Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

1980. augusztus 22., péntek Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben 1 A Minisztertanács csü­törtöki ülésén határozatot hozott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lé­pő árintézkedésekről. Ennek alapján egyrészt nö­vekszik a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő ter­melőeszközök és »anyagok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árai. Az árváltozá­sok szükségességéről és mér­tékéről Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen mértékű lesz a me­zőgazdaságban felhasználás­ra kerülő termékek árának emelkedése 1981. január el­sejétől? — A mezőgazdasági gé­pek ára 2; a pótalkatrészeké 7—8; a műtrágyáké és nö­vényvédő szereké mintegy 6; az ipari takarmányé 5—6; a szolgáltatásoké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyide­jűleg megszűnik az energia áremelkedését ellensúlyozó, idén érvényben levő dotá­ció. Ez megdrágítja a terme­lést. Miért kell a termelőesz­közök egy részének árát ilyen mértékben emelni? — Gazdaságunk erőtelje­sen kötődik a nemzetközi gazdasági élethez. Sok min­dent vásárolunk, és nagy mennyiségű terméket értéke­sítünk a külpiacon. Gazda­ságpolitikánknak megfelelő­en a jövőben a népgazdaság egészében a hazai termelői áraknak az eddiginél gyor­sabban kell követniük a vi­lágpiaci árak változását. Ez alól természetesen az agrár- termelés sem lehet kivétel. Figyelembe kell azonban venni a mezőgazdasági ter­melésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési cik­lus, és így egy éven belül nem célszerű az árakat vál­toztatni. — A mezőgazdaságban fel­használt ipari eredetű anya­gok idei évközi áremelkedé­sét ezért az állami költség- vetés nagyrészt megtérítette. A központi költségvetést ter­helő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben felhasznált eszközök, anya­gok drágulását és ésszerűb­ben gazdálkodjanak azokkal — 1981-ben már nem célsze­rű az eddigi mértékben fenn­tartani. Miként alakul a mezőgaz­dasági termékek felvásárlási ára? Közismert, hogy a me­zőgazdaság állami támogatá­sára azért is szükség van, mert a felvásárlási árak szintje viszonylag alacsony. — A termelési költségek növekedése miatt emelkedik több mezőgazdasági termék felvásárlási ára is. A felvá­sárlási árszínvonal átlagosan 5 százalékkal nő. Ezen belül az étkezési búza ára 20, a takarmánygabonáé 25, a ku­koricáé 18, a cukorrépáé 5, a dohányé 200 forinttal lesz magasabb 100 kilogrammon­ként. Az állattenyésztésben 1,60 forinttal emelkedik a vágómarha, 2 forinttal a vá­gósertés és 2,50 forinttal a vágóbaromfi kilogrammon­kénti ára. A magasabb termelői ár mennyire ellensúlyozza a nagyüzemek várható többlet- költségeit? — Az árintézkedések ab­ban a szellemben születtek, hogy az energiahordozók, az ipari anyagok és eszközök idei áremelkedésére nyújtott különböző támogatásoknak a magasabb árakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jöve­delemhelyzetét. Mivel ágaza­tunknak is részt kell vállal­nia a népgazdaság terheinek viseléséből, egyensúlyi hely­zetének mielőbbi megszilárdí­tásából, a költségnövekedés­nek mintegy 80 százaléka épül be a felvásárlási árak­ba. A fennmaradó 20 száza­lékot a hatékonyság javítá­sával, a hozamok gazdaságos növelésével, a takarékos költséggazdálkodással, az élő­munka termelékenységének fokozásával a nagyüzemek­nek kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak tekintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdálkodási fegyelem mellett — meg legyen a ter­melési érdekeltség, a terme­lői kedv is. Az ágazat oly­annyira nélkülözhetetlen ter­mékeire — mind nagyobb mennyiségű termékére —ez­után is számít az ország. A mezőgazdaságot érintő ter­melői árváltozások érdekelt­té teszik a termelőszövetke­zeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél telje­sebb hasznosításában. A gaz­dálkodás javulása esetén a mezőgazdaság jövedelem­helyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is teljesít­hetetlen feladat. — Hogyan érintik az ár- intézkedések a háztáji és a kisegítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelő­eszközök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordí­tási szerkezet miatt — a kistermelőket lényegesen ki­sebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek el­lenére a felvásárlási áreme­lés mértékében nem te­szünk különbséget a nagy­üzemek és a kistermelők kö­zött. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szeptember elseje után átadott hízósertések felárát kilogrammonként 1 forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lé­pő 2 forintos vágósertés-ár­emelés révén jövőre a több éves szerződésre átadott kis­termelői hízott sertés felvá­sárlási ára 3 forinttal növek­szik. Az áremelés beszél magáért: a háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelésére a népgazdaság hosszú távon számít. Nem okoz zavart, hogy a csak jövőre érvénybe lépő új termelői árakat már most meghirdetik? — Ellenkezőleg. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a következő év megalapozása a nyári és őszi munkákkal kez­dődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy terme­lési ciklus. Egyik-másik te­rületen több év, de a szántó­földi növénytermesztésben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gazdaságok az év közben életbe léptetett dön­tésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak al­kalmazkodni, és már most, a VI. ötéves terv indulása előtt négy hónappal számol­hatnak, tervezhetnek, s an­nak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak megoldására. összhangban van-e az árak mozgása a termelésfejleszté­si elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelésnöveléssel számol, ami lehetővé teszi a gazdasá­gos agrárexport számottevő bővítését. Az ágazatban te­hát egy időben kell a terme­lést bővíteni, a hatékonysá­got javítani, és ennek jegyé­ben az élelmiszertermékek kivitelét gazdaságosabbá tenni. A költségtakarékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintézkedéseink is sarkallnak — minden gaz­daságban és minden ágazat­ban van lehetőség. Mivel az élelmiszerterme­lésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy, hogy mely ágazatok fejlesz­tését részesítjük előnyben. A jelenlegi árintézkedés a dif­ferenciált fejlesztést is elő­segíti. A külpiacon jól érté­kesíthető gabona árának az átlagosnál nagyobb emelése a fajlagos abrakfelhasználás további mérséklődését is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a kérődző álla­tok takarmányozásában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas és tömeg­takarmányok. — Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a népgazdaság teherviselő ké­pességével, egyidejűleg az eddiginél is racionálisabb gazdálkodásra késztetnek, és az igényeknek megfelelően ösztönöznek a termelés foko­zására. Hatvan év traktorokban „Az élelmiszer a mi kő­olajunk a világpiacon” hir­deti a felirat az OMÉK fő­pavilonjának árubemutató­ján, ahol szinte mindent lát­hatunk, amit ma a magyar mezőgazdaság termel. És ké­sőbb, az impozáns kiállítást, a gép- és tenyészállat-bemu­tatókat végignézve, elhisszük ennek az állításnak az igaz­ságát. A számok is ezt iga­zolják: a mezőgazdaság és az erdészet a nemzeti jövedelem mintegy 18 százalékát adja, az élelmiszeripar megközelí­tőleg négy százalékot. Az or­szág kivitelének egynegye­dét a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek teszik ki. Hogy ezeket az eredménye­ket elérhessük, nemzetközi szinten is jóformán példát­lan fejlődésre volt szükség. A mezőgazdaság a szocialista átszervezés előtti évekhez vi­szonyítva 7 százalékkal ki­sebb földterületen, 48 száza­lékkal kevesebb dolgozóval 61 százalékkal több terméket ad az országnak. Ezekről az eredményekről, és elérésének mikéntjéről ad tájékoztatást az idei, 69. országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár. Lónyai László képriportja Párt- és állami vezetők az OMÉK-en M 01/1ÉK1980 A kezdet... ...a végtermék Békéscsabai termékek Kis kíváncsi Vásárolni is lehetett a vásáron Magyar tarka tenyészbika Claas kombájn Rába motorral, békéscsabai adapterrel Üszők a szürke gulyából

Next

/
Thumbnails
Contents