Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

o

1980. augusztus 27., szerda

Szabad idifben — kSziigyekröl

Szabó Ferenc igazsága

„... 1976-tól japán fünyí- rógépet hoztak be az országba, tartalékkasza nélkül. Nem én vagyok az első, aki ezt szóvá teszi. A gépek azóta is állnak, úszik a sok dollármillió ...” Aki a fenti sorokat leírta, a köröstarcsai Szabó Ferenc minősített hegesztő.

Most itt ül velem szemben. (Emlékszik Kádár elvtárs cseneli beszédére? Nem ismétlem, csak azt mondom: ilyen az ország. Van benne jó is, rossz is. Na, én a fűkaszával példálóztam. Ne vegye senki sértésnek: milyen külkereskedőink vannak ?

Hallani ugye olyat: ha a rádió, tévé javítása 8 napnál tovább tart, tartalékkészüléket kell adni a tulajdonosnak. Vettem egy zsebrádiót, ami 3 hét múlva elromlott. Két hónapig állt az üzletben, ahova visszavittem, újabb 2-3 hónap telt el, amíg rendbe hozták. Ezért dörmö- gök néhány bajunkról. A fegyelemről, a becsületességről, a pontosságról, a körültekintésről.)

A négy lány legnagyobbika csészéket hoz, kávéval kínál. Közben szemügyre veszem az édesapát. Magas, szikár férfi, 45—50 körülinek nézem. S talán közgazdasági szakembernek, ha nem tudnám róla, hogy a sziszegő lángok, a kemény vasak meg- szelídítője. (Igen, ilyen dolgokban indulatos az ember. Többet kellene ám a közügyekről beszélni. Egymás közt is. Ne röstelljünk előre szólni, hogy elejét vegyük a visszásságoknak. Köröstarcsán volt egy földművesszövetkezet, akkor elláttak bennünket fával, szénnel. Három éve Mezőberényhez tartozunk. Az idén a tüzelőutalványokat sem tudták beváltani. Az ÁFÉSZ ruházati boltjában nem lehet kapni iskolaköpenyt. Békéscsabára vagy Berénybe kell utazni érte. Ez mind jó, de ki fizeti meg a szabadságot, az útiköltséget?)

Budapesten a Kőolajipari Gépgyár a munkahelye. Immár 11 éve ingázik. Most is Százhalombattáról utazott haza, hogy két napot együtt lehessen a családjával. (Sokfelé járok a világban. Tapasztalok ezt, azt. Hogy itt több helyen félgőzzel is meg

lehet élni. Minél könnyebb munka, és ahhoz képest minél több pénz legyen. A fővárosban, a Rákóczi úton van egy tsz-büfé. Az eladó kézzel rakja a savanyúságot a tányérba. Amikor kifogásoltam, elküldött a csodába ... Persze, nem kell olyan mesz- szire menni. Itthon a IV. osztályú ligeti pavilonban

sem mennek jól a dolgok. Nemrégen öt üveg Mátyássörért és 4 palack zöld alma üdítőért 100 forint 20 fillért fizettem. A felszolgáló az üvegek betétdíját nem volt hajlandó visszaadni.

Szerintem kevés olyan ember van, aki eleve csaló, trehány akar lenni. Az ok az, hogy mindenhez lehetőség kell. Keményebb kézzel szükséges követelni. Ha jók az ösztönzők, a közvetlen felettesek jobban odafigyelnek, ezek az erkölcstelen magatartásformák talajukat vesztik.)

A könyvállványról vastag kötetet vesz elő. Fellapozza. A laikus számára érthetetlen rajzok, táblázatok. (Ezt mind fejben kell tartanom, hegesztésnél a pillanatnyi kihagyás is végzetes lehet. Az állandó figyelés, az előírások megtartása próbára teszi az ember idegrendszerét. Itt csak precízen, becsületesen, felelősségtudattal lehet dolgozni. Háromévenként megújítják a minősítést. A hegesztett csöveket röntgennel ellenőrzik, mégis 15 évig felelek a munkámért. Ha valamit elszúrok, ugrik a minősítési pótlék. Ezért dühöngök, ha lazaságot észlelek magam körül.)

A kis szöszke lány felnyitja a fekete zongora fedelét. Hosszú ujjait ráhelyezi a billentyűkre. Játszik. Átszelle- mülten, gyermekien. (Aztán egy másik ügy, a család. Szigorúan nevelem a gyerekeimet. Nem akarom, hogy közönyösek legyenek, hátat fordítsanak a világnak. Látom, a fiatalok egy része nem leli a helyét, nyugtalan, semmi értelmes dolgot nem tesz, holott sok minden éppen rajtuk múlik. Miért nem magyarázzák meg nekik? Nagyon fontos a kultúra, a viselkedés elsajátítása. Mind a négy lányom zeneiskolába jár. örülünk a feleségemmel, de olykor szomorkodunk

is. Az első három évben lehetett Kodály- és Bartók- kottákat kapni. A felsőbb osztályokban viszont szinte lehetetlen egyes művekhez hozzájutni. Próbáljon szerezni Strauss-, Chopin-keringő- ket. Három esztendő alatt fél országnyi könyves- és lemezboltot jártam be hiába.

A gyerekért a társadalom minden tagja felelős, mint önmagáért. Tudja, milyen a fiatal. Ha környezetében lazaságokat lát, ő is ilyen akar lenni. Hát én ezt nem akarom.)

A hangján érzem: büszke arra, amit dolgozik, cselekszik. Ez az egészséges büszkeség, önbizalom adja magatartásának lényegét. (Megbecsül engem ez a társadalom, nélküle nem lennék az, ami vagyok. Megkeresem óránként a 32 forintot. Igaz, le is teszem az asztalra, amit elvárnak tőlem. Tartalmasán, értelmesen akarok dolgozni, élni. Amikor 1968-ban hozzákezdtem a házépítéshez, ezer forintja volt a feleségemnek a KST-ben. Szorgalom, kitartás kellett ahhoz, hogy idáig eljussak. Sikerült. Kár lenne rólam azt , gondolni: csak a rosszat látom. Ellenkezőleg. Boldoggá tesz, ha segíthetek valakin, hiszen nemcsak önmagunkért, másokért is érdemes küzdenünk. Egyedül, mintegy 126 óra társadalmi munkában készítettem el az iskola kerítését. Szerveztem, dolgoztam a járdaépítésnél, a gázcseretelep létrehozásánál. Meg is látszik a falun az összefogás. Az utcákban higanvgőzlámpák világítanak, a községben senki sem fizet vízmű-hozzájárulást. Ezért gondolom én, hogy igazam van. Az emberek nálunk szívesebben tesznek jót, mint rosszat.)

Szabó Ferenc utolsó mondatához csak annyit, amely az elhangzottak mottója is lehetne: ha részeseivé akarunk válni az országot előbbre vivő közös cselekvésnek, akkor tovább kell javítani anyagi-gazdasági, kulturális, életmódbeli és erkölcsi viszonyainkat.

Seres Sándor

Hazai és import műanyagból gyárt a korábbinál több, színes és praktikus fürdőszoba-felszerelési cikket az Általános Gép- és Műanyagipari Szövetkezet. Készül a cipőtartóállvány, a teleszkópos törülközőszárítő, s az újfajta tízliteres műanyag vödrökből az Amforának az idén százezer darabot szállít a szövetkezet. Képünkön: több színből válogathatunk a négy gombos műanyag fogasok közül (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS)

Új takarékszövetkezeti iizletház a határ menti Kötegyánban

Határőrközség — hirdeti a tábla. A helység neve Kö- tegyán. Ide voltunk hivatalosak. Szívesen jöttünk e határ menti kisközségbe, hogy hírt adjunk a települést átszelő széles főutca új létesítményéről, színfoltjáról, a tetszetős takarékszövetkezeti üzletház megnyitásáról.

Szelezsán Péter, a kétegy- házi takarékszövetkezet elnöke elsőként arról tájékoztatta a párt, a tanács, a termelőszövetkezet kötegyáni vezetőit, és a többi meghívott vendéget, hogy néhány évvel ezelőtt az okányi termelőszövetkezet kirendeltségeként kezdte meg tevékenységét Kötegyánban a

takarékszövetkezet. Az időközben végbement egyesülési folyamat következtében a

kötegyáni pénzintézet a két- egyházi takarékszövetkezet része lett. Az egyesüléssel csaknem egy időben viszont egy új üzletház megépítésének1 gondolata került előtérbe. Ugyanis a bérelt helyiség már nem volt alkalmas a lakosság és a szövetkezeti tagság különböző pénzügyi szolgáltatásainak jó ellátására.

A községi tanács telket biztosított az új üzletház számára, Tarján Péterné az épület tervét készítette el társadalmi munkában. A kötegyáni Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építőrészlege Kolozsi János irányításával viszont a kivitelezést vállalta és csinálta nagy hozzáértéssel, kiváló minőségben.

A kétegyházi takarékszövetkezet működési területe II községre terjed ki. E települések lakosságának, szövetkezeti tagságának sokoldalú pénzügyi szolgáltatását kilenc üzletházban látják el, melyekben 8400 betétes, csaknem 135 millió forintját őrzik és kezelik. Továbbá gondoskodnak a 27 millió forintos kölcsönállomány körültekintő folyósításáról, mely jelenleg is 4580 szövetkezeti tag egyéni elképzelésének megvalósítását segíti. Az üzletházak egyike a kötegyáni, ahol 8 millió forintos betét- és 1 millió forintot meghaladó kölcsönállo- mányt kezelnek.

Kép, szöveg: Balkus Imre

Jogsegélyszolgálati

tanfolyam

A SZOT Titkársága határozatot hozott a vállalati jogsegélyszolgálat szakszerűségének és színvonalának emelésére. Eszerint a jogsegélyszolgálatot ellátó dolgozókat rendszeresen kell oktatni az elméleti és a mindennapos gyakorlattal összefüggő ismeretekre, s csak olyan személy folytathat jogsegélyszolgálatot, aki az oktatásban részt vett és erről bizonyítvánnyal rendelkezik.

A határozat alapján a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa mellett működő jogsegélyszolgálati bizottság tanfolyamot indít a vállalati jogsegélyszolgálatot folytató jogászok, bizottsági vezetők, ügyvitelt ellátó munkatársak és ,a jogsegély- szolgálatot irányító szb- tisztségviselők részére. Az oktatást a SZOT megbízása alapján, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem jogi továbbképző intézete tartja. A tanfolyam októberben kezdődik. s a jelentkezést szeptember közepéig kell befejezni.

Monográfia

a környezetvédelemről

Kétszáz oldalas monográfiát jelentet meg a veszprémi akadémiai bizottság Környezet, Jog, felelősség címmel. A szerteágazó tanulmány számos gyakorlati példa, nagyrészt a Legfelsőbb Bíróság ítélkezései alapján ismerteti a környezetvédelemmel kapcsolatos hazai joggyakorlatot. A magyar és a szocialista országok jogirodalmában egyébként ez ideig nem jelent meg monográfia terjedelmű tanulmány, a környezeti károkról és a velük kapcsolatos felelősség viseléséről, illetve a kártérítésről.

Kiépült a körzeti orvosi, bővült a bölcsődei hálózat

„Leltárba vették” az ország egészségügyi intézményeit

A tanyáktól a nagyvárosi kerületekig, az ország egész területét átfogóan kialakították már a körzeti orvosi hálózatot, amely az egészség- ügyi alapellátás egyik pillére; egy általános körzeti orvosnak átlagosan 2500 lakost kell ellátnia. Az Egészség- ügyi Minisztérium egészség- politikai és szervezési szakembereinek ez az egyik leglényegesebb megállapítása abban az összefoglaló statisztikai jelentésben, amely nemrégiben készült ej az 1979-es esztendő egészség- ügyi helyzetének értékeléseként.

Az alapellátásban tevékenykednek a körzeti gyermekorvosok, az üzemorvosok és a körzeti fogorvosok is. Városainkban kiépülőben van a körzeti gyermekorvosi hálózat, s egyes nagyobb községekben is megjelent ez a szolgáltatás, amely a gyermeklakosságnak már 53 százalékára terjed ki. Az üzemorvosi ellátás napi óraszáma 5 százalékkal növekedett tavaly. A kisebb településeken egyre több helyen van általános körzeti-üzemi alapellátás. Jelenleg 678 helyen működik fogorvosi szolgálat, feladata a falusi lakosság fogászati ellátása. A városokban a rendelőintézetek egyik részeként tevékenykedik fogászat. Egy fogorvosra országos átlagban 4300 lakos jut.

A járóbeteg-ellátásban komplex, magas színvonalú munkát az alapellátás a rendelőintézetekkel együtt tud nyújtani. A rendelőintézeti hálózat teljesítőképessége egyes területeken és gyógyászati szakmákban meghaladja a szükségleteket; évente mintegy 50 millió esetben foglalkoznak betegekkel. A rendelőintézetek sokszor a beteg kezelését végzik konzílium helyett. Minden tízezer lakosra naponta 36,4 rendelőintézeti szakorvosi óra jut. Egyre terjed a gondozás, s néhány szakellátási területen — tüdő, bőr-nemi, onkológia, ideg-elme, trachoma — ez már alapvető módszer. A járóbeteg-ellátásban egyre több szűrővizsgálatot végeznek.

Az ágyak száma az elmúlt évben lassabban emelkedett, mint a kórházban ellátott betegeké, ami az egy betegre jutó átlagos ápolási idő csökkenését idézte elő, és a szakmák egy részében fokozott ágykihasználást eredményezett, noha az egyes szakmákban alacsony. Az egy kórházi betegre jutó átlagos ápolási nap az 1978.

évi 14,6 napról 14,2-re csökkent, az ágykihasználás ösz- szességében viszont az előző évivel azonos, 86,5 százalékos volt. A kórházak nem tudják várakozás nélkül felvenni a betegeket. Tízezer lakosra 88,3 ágy jutott 1979 végén.

Az egészségügyi intézmények tavalyi „minősítő leltára” szerint az épületállomány 75 százaléka régi. A felújítási program üteme az elképzeltnél lassúbb, ezért igyekeznek hatékonyabban működtetni a hálózatot. A gyógyszertárakban egy év alatt 5,7 százalékkal növekedett a forgalom. Az elmúlt években megszokott folyamatos ellátásban némi fennakadás volt, a helyzeten az ésszerű felhasználást segítő intézkedésekkel sikerült némiképp javítani.

Az 1979-re tervezett bölcsődei helyfejlesztésből 2969 valósult meg. A száz bölcső- dés korú gyermekre jutó helyek száma az 1978. évi 11,2- ről 12,4-re nőtt. A szociális otthoni helyek száma 32 319 volt. Folytatódott a szociális otthonok szakosítása. Az öregek ellátását mind több napközi otthon segíti: ezekben 22 862 rászorulónak tudtak helyet biztosítani 1979 végén.