Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

NÉPÚJSÁG 1980. augusztus 24., vasárnap Befejeződött a nemzetközi faluegészségügyi konferencia Magyar alelnökit! választottak A Nemzetközi Falu- és Mezőgazdasági Egészségügyi Társaság európai tagozata, amely első ízben ülésezett hazánkban, szombaton tar­totta záróülését a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen. A tanácskozáson húsz európai ország szakemberei vettek részt, megfigyelőként jelen voltak az Egyesült Államok és Japán faluegészségügy - kutatói is. A tudományos ülésen — öt nagy témakör­ben — mintegy százhatvan előadás hangzott el a falusi lakosság egészségnevelésé­nek feladatairól, lehetőségei­ről, módszereiről. A vendé­gek felkerestek több bara­nyai települést és gazdaságot, ahol a mezőgazdasági dolgo­zók és általában a falun élő emberek egészségügyi ellá- tását tanulmányozták. Európa-szerte megfigyel­hető a vidéki lakosság erő­teljes életformaváltása, és ez teszi szükségessé, időszerűvé az egészségnevelés kiter­jesztését a falusi népesség minden rétegére, korosztá­lyára — hangoztatták a tu­dományos ülésen. A tanácskozás alkalmából Pécsett tartotta ülését a Nemzetközi Egészségnevelési Unió európai irodája. A testület minden évben em­lékéremmel tünteti ki az egészségnevelés terén ki­emelkedő eredményeket el­ért szakembereket. Az érté­kes nemzetközi elismerés az idén magyar orvosnak ju­tott: dr. Métneki Jánosnak, a Magyar Egészségnevelési Szövetség főtitkárának. Új­jáválasztotta vezetőségét a Nemzetközi Falu- és Mező- gazdasági Egészségügyi Tár­saság európai tagozata is. Elnöke ismét dr. Herbert Knabe professzor (NDK) lett. Egyik alelnökévé pedig dr. Tényi Jenő professzort, a POTE Egészségügyi Szer- vezéstani Intézetének igaz­gatóját választották. Ugyan­csak tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Egészség- nevelési Szövetség, s elnö­kévé ismét dr. Tényi Jenőt, főtitkárává dr. Métneki Já­nost választotta. A háromnapos tanácskozás záróülésén bejelentették, hogy 1981 őszén a franciaor­szági Avignon városban lesz a Nemzetközi Falu- és Mező- gazdasági Egészségügyi Tár­saság világkonferenciája. Megkezdődött az 5. egyetemi, főiskolai turisztikai találkozó Szombaton megnyitották Sirok-Kútvölgyben ,az 5. egyetemi-főiskolai országos turisztikai találkozót. Az ün­nepségen mintegy ezer fiatal vett részt, akik az ország kü­lönböző egyeteméről és főis­kolájáról érkeztek. Gyenge József, a Magyar Diáksport Tanács főtitkára mondott be­szédet, amelyben méltatta a már hagyományos tömeg­sportrendezvény jelentőségét, és jó sportolást, kellemes szórakozást kívánt a fiata­loknak az elkövetkezendő öt napra. Nagy hét végi forgalom az OMÉK-en Népes vendégsereget fo­gadott szombaton az OMÉK. Már a nyitás előtt hosszú so­rok kígyóztak a pénztárak­nál, megteltek a parkolók. Nemcsak személyautók, de buszok is szép számmal ér­keztek, a különféle megyék mezőgazdasági üzemeinek kollektíváit hozták el, hogy megismerhessék az agrár- gazdaság legújabb műszaki, technikai, biológiai újdon­ságait, a legmodernebb tech­nológiákat, gépeket. Nagy sikert arattak a ter­mesztési rendszerek óriás gé­pei, többi között a Rába- Steiger 300 lóerős traktorja, és mellettük azok a kis ker­ti gépek, amelyeket hobbi­ként barkácsoltak házi mű­helyekben, mégis a legkemé­nyebb igénybevételnél is jól vizsgáztak. Mindig sok láto­gatót vonz az élelmiszerpa­vilon is, ahol nemcsak az ipar újdonságai sorakoznak fel, de ételkostolókat is szervez a SZŐ VOSZ és az ÁFÉSZ-ek. Szaktanácsadá­son a korszerű táplálkozás alapjait ismerhetik' meg az érdeklődők, s ezenkívül olyan receptkülönlegessége­ket, amelyek alapján ol­csón, ízletes ételek ké­szíthetők. Az OMÉK-on megkezdőd­tek a kereskedelmi tárgya­lások. Az NSZK-beli Bayer AG szerződést kötött a nit­rokémiai ipartelepekkel nagy hatású növényvédő szer elő­állítására. A Bayleton nevű készítménnyel egész sor nö­vényt védhetnek meg a fertőzéstől, ezt a terméket eddig kész állapotban az NSZK-beli vállalat szállí­totta Magyarországra, a szer­ződés alapján ezentúl csak a hatóanyagot adják; a Bayle- tont végső formájában a Nitrokémia növényvédőszer üzemében állítják majd elő. A vásárváros A pavilonjá­ban, a 206-os helyiségben, a Kertészet és Szőlészet szaklap ad ingyenes tájékoz­tatást, felvilágosítást az ér­deklődő kiskertbarátoknak. A szombat egyébként az NSZK napja volt az OMÉK- on. Az eseményt Josef Érti élelmezésügyi, mezőgazdasági és erdészeti miniszter nyitot­ta meg. Változatos programot kí­nál vasárnapra is az OMÉK. Megrendezik az országos lo­vasbajnokság vadászugratá­sát, naponta több nagysza­bású lovasbemutatót tarta­nak, s felvonulnak azok a géptípusok, amelyek átfogó képet adnak a mezőgazdasá­gi gépgyártás elmúlt ötven­éves fejlődéséről. Tenyész­állat-bemutatón felvezetik a közönség előtt a kiállítás legszebb állatait — szarvasmarhákat, lovakat. Iskolaépítés Nagyszénáson Az elmúlt években nem kis gondot okozott Nagyszé­náson a tanyasi iskolák kör­zetesítése. Hat, külterületi is­kolából 11 tanulócsoportot kellett elhelyezni a község­ben levő régi épületekben. Volt, ahoi magtárból, s volt, ahol a korábban lakások céljára használt helyiségek­ből alakítottak ki osztályter­meket. Ez a tarthatatlan ál­lapot a közeli években meg­szűnik, ugyanis a Ságvári utcában új, 8 tantermes ál­talános iskola, tornaterem és egy 500 adagos konyha épül. A Békés megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében ké­szülő létesítmény 21 millió forintba kerül. Az „Egy nap az iskoláért” akció keretében a lakosság egy és a helyi Ok­tóber 6. Tsz 1,5 millió forin­tot fizetett be. A jövő évben kezdődő munkálatokat 1982 végére befejezik. Háromszázezer úttörfitáborozó Sorra zárják kapuikat az úttörőtáborok. Augusztus utolsó hetében kihunynak az esti tábortűznél, elcsendesül a hegyen-völgyön, folyóparto­kon és a tavak mentén ütött táborok gyerekzsivaja. Mint a Magyar Úttörők Szövetsé­gében elmondták: A június 18-i zánkai évadnyitó óta ezen ,a nyáron 300 ezer piros és kék nyak- kendős — a tavalyinál 50 ezerrel több — vakációzott a központi és a megyei szerve­zésű úttörőtáborokban Ezen a nyáron kétszázzal több he­lyi úttörőtábor várta vadre­gényes környezetben a csa­patokat. Hazánk legnagyobb múltú úttörőtáborában, a csillebér­ci ősparkban augusztus 25-ig az ifjú népművészek, köztük fafaragók, tojásfestők, agya- gozók és szövők nyaralnak, dalolnak, táncolnak, régi já­tékokat tanulnak. ötezer pajtás, köztük 32 ország gyermekszervezeteinek kül­döttei vendégeskedtek a va­káció idején a nemzetközi úttörőtáborban. Jelenleg az úttörőgárdisták népes tábo­rától hangos a zánkai úttö- rőváros: augusztus 26-ig a tűzoltók, az úttörő határőrök és rendőrök, munkásőrök. a vöröskeresztes úttörők töl­tenek itt vidám napokat. A Balaton-parti úttörőváros 20 ezer kisdiákot fogadott az el­múlt hónapokban. A napokban hazafelé in­dulnak a portyázó, országjá­ró vándortáborozók is. A „klasszikus” tábori élet ro­mantikája még sohasem vonzott annyi gyereket, mint ezen a nyáron. Húszezer vándortáborozó járta az út­törőszövetség által ajánlott 25 útvonalat. Á 8—14 napos utakon először indulhattak kisdobosok. Miről ír a Magyar Hét? A ma megjelenő Magyar Hét valamennyi idegen nyel­vű kiadásában elemző mér­leget készít a magyar spor­tolók szerepléséről a moszk­vai olimpián. A lap beszá­mol a 69. országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állítás megnyitásáról, vala­mint a Bányász Szakszerve­zetek Nemzetközi Szövetsé­gének budapesti konferen­ciájáról. A lap orosz nyelvű kiadá­sa tájékoztatja olvasóit a la­kástervezés újdonságairól, ri­portban mutatja be a Heves megyei dohánykertészek hasznos munkáját, és a ma­gyar szellemi export tényeit. I A lengyel nyelvű kiadás beszámol a Ferihegi repülő­tér korszerűsítéséről, to­vábbá a takarékos takar­mányfelhasználásról. A szerb-horvát mutáció a zágrábi őszi vásár elé cik­ket közöl a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat és a jugoszláviai Senev cég kooperációjáról, röviden be­mutatja a zágrábi vásáron szereplő magyar vállalato­kat. A lap kulturális rovata megemlékezik az országos magyar képzőművészeti ki­állítás jubileumáról, előze­tes információkat közöl ' a gyulai nemzetiségi fesztivál­ról, és a jövő évi Bartók- centenárium előkészületei­ről. A lengyel kiadás bemu­tatja a 30 éves úttörővasutat, a román kiadás pedig is­merteti a bizánci művészet­ről kiadott új magyar köny­vet. A turisták gyakorlati tá­jékoztatását szolgálja a Kempingkalauz című sorozat újabb cikke. A hasznos in­formációk közül említést ér­demel még az éjszaka is nyitva tartó gyógyszertárak­ról, valamint a Magyar Au­tóklub külföldi autósoknak nyújtott szolgáltatásairól közölt cikk. Valamennyi nyelvű kiadás előzetes sportrendezvény­ajánlatot is közöl a sport­barát turisták tájékoztatásá­ra. Véget ért a kedvezményes nyári ruházati vásár A várakozásnak megfelelő eredménnyel zárult szomba­ton a ruházati kereskedelem hagyományos, kéthetes ked­vezménye« nyár végi vására. Ezt tükrözik a kereskedelmi vállalatok előzetes jelentései is. A Centrum áruházak 250 millió forintos vásári áru­alapjából 180 millió forint ér­tékű fogyott el. Az áruhá­zakban — amelyek ezúttal egységesen 4O százalékkal olcsóbban kínálták a ruhá­zati idénycikkeket — az idén ismét vásárba vont lábbelik, köztük ,a női szandálok arat­ták a legnagyobb sikert, de kelendőek voltak a női nyá­ri ruhák, a könnyű férfiöl­tönyök, a gyermekruhák és a fürdőruhák is. A budapesti nagyáruház­ban, a Skálában a múlt évi­nél 60 százalékkal több nyá­ri ruházati cikket vontak be a vásárba, s ennek csaknem fele — 50 millió forint érté­kűből 23 millió forint érté­kű — elkelt. II hiány oka Sok Trabant- és Wartburg- tulajdonos csalódott arccal távozik az utóbbi hónapok­ban az alkatrész-árusító he­lyekről. Nem kapni alapvető alkatrészeket, tartozékokat. A hiány okát az AUTÖKER Vállalat Békés megyei ki- rendeltségén kutattuk. Kér­désünkre elmondták, hogy a megyei egység közei öt hó­napja nem kap árut az al­katrészelosztóból. Az NDK- ból származó alkatrészek központi raktára eddig Cse­pelen volt, és hónapokkal ez­előtt elhatározták, hogy Tö­rökbálintra költöztetik. A költözés még nem ért véget, s ez okozza az ellátási gon­dokat. Amint az új elosztó­ban _befejeződik a munka, várhatóan javul a megyei kirendeltség ellátása is. s lesz elég Wartburg- és Tra- bant-alkatrész. Bemutatók Zánkán Tűzoltóautók, közlekedés­irányító és -ellenőrző, vala­mint határőrizeti eszközök felvonultatásával kezdődött szombaton a zánkai úttörő­városban a tizedik belügyi