Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

1980. augusztus 27., szerda Régészeti munkálatok megyénkben A nyár az ásatások idő­szaka. Ilyenkor kerülnek fel­színre azok a leletek, ame­lyek addig évszázados álmu­kat aludták a föld mélyén. Megyénkben is folyt lelet­mentő munka. Mint Gold­man György, a Békés me­gyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának vezető­je tájékoztatta lapunkat, a legfőbb feladat a gerlai le­lőhelyek mentése volt. A meliorációs munkálatok — csatornaásás — közben olyan lelőhelyeket találtak, me­lyekben mintegy 5 és fél, 6 ezer éves település marad­ványai rejtőzködtek. Lakó­házak, közterületek, egyko­ri szemétgödrök — amelyek napjainkra már igazi kin­csesbányává léptek elő — kerültek napvilágra, a mú­zeum régészeinek vezetésé­vel. Vésztőn, a Mágori dombon 1970 óta folyik a Csolt-nem- zetség monostorának feltá­rása. A helyreállítási mun­kálatok ez év nyarán is folytatódtak. Battonya határában nem­rég egy középkori kerek­templom maradványaira bukkantak. A lelőhely már csak azért is jelentős, mert a megtalált templomról, s falujáról tudósítás nem ma­radt fenn, így a falu neve is ismeretlen a kutatók előtt. Ezen a területen a műemléki helyreállítás előkészítő mun­kálatai folytak. A múzeum régészei most nagy eseményre készülnek. Egy angol—magyar közös ré­gészeti akcióra. Az oxfordi Ashmolean Muzeum, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésével a Sárrét őskori településtörténetét vizsgálják Szeghalmon. Kö­zös erővel olyan műszeres vizsgálatokat tudnak elvé­gezni, melyekre egymagában a múzeum régészeinek nem nyílna lehetősége. Az ered­ményesnek' ígérkező közös régészeti akcióra — amely szeptember 8-ával kezdődik — 6 angol szakembert vár­nak. Nedves termények tartós tárolása Űj módszert dolgoztak ki a nedves termények — pél­dául a kukorica és az egyéb takarmánygabonák — tartós tárolására az AGROBER, az Észak-dunántúli Tervező Vállalat és a Graboplast Győri Pamutszövő és Mű­bőrgyár szakemberei. A kí­sérletek során egy 30 vago- nos acéllemezsilót graboplán- béléssel láttak el. A mű­anyag bélés légmentesen zár­ta a Szekszárdi Állami Gaz­daságban felállított 15 méter magas toronyraktárt. A kombájnról lekerült nedves kukoricával feltöltött tároló ürítését hat hónap múlva kezdték meg. A vizsgálatok szerint a termény minősége kifogástalan volt, a légmen­tes bélés ugyanis megakadá­lyozta, hogy a mikroorganiz­musok megtámadják. A kí­sérlet sikerének az adja meg az értékét, hogy eddig csu­pán import útján lehetett be­szerezni nedves gabonafélék raktározására alkalmas be­rendezéseket. Amennyiben a hazai módszer alkalmazása általánossá válik, a szárítás­sal járó energiamegtakarí­tás tízmilliókban lesz mér­hető. Veszélyeztet a szövőlepke Megyénkben is megkezdő­dött helyenként az amerikai fehér szövőlepke rajzása, a második nemzedék kelése. A kifejlett hernyók nagy kárt okozhatnak a növényzetben, meghámozzák, megrágják a fák és lágyszárúak leveleit. Ez pedig jelentősen csök­kentheti a termést. Nagyon fontos ezért az ellenük való védekezés. Kiskertekben hatásos le­het, ha leszedik a fákon ta­lálható hernyófészkeket, és elégetik őket. A már kikelt lárvák jól irthatok az álta­lános rovarirtó szerekkel, például Ditrifonnal, Wofatox- szal, BI—58-cal. A megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás szeptember 1- től, a várható tömeges kelés idejétől kötelezően is előírja a védekezést. Ez nagyüze­mekre és kiskerttulajdono­sokra