Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

1980. augusztus 29., péntek o A napjainkban már nemzetközi hírűvé vált bűvös kockából az idén a Székesfehérvári SZÖV- MÜ kooperációban mintegy kétszázhatvanezret gyárt. Tervek szerint jövőre a népszerű lo­gikai játékból már félmilliót készítenek (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) Tantestületi értekezlet a KISZ-iskolán A KISZ Békés megyei bi­zottságának Sebes György KISZ-vezetőképző Iskoláján, Békéscsabán, augusztus 28- án, tegnap délután tartották meg a tanévnyitó tantestüle­ti értekezletet. Karaba György az intézet igazgató­ja ismertette az 198Ö—81-es oktatási év feladatait, öt tanfolyam keretében törté" nik 1980—81-ben az iskolán a fiatalok felkészítése a mozgalmi feladatokra, az alapszervezeti KISZ-munka szervezésére, irányítására. Nem kevésbé fontos az isko­la tevékenysége a KISZ-po- litikai képzésben. A tantestületben változás történt: Priskin János he­lyét — aki a KISZ megyei bizottságának honvédelmi- sportfelelőse lett — Benkó György vette át. Az oktatási év szeptember 1-én kezdő­dik a KISZ-iskolán; elsőként, négy héten át nyolcvankét középiskolás diák részesül képzésben. Egy hónap múlva oraigazitás Új menetrendet ad ki a MÁV, a régihez pótlást a Volán Új szakkörük és klubok A békéscsabai ifjúsági és Egy hónap múlva, szep­tember 28-án visszaállunk a korábbi időszámításra; éjjel 1 órakor igazítják vissza az óramutatókat egy órával. Ez a módosítás, akárcsak ta­vasszal, érinti a vasúti és a közúti közlekedést is. Szük­ségessé teszi a nemzetközi, elsősorban a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonylatában közlekedő vonatok menet­rendjének változtatását, s ez — miután a nemzetközi for­galom előnyt élvez — né­hány perces eltéréseket, vál­tozásokat okoz a belföldi tá­volsági vonatok közlekedésé­ben is. Mindezeket a változásokat tartalmazza a MÁV új, 1981. május 30-ig érvényes hiva­talos téli menetrendje, amely szeptember 28-án 0 órakor lép életbe. Ezeken kívül már belevették a menet­rendbe azokat a módosítá­sokat is, amelyek a jövőre újra bevezetésre kerülő nyá­hogy jövőre már ismét egy évre — 1981 májusától 1982 májusáig — érvényes me­netrendet készítenek. A tavasszal kiadott három- kötetes hivatalos autóbusz­menetrend eleve 1981. má­jus 30-ig érvényes, ezért a Volán most csak úgyneve­zett téli időszámítási pótlást állított hozzá össze. A száz­ezer példányban készült, összesen 120 oldal terjedel­Az Országos Takarékpénz­tár augusztus 29-én, ma Bu­dapesten rendezi a gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek idei harmadik, sorrendben 77. sorsolását. A húzáson az április 30-ig váltott és a július 31-én még forgalomban volt 5 ezer és mű pótlást díjmentesen kap­ják meg a menetrend-tulaj­donosok. Az autóbuszmenetrend el­ső kötetében — elsősorban a vasúti menetrend változásait figyelembe véve, a vonatok­hoz való csatlakozás érdeké­ben — mintegy 1000. a má­sodikban 1500. a harmadik­ban pedig 500 jár,at menet­rendje módosul ugyancsak szeptember 28-án 0 órától. 10 ezer forintos betétköny­vek vesznek részt, amelyek között összesen 989 autó ta­lál gazdára. A Budapesten váltott betétkönyvekre 376, a vidéken váltottakra 613 gépkocsi jut. A sorsolás gyorslistáját szeptember 2- án teszi közzé az OTP. úttörőház nem egy új klubot, szakkört indít az új tanév­ben. Azok a kisdobosok, akik szeretnek verset, mesét mon­dani, szeretnének írókat, költőket megismerni, a me­seklubba nevezhetnek be. A kicsik képzőművészszakköre oly nagy népszerűségnek ör­vendett a múlt évben, hogy most két csoportot indítanak. A természet titkai, a techni­ka világa, az emberiség tör­ténete után kutatnak a kí­váncsiak klubjának tagjai, és újonnan indul az alsó­tagozatosok korosztályában a bábozás is. A 3. és 4. osztályos pajtások bizonyosan öröm­mel fogadják azt a szak­kört, amely a népi hímzés alapjaival ismerteti meg őket. A szakkörök, klubok évadnyitó ünnepségét októ­ber elején rendezik majd meg. Gépkocsinyeremény-betttkönyv sorsolás rí időszámítás miatt válnak szükségessé május 30-ig. Természetszerűleg kimarad­tak viszont az új menetrend­ből a nyári idényvonatok. Figyelembe vették“ a menet" rend összeállításánál a vasút korszerűsítéséből adódó ked­vező változásokat, és az uta­zóközönség tömegeket érintő igényeit is. A MÁV téli menetrendje 100 ezer példányban, a mos­tanitól eltérő, megkülönböz­tető kék-sárga fedőlappal készül. Szeptember 15-én ke­rül forgalomba, ára 70 fo­rint. A MÁV vezérigazgató­ságán elmondották azt is, Horgászok figyelmébe! Az illetékes hatóságok állás- S foglalása alapján a mai naptól, S péntektől a horgászat megenge- ! dett a Fekete-, a Fehér-, a Hár- S mas-Körös teljes hosszában és S holtágaikon, a Félhalmi hóltág ! kivételével. A Kettős-Körösön a * Szanazugtól a dobozi hídig, a ! Sebes-Körösön, a határtól a sza- ! kadásig, a Berettyón a szeghal- ! . mi gimnáziumig is lehet hor- ! g ás zni. Továbbra is tiltott a horgá- S szat az elöntött területeken, a * Kettős-Körösön, a dobozi híd- * tói s7 összefolyásig, a Horto- ! bágy-Berettyón, a Berettyón, a ! szeghalmi gimnáziumtól az ősz- ! szefolyásig, s a Sebes-Körösön S a szakadástól az összefolyásig. Úikigyisi program és ülj az OMÉK-on Bárhogyan is vesszük, mégiscsak nagy szó, hogy egy kis vidéki szövetkezet­nek mondanivalója van a magyar mezőgazdaság szá­mára. Még jelentősebb, ha erre országos fórumot kap, s ha erre a fórumra oda is figyelnek. Az újkígyósi Aranykalász Tsz augusztus 26-án Budapesten, az OMÉK rendezvénysorozatában lé­pett az ország nyilvánossága elé a takarmánygazdálkodás­ban és a melléktermék hasz­nosításában elért eredmé­nyeivel. Hogyan lehet több tejet, húst termelni olcsóbban az üzemi adottságok racionális igénybevételével? Kit ne ér- : dekelne ez a gondolatkör? ; Ezért vettek részt az ország ■ különböző megyéiben gaz- : dálkodó szövetkezeti veze- • tők és mezőgazdasági kuta- ! tók, közgazdászok azon az : előadássorozaton, melyet a • „K” pavilon konferencia- ! termében rendeztek kedden í délelőtt. Az előadásokat Ruck ■ János tsz-elnök, Bozó Jó- S zsef termelési főmérnök, : Nagy Antal és Erdélyi Ist- 5 ván ágazatvezető tartotta. ! Növelte az előadások hite- • lességét az az örömteli tény ; is, hogy az újkígyósiak ezüst- • és bronzérmet nyertek a ki- : állított magyar-fehér fajtájú : sertéseikkel. A Csanádapáca felé vezető országutat szegélyező gyönyörű nyárfasor már a végét járja. Az út egyik oldalán már csak facsonkok jelzik a büszke tartású fák egykori létét. Az arra járók szomorúan figyelik á gyulai erdészeti vállalat villany­fűrészének pusztítását. Gondoljuk, az illetékesek alaposan meghányták-vetették, mielőtt hozzáfogtak volna ehhez a munkához. A zöldellő nyárfák zuhanása, a meredező cson­kok látványa mégis nagyon elszomorító ... Fotó: Gál Edit Kultúra és ideológia Ö kultúra és az ideo­lógia kapcsolata ré­gi keletű kérdés a társadalomtudományokban és a politikai gyakorlatban. A polgári kultúra felfogá­sokban az ideológiát úgy ér­tékelik, mint ami végső fo­kon gátolja és behatárolja a kulturális fejlődést, mint ami antipólusa a kultúrá­nak. A polgári koncepciók leginkább azt róják fel a szocialista kultúrpolitikának, hogy a marxizmus ideológiá­jával megmerevítik a kultu­rális tevékenységet. meg­szüntetik annak autonómiá­ját. Emst Fischer írja egy helyütt, hogy „ ... ,az ideoló­gia igyekszik a művészete­ket a maga szolgálatába ál­lítani, s elég gyakori eset, hogy a műalkotás éppen az ellenkezője, a valóság győ­zelme az ideológia felett”. Vagyis ideológia és kultúra, ideológia és művészet a polgári felfogásokban egy­mást kizáró fogalmak, fel­oldhatatlan ellentmondások. A marxista társadalomtu­dományok az ideológia és a kultúra kapcsolatát jóval árnyaltabban elemzik. Marx ugyan nem azonosítja a kul­túrát és ideológiát, még ke­vésbé a művészetet s ide­ológiát, de a kettő között belső kapcsolatot tételez fel. A kulturális, művészeti te­vékenység, .amely a minden­kori társadalmi valóságot ragadja meg és fejezi ki a maga eszközeivel, belső tar­talmával választ ad vagy legalábbis igyekszik választ adni azokra a kérdésekre, amelyek a kor emberének sorsát érintik, és ebben a vá­laszadásban a kultúra és a művészet terméke ideológiai funkciót is betölt, annak el­lenére, hogy önmagában nem ideológiai képződmény. Tehát a művész nem készen talált, kimunkált ideológia alapján látja a valóságot, hanem művészi tevékenysé­gén keresztül, s ezzel akarva- akaratlan ideológiai kérdé­seket is érint. A dogmatikus kultúrpol- tikai gyakorlat az 50-es évek elején leegyszerűsítette az ideológia és a kultúra, az ideológia és a művészet kapcsolatát: a művészeti al­kotásokat az ideológia il­lusztrációjává tette. Nem vette figyelembe a művésze­ti. valóságfeltáró alkotófo­lyamat sajátosságát. azt, hogy a művész nem klisék­ből, előre megadott mintá­ból, pontosan körülhatárolt helyzetekből indul ki. A művészet produktumaiban az ideologikum és politikum nem külsődleges, kényszerí­tő erő következtében van jelen, hanem a művészeti alkotófolyamat eredménye­képpen, a művészi elsajátí­tás produktumaként, a mű­alkotás sajátos szerkezeti elemeként. A művész nem a politikum és az ideologikum szférájábó, közelít a való­sághoz, s foglalja azt a mű­alkotás intenzív totalitásá­ba, hanem a művészi elsajá­títás eszközeivel a valóság­ból sajátítja ei a reveláns •társadalmi mondandókat, ^melyek az adott történelmi pillanatot kifejező ideológiai és politikai funkciókkal bír­nak. A dogmatikus művé­szetpolitika nem vette te­Ma: Boldog emberek ­A Magyar Televízió ezzel a címmel sugározza a szege­di körzeti stúdió műsorát ma, pénteken 18.30 órai kez­dettel. A film a 35 évvel ez­előtt — az országban első­ként megalakult termelőszö­vetkezetről, a sarkadi őster­melőkről szól. Az egykori őstermelők, többek között Barta Péter, A. Szegedi Já­kintetbe a művészet belső, immanens, értéket létrehozó, valóságot elsajátító, ideoló­giai funkciót betöltő tör­vényszerűségeit. Ennek .kö­vetkeztében a művészeti produktumok értékelésekor elsősorban ,a művészi érté­keken kívüli szempontok váltak uralkodóvá. Az ideo- logikumnak a művészeteken kívüli külsődlegessége az ér­tékelés külsődlegességét is eredményezte. A művészet és ideológia kapcsolatának vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a különböző művé­szeti ágak belső szerkezeté­ből fakadó sajátosságokat. Az egyes művészeti ágak, műfajok sajátos módon ké­pesek hordozni az ideológiát, és különböző módon és in­tenzitással közvetíteni azt a befogadóhoz. Az irodalmi műfajokban az ideológiai mozzanat közvetlenebbül ké­pes kifejeződni, mint a kép­zőművészeti és zenei műfa­jokban. Ezeket a törvénysze­rűségeket — a leegyszerű­sítéseket és a Vulgarizálódá­sokat elkerülendő — feltét­lenül figyelembe kell venni. Társadalmunk ideológiai szempontból nem tekinthető homogénnek. A marxista ideológia hegemóniája nem jelenti a marxizmustól elté­rő irányzatok eltűnését. Ugyanakkor a két világrend- szer kulturális érintkezés­rendszerének bővülésével az ideológiai érintkezési felüle­tek megnövekedtek. A mar­xista ideológia hegemóniája azt is jelenti, hogy minden egyes új szituációban újból és újból meg kell küzdenie saját eszmerendszerének igazságáért, újabb és újabb érvekké; kell bizonyítani vi­lágképét. A kulturális és művészeti közéletben ez a marxista elvszerű kultúrkri- tika' funkciójának növekedé­sét jelenti. A kulturális nyi­tottság, a tömegkommuniká­ció nemzeti határokon túl­mutató fejlődésével együtt jár a szellemi, ideológiai­politikai befolyásolás lehe­tőségeinek kiszélesedése. zért olyan kultúrpo­litikai gyakorlatot I valósítunk meg, amely ,a marxista értékrend alapján, a marxizmus mód­szereivel képessé teszi a mű­alkotást befogadó közösséget a műhöz való kritikai vi_ szony kialakítására. A kriti­kának fel kell tárnia a mű­vek belső esztétikai értékeit, de ugyanakkor elemezniük kell ideológiai-eszmei tölté­süket és lehetséges hatásu­kat. Tudomásul kell ven­nünk, hogy a művészeti al­kotások és kritika együtte­sen formálja az emberek ízlésvilágát, erkölcsi habitu­sát. gondolkodását és való­ságlátását, ezért fontos, hogy a kettő kiegészítse és egy­ben felerősítse egymást. A gyakran nem megalapozott, felületes, olykor elvezerút­ién műkritika devalválja a kritikának az ízlésformáló erejét. Napjainkban foko­zott felelősség háru, a mű­vészetkritikára, hiszen nem­csak orientálnak a műalko­tások világában, hanem egy­ben kritikai, tudatos maga­tartásra ösztönöznek. Mikecz Tamás a televízióban nos, Tobai Sándor emlékez­nek a hajdani időkre. Elbe­szélésükből mai életformá­juk is kikerekedik. A filmet készítették: Várkonyi Ba­lázs szerkesztő, Poros Lász­ló operatőr, Biró Éva vágó, Lakatos Ambrus Péter gyár­tásvezető, Erdős Pál rende­ző.

Next

/
Thumbnails
Contents