Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
1980. augusztus 24., vasárnap Súlyos károkat okozott az árvíz Szervezett intézkedések a lakóépületek újjáépítésére loteriú dr. Takács János építési osztályvezetővel Az árvíz súlyos károkat okozott megyénkben. A Körösök gátjain kiáramlott víz jó része még mindig az elöntött területeken van. Az egyik feladat ezek visszavezetése a gátak közé, a másik pedig a károk teljes felszámolása. A fő figyelem egyre inkább ez utóbbiakra irányul, hiszen — jóllehet még nyár van— néhány hónap múlva nyakunkon a tél. Az otthontalanná vált családok feje fölé sürgősen hajlék kell. E feladat szervezője, koordinátora a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya. Vezetőjét, dr. Takács Jánost ezekről kérdeztük. — A hírek eddig főleg az árvíz elleni védekezésről szóltak. Az árvízveszély most már elmúlt, a kitelepített községek lakói is visszaköltözhettek, akinek maradt hová. Mi lesz velük, eddig milyen intézkedéseket tettek ezek érdekében? A kár, amely bennünket ért, minden eddiginél nagyobb. Eddigi felméréseienk azt mutatják, hogy csak mil- liárdokban lehet kifejezni a kár nagyságát. Becslésünk szerint közei ezeregyszáz lakóépületet kell újjáépíteni, csaknem négyszáz lakást felújítani. De hetvenkét közintézményünk is károsodott. Tönkrement sok kilométer út, felújításra szorul több híd, közmű — a mezőgazdaságot ért veszteségekről nem is szólva. A helyreállítás, az újjáépítés konkrét megszervezése a fő feladatunk most. Ezen belül is az otthontalanná vált családok mielőbbi hajlékhoz juttatása. Törekvésünk, hogy az újjáépítendő lakások fedél alá kerüljenek, és a legrászorultabbak- nak még a tél beállta előtt legalább egy helyiség Lakhatóvá váljon. Ma még a víz egy része kint van a földeken, nem, vagy alig lehet közlekedni az utakon, most még nem tudjuk a helyreállításhoz szükséges anyagokat, gépeket a helyszínre szállítani, de minden műszaki és egyéb feltételét megszerveztük a gyors helyreállítási, újjáépítési munkálatoknak. A helyi tanácsok elnökeivel történt egyeztetés nyomán megtörtént az új lakások beépítési területeinek kiválasztása, és ezt követően a VÁTI tervezőkollektívája által már ei is készültek a beépítések műszaki tervei. Még javában folyt az árvédekezés, amikor ők már ezen dolgoztak, itt a helyszínen. — Kárt elsősorban nem a belterületeken lakók szenvedtek. Tarhos is, amely a legkritikusabb helyzetben volt — körbe fogta a víz —, megmenekült. Zömmel a tanyákon lakók vesztették el házukat. Ezekkel mi lesz: újraépíthetik-e tanyájukat? — A tanyai lakosoknak számos tekintetben hátrányos volt a helyzetük: sok mindent kellett nélkülözniük, amit a belterületen lakók élvezhettek: víz, villany, közút, üzlethálózat stb. Ezért is, de a megismétlődhető veszély miatt is. a tanyák újjáépítéséhez engedélyt nem adhatunk. Viszont mindenki számára biztosítunk a településen telket, amelyen új otthonát felépítheti. — A károsultak számára komoly anyagi megerőltetést jelent egy új otthon felépítése, vagy felújítása. Tud ehhez államunk segítséget nyújtani? — Akik korábban megfelelően biztosították lakásukat, azokat természetesen az Állami Biztosító a szabályoknak megfelelően kártalanítja. A károsultak új lakásuk felépítéséhez két építési forma között választhatnak: a korszerű, csoportos lakóépület, vagy a hagyományos, egyedi építési forma között. Az előbbi felépítéséhez —■ az építési kapacitásból eredően — gyorsabb segítséget tudunk biztosítani. De bármely építési forma mellett is dönt a károsult, az OTP az úgynevezett általános lakásépítési hitelt biztosítja részükre. Vagyis 290 ezer forint hitelben részesülhetnek, amelyből 130 ezer forint kamatmentes, ,a többit pedig 3,5 százalékos kamat terheli csak. S mindezt 35 év alatt kell visszafizetni. Van lehetőség üresen álló Lakások megvásárlására is, amelyhez az OTP 180 ezer forint hitelt biztosít, s ebből 130 ezer szintén kamatmentes. A fenti hitellehetőségek a szociális helyzettől függően változhatnak. Ezeken kívül intézkedés történt, hogy a Szeghalmon és Békésen épülő 115 OTP- lakás befejezését mCSgyorsít- suk. és a leginkább rászoruló családoknak juttassuk. — A tél közelsége sürget: döntő a gyorsaság a felújítási és az újjáépítési munkákban. Ehhez pedig folyamatos anyagellátás és a kivitelezői kapacitás teremt csak megnyugtató alapot. — Valóban, de ahogy már említettem, az máris biztosított, hogy hol építsenek a károsultak: beépíthető telek kellő számban áll rendelkezésre a helyi tanácsoknál. Elmondhatom azt is, hogy az újjáépítés, a helyreállítás valamennyi építési anyag- szükségletéről gondoskodtunk A folyamatos építkezés előtt ebbői nem lesz akadály. TÜZÉP-teiepeink elsősorban az ár- és belvíz, valamint a még folyamatban levő földrengés okozta károk helyre- állításához szükséges anyagigényeket elégítik ki. Az építési kapacitás ügyében is biztató a helyzet. Ehhez jelentős segítséget nyújtottak az illetékes főhatóságok (ÉVM, MÉM, OTP, beiken), a tervező intézetek (VÁTI, BÉTERV) és egyéb megyéi szervek, a szocialista brigádok, amelyek közül többen vállalást tettek egy-egy károsult család lakásának a felépítésére. De felajánlotta segítségét a miskolci. a szegedi, a debreceni építőipari szervezet is. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni a kalákában történő házépítés lehetőségét sem. Egyszóval: az a törekvésünk, hogy a tél beálltára legalább egy szoba otthont nyújtsunk az újjáépülő házakban a legrá- szorultabbaknak, biztosítottnak látszik. Ebben számítunk a társadalom, a különböző szervezetek támogatására, segítésére, de legalapvetőbben maguknak a károsultaknak a közreműködésére. — Természetesnek tűnik, bár nem mindig az, hogy az érdekeltek saját ügyükben szorgoskodjanak. Aki ölbe tett kézzel ül, azon segíteni sem lehet. Mi az, amit a károsultaknak kell személyesen intézni, amit helyettük senki más nem végezhet el? — Nem ,a teljesség igényével, de ilyenekről van szó: akinek volt biztosítása, az személyesen jelentkezzen a biztosítónál a kármegállapítás végett, aztán feltétlenül fel kel: keresse a tanácsot telekügyben, az építési tervrajz és az építési engedély végett, a lakásépítési hitelt az OTP-tői is csak személyesen veheti fel. ugyancsak ő köthet a hitellevél, az építési hitellevél, az építési engedély birtokában anyagbiztosítási szerződést a TÜZÉP- nél. Mondom, nem teljes ez a felsörolás, de a helyi tanácsok minden kérdésben a károsultak segítségére vannak: bizalommal forduljanak oda. — Az újjáépítésre, vagy felújításra váró lakásokon kívül még sok a teendő, amely most nem kerülhetett szóba. — Természetesen, az egyéb teendőket az említett feladatokkal párhuzamosan kell végezni. Így például a KPM már hozzáfogott az utak helyreállításához, de elmondhatom azt is, hogy — bár több iskolát igénybe kellett venni ,a kitelepítéskor — a most, néhány nap múlva kezdődő tanításnak sehol sem lesz akadálya: a tantermek tisztán várják a gyerekeket. Ez is tanácsaink gyors, felelősségteljes munkáját dicséri. Garancia ez az egyéb feladatok eredményes megoldásához is. Enyedi G. Sándor Elsők között a járásban Szépen, ízlésesen berendezett a kétegyházi postahiva1 tál, amit még kellemesebbé varázsolnak a zöldellő szobanövények. Meglátszik, hogy. bent asszonyok dolgoznak, akik gondot fordítanak a környezetükre is. Munka jócskán van. Különösen délelőtt, amikor az emberek szinte egymásnak adják a kilincset. Nincs is sok ideje a beszélgetésre Szirbucz Mihálynénak, a postahivatal vezetőjének, aki helyettesítve az egyik kolléganőjét, a középső ablaknál ügyfeleket szolgál ki. A hírlapterjesztésről váltunk néhány szót. — Most a nyaralás és a nyári munkák idején a Békés megyei Népújságot 2, a Népszabadságot pedig 21 előfizető lemondta — tájékoztat Szirbucz Mihályné. — Sok ez? — kérdezem. — Nem több, mint más években volt. Egyébként Kétegyházán 1640 család él, és a Népújságot 576-an, a Népszabadságot pedig 235-en járatják. — Ügy vélem, nem rossz eredmény. — Valóban. A lakosságot nagyon érdekli, ami az országban, különösen pedig a megyében történik, anyagilag is elég jó a helyzet. Nemigen kell az embereknek garasoskodniuk. Az is sokat nyom a latban, hogy a Népújság közli a román tv-mű- sort, ami nálunk többeket érdekel. A két napilap olvasottsága alapján Kétegyháza a járás községei között az elsőkhöz tartozik, ami nem utolsósorban köszönhető Lupás Istvánná hírlapfelelősnek és a négy belterületi egyesített kézbesítőnek: Dila Józsefnek, Kováts Istvánnak, Cso- bán Györgynek és Drágán Lászlónak. ősszel hírlapterjesztési akció 'indul Kétegyházán is, amiben — a társadalmi szervek, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat és a posta vezetői mellett — fontos szerep hárul a kézbesítőkre. P. B. Mindig pontosan érkezik az ebéd a Kettős-Körös gátszakadásánál dolgozó vízügyi szakemberek számára. A Gyulán felállított tábori konyhán ízletes és főként tápláló ebédet főznek a komoly fizikai munkát végző dolgozóknak Fotó: Veress Erzsi II borravalótól a korrupcióig Előjegyzéses vásárlás és csúszópénz Hol végződik a borravaló és hol kezdődik a korrupció? A közvélemény mai ítélete szerint nincs abban különösebb kivetnivaló, ha valaki elégedett valamely szolgáltatással, s ezért az őt kiszolgáló személyt utólag külön is honorálja. Felesleges és hiábavaló is lenne tiltakozni a taxisofőrnek, a fodrásznak, a pincérnek már-már kijáró borravaló ellen. De nagy hiba lenne mindezt összemosni a korrupcióval. A kettő közötti határt nehéz pontosan megszabni, de valahol ott található, ahol a külön juttatásért jogosulatlan előnyt kér vagy kap az, aki zsebbe csúsztatja a bankót. Ebben az értelemben korrupciónak minősíthető a kereskedelemben elharapódzott csúszópénz is, amelyet hiánycikk kiszolgálása ellenében ad — olykor kényszerül adni — a vevő. Miért üldözendő a kereskedelemben a csúszópénz? Először is azért, mert indokolatlan pénzkiadásra kényszeríti azt a vásárlót, aki történetesen valamilyen hiánycikkhez kíván hozzájutni. Mi több: jogosulatlan előnyt nyújt számára: megkapja azt, amit a másik vevő nem kap meg. A kezdetben szinte ártatlannak látszó tíz—húsz forintos juttatásoknak azonban még súlyosabb következményeik támadtak. Miután a vevők egy része hozzászoktatta az elárusítók egy részét a borravalóhoz, egyes boltosok elkezdtek manipulálni. Pult alatt tartják a ritkán kapható termékeket, hogy csak annak vegyék elő, aki azért külön is fizet. Ez már bizony spekuláció és korrupció a javából. Tetézi a gondot, hogy az ilyen manipuláció a legszigorúbb hatósági vizsgálattal is csak nehezen leplezhető le. Az ügylethez az eladó és a vevő nem hív tanút, s általában egyik sem jelenti fel a másikat. Az eladó szándéka legfeljebb úgy bizonyítható, ha a vevő kérésére nem szolgál ki bizonyos árut, ugyanakkor azt a terméket az ellenőrök megtalálják a raktár mélyén vagy a pult alatt. Ez büntetendő cselekmény, hiszen a kereskedelmi üzletszabályzat előírja: minden árunak, amiből a bolt rendelkezik, lennie kell az eladótérben is. Az eddigiekből kitűnik, hogy a kereskedelemben elterjedt csúszópénz ellen aligha lehet hatékonyan fellépni csupán az ellenőrzések eszközével. Ezért törekedett és törekszik a Belkereskedelmi Minisztérium az úgynevezett megrendeléses vagy előjegyzéses vásárlás elterjesztésére. Kijelölték azokat a vállalatokat, szövetkezeteket — illetve üzleteket, áruházakat —, amelyek kötelesek a vásárlók megrendeléseit elfogadni. Vagyis:, az éppen nem kapható mosógépre, magnetofonra, bútorra vagy más termékre előjegyzést felvenni. Amikor a keresett áru beérkezik, értesíteni kell a vevőt, aki ily módon nyomban hozzájut ahhoz, amit meg akart venni. Csúszópénz nélkül. A rendszer egyúttal csökkenti annak a lehetőségét is, hogy a boltosok eldugják a keresett, ritkán kapható árukat, hiszen azokat ki kell szolgálniuk az előjegyzéssel vagy megrendeléssel rendelkező vevők számára. Most már csak az a kérdés, hogyan funkcionál ez a rendszer. Nem hibátlanul. Bár a kijelölt vállalatok, szövetkezetek rendelkeznek a hiánycikkek listájával, s ez a lista általában megegyezik azoknak a termékeknek a listájával, amelyekre kötelesek előjegyzést elfogadni, a vevők tájékozatlansága miatt egyelőre mégis viszonylag alacsony a megrendeléses vásárlás aránya, és változatlanul létezik csúszópénz. A fogyasztóközönség két dolgot tehet a saját érdekében. Az egyik: nem csúsztat pénzt az eladó zsebébe, még ha szorult helyzetben van is, elvégre így leszoktathatja az elárusítót az áru eldugásáról. A másik: a reálisabb teendő, ha nem kap meg valamit, azt kérdezze meg, felvesznek-e az árura előjegyzést, megrendelést. Ha az adott boltban nincs ilyen rendszer, az ott dolgozók kötelesek a vevőt tájékoztatni arról, hogy a vállalat vagy a szövetkezet melyik üzlete, áruháza foglalkozik előjegyzéses árusítással. Gál Zsuzsa Diploma a zsebben, tudás a fejben? Sokat hangoztatjuk, joggal hirdetjük, hogy „megfelelő embert a megfelelő munkahelyre”. Ez a mindig időszerű követelmény — már- már kétkrajcáros igazságnak hangzik’. A gyakorlati életben azonban ez az elvi séma sokszor előnytelenül úgy módosul, hogy bizonyos állások betöltéséhez bizonyos papírok szükségesek. Ha egy törekvő üzemi munkás művezető akar lenni, természetes, hogy a művezetői munkakör feladatköréhez az alapis- kölázottságon kívül szaktanfolyamot kell végeznie, hogy aztán „papírja” birtokában tölthesse be az állást. De mi a fontosabb, a „papír” vagy a hozzáértés? Ügy gondoljuk, nem indokolt szembeállítani a bizonyítványt és a hozzáértést. Jogös azonban a kettőt szembesíteni. Elegendő hivatkozni arra a vendéglői esetre, amikor a vendég az ehetetlen, kemény húsra panaszkodik, amit a szakács azzal utasít visz- sza: őt vád nem érheti, mert szakács-technikusi oklevele van ... A diplomával nem feltétlenül jár együtt a hozzáértés és a rátermettség. Néha ez a „papír” előtérbe helyezésével elhomályosul. Az egyik autószervizben nemrég új műhelycsarnokot avattak, új diagnosztikai műszereket állítottak fel. A korábbi művezető elismert szakember volt, bár nem végzett technikumot — nem volt oklevele, tudását mégsem vonta senki kétségbe. Mégis fölé helyeztek egy főnököt, akinek technikusi oklevele volt. Mindenki tudta, hogy a kinevezést az előbbi vezető is kiérdemelte volna, legfeljebb azzal, hogy érettségije mellé szerezzen ő is oklevelet. A fejlett ipari országokban, az álláshirdetésekben elsősorban azt a feladatot, vagy feladatkört emelik ki, amelyre a pályázónak vállalkoznia kell, s csak ezután szerepel — rendszerint apró betűkkel szedve —, hogy milyen diplomához, nyelvtudáshoz kötik az állást. A hangsúly a vállalkozáson van, s ha valaki diplomát, nyelvismeretet állíthat mellé — annál esélyesebb. S hogy ez a sorrendiség helyes, ahhoz sok és többféle érvet sorakoztathatnánk fel. Ha csak azt az egyet mondjuk, hogy valaki öt nyelv ismeretében is lehet gyenge, s mit sem ér, ha diplomáját a munkában nem oklevélnek, hanem menlevélnek tekinti ... A megoldás — elvben, s mint szellemi, magatartási norma — régi és egyszerű: „Nem az iskolának, az életnek tanulunk”. Az iskola' olykor túlzásokba, a túlképzés hibájába esik, de azt sem várhatjuk, hogy a tanterv, a tanár mérje fel az összes igényt, amelyet majd a gyakorlat velünk szemben támaszt. A rossz munka alól senkit nem ment fel a diplomája, ellenkezőleg: kvalifikált, jó munkára kötelez. Szluka Emil