egyaránt vonatkozik. Nagyon fontos, . hogy a méheket óvjuk meg a vegy­szerek káros hatásától, és az egészségügyi, élelmezésügyi várakozási időket tartsuk meg! Összerakható, elemes, színes fólia borítású ifjúsági bútor­család készült el a Székesfehérvári Bútoripari Vállalatnál. Az új bútorból nemcsak a hazai üzletekbe, hanem külföldre is szállít a gyártó cég (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) Az Üvegipar írja A tervezett ütemben fej­lődött a termékek tőkés ex­portja, kedvező eredmé­nyekkel záródott az első félév — adja hírül első ol­dalán az Üvegipari Művek dolgozóinak közelmúltban megjelent lapja. Az ipar idei terve 5,2 milliárd fo­rint, ami értékben 9, meny- nyiségben csaknem 6 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál. A sikeres első félévet bizo­nyítja, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest 17,2, a tervezetthez viszo­nyítva pedig 5,8 százalékkal termeltek többet a gyárak. A csaknem 15 millió dolláros export árbevétel a tervezett­nek megfelelő, sőt a második félév kedvezőbb értékesítési lehetőségeket ígér. Az-iparon belül az oros­házi gyár eredményei is jók: 113,5 százalékra teljesítette termelési tervét. A ki­emelt termékek gyártá­si előirányzatát az év első hónapjában csaknem 17 százalékkal teljesítette túl, elsősorban a csomagoló­üveg-gyártás növelésével. Gyakori és visszatérő gon­dokkal küzd a gyár a hőszi­getelő és portálüvegek ké­szítésénél. Ez kedvezőtlenül hat a megrendelések telje­sítésénél. Fokozottan töre­kednek a hazái élelmiszer- ipar igényeinek magasabb színvonalú kielégítésére. Az export növelésére csak akkor lesz mód, ha a gyár termé­keinek olyan új piacot ta­lál, ahol versenyképesen tud értékesíteni. Várható, hogy az év végére 60—70 millió forint körüli nyereséget él­ei az Orosházi Üveggyár. Érdekes írás olvasható a lapban Ezüstláz és gyógy­módja címmel. Elöljáróban két adat: 1975-ben 2110 fo­rint volt a tőkés importból beszerzett egy kilogramm ezüstnitrát ára, ez év ja­nuárjában pedig csaknem 30 ezer forint. Ez megoldhatat­lannak tűnő problémát je­lentett, amit végül is takaré­kossággal, némi leleménnyel sikerült áthidalni. A koráb­bi években ugyanis nagy ezüstnitrát-felesleggel kel­lett dolgozni, és így jelentős mennyiség maradt a kimosott csapadékban. Ezt az anya­got nemcsak a környezetvé­delem miatt nem engedték a csatornán elfolyni, gondoltak a szűkösebb napokra, és összegyűjtötték az évek so­rán iszappá sűrűsödő folya­dékot. A tárolótartályok fa­lán megcsillant a fémezüst, de az ötlet is, vissza kell nyerni a nemesfémet. Az el­gondolást a laboratórium egyik brigádja megvalósítot­ta, s ma már minden liter, korábban használhatatlan­nak vélt folyadék 100 gramm körüli ezüstnitrát mennyiség­nek felel meg. GÉPKOCSIÜTVÉIELI SORSZÁMOK: 1980. AUGUSZTUS 26-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 990 Trabant Lim. (Bp.) 1552 Trabant Lim. (Győr) 1004 Trabant Lim. (Debrecen) 378 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 2 516 Trabant -Lim. Sp. (Győr) 2 189 Trab. Lim. Sp. (Debrecen) 754 Trabant Combi (Bp.) 368 Trabant Combi (Győr) 317 Wartburg Lim. (Bp.) 1 482 Wartburg Lim. (Győr) 1 976 Wartb. de Luxe (Bp.) 1 506 Wartb. de Luxé (Győr) 1 538 Wartb. de Luxé tolót. (Bp.) 7~082 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 199 Wartburg Tourist (Bp.) 747 Wartburg Tourist (Gyór) 475 Skoda 105 (Bp.) 639 Skoda 105 (Győr) 665 Skoda 105 (Debrecen) 699 Skoda 120 (Bp.) 511 Skoda 120 (Győr) 615 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 5 584 Lada 1200 (Debrecen) 4 871 Lada 1300 (Bp.) 4 422 Lada 1300 (Debrecen) 3 672 Lada Combi (Bp.) 1534 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1500 (Bp.) 4 280 Lada 1500 (Debrecen) 4 203 Lada 1500 (Győr) 808 Lada 1600 (Bp.) 1940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Moszkvics (Bp.) 9 946 Polski Fiat 126 (Bp.) 2 213 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 717 Dacia (Debrecen) 1 228 Dacia (Bp.) 3 124 Zaporozsec (Bp.) 30 570 A szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet halásztelki halastaván 180 ezer — a HAKI által nemesített — Körösmenti hibrid pecsenyekacsát nevel fel. A napos korban vásárolt kis jó­szágokat rövid ideig ketrecekben tartják, majd a tóra kerülnek. A Szarvason nemesített ka­csafajta előnye, hogy 45—50 napos korára eléri a 2,8 kg-os átlagsúlyt Fotó: Veress Erzsi Közéletiség és megítélés lalán a legbonyolul­tabb, legnehezebben I-------1 mérhető és előrelát­h ató jelenség az értékítéletek alakulása egy társadalom éle­tében. Egy bizonyos: minden korszaknak megvan a maga elfogadott értékrendje, amely azonban jobbára az általáno­sítások összessége, közös ta­pasztalatok, s tovább örö­költ, vagy továbbadott véle­mények összegzése. Ebből adódóan a konkrét megíté­lésre váró dolgok elbírálásá­nál ez a fajta kialakultság köti is, és különösen a gyors társadalmi változásokat nem tudja elég rugalmasan követ­ni. A valóságérzékenység persze nem hiányzik az ér­tékrendből, az erkölcsi meg­ítélés spontán alakulásából, de természetéből fakad, hogy először az új jelenségeket is megkísérli a saját — örökös­nek és állandónak vélt — skatulyáiba gyömöszölni, s csak mikor ez majd végképp nem sikerül, akkor hajlandó újítani a megítélés normatí- váin is. Az elmúlt három és fél év­tized alatt jó néhány alap­vető dolog tényleges társa­dalmi értéke többet válto­zott, mint ezelőtt ezer évig. A közösségben végzett mun­ka, az emberi élet végső nagy céljai, s velük a ma- üatartásformák, a tisztesség erkölcsi alapfogalma, vagy a hasznosság kategóriája; mind az átértékelődött dolgok kö­zé tartoznak. De talán sem­mi nem változott oly gyor­san, mint a közéletiség fo­galma, amelyet az új társa­dalmi rend lényege alakított ki, s ugyanez „futtatta be” vele villámgyors karrierjét: mostanára alapvető társadal­mi erővé, az emberek meg­ítélésének egyik alapvető kritériumává rangosítva ezt a kategóriát. Ezért nem lehet csodálkoz­ni azon, ha a hétköznapi, spontán értékrendben á köz­életiség még nem foglalta el azt a helyét, amely tényle­ges társadalmi rend értéke szerint megilletné. Azaz: va­lóságos anyagi-politikai és társadalomformáló szerepe jóval nagyobb annál, mint amekkora megbecsülést él­vez arányosan a kisebb-na- "obb közösségekben kiala­kult megítélésben. Beszédes példák sora bi­zonyítja, hogy ez így van ma még. Kezdve onnan, amikor egy faluban többen kifejtet­ték: X az igazán „okos em­ber”, aki szépen hallgat, nem vesz részt semmiben, csak arra ügyel, hogy minden jó­ból részesedjék, hát nem ő csinálja jól? Amikor vitáz­tam, hogy hiszen magukkal apartatja ki a gesztenyéjét, magukkal, akik már vállalnak egyet-mást, többletet, • vagy akárcsak a közügyeket ala­kító véleménymondás ódiu­mát, az volt a válasz: hát ez az ügyes benne, nem? Vagy folytatva ott, hogy a közös ügyekben következe­tesen megszólalókat és rész­vevőket jó néhány helyen hallottam „notórius felszóla­lónak”, „nyüzsgőnek” és „minden lében kanálnak” mi­nősíteni. Ez is egy torz ska­tulyamaradvány, ha van is rá mentség és magyarázat: korábban elég sok karrieris­ta használta előmenetele esz­közéül álközéletiségét, . aki aztán a nehezebb helyzetek­ben hirtelen könnyűnek ta­láltatott. S ma is vannak, akik ilyesfajta magatartással hátráltatják e rossz tapasz­talatok eltűnését az érték­rendünkből, s ezzel a megíté­lés gyorsabb változását is. Az azonban napjaink egy­re erősödő folyamata, hogy a közös ügyekben javító szán­dékkal és cselekvőén részt vevő egyre több ember egy­re több helyen elfogadott szo­kássá alakítja, természetes magatártásmércévé nemesíti lassan azt a közéletiséget, amely életmódja szerves ré­szévé vált az idők során. Anélkül, hogy a tudatos pél­damutatás szerepét lebecsül­ném, azt hiszem, ott alakul gyorsabban valóságkövetővé a megítélés is, ahol ez a ma­gatartásforma természetessé válik a hétköznapokon. És az ilyen közösségekben kor­szerűsödik hamarabb az ér­tékrend, itt válik a köztisz­telet alkotóelemévé egyre több tényleges társadalmi ér­ték. Ott a köztisztelet az iga­zán jó vezetőt övezi, legyen az tanácstag, gyárigazgató, brigádvezető, vagy ország- gyűlési képviselő. Itt nem csak az elintézett ügyek, a kiharcolt kedvezmények, az igazságos döntések — tehát nem csupán a tényleges és kézzelfogható produkciók — miatt tisztelik a közéleti em­bert, hanem a társadalomért, a többiekért élés magatar­tásformája miatt önmagában is. S egyszerűen azért, mert az ilyen közösségek legtöbb tagjában, kisebb vagy na­gyobb mértékben megvan ugyanez a szándék, ugyanez a készség. I ezért könnyebben épül be a közéletiség meg­I becsülése a hétközna­pi értékrendbe. Alapvető er­kölcsi mércévé kell válnia, tudatosulnia kell annak, hogy a mai, ebben a világban ön­magáért és a többiekért is élő ember egyik legjobban becsülendő tulajdonsága ép­pen a közéletisége. Sztankay József Színképelemzés az iparban és a mezőgazdaságban A színképelemzés az ipar­ban és a mezőgazdaságban — s újabban a régészeti kuta­tásokban is — egyaránt fon­tos vizsgálati módszer, ame­lyet ma már széleskörűen al­kalmaznak a termelés és a kutatás számos szférájában. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem adott helyet a ked­den kezdődött négynapos vándorgyűlésnek, amelyet a Gépipari Tudományos Egye­sület, a Magyar Kémikusok Egyesülete és az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület közösen szer­vezett. A szemináriumon 58 előadás hangzik el. Ezek többsége a népgazdaság kü­lönböző területein alkalma­zott vizsgálati módszerekről és az ezekkel kapcsolatos ku­tatási eredményekről számol be. Hétköznapi bölcsesség Megkérdezte a rádióriporter a dinnyészt, a dinnyeföl­dön, hogy beülne-e egy űrhajóba? A dinnyész azt mondta, hogy nem. Mert ő a dinnye­termesztést szereti, a Farkas Berci meg nyilván az űr­hajózást. Mindenki azt csinálja, amit szeret. Még tanul­ságot is tett a végére: „Ha nem szeretünk valamit, akkor semmi se szép.” A kérdéssor már bennem folytatódott. Sok zsörtölődő, morgó, világfájdalmas ember talán éppen azért zsörtölő­dő, morgó és világfajdalmas, mert nem azt csinálja, amit szeret? De miért nem azt csinálja? Kis ügynek tűnik, de egy életre szól. Rosszul vagy jól. Örömöt hozva vagy elége­detlenséget. Még akkor is, ha van, aki nem vallja be. önmagának sem. Okos ember volt az a meginterjúvolt dinnyész! Több is annál: bölcs. (sass)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents