Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

1980. augusztus 24,, vasárnap KNsUMTd Egy kis kávétörténelem Igen! A mindennapi ked­velt italunkká vált illatos kávé hódító útjának néhány hazai, immár történelmi táv­latú állomására szeretném ráirányítani a figyelmet. Az egykori krónikások ta­núsága szerint például, mi magyarok Cavesieder (kávé­főző) Balázs személyében tisztelhetjük az első pesti kávést. A főváros régi telekleve­lei közt 1714. február 19-i dátummal ugyanis az olvas­ható, hogy Cavesieder Blasi­us katolikus rácember meg­szerző a Vízikapu utca 241. számú sarokházat Markovics Pétertől 100 forintnyi vé­telárért, minden tartozéká­val és haszon jogával együtt. Hogy miként hasznosította a házat? Ott mérte az illatos kávét. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kávé ekkor vált ismertté hazánkban. Emlékezzünk csak Arany Já­nos Török Bálintjára, akinek már 1541-ben mondja Szu- lejmán padisah, hogy hátra van még a fekete leves! De idézhetnénk Zrínyi Miklóst is, aki a Szigeti veszedelem­ben szintén leírt egy kávé- ivási jelenetet. Feljegyzések bizonyítják, hogy Budán 1630-ban nagy kávékereskedelem folyt, s ünnepek alkalmából az ut­cán osztogatták a kávét. A bolognai gr. Marsigli Luigi Ferdinandó, aki több magyar tárgyú könyvet is írt mint a Győr alatt tábo­rozó Ali pasa hadifoglya, á tábori kávéfőző (kahvedzsi) sátrában 1684 tavaszán fa­mozsárban törte a kávét. De már korábban, 1652-ben „sokhelyt az éjszakában vir­rasztók italaként szerepelt”. Magyar földön íródott az első szakkönyv, amely a ká­vét ismertette, s Bécs első kávésai a kereszténnyé lett török foglyok lettek. Az el­ső magyar kávékereskedő nevét szintén ismerjük: Ta- másy Sebőknek hívták. Magyarországon készült Massieu francia papköltő ká­vésművének latinból német­re való fordítása is. Massieu páter, a College de France görög tanára „A kávéról va­ló ének” ajánlásában így szól: Keleti fűszerszám kincsei közt terem A kávé cserjéje, mely üdíti eszem. Zengek ez italról szerény rigmusokban Mert hasznos orvosszer nyavajákban, sokban. Továbbá azt is részletezi, hogyan törik-zúzzák, főzik, isszák; hogyan frissít és vi- dámít, hogyan gyógyít és if- jít. Mindezen jó tulajdonsá­gai ellenére a kávénak el­lenzői is akadtak. Mozgalom indult ellene. A 18. század kormányai és mo­ralistái „többhelyt” az alko­hol terjesztésével próbálták a kávéfogyasztást ellensú­lyozni. Az osztrák kormány például 1707-ben hatósági pénzen adatott ki „kávéelle­nes művet”. Ennek egyes részleteit magyarul is ter­jesztették. Pedig Gvadányi peleskei nótáriusa is nagyon dicsérte a kávét és a „Pöstyéni förö- dés” századosa is kávét fö- löstököz, mikor a podagrás cigányprímás várja őt: A kávés sátorban a fő­tisztek gyűltek, A kerek asztalnál állottak, vagy ültek. Az eddig napvilágra ke­rült adatok bizonysága alap­ján. tehát mi magyarok ' is több évszázada ismerjük, fo­gyasztjuk, szidjuk és dicsér­jük az azóta már naponta többször is elmaradhatatla- nul asztalunkon illatozó, gő­zölgő kávét. De az örök nagy kérdés megnyugtatóan máig sem dőlt el. Bátran feltehetjük ma is: hogyan készül a jó kávé? Frissen? Lassan? Az ismert receptek sora vége­láthatatlan. A másik kérdés, hogy ki mennyit fogyaszthat el na­ponta ebből a csábító fekete italból, az természetesen már szigorúan magánügy. De ha valaki mégsem biz­tos a dolgában, azt tanácso­lom, hogy „legalább egy csé­sze kávét” jelige mögé rej­tőzve, kérje ki egy népsze­rű — és lehetőleg kávéked­velő — orvos véleményét. Közreadta: Verasztó Antal Autó — motor Benzin helyett gáz Egyre több propán-bután gáz meghajtású gépkocsit ál­lítanak üzembe világszerte (csupán Hollandiában és Olaszországban már mint­egy félmillió pb-gázas autó fut). Igaz ugyan, hogy a gáz biztonságos tárolására szol­gáló speciális gázpalack sok helyet elvesz a csomagtérből, s valamelyest növeli is a gépkocsi menetkész súlyát, de mindezt ellensúlyozza a lényegesen olcsóbb autózás (a megtakarítás akár az 50 százalékot is elérheti). Ugyanakkor más előnyei is vannak a pb-gázzal való au­tózásnak, mindenekelőtt az, hogy kisebb légzésszennyező­dést okoz az ilyen gépkocsi. Mivel a pb-gáz oktánszáma 100—110 közötti, nem kell hozzá ólomtartalmú adalékot keverni. De ettől eltekintve is tisztább a kipufogógáz, mivel jóval kevesebb szén­dioxidot és szénmonoxidot tartalmaz. Ugyanakkor az is tény, hogy a magasabb égé­si hőfok következtében foko­zottabb a füstgáz nitrogén- oxdit-tartalma. A propán-bután gáz csepp­folyós formában van jelen az acélpalackban. A 12—22 atmoszférás (1176—2156 Pa) palacknyomást egy, a mo­tortérben elhelyezett nyo­máscsökkentővel redukálni kell, mielőtt a „kiszabadulá­sa” révén gázneművé váló propán-butánt a gépkocsi karburátorának szívócsövébe beépített különleges fúvóká­ba beengednék. A porlasztó­ban egyébként a robbanóke­verék ugyanúgy jön létre, mint benzinüzemanyag ese­tében, csak a pb-gáz tökéle­tesebb keveréket alkot a le­vegővel. Mivel lehetőség van rá, hogy a gázvezeték a meg­levő . karburátorba legyen csatlakoztatható, a gépkocsi kettős működtetésű — hib­rid üzem — lehet. Hasonlóan könnyen megoldható a gázra való áttérés az úgynevezett befecskendezéses motoroknál is. Technikailag tehát nem je­lent túl nagy gondot egy négyütemű benzinmotoros autónak gázhajtásúra való átalakítása (a kétütemű és Diesel-motoros gépkocsik pil­lanatnyilag még nem „gázo- síthatók”). Több országban már kaphatók is olyan sze­relvények, amelyekkel házi­lagosan is meg lehet oldani a gépkocsi hibrid üzemmódra való átállítását. Hasonlókép­pen forgalomban vannak 350—500 kilométer lefutásá­ra elegendő cseppfolyós gáz tárolására konstruált acélpa­lackok is. Hazánkban az ilyen átalakítás engedélyhez kötött, anélkül tehát sem külföldről beszerzett, sem barkácsolva készített szerel­vényekkel nem szabad ellát­ni az autót. Ilyen engedélye­ket viszont pillanatnyilag nem adnak ki, már csak azért sem, mivel nincs meg­oldva a megfelelő gáztartá­lyok gyártása, ami a bal­esetbiztonság szempontjából fontos kérdés, és a töltőállo­más-hálózat sem épült még ki. De már folynak mind a különleges palackok gyártá­sának az előkészületei (alu- míníumgyár), mind az átala­kítás szerelvényeinek kül­földről való beszerzésére irányuló tárgyalások. Az eddigi hazai vizsgála­tok azt mutatják, hogy a pb-gáz gépkocsik hajtására való felhasználása célszerű és indokolt lenne. Azt azon­ban még meg kell határozni, hogy az ország rendelkezés­re álló gázkészletéből mek­kora mennyiség lenne for­dítható erre a célra, és ho­gyan alakul majd a személy- gépkocsik hajtására szolgáló gáz későbbi ára. A szakemberek úgy vélik, hogy a jövő nem is annyira a pb-gázzal, mint inkább a földgázzal és a hidrogénnel hajtott autóké. Ezek csepp­folyós állapotban való biz­tonságos és gazdaságos táro­lása még nincs megoldva. B. I. Egészség — higiénia Törődjünk a lábunkkal is Lábunk a napi munka so­rán elég nagy megerőltetés­nek van kitéve. Olykor esté­re megdagad, ég és fáj. Ne sajnáljuk azt a kis időt, amelynek során ezt a fon­tos testrészünket ápoljuk, felfrissítjük. Vegyünk 10—15 perces forró lábfürdőt, amibe te­gyünk egy jó marék kony­hasót. Akinek módjában áll, vásároljon a gyógynövény­szakboltban kapható, hatá­sos gyógyfűkeveréket e cél­ra. Ugyancsak ösztönzően hatnak az egész vérkeringés­re és megszüntetik a kime­rültséggel járó jelenségeket a váltogatott hőfokú lábfür­dők. Az ilyen fürdő negyed­óránál tovább ne tartson: forróval kezdjük és mindig hideggel végezzük. A hideg lábfürdő csupán néhány má­sodperces legyen. Alaposan dörzsöljük szárazra — az ujjak között is — a lábat. Ezután következhet egy kis lábtorna. Ha van a háznál kis labda, talpunkkal-sar- kunkkal gurigassuk ide-oda, s közben ujjainkat mozgat­va húzzuk vissza. Ha nincs labdánk, úgy zsebkendő is megteszi, ejtsük a földre, és próbáljuk lábujjainkkal föl­venni. Ezek után masszíroz­zuk be a lábat lábbalzsam­mal vagy mentolos kenőcs­csel. Hasonlóképpen szükségük van ilyen felfrissülésre azok­nak, akik egész nap álló­vagy ülőmunkát végeznek. Számukra is kellemes és hasznos a fentiekben emlí­tett lábfürdő. A lábnak hi­ányzó szükséges és egészsé­ges mozgást ebben az eset­ben az ugrókötéllel végzett, napi 5—10 perces gyakorla­tok pótolják és biztosítják. B. K. ■ ' i» 1) 1 TiT c J D 1 i 1 1114 fm mAn 1 l[rK ] n 1 Címképünkön a Burg oldalszárnya látható A schönbrunni kastély udvari homlokzata A Belvedere palota megannyi történelmi je­lentőségű megbeszélés, találkozó színhelye volt már Ütlabirintus a városi parkban Fotó: Martin Gábor A Práter óriáskereke. A tetejéről 60 méter magasból lehet a városban gyönyörködni A schönbrunni kastély egyik szalonja

Next

/
Thumbnails
Contents