napok központi eseménye, a szemle. Az immár hagyomá­nyos szakmai napon több mint háromezer Zánkán tá­borozó úttörőgárdista vett részt. A megnyitón dr. Hor­váth István belügyminiszter köszöntötte őket. majd átad­ta az úttörővárosnak a Zán- ka nevű sétahajót. A szakmai nap vendégeit Szűcs Istvánná, az úttörőszö­vetség főtitkára tájékoztatta a szövetség életéről, az úttö­rőgárda munkájáról. Ezt kö­vette a látványos technikai bemutató. Trösztbontás Megszüntettek három trösz­töt. Az esemény komoly iz­galmakat keltett, kiváltkép­pen az érintett mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari ágazat­ban. Sokan tudni véltek va­lamiféle, „vezetési-szervezé­si problémákról”, személyi ellentétekről is. Pedig erről szó sem volt, s hogy talál­gatások se legyenek, hivata­los közlemény adta tudtul az intézkedés lényegét. Esze­rint a tröszti szervezet átala­kítását a gyakorlathoz, a va­ló élet igényeihez való szo­rosabb alkalmazkodás érde­kében hajtották végre. Azaz így — a volt tröszti vállala­tok nagyobb, teljesebb körű önállóságával és felelősségé­vel — eredményesebben gaz­dálkodhatnak. A korábbi közlemény is sejtetni enged­te, s az azóta a tárgyban el­hangzó nyilatkozatok, köz­lemények nem hagytak két­séget afelől, hogy a „tröszt­bontás” nem marad kivéte­les, egyedüli eset. Nemrég, a rádió sajtókonferenciáján Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, valamint e tárca miniszter- helyettese, Kovács Imre el­mondta : napirenden van újabb trösztök átszervezésé­nek terve is, szigorúan az ésszerűség és a mai követel­mények figyelembevételével. Azonnal hadd jegyezzük meg — a nagyvállalati-trösz­ti átszervezés nem csak a MÉM elképzelései között sze­repel, s nem csak e területen várható és szükséges hason­ló intézkedés. Erre világít rá a Pénzügyminisztérium több, e témakört érintő vizs- gálata-elemzése. A Szegeden közelmúltban megtartott közgazdász vándorgyűlésen már nyilvános előadás is tár­gyalta például azokat az oko­kat, amelyek e tárcavizsgá­latok során kiderültek tröszt­ügyekben. Nos: a trösztfel­bontás nem valamiféle válto­zó közgazdasági divatirány­zatból kerül napirendre, ha­nem azért, hogy a gazdasá­gi struktúrákban tisztábban érvényesüljön az érdekeltség és a felelősség. Ne működ­hessen az egységes népgaz­daságban egy másik zárt egység, amely saját érdekei alapján újra elosztja-cso- portosítja tagjainak jövedel­mét. (Nemegyszer az anya­gi ösztönzés elveivel telje­sen szembekerülve...) Sokat mond erről egy konkrét pél­da. Az 1979-es mérlegekből — ha a tröszti tagvállalatok eredményeit önállóan szere­peltették — mintegy 10 mil­liárd forintnyi veszteséges termelésre derült fény. Ha viszont a tröszti közös mér­legeket nézték a pénzügyi szervek — tehát, ahol csak a tröszt szerepelt a végel­számolásban — már csak 2,3 milliárd forint értékű veszteséges termelésre buk­kantak. A 7,7 milliárd fo­rintnyi veszteség egyszerűen nem volt tetten érhető, el­tűnt ... Hogyan lehetséges ez? Oly módon, hogy a tröszt, a saját kereteiben, a nyere­ségesen dolgozók jövedelmét átcsoportosította a vesztesé­geseknek, a jól dolgozók és a nem jól dolgozók ily mó­don azonos vagy csaknem azonos nyereségszintre kerül­nek. Nyilvánvaló, hogy mindez nem egyszerűen adminiszt­ratív kérdés: nem mindegy ugyanis, hogy a perspektivi­kusan, nyereséggel termelő — azaz saját maguk fejlődé­sét egyébként is biztosítani képes — vállalatok hozzá­juthatnak-e munkájuk gyü­mölcséhez! Nem mindegy dolgozóik, beruházásaik, fej­lődésük szempontjából, hi­szen ha a tröszti átcsoporto­sítás rendszeresen elviszi tő­lük a többletjövedelem nagy részét, akkor nem lesznek érdekeltek hosszú távon a többletjövedelem létrehozá­sában. És ugyanígy: a „ked­vezményezett” vállalat sem lesz érdekelt abban, hogy gazdálkodását rendbe hozza, termelékenyebben dolgozzon — ha a tröszti pénztár át­utalja a szükséges pótlólagos jövedelmeket. Való igaz, a ma is műkö­dő trösztök jelentős része ar­ra törekszik, hogy ezt a sa­játos jövedelemelosztó szere­pet fönntartsa, mivel abban érdekelt, hogy egész szerve­zete funkcionáljon. Csak­hogy a népgazdasági érdek és a tröszti érdek éppen ezért ütközik: a népgazda­ságnak, a társadalomnak az az első számú érdeke, hogy adottságait, emberi-anyagi forrásait a legteljesebben és a legnagyobb hatékonysággal kiaknázza. Amikor a tröszti újraelosztás akadályozza a legdinamikusabb tagvállala­tokat fejlődésükben — jöve­delmük lefölözése ezzel egyenértékű —, akkor aka­dályozza az imént vázolt népgazdasági érdek érvénye­sülését. S tulajdonképpen akadályozza azzal is, hogy külön „kis-állami támogatás­ban” részesíti a veszteséges, vagy nem eléggé hasznos tagvállalatait. Úgy hiszem, nem szüksé­ges külön magyarázni most már a trösztbontások okait- indokait és szükségességét sem. Ámde az is nagy káro­kat okozna, ha most általá­nosan minden trösztöt azért fölszámolnának, hogy a tag­vállalatok minél nagyobb ön­állóságot és mozgásteret nyerjenek. A gyakorlati ta­pasztalatok azt is megmu­tatták, hogy tröszt és tröszt között a tevékenységi körre, a munka természete szerint jelentős különbségeket köte­lező tenni: és éppen ezeknél az okoknál fogva nem cél­szerű fölszámolni adott eset­ben az átfogó nagy szerve­zeti rendszert. A példák rá­világítanak a lényegre: ki gondolhatná, hogy a hatal­mas állóeszközökkel, egysé­ges renddel, költségvetési módszerekkel működő tröszt- nagyvállalat, minden esetben jobb részeire bontva; és a MÁV, a Villamos Művek Tröszt, a Magyar Szénbá­nyászati Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt eredményesebben tehetne eleget feladatainak elemeire szakítva?! Világos, hogy az említett trösztök működési köre, tevékenysége, feladat- rendszere miatt nem célsze­rű egységes irányítási, köz­ponti elosztási, szervezési struktúrájukat fölszámolni, külön-külön részekre bonta­ni. Nem, mert a kialakult szervezetük így működik elő­nyösebben, így érdemes hagyni őket. Mindezek után már — ha leegyszerűsítve is jelezhet­tük a lényeget — érthető a trösztbontás háttere. És ami még ennél is fontosabb — az is kiderül, hogy ez az intéz­kedés, módszer szükségsze­rűen illeszkedik a népgazda­ság irányítási, szervezeti kor­szerűsítésének keretei közé. Nem valami külön szenzáció — inkább hétköznapi lépés, azon az úton, amely az egész népgazdaságot, no és alkotó­elemeit, a gazdaságosabb, hasznosabb működés felé vi­szi. Matkó István Bélyegnapi sor és blokk Szeptember 13-án kerül forgalomba a magyarországi üvegművészet legszebb da­rabjait bemutató „53. Bélyeg­nap” elnevezésű 1, 2 és 3 fo­rintos bélyegekből álló bé­lyegsorozat és a 10 forintos blokk. A bélyegfek több szí­nű ofszetnyomással a Pénz­jegynyomdában készültek, Zombory Éva grafikusmű­vész terve alapján. Az 1 Ft-os bélyeg lila ke­retben BOROSKANCSÓ, 1850 KÖRÜL, ,a 2 Ft-os bé­lyeg világosbarna keretben POHÁR, BUDAPEST, XIX. sz. vége, a 3 Ft-os bélyeg sö­tétkék keretben POHÁR, ZAY-UGRÓCZ, XIX. sz. vé­ge felirattal, több színnel, egy-egy üvegtárgyat ábrázol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents