Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
1980, augusztus 14., csütörtök KHiHMTd Országjárás — hazafias nevelés — B címzett ismeretlen Sok levél érkezik szerkesztőségünkbe, és igencsak szerteágazó témákban. Van, aki segítségünket kéri nyugdíjügyének rendezéséhez, vagy közbenjárásunkat háztartási gépének gyorsabb garanciális javításához, tanácsunkat a csintalankodó gyerek neveléséhez. De oldalakon keresztül folytathatnám a felsorolást, egészen odáig, hogy mondanánk meg, hogy miért haragszik rá a szomszédasszony. A levelek nagyobb részének tartalmát a panaszok, a jogos, vagy vélt sérelmek, szabálytalanságok, mulasztások adják. E levelek végén gyakori megjegyzés, hogy az újság hozza nyilvánosságra ezeket. Egy részük még a diszkréciónkra sem tart igényt. E leveleknek csak töredéke kerül a lap hasábjaira, többségüket közvetlenül intézzük. Meglehetősen sok munkát ad ezeknek a leveleknek a gondozása, mégis örülünk nekik: az irántunk megnyilvánuló bizalom egyik formája ez. Aztán, demokratizmusunk terebélyesedésének is egyik — a jelentősebbek közé tartozó — mércéje. A minap kaptunk egy levelet — hasonló több is érkezett már —, amelyben a levélíró súlyos visszaéléseket tárt fel az egyik gazdasági egységünk vezető beosztottjáról. A feladó azt is kérte, hogy hozzuk nyilvánosságra levelét, mert különben az illetékesek eltussolják az ügyet. Nevét, címét is pontosan feltüntette, és kilétének felfedésétől sem zárkózott el, ha annak szükségét látjuk. Mindezzel az igaz ügy látszatát keltette. Levelében volt azonban néhány homályos pont, s ennek tisztázáásra találkozót kértünk tőle. Ám levelünk „a címzett ismeretlen” jelzéssel visszajött. De volt már több olyan esetünk is, amikor a megadott címen valóban az a személy lakott, aki feladónak fel volt tűn-, tetve, csak éppen nem ő írta a levelet. Nem értjük, hogy az „évszázados félelem”, vagy a rosszindulat miért igazgat még embereket. Az egyértelműen névtelen levél is tisztességesebb, mint idegen nevek és címek mögé bújni. A demokratizmus nem utolsósorban emberi magatartásforma. S akik a demokratizmusunk adta lehetőséget ilyenre használják: önmagukról állítanak ki bizonyítványt. Ha megsértődnek is, leírom: alja népség, akik idegen nevek mögé bújva rágalmakat szórnak. Célt nem érnek, csak rontják közérzetünket. Vagy éppen ez a céljuk? — g — Kihez tartozik? Békéscsabáról, a Tessedik utcából kapott rovatunk' panaszlevelet, amelyet több családi ház tulajdonosa, az ÉPSZER Vállalat munkás- szállójának portása, és számos lakója írt alá. „... Az ÉPSZER Vállalat munkásszállójának aknájából több mint két hónapja folyik a szennyvíz.. Többen tettünk bejelentést a KÖJÁL-hoz és a víz- és csatornamű vállalathoz. Mindkét helyről azt a választ kaptuk: „Nem hozzánk1 tartozik”. Kérdezzük, akkor kihez? Apró gyerekek laknak a környéken, az udvarban, könnyen kaphatnak fertőzést, akkor ki lesz a felelős? A lakásokat szellőztetni nem tudjuk, a munkásszállás lakói sem engedhetnek be friss levegőt este, amikor fáradtan hazatérnek...” A fertőtlenítést eddig saját költségünkön megpróbáltuk1 megoldani, de ez — a költségek ellenére — eredménytelen. Nap mint nap folyik a szennyvíz a központi levezető csatornából. A kisgyermekek egészségének védelmében sürgős segítséget kérünk .. .í” * ♦ Hogy kihez tartozik’ a központi szennyvízcsatorna megjavítása, mi sem tudjuk. Várjuk az illetékesek válaszát, és a probléma megoldását. Az országjárás szerves része a hazafias nevelésnek. Minél korábban ismeri meg a gyermek hazánk legszebb tájait, az ország történelmi nevezetességeit, annál inkább becsüli azokat. Az Alföldön élő gyermekek számára különösen nagy élmény a Balaton környékén, a természeti szépségekben gazdag hegyvidéken, illetve hazánk fővárosában járni. Ezt igazolja az alábbi levél, melyet Szilágyi Róza békéscsabai általános iskolai tanártól kaptunk: „ ... Gyakran kísérek kiránduló gyerekeket. A 30— 40 kisdiákkal való törődés nagy felelősség, de nagy- nagy öröm is. A közelmúltban Fonyód-Alsóbélatelepen, Szegeden és Budapesten jártunk. A fővárosban Csillebércen táboroztunk. Felejthetetlen élmény volt... A nagy távolság miatt vonattal^ 'átszállással törődés az utazás. Itt szeretném megköszönni a MÁV békéscsabai állomás dolgozóinak segítőkészségét. Tudom, hogy kötelességüket teljesítik, de annál többet is tesznek. Ha önhibánkból későn jelentkezünk, akkor is biztosítják a helyfoglalásos kényelmes utazást a kisdiákok számára. így aztán csak a szépre, jóra emlékeznek ... Földrajzi és történelmi tudásuk gyarapításához pedig sokat segítenek a kirándulások ...” Válaszolnak az illetékesek A Szerkesszen velünk rovat megyénk különböző tájairól kapott levelet, amelyben arról érdeklődnek az olvasók: mi legyen a CSÉB- bel a sorkatona szolgálati ideje alatt. Szép számmal akadnak ugyanis, akik több évi munkaviszony után vonulnak be, s munkahelyükön korábban megkötötték, rendszeresen fizették a CSÉB-biztosítást. Ám nem : tudják, hogy fenntartható-e ja katonai szolgálat idején is, mi ilyenkor a teendő? Kérésünkre az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága a következő választ adta: A tagsági díj folyamatos fizetése mellett, a CSÉB a katonaidő alatt is ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a polgári életben. Csupán a tagsági díi befizetésével akadnak gondok, hiszen nincs mód a munkabérből havonta levonni. A kiskatonák azonban szolgálati idejük tartamára megkérhetik a szülőt, vagy bármelyik hozzátartozót, hogy helyettük gondoskodjék a tagsági díj befizetéséről. A bevonuló keresse fel a munkahely szerint illetékes Á'lami Biztosító egységét, ahol a CSÉB-biztosítását kezelik. Ott kérjen postai befizetési utalványt. Ezen a CSÉB-tagsági díját akár ő, akár bármely hozzátartozója minden hónapban befizetheti. Amennyiben anyagilag nem megerőltető a családnak, a negyedévi, félévi és egész évi tagdíjat előre be lehet fizetni. A már bevonultak, ha három hónapnál nem több a díjelmaradásuk, a díjhátralék befizetésével újra érvénybe helyezhetik a biztosítást. Itt szeretnénk választ adni azoknak a levélíróknak is, akik nem fizették be idejében a sorkatona CSÉB-tagsági díját többszöri felszólításra sem, s így törölték a névsorból. .......Fiam 1978 júniusában v onult be katonának — írja többek között egyik olvasónk. — 1979-ben felszólítást kaptam az Állami Biztosítótól az évi díj befizetésére, mert ellenkező esetben megszűnik a tagsága. A kérésnek eleget tettem. 1980-ban az év elején újabb felszólítást kaptam, anyagi okokból azonban csak áprilisban tudtam feladni a pénzt. Fiamat törölték a tagság soraiból, így leszereléskor segély nem illeti meg...' Miért nem jár a leszerelési segély, ha egy kicsit késve is, de az egész évi díjat egyszerre befizettem? ...” Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának válasza : „ ... CSÉB-biztosítási feltételeink szerint (4. §, 1/b pont): A tagság megszűnik, ha a tag összesen három hónapi díjjal hátralékba kerül, az első elmaradt díj esedékességétől számított három hónap elteltével.” Ezek szerint aki 1980-ban csak áprilisban fizetett először tagdíjat, s a háromhónapi türelmi idő lejárt — azt a jogszabályoknak megfelelően törölték a tagság soraiból az Állami Biztosító különböző egységei. A CSÉB- biztosítási díjat egyébként havonta is lehet fizetni, nem kell megvárni az éves rendezést. Sajnos, akit törölnek a tagok soraiból, annak leszereléskor nem jár segély.” * * * * „Mi jár és mi nem jár nekem, kérem, szíveskedjenek utána nézni — kéri rovatunk segítségét Szabó Imre nyugdíjas Békésről. — Éjjeliőrként dolgozom a Békési Kosáripari Vállalat III. sz. telepén 1979 júniusa óta. Nem tudom, hogy jár-e nekem éjszakai pótlék, s ha igen akkor mennyi, valamint mi a helyzet a munkaruhával kapcsolatban...’ Én már megkérdeztem, és azt a választ kaptam: „majd, ha lesz”. És én a saját ruhámban mosom a kádakat, négy darabot. Teleengedem vízzel minden éjszaka, hogy ne legyen piszkos, büdös... Itt áztatják a vesszőt. Ha eldugul a lefolyó, konyákig nyúlok a szennyes vízbe. Miért más a nappali, és miért más az éjjeliőr órabére?” Kérésünkre a MEDOSZ Békés megyei bizottsága kivizsgálta az ügyet. Plavecz János megyei titkár a következőkben tájékoztatta rovatunkat: „ ... Éjszakai pótlék áz éjjeliőrnek nem jár, mivel ezt az alapbér megállapításánál figyelembe vették. Szabó Imre munkaköréhez a kollektív szerződés szerint esőköpeny, meleg sapka, kesztyű és bőrcsizma jár. Az esőköpenyt már megkapta, a többi járandóság beszerzése nehézségekbe ütközik. A megfelelő méretben és minőségben — ha sikerül beszerezni az említett csizmát, sapkát, kesztyűt — azonnal megkapja. Munkaköpeny iránti kérelmét eddig a gyár elutasította, mert sem a kollektív szerződés, sem a vállalati munkavédelmi szabályzat nem írja elő. Az szb közbenjárására azonban védőruhaként a munkaköpenyt is igénybeveheti. Kérjük, amennyiben további probléma merülne fel, panaszával forduljon bizalommal a vállalat szakszervezeti bizottságához, készséggel állnak rendelkezésére ...” Oláh Ferenc okányi lakos, rokkantnyugdíjas kérdezi; hol kell jelentkezni annak, aki társadalmi ellenőr szeretne lenni. „Az élelmiszerkiskereskedelmi hálózatban, vagy a vendéglátóiparban szeretnék társadalmi ellenőrként tevékenykedni. 38 éves rokkantnyugdíjas vagyok. A munkámért nem kérek pénzt, társadalmi munkának tekintsék az illetékesek. Csak azt szeretném érezni: még szükség van a munkámra. Megértésre, szeretetre vágyom ...” A választ Rózsa Imrétől, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetőjétől kaptuk: „ ... A kereskedelmi társadalmi ellenőrzésnek jelenleg két szervezeti formája működik: a szakszervezeti és a tanácsi aktívahálózat. A szakszervezeti társadalmi ellenőröket az üzemi dolgozók közül, a tanácsiakat a lakókörzetben élő nyugdíjasok, háztartásbeli nők közül választják. Oláh Ferenc a helyi tanács titkáránál jelentkezzék, ahol oktatás után igazolvánnyal látják el. Ha a tanács nem tudja foglalkoztatni, lehetősége van Vésztőn a MÁV keretében tevékenykedő szak- szervezeti aktívák csoportjának munkájában részt venni. A kereskedelmi társadalmi ellenőrzés szerepe egyre növekszik. Ezért köszönettel vesszük