Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
1980. augusztus 26., kedd Váltás a vezetésben Ezüsttakarékosság Pillanatképek a mezőgazdasági kiállításról Gondok és sikerek a Békéscsabai Állami Gazdaságban Tavaly új igazgató került a Békéscsabai Állami Gazdaság élére. Azóta mintegy 150-en mentek el a gazdaságból. fizikai dolgozók és vezetők egyaránt. Ez a távozási hullám egyet, feltétlenül jelent: gyökeresen megváltozott a helyzet a gazdaságban, s ez a változás sokaknak nem tetszett. De, hogy ami történt az jó volt-e vagy rossz, az derüljön ki az alábbiakból. Bacsa Vendel, az új igazgató egy kitűnő adottságokkal rendelkező, de alaposan leromlott gazdaságot vett át. A veszteség réme évek óta a levegőben lógott és volt, amikor ez be is következett. A tennivaló ezért világos volt: El kell követni mindent, hogy a gazdaság lehetőségeinek megfelelő eredményt produkáljon. Tisztább légkör Egy dolog már a hibafeltárás előtt biztos volt: mivel a föld termőképessége nem romlott, nyilvánvaló, hogy az emberi tényezőkben keresendő a baj fő oka. Nem volt nehéz azt sem előre látni, hogy elsősorban nem a fizikai dolgozók tehetnek az eredménytelenségről. Ók annyit dolgoztak, amennyit kellett, csak éppen vezetési, szervezési hibák miatt munkájuknak kevés volt a látszata. Az új vezetés tehát felmérte, hogy megfelelőek-e a hatáskörök, milyen a szervezeti felépítés, jó-e a munkaerő kihasználása. Furcsa dolog derült ki: legalább 150—160 ember felesleges a gazdaságban. Érdekes módon nemcsak az adminisztratív állományban találtak olyanokat, akik ezért vagy azért „alibimunkát” folytattak. Kiderült, hogy a fizikai dolgozók hat százaléka is tulajdonképpen improduktív ténykedéssel tölti a munkaidőt. Sok alacsony fizetésű „söprögető” volt alkalmazásban, akikről azt sem nagyon lehetett megállapítani, hogy mit is kellene söprögetniük. De a különféle fogyóeszközök, tisztítószerek és egyéb apróságok kilenc raktárban voltak elhelyezve és ezekben tizenöten dolgoztak. Az átszervezés után az újonnan létrehozott központi raktárban három ember minden munkát el tud látni. Voltak azután más gondok is. Néhány vezető összekeverte a közöst a sajáttal. A háztáji kukoricát a gazdasági tábla közepébe vetették és persze hogy műveléskor azt sem kerülték ki a gazdasági gépek és jutott rá a repülőgépből szórt növényvédő szerből is A betakarítással sem volt gond, a többivel együtt az övékét is behozták a gazdaság gépei. Éppen csak jelentkezni kellett az őket „megillető” részért. Az átszervezés után vége lett a „jó világnak” és ez jó néhány vezetőnek nem tetszett. Beadták a felmondásukat és senki sem marasztalta őket. Hiányukat most sem érzi a gazdaság, sőt éppen ellenkezőleg! A tisztább légkörben a munka is jobban megy! Széles körű vizsgálat Nyilvánvaló, hogy ilyen nagy arányú és sok embert érintő átalakulás nem mehet végbe zökkenő nélkül. Tavaly ősztől az idén márciusig zajlott le kisebb-na- gyobb viharokkal a tisztulási folyamat. Az egyes lépések azonban senkit sem értek váratlanul. A dolgozókat rendszeresen tájékoztatták a várható döntésekről és aki új helyre került, azzal részletesen megbeszélték az okokat és az új feladatokat. Így elejét vetették a pletykáknak és munka helyett nem az események tárgyalásával telt az idő. Legutóbb például. amikor két területet egyesítettek két nap alatt, valamennyi dolgozót tájékoztatták a döntés. hátteréről és a várható következményekről. Így ez az átszervezés zökkenőmentesen zajlott le. A példákat még sorolhatnánk, de úgy véljük, nem érdemes. Nyilván ennyiből is látszik, hogy ezek az átszervezések egy célért, a hatékonyabb, a jobb munka érdekében történtek. Erre most nagyon nagy szükség van, mert olyan 18 millió forintos költségnövekedést kell ellensúlyoznia az állami gazdaságnak, melyre a terv készítésekor még nem számíthattak. Az elképzelések rögzítése után változtak meg az energia- és alkatrészárak. Így az előbbiért 12 millió forinttal, az utóbbiért 6 millió forinttal fizetnek többet, mint tavaly. A költségek ésszerű csökkentésére, a felesleges kiadások „megfogására” széles körű vizsgálat indult Körösparti András főmérnök vezetésével. Bevezették, hogy minden erőgép üzemét havonta értékelik. Vizsgálják, hogy az üzemanyag-fogyasztás arányban áll-e a teljesített munkával, és ha nem, azonnal nézik az okokat. A gépek pontos beállításához megfelelő műszerek állnak rendelkezésre. A gépeken kívül a szárítás a nagy energiafogyasztó. Most, hogy a fűtőanyagok egyre drágábbak, utánaszámoltak: mit érdemes egyáltalán szárítani. Kiderült, hogy a borsószár nem éri meg a ráfordított energiát, így az idén már ezzel nem is foglalkoztak. Maradt a lucerna, a kukorica és a fű, mint olyan anyagok, melyek megérik a ráfordítást. A terményszárítókat csak indokolt esetben veszik igénybe. Bevezették a fóliás tárolást és az idén már 13— 14 ezer tonna kukoricát nedves állapotban raktároznak. Az etetési kísérletek szerint a szarvasmarhák kiválóan hasznosítják ezt a takarmányt. A sertések miatt 5— 8 ezer tonnát azért szárítani kell. Hogy a művelet olcsóbb legyen, ezért pakúra üzeműre állították át a szárítókat. A takarékossági intézkedésekkel és az áremelkedések miatt kapott állami dotációval sikerült elérni, hogy a többletköltségek az idén nem éreztetik hatásukat. is. A nagyon korszerű, szakosított szarvasmarha-telep még messze nem adja azt, ami elvárható tőle. A növénytermesztésben indokolatlanul nagyok a szóródások. Az okok felderítése nyilván jelentős többlettermést eredményez majd. Van lehetőség a munkaidő jobb kihasználására és a munkaszervezés további javítására is. Már az idén névre szóló prémiumfeladatokat kaptak a vezetők és ezek teljesítését szigorúan számon kérik. A dolgozóknál is érvényes lesz ezentúl, hogy aki többet, jobban dolgozik, az többet is kap. A nagyarányú létszámcsökkenés miatt jelentős a bérmegtakarítás: fél év alatt 7 millió forint. A tekintélyes ösz- szegből év végén részesülnek majd azok, akik megérdemlik. Korai lenne még megvonni az idei év mérlegét a Békéscsabai Állami Gazdaságban. A búza a vártnál jobban sikerült, szépek a másodvetések, jónak ígérkezik a kukorica, a szója és a napraforgó, de a kiszámíthatatlan időjárás még ronthat az eredményeken. Ettől függetlenül azonban egy dolog bizonyos: a Békéscsabai Állami Gazdaság 180 fokos fordulattal, rohamléptekkel megindult felfelé ,a lejtőn. Lónyai László A mindjobban dráguló nemesfém és elektromos energia takarékosabb fel- használását célozza 22 ország csaknem 300 villamosipari kutatójának budapesti tanácskozása, a villamosérintkező jelenségek 10. nemzetközi konferenciája, amely hétfőn kezdte meg munkáját a Technika Házában. A fejlett ipari országokban felhasznált ezüstnek 30—40 százaléka villamosérintkező anyag, s. a magyar ipar is évente mintegy 30 tonna ezüstöt dolgoz fel a különböző kapcsolók, jelfogók és egyéb érintkező elemek gyártásában. Ezért sokat ígérő a budapesti tanácskozás, amelyen öt nap alatt 104 előadásban számolnak be a hazai és külföldi kutatók legújabb tudományos eredményeikről. Ezek gyakorlati hasznosítása a nemesfémmel és az árammal egyaránt jobban takarékoskodó érintkező elemek1, kapcsolók gyártásának fejlesztését eredményezi. Kozma Miklós kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta meg a tanácskozást. A házigazdák, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület nevében Lukács József, a Villamosipari Kutató Intézet igazgatója, a konferencia nemzetközi tanácskozó testületé nevében pedig az elnök, Ralph E. Armington, a chicagói egyetem profeszszora üdvözölte a találkozó résztvevőit. Ezt követően megkezdődött az érdemi munka. Megnyílt a szövetkezeti szakemberek XI. országos találkozója Siklóson A dél-baranyai Siklóson vasárnap megnyílt a szövetkezeti szakemberek XI. országos találkozója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazda- sági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői megvitatják mozgalmuk időszerű kérdéseit. Az idei — Pannónia ’80 nevet viselő — tanácskozáson nyolcvannál több szövetkezeti szakember vesz részt az ország minden megyéjéből. A vár kongresszusi termében tartott ülésen, amelyen részt vett Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes is, Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese tartott nyitó előadást a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak a XII. pártkongresszus határozataiból adódó feladatairól. A mezőgazdaság gépesítésének történetéről is kaphatnak némi képet a látogatók. Képünkön: Hoffer traktor a 30-as évekből Szocialista mezőgazdaságunk termelésének egyik hetetlen eszközévé vált a repülőgép nélkülözA legifjabbak is szívesen keresik fel a vas iskolát kiállításon a Io(MTI-fotók — KS) Óriási tartalékok Jövőre azonban már nem lesz dotáció, tovább kell tehát keresni a költségcsökkentés és eredménynövelés lehetőségeit. Erre bőven van még mód. A kampánymun- kákát például központi irányítás alá vonták. így megszűnt a harc a kerületek között a minél több gépért, mely régebben oda vezetett, hogy minden munkát alaposan túlbiztosítottak. Az ipari kerület irányítja a munkákat, így elérték, hogy kevesebb géppel több munkát teljesíthetnek. Ez a rendszer jól bevált és további finomítása sokat hozhat a konyhára. Óriási tartalékok rejlenek q termelés más szektoraiban Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz, hetvenhektáros dohányföldjén korszerű gépekkel törik a dohányt (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) 0 MALÉV és a Danubius megállapodása A MALÉV külföldi képviseleteinél októbertől a repülőjegy-vásárlással együtt azonnal szállodai szobát is lehet rendelni a budapesti Hiltonba, a szigeti Nagyszállóba és a Thermálba, valamint a keszthelyi és a hévízi gyógyszállókba. Ezt teszi lehetővé a MALÉV és a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat megállapodása, amelyet hétfőn írtak alá a margitszigeti Thermál Szállóban. A MALÉV a nemzetközi számítógépes helyfoglalási rendszeren keresztül 39 külföldi képviseletén ajánlja az utasoknak az új szolgáltatást, amely hozzájárul a Danubius szállodáinak jobb kihasználásához és segíti a termálturizmus kiterjesztését.
