Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
Rangot 1980. augusztus 26., kedd Béke, leszerelés, szolidaritás a megye idegenforgalmának Interjú dr. Fabulya Balázzsal, az IBUSZ megyei igazgatójával Megyénk idegenforgalma az utóbbi 20 év alatt nagyszerű eredményeket ért él. Nem kis erőfeszítések árán kimozdult a holtpontról, s ma már egyes létesítményei és rendezvényei nemcsak országszerte, hanem külföldön is ismertté tették és vonzzák a turistákat. Fejlődött a szállodahálózat, a vendéglátás, megszépültek a városok, a községek. Az idelátogatók szívesen látott vendégek. Kialakult az idegenforgalom fő bázisa. Am megyénkre részben még mindig az átutazó idegenforgalom a jellemző. Vannak-e lehetőségek a továbblépésre? Mi várható a következő 5 éves tervben az IBUSZ-nál? Többek között erre kértünk választ dr. Fabulya Balázstól, az IBUSZ megyei igazgatójától. — Az idegenforgalom fejlesztésének jó lehetőségei vannak megyénkben. Ennek szellemében fogalmaztuk meg a távlati elképzeléseket. Két olyan terület van a megyében, amely az idegenforgalom szempontjából fontos. Az egyik: megyénk kitűnő természeti adottságai, a Körösök völgye, Gyula, Szarvas, Szabadkígyós, Mezőhegyes. A másik a sok nemzetiség lakta terület népművészete, természetesen, mint látványosság. Ennek figyelembevételével alakítjuk ki az új programokat. így tudjuk befolyásolni, irányítani a forgalom növekedését, és ezzel együtt az idegenforgalom fejlődését. A meglevő adottságok kihasználása rangot ad a megye idegenforgalmának. Fontos az is, hogy a fejlesztési koncepció egységes legyen. Ne forgácsoljuk szét az erőt. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a különböző idegenforgalmi szervekkel a programokat jobban össze kell hangolni. — Hány új program szerepel a következő 5 évre szóló elképzeléseikben? — Mintegy 50 új programmal szeretnénk gyarapítani a régieket. Mégpedig olyanokkal, amelyek vonzzák a belföldi és a külföldi turistákat. Biztosítanunk kell a korszerű fogadási feltételeket. Békéscsabán az iskolacentrumban 200 hellyel rendelkeztünk ezen a nyáron. Ki akarjuk bővíteni az ilyen irányú kapcsolatunkat a gyulai kollégiumokkal is. A szarvasi kemping átadása jelentős előrelépést jelentett. Ez már európai szintet képvisel. — Hallhatnánk néhány szót a kiemelkedő programokról? — Nagy lehetőséget nyújt a szabadkígyósi tájvédelmi körzet ebből a szempontból. A puszta botanikailag észoo- lógiailag is igen értékes terület. Főleg tavasszal és őszszel nyújt szép élményt. A helyi termelőszövetkezettel meg lehetne szervezni a puszta fogatos bejárását, de a lovaglásra is megvan a lehetőség. Az új programok között szerepel a szarvasi és a tótkomlós! kirándulás. A nép hagyományos kultúrája iránti érdeklődéssel számolva megyénk helységei közül különös figyelemre tarthat számot a szlovák lakosságú Tótkomlós nagyközség, amely megőrizte a paraszti népi lét számos, másutt fel nem lelhető vonásait. Meg kel] említeni az új programok között a battonyaiakat, amelyek a korábbiakhoz képest sokkal szélesebb területeket ölelnek fel. Jobban szeretnénk építeni Mezőhegyesre is, a magyar lótenyésztés 200 éves hagyományait őrző állami gazdaságra. Továbbá az európai hírű vadászati lehetőségekre, melyek különleges élményt nyújtanak az odalátogató hazai és külföldi vendégeknek. — Az elképzelések megvalósítása befektetést Igényel. Vajon megéri? — Elsősorban a lehetőségek ésszerűbb kihasználását helyezzük előtérbe. Néhány fejlesztési koncepció valóban nagyobb anyagi befektetést igényel. Így a gyulai és a kígyósi kastély idegenforgalmi célú hasznosítása. Az IBUSZ mindezt nem tudja egymagában megoldani. Jók a kapcsolataink más szervekkel, Gyulán a Vízművek hatékonyan támogatja az elképzelésünket. Az idegen- forgalom jól jövedelmez, érdemes befektetni. — Milyenek a fogadási feltételek? — A kereskedelmi szálláshelyek jelentős részével az IBUSZ gazdálkodik. Mint az ország más területén, így nálunk is a kihasználás szezonális jellegű. Nyáron kevés a városokban a hely, más időszakban viszont a kihasználtság minimális. Tagadhatatlan, hogy ezen a téren van tennivaló. Fejleszteni kívánjuk a fizetővendég-szolgálatot. Jó lehetőséget kínál a szabadkígyósi kastély és a gyulai Várfürdő területén található kastély bekapcsolása az idegenforgalomba. Törekednünk kell arra, hogy a népgazdaság szempontjából is fontos nyugati beutazó csoportok minél nagyobb számban jöjjenek Békés megyébe, ennek döntő követelménye a nemzetközi szintű fogadási feltételek megteremtése. — Milyen az érdeklődés a megye iránt? — Örömünkre szolgál, hogy egyre több megrendelés érkezik az ország különböző részéről és a határon túlról. Ebben az évben 150 csoport szovjet vendég érkezik megyénkbe, többek között Gyulán, Battonyán, Mezőhegyesen járnak majd. Szép számmal érkeznek csehek, lengyelek, jugoszlávok. A szolgáltatásokkal meg vannak elégedve. A szolgáltatások legnagyobb részét a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat nyújtja, de az ÁFÉSZ-ek és néhány termelőszövetkezet is bekapcsolódott ebbe a munkába. Tagadhatatlan, hogy még mindig nagy az átutazóforgalom megyénkben. Vonzó programokkal ezt az átutazó forgalmat rövi- debb-hosszabb időre minden bizonnyal meg lehetne állítani. — Milyen új igényekkel jelentkeznek a turisták? — A tájékozódásaink arra utalnak, hogy nagy az érdeklődés a szabadkígyósi tájvédelmi körzet iránt. Euró- pa-szerte új igényként jelentkezik a falusi turizmus. Ebinek is szeretnénk eleget tenni. Elsősorban olyan községek jöhetnék számításba, ahol korszerűek a fogadási feltételek. Tudomásul kell venni, hogy a turisták egy része keresi a romantikát, nosztalgiát érez a vidéki élet iránt. Ez érthető is, hiszen többségük nagyvárosokból jön. — Milyen elképzelések vannak az IBUSZ hálózatának továbbfejlesztésére? — Megyénk dinamikus fejlődése indokolttá teszi, hogy az IBUSZ hálózata tovább szélesedjen. Ebben az évben nyílik meg a békési IBUSZ- iroda. így megyénk valamennyi városában jelen leszünk megfelelő idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtva. Jól dolgoznak az irodáink munkatársai. Tovább akarjuk bővíteni a hálózatot. A szarvasi kempingben IBUSZ-service nyílt. A szeghalmi és a mezőkovácsházi járásban külföldi, belföldi társasutazások szervezésére megbízottakat állítunk be. Gyulán, a SZOT—Csepel Üdülőben is szervezünk serviceszolgálatot. — Mi a helyzet a megye lakosságával? Szeretnek-e utazni a Békés megyeiek? Igényük-e az IBUSZ szolgáltatásait? — Rendkívül nagy az érdeklődés az IBUSZ szolgáltatásai iránt. Azt tapasztaljuk, hogy ez az érdeklődés to- bább nő, különösen ami a programokat illeti. Valamennyi programunkat igénybe vették a Békés megyeiek. Sőt, már a jövő évi tavaszi külföldi és belföldi programfüzetek is elfogytak. A Békés megyeiek az IBUSZ-szal szinte a világ legtávolabbi részeire is eljutottak