Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

1980. augusztus 22., péntek KUilHI&Td Áruvizsgálat Hi-Fi sztereó rádiók A Nagyító nemrég közölt tesztje négy úgynevezett Hi-Fi-készülékről nyújt tá­jékoztatást. Megjegyezve, hogy a dán Dansk. az Eli­zabeth és a Prometheus „ki­futó” típusok, ezekből már csak a raktárkészleteket ér­tékesítik. Ami a negyediket, a Cleopatrát illeti, pillanat- .nyilag erre a típusra sem igen vesznek fel előjegyzést. A négy készülék össze­hasonlítása mégsem érdek­telen, hiszen sokfelé talál­hatók az üzletekben ilyen készülékek. Másrészt soka­kat érdekel, hol helyezkedik el a rangsorban a régebben vásárolt készülék. Megjegyzendő, hogy a Hi- Fi felirat és a DIN 45 500-as szabványra való hivatkozás, amely e készülékek előlap­ján olvasható, csupán az erősítőrészre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy például egy színvonalas lemezjátszó sasszé csatlakoztatásával — ilyen több is kapható — a zene Hi-Fi minőségben, az­az nagyfokú hanghűséggel fog felcsendülni, de a rádió­műsor élvezetével már ko­rántsem lehetünk ilyen elé­gedettek A négy készülék közül a Dansk (3F) bizonyult a leg­jobbnak, elsősorban azért, mert ennek az erősítőjel­lemzői a legjobbak. A rá­diórészt, bár a jó szintet .az is megütötte, már nem di­csérhetjük ennyire. Csak középhullámú és URH-adá- sok vételére alkalmas, és mivel a skálamegoldása nem túl szerencsés, az állomáske­resés kissé nehézkes. Ezzel szemben hét állomás előre programozható. második hangszórópár csatlakoztat­ható hozzá, a dübörgés- és tűzörejszűrővel elnyomhat­juk a lemezjátszó zaját, az állomáskereséskor pedig han­goláscsendesítő kapcsoló­val csökkenthetjük a kelle­metlen sistergést. Nem utol­sósorban ennek a formája a legsikerültebb. Mindent összevetve, a szolgáltatásai­hoz képest mégis magas az ára. Ügy tűnik, a legelőnyö­sebb vétel a rangsorban má­sodik Cleopatra. Az erősítő­jellemzők. a szolgáltatások és az URH-műsor vétele szempontjából egyaránt jó minősítést kapott, öt állo­mást programozhatunk elő­re, a kivezérlést csatornán­ként egy-egy műsor mutat­ja, és itt is találunk hango­láscsendesítő kapcsolót. A közeli adók vételénél külön áramkör gondoskodik a túl- vezérlés elkerüléséről. A felépítése korszerű, úgyne­vezett modulos rendszerű. A Prometheus sok tekin­tetben a Cleopatra elődje, a mérések alapján jó erősítő, a közép- és rövidhullámú állomások vételére is jó, URH szempontból viszont csak közepes készülék. Szol­gáltatásai valamivel szeré­nyebbek, öt állqgjás azért itt is előre prograftozható Végül a legolcsóbb és leg­igénytelenebbnek tűnő ké­szülék, az Elizabeth kiváló erősítő jellemzőivel lepett meg bennünket. Egyéb jel­lemzői csak- közepesek, a szolgáltatásai pedig csak épp megfelelő szintet értek el. Az Elizabeth kivételével valamennyi készülék hang- szórókimenetei rövidzárlat ellen védettek, a pontos ál­lomásra hangolást pedig, a dán készülék kivételével, valamennyi rádiónál hango­lásjelző műszer segíti. A Danskon ehelyett úgyneve­zett nullpont indikátort ta­lálunk. tegyük hozzá, az igazán jó megoldást a kettő együtt jelentené. Kocsis Kristóf Firns pontok a térképen Rosszerdő újjászületik Települések — szövetségben Viharos szél kavarja a port, szinte eltakarja a fo­lyót. Már a gát előtt hallom a fák suttogását, érzem a víz közelségét, ahogy lom­hán halad lefelé. Három he­te még bősz és könyörtelen volt a Körös. Az összedőlt tanyák most némán tűrik kegyetlen sorsukat. Az út szélén kerékpár hever. Az öregember fonott kaskába gyömöszöli a füvet. Mintha a békesség szobra lenne. — Ne kérdezze a nevem — mondja, és messze néz a vízbe vesző tájon. — Hol vannak a rosszer­deiek? — Nem tudja? Hát a vá­rosban. Kollégiumban, isme­rősöknél, rokonoknál. ♦ Békés megszokott hétköz­napjait éli. Buszok jönnek- mennek, a boltok előtt öles plakátok kínálják az olcsó nyári holmikat. A Petőfi utcai középiskolás fiúkollé­gium ablakait sorra kinyi­tották. A vaságy végében dunna, gyűrött lepedő. Át­ható Chemotox-szag terjeng, az ajtóban hálóinges fiatal- asszony támolyog. — A gyógyszertől ilyen — jegyzi meg egy középkorú nő. — Még az a szerencse, hogy mindennap jön a dok­tor úr, az ápolónők pedig törődnek velünk. — Mindenütt jó, de a legjobb otthon — szól köz­be Bora Sándorné. — A mi tanyánk Tarhos szélén van, nem dőlt össze. Szeretném már látni az otthonomat. Ágyneműt és egy kis mo- tyót hoztunk magunkkal. A nagy sietségben a bőrönd is ottmaradt, teli ruhanemű­vel. Vajon, mi lehet a tyúk­jaimmal? A tévében lát­tam, hogy etetik az aprójó­szágokat. A bútort Vésztőre vitték, a terményt, az álla­tokat is sikerült megmente­ni. Csak tudnánk, mikor mehetünk haza ... A közeli pádon két öreg­ember üldögél. Szombath Márton és az öccse, Mihály bácsi, aki látogatóba jött a testvéréhez. Mindketten gör­bebotot szorongatnak. Vil­lanásnyi idő, míg mozdul a szó az árról, az átélt izgal­makról. — A híd mellett állt a ta­nyám — kezdi a 80 éves Márton bácsi. — Téglából készült az alapja, mégis ösz- szerogyott. Nem csoda, két méteres víz mosta az olda­lát Hajnalban 3 órakor ri- asztotak fel, hogy menni kell. Tíz évig éjjeliőr voltam az állami gazdaságban. Most mindenem odalett. Persze, újjá szeretném építeni a há­zat, csak nincs biztosításom. Abból a kis nyugdíjból nem tellett rá. Ki gondolta, hogy ekkora baj ér vénségemre? Mondani kellene valamit: szépet, vigasztalót. Telegdi Sándorné megelőz: — Igyekeznek segíteni az embereken. Mi nem is kér­tünk segélyt. Annak adják, aki jobban rászorul. Ne­künk kőházunk van Rossz­erdőn. Hat-hét éve építettük OTP-re, 100 ezer forintért. Bízom benne, hogy meg­maradt. De akkor sem me­gyek vissza oda többé. El­bontjuk és áthozzuk az anya­got Békésre. A két nagyfiam ért a házépítéshez. ♦ Igen. Akármennyire is fá­jó a víz pusztítása, keser- gésre nincs idő. Az életnek mennie kell tovább. Egyet­ért ezzel Kovács László, a városi tanács műszaki osz­tályának vezetője is. Hatal­mas térképet vesz elő, ame­lyen rengeteg piros pont jel­zi a tönkrement tanyákat. — Háromszáz épület sem­misült meg Békés külterüle­tén, Rosszerdőn, a vizesfási majorokban. Közülük 283- ban állandóan laktak, a töb­bi pihenésre szolgált. Ezen­kívül 120 olyan tanyát tar­tunk nyilván, ahol csak ideiglenesen tartózkodtak, állattartásra használták. Rosszerdő, a MEZŐGÉP és az állami gazdaság belterüle­tén zömében téglaépületek vannak, amelyeket helyre lehet állítani. Ugyanígy Tar­hos 14 tanyáját is. Nagy gondunk, hogy Bélmegyeren, Tarhoson jó néhány vertfa­lú és vályogból készült házat teljesen újjá kell építeni. — A jelek szerint gyorsan dolgoztak, hiszen a felmérés csaknem teljesen befejező­dött. — A jogszabályok szerint a víz levonulása után két héten belül kell megkezdeni ezt a munkát. Mi nem vár­tunk erre. Csónakba száll­tunk, és más hivatalos szer­vekkel együtt megnéztük: melyik épülettel mit lehet kezdeni. Jelenleg 21 olyan lakás van, amelynek nem si­került eldönteni' a sorsát, A műszaki vélemé íyek alap­ján értesítjük a károsulta­kat. Három lehetőség van: az újjáépítés, a helyreállítás, és az állami lakás igénylése. Akik aláírják az adatfelvéte­li lapot, máris hozzákezd­hetnek az előkészületekhez. — Minden lakást újjá sza­bad építeni, függetlenül at­tól, hogy hol állt? — Nem. Csak azok a há­zak építhetők fel újra, ame­lyekben állandóan laktak. A már említett többi épületre nem adunk építési enge­délyt. Aza tervünk, hogy Rosszerdő belterületén mint­egy 100 telket osztunk ki, ahol a környező tanyák tu­lajdonosai teremthetik meg otthonukat. Mások Béké­sen, az Epreskertben azon­nal, a Décsei kertben szep­tember végén kaphatnak házhelyet. A típustervek ké­szen vannak, lehet válogatni. — Csakhogy az építéshez pénzre is szükség van. — Így igaz. Az egy szobá­ból, konyhából álló lakás felhúzása 180 ezer forintba kerül, a telek ára pedig 60 ezer forint. Nehezíti a mun­kánkat, hogy az OTP még mindig nem közölte: meny­nyi kölcsönt és milyen fel­tételekkel ad a rászorulók­nak. Enélkül viszont értel­metlen bármibe belekezdeni. — Említette, hogy 90 csa­lád állami lakásba költö­zik. — Eddig ennyien jelent­keztek. Közülük 40-en vég­leges lakást kértek, a többi­ek csak ideiglenest, addig, míg felépül a családi házuk. Az OTP-beruházásban ké­szülő házakat veszi át a ta­nács. A Karacs Teréz utcá­ban 30 lakást augusztus 30- án átadnak, a Szarvasi út 2-ben levőkbe szeptember végén, ugyanitt a 16—18. szám alattiakba december végén költözhetnek be, — Ki építi fel ezt a sok lakást, és lesz-e elegendő építőanyag? — Még ebben az évben be kellene fejezni a 150 belvi­zes és földrengéses lakás épí­tését. Az építőipari szövetke­zetre, az Egyetértés Tsz épí­tőbrigádjára, a költségvetési üzemre nem számíthatunk. Mindegyiknek megvan a maga gondja. A 40 kisiparos viszont jövőre felszabadul, akik egy év alatt 80—100 la­kást tető alá tudnak hozni. Természetesen nagy jelen­tősége lesz a magánerős épít­kezéseknek. A napokban tár­gyaltunk a megyei tanácsnál, ahol arra kértük az Alföldi TÜZÉP Vállalatot, hogy mintegy 275 lakás újjáépíté­séhez foylamatosan szállítsa­nak építőanyagot. így 1981 végére minden árvízkárosult saját otthonában lakhat. — Nemsokára kezdődik a tanév. Sokan laknak iskolák­ban, kollégiumokban. Ve­lük mi lesz? — Majdnem biztos: au­gusztus 30-ig nem tudjuk szabaddá tenni ezeket az intézményeket. Ezért való­színűleg engedélyt kérünk az illetékes minisztériumtól, hogy a tanévet egy-két hét­tel később kezdhessük. „Nem megyek én oda visz- sza többé” — idézem Telegdi néni szomorú-kesernyés hangját, amint a főutcán ballagok. Pedig Rosszerdő nem hal meg, Rosszerdő új­jászületik ... Seres Sándor A kép nem is olyan régen készült. Akkor még igaz, a galambdúcokig ért a pusztító ára­dat. S ha lassan sikerült is a haragos folyót újra a medrébe kényszeríteni, a romba döntött házak, az új életre kényszerült rosszerdeiek sokáig nem felejthetik el ezt a képet. Még ak­kor sem, ha a gyors segítség biztonságot, támaszt nyújt ehhez az újrakezdéshez Fotó: Veress Erzsi Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok tár­sulhatnak más tanácsokkal, vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Az első pillanatban érdekte­lennek tűnő intézkedés évek óta húzódó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a Falvak társulása A kis településeken egy­szerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs pél­dául annyi iskolás korú gye­rek, hogy — a tanerőket ész­szerűen foglalkoztatva — be­vezethető lenne az osztott oktatás. Az viszont reális igény, hogy körzetenként, el­érhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzáférhető legyen mindaz, ami a város­ban természetes, a szakorvo­si rendelő, az óvoda, a mű­velődési ház, a háztartási gé­peket javító műhely. . A települések együttműkö­désének eddig is számos for­mája alakult ki. Évről évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen ta­nácsot — kisebb-nagyobb városi színvonalú ellátást, szolgáltatást. Csakhogy a ki­sebb településeken szűkeb- bek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra, hogy önállóan létrehoz­zanak építő vagy _ útjavító vállalatot, köztisztasági üze­met. Közösen azonban köny- nyebben, hamarabb elérhető­ek a célok. körzeteket, igyekeztek job­ban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdálko­dás sürgette. A szükség a ki­sebb községek tanácsait is rákésztette, hogy belefogja­nak egy-egy nagyobb vállal­kozásba. így persze csak nagynehezen jött össze a pénz új létesítményekre, az­tán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szíve­sen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös tanács meg­szervezése hozott változást: abban a társközségben lehe­tett felhasználni a fejleszté­sekre szánt pénz javát, ahol arra a leginkább szükség volt. Kölcsönösen mérlegelni... Mind gyakrabban szövet­keztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások, több települést összekötő regionális vízmű­vek létesítésére, aztán közös érdekű építőbrigádokat szer­veztek, s vannak ma már együttesen szervezett kom­munális vállalatok, költség- vetési üzemek, amelyek utat javítanak, épületeket újíta­nak fel, és más karbantar­tást végeznek. A magyar- nándori közös vállalkozást például hat település Hozta létre, a Velence központtal működő üzem pedig kiszol­gálja az egész üdülőterületet. Mezőkövesden négy falu lé­tesített közös rendelőintéze­tet. Az új rendelkezés az ilyesfajta törekvéseket segíti. A társulásokra, az együtt­működésre egyébként a vá­rosok és a környezetükben levő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilván­valóbb, hogy sem a városok, sem a községek nem gondol­kodhatnak csupán saját „fa­laikon” belül, amikor fej­lesztési elképzeléseiket kiala­kítják. Ha mindenütt csak a saját igényekkel számolná­nak, könnyen előfordulhatná­nak ésszerűtlen költekezések. Egy-egy körzetben ajánlatos közösen mérlegelni: hol, mit, miből, mennyit? Ezért szor­galmazza — már a VI. öt­éves tervre vonatkozóan a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala a városok és szűkebb vonzáskörzetük közös, össze­hangolt fejlesztési terveinek kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szá­lakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett városkörnyé­ki községek — ezekben a körzetekben egyenesen köte­lező lesz az ilyen összehan­golt tervezés és fejlesztés. Városias szolgáltatások Ügye ez a városnak is, hi­szen ellátó szerepéből adó­dóan minél több információ­ra van szüksége a környék igényeiről — még inkább persze a falvak gyarapodá­sát szolgálja. Helyenként már ott tartanak — így például Tatán, Dombóvárott, Makón, Szolnokon és környékén —, hogy közös érdekű beruhá­zások alakulnak ki, és a vá­rosias szolgáltatások (Patyo­lat, Gelka) kiterjesztése is folyamatban van. A telepü­lések társulása, szövetkezése tehát mindenkinek jó, a leg­fontosabb azonban az, hogy meggyorsítja a falvak fejlő­dését. Palkó Sándor Uj ABC Ecsegfalván Évtizedeken át várt Déva- ványa lakossága, szövetkeze­ti tagsága arra, hogy korsze­rű üzlet nyíljon a községben. Megannyi objektív és szub­jektív tényező játszott közre abban, hogy az ÁFÉSZ rész- közgyűlésein annyiszor szó­vá tett kérés nem válhatott valóra. így érthető, hogy szinte csodának tűnt, amikor 1978 májusában egy új ABC ünnepélyes megnyitásának lehettek részesei a dévavá- nyaiak. Az pedig már a meg­lepetés erejével hatott, ami­kor nem egészen egy évvel később, vagyis a múlt év márciusában, szintén Déva- ványán újabb ABC-áruházés mellette tetszetős presszó megnyitásán vehettek részt a községbeliek. A napokban pedig arról tájékoztatott bennünket Ha- vancsák Ferenc, a Dévavá- nya és Vidéke ÁFÉSZ elnö­ke, hogy augusztus 28-án Ecsegfalva lakossága, szövet­kezeti tagsága gyülekezhet a 200 négyzetméter alapterüle­tű kis ABC előtt, hogy jelen legyen ez újabb kereskedel­mi egység megnyitásán. Az 1850 lakost számláló telepü­lésen megnyitásra váró kis ABC-áruház — a MÉSZÖV egymillió forintos hozzájáru­lásán kívül — temérdek tár­sadalmi munkával épült meg. így történhetett meg, hogy úgyszólván öt és fél hónap alatt elkészülhetett az alap­ellátásra hivatott és a szö­vetkezet házilagos részlege által kivitelezett kis ABC, melyre idestova tíz éve vár­nak az ecsegfalviak. Az augusztus 28-án meg­nyitásra kerülő kereskedelmi egységtől havonként 550 ezer forintos forgalmat vár a szö­vetkezet. — Balkus —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents