Az iparosítás nagyszabású programjai, és a tett erőfeszítések eredményeképpen fellendült a kitermelőipar (nikkel, wolfram, réz, cink, ólom), az energiaipar (alapja a szovjet kőolajszállítások), az építőipar, a fémfeldolgozó-ipar, a vegyipar, valamint a cipő- és üvegipar is. Jelentősen emelkedett az élelmiszeripar termelése is. Mivel az ország természet- földrajzi adottságai a cukornád termesztésének igen kedveznek, szükségessé vált az elavult kezdetleges cukornádtermelés és -feldolgozás korszerűsítése. Ma már a cukornád jelentős részét cukornádarató gépek takarítják be, a szállítása is teljesen géDesített. A magasabb hozamú fajták elterjesztésével, az öntözés és műtrágyafelhasználás • kiszélesítésével úgy tervezik, hogy az ország el fogja érni az évi átlag 10 millió tonnás cukortermelést (1977—78-ban 7,3 millió tonna volt). Kuba 1972 óta a KGST tagja. Külkereskedelmében is elsősorban ezek az országok jelentősek, de fontos partnerei még Kanada, Japán, Spanyolország és Nagy-Britannia is. Exporttermékei a cukor, dohány, színesfémércek és melasz, importját gépek, berendezések, fűtőanyag, élelmiszer és közszükségleti cikkek alkotják. Kuba csodálatos és egzotikus tája már a magyar turisták számára is elérhető. A gazdag programok megismertetik Kuba városait, műemlékeit, trópusi tájait, gyönyörű fürdőhelyeit. 140 turistaközpontot alakítottak ki az országban, amelyek a szolgáltatások kiépülésével elsőrangú üdülő- és pihenőhelyekké váltak.