már. Serédi János Nagy az érdeklődés a szabadkígyósi tájvédelmi körzet iránt. Az IBUSZ tervbe vette a kastély idegenforgalmi célú hasznosítását Fotó: Gál Edit Több száz millió gyermek kapcsolódott be a CÍMED akcióiba Az idei munka értékelésére, s a jövő esztendő nemzetközi ifjúsági feladatainak meghatározására készül a Gyermek- és Ifjúsági Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága (CIMEA). A szeptember 16—17-én Moszkvában tanácskozó elnökségi ülés előkészületeiről, az ötvenhat nemzeti úttörő- és haladó gyermekszervezetet tömörítő bizottság terveiről Horváth Éva főtitkár tájékoztatta az MTI munkatársát: — Túllépve társadalmakon és határokon, ebben az évben több százmillió kisdiák alkot közösséget a CIMEA békéért és leszerelésért folytatott nemzetközi kampányában — mondotta. — A nemzetközi gyermeknapon például ezernyi formában fejezték ki a gyermek- szervezetek a legifjabb generáció békevágyát különböző országokban. Amikor tavaly, a nemzetközi gyermekév eseményein a felnőtt társadalom sorra vette, mi mindennel adósa a gyermekeknek, a legifjabb nemzedék látóköre is bővült. A sajtó és a tömegtájékoztatás nemcsak az odahaza, hanem a tőlük nagy messzeségben élő társak' politikai, társadalmi környezetéről, életéről is tudósított. A gyermekek megtudták, hogy bolygónkon több mint 200 millió társuk éhezik, s 255 millió számára csak vágyálom az iskola, ötvenmilliónál is több gyermek kénytelen nehéz, embertelen körülmények1 között dolgozni. Az ott élők élményei nem hasonlíthatók össze a szocialista országokban felnövekvőkével, hiszen ez utóbbiak számára szinte minden esztendő „gyermekév”. A legifjabb generáció természetes igazságérzetére építettünk szolidaritási felhívásainkban. A kambodzsai társak támogatására indított akció ezekben a hetekben is sok-sok bizonyságát adja annak, hogy a Pol-Pot-rendszer idején megsemmisített iskolák híján rendkívül rossz körülmények között tanuló kicsinyek nincsenek egyedül. A szovjet, a francia úttörők, az NDK-beli és a portugál gyerekek füzetekből, toliakból, iskolatáskából és más tanszerekből összeállított küldeményei szünet nélkül érkeznek a távoli országba. A finn iskolások papírgyűjtési bevételeiket fordítják a na- míbiai és a dél-afrikai gyerekek játékainak, sportszereinek gyarapítására. A CIMEA, valamint tag- és baráti szervezetei rendkívül sokat tesznek azért, hogy a felnövekvő nemzedéket a népek közötti barátságra, egymás megismerésére, megbecsülésére neveljék. A nyáron sok ezer gyereknek nyílt alkalma utazni, barátkozni más földrészeken élő társaival. Csillebércen 30, Kubában 32 ország általános iskolás korú diákjai találkoztak nemzetközi úttörőtáborban. Közeli feladataink sorából kiemelkedik a helsinki ifjúsági világfórum előkészítése. Az elkövetkező esztendőben a CIMEA először hirdet nemzetközi rajzversenyt. Témája a palesztin, a kambodzsai, a nicaraguai, a na- míbiai és a dél-afrikai gyermekekkel vállalt szolidaritás. A világ minden sarkából várjuk a rajzokat: a legjobb öt alkotást készítő gyerek a lenini úttörőszövetség vendégeként az artyeki nemzetközi úttörőtáborban tölthet néhány hetet — mondotta befejezésül Horváth Éva. Munkásszállások Hová tart a nyolcvanezer? Százezer embernek jut hely a munkásszállókban, a lakók száma azonban csak nyolcvanezer — írta a közelmúltban egyik napilapunk. Az általános színvonalemelkedés ellenére azonban a szállók egy része még ma sem megfelelő. Nyilván ezek1 hevernek parlagon — gondolná az ember. Ebben a meggyőződésben azonban rögtön megingatja ugyanaz az újságcikk. Mert a például szolgáló „Hotel KEMÉV”, a Keletmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat nyíregyházi munkásszállása szállodává léphetett elő. Egyre- másra megüresedő 2—4 személyes szobái a megyei idegenforgalom szolgálatába álltak. A Nyírtourist gondoskodik róla, hogy üresen ne maradjanak, a vállalat pedig jól jár, mert az idegen- forgalom lényegesen nagyobb díjat fizet, mint a munkás. Természetesen. Az már kevésbé természetes, hogy ugyanakkor másutt az IBUSZ fizetővendég-szobáit munkások lakják, vállalati térítés fejében. Tavaly csupán Budapesten 130 vállalattal kötött erre szerződést az IBUSZ. Budapest persze meglehetősen távol esik a Nyírségtől, az ottani üres szobákkal aligha lehetne az itteni befogadóképességet bővíteni. A szállók közötti jobb együttműködés követelménye mégis jogos. Pontosabban: ennek az együttműködésnek a létesítésénél kell kezdődnie. Mert — bármily furcsán hangzik — több vállalat közösen is építhet szállást. Ami egyáltalán nem olcsó mulatság. Az ötödik ötéves tervben hazai vállalatok 40 milliárd forint szociális költségéből 15,5 százalékot, 6,2 milliárd forintot költenek munkás- szállóra. Az összeg éppen elég tekintélyes ahhoz, hogy valóban rendeltetésszerűen használják fel azok javára, akik családjuktól távol élve kénytelenek munkát vál- lalni. A nyolcvanezer főnyi réteg egyébként is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Köztudomású, hogy nagy részük szakképzetlen, sokan még az általános iskola nyolc osztályát sem járták ki. A szállón lakás viszont kedvező lehetőséget biztosít ahhoz, hogy törődjenek velük. Nemcsak testi épülésükkel, étkezésükkel, ami lényegében megoldott, hanem szellemi táplálékukkal is. Néhány hete a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya tűzte napirendre a főváros szállóiban lakó 45 ezer vidéki ember életmódját. Különös tekintettel a köztük élő fiatalok tekintélyes arányára, egyáltalán nem mellékes, hozzájutnak-e valamiféle művelődési, tanulási, továbbképzési lehetőséghez. Igaz, mostanában színvonalasabbak lettek a könyvtárak, szélesedett az olvasnivaló választéka. Különösen a nagy szállókra jellemző ez, ahol a 28 ezer lakó 75 ezer kötet könyv közül választhat. Korántsem ilyen biztató a kis munkásszállók helyzete, ahol a nem kielégítő szociális viszonyok a kulturálódási lehetőség teljes hiányával súlyosbodnak. És ahol a megoldás sem látszik egyszerűnek. Az utóbbi is amellett szól, hogy a közös erővel életre hívott munkásszálló az igazi, ahol a szélesebb anyagi lehetőség mellett egyesült erővel lehet munkálkodni az ott lakók szellemi, szakmai fejlődése érdekében. Ez pedig nagy előny a fizetővendég-szobák helyzetéhez képest, ahol még nyomon kísérni is nehéz, hogyan töltik a munkások a szabad időt. Százezres tömegről van szó. És nem kis részben a szakszervezeti gondoskodástól, a klasszikus nevelő munka hagyományárnak megőrzésétől függ, vajon a modern munkásosztály gyarapodik általuk, vagy az egyik napról a másikra élő félanalfabéták rétege. Lukács Mária A teknővájás a népi eszközkészítés egyik legrégibb módja. Fejér megyében, Ercsi községben él Orsós Pál, aki hatvan esztendeje készíti a különböző teknőket. A megyei múzeum néprajzkutatói filmre vették az idős cigánymester munkáját (MTI-fotó — Szabó Imre felvétele — KS)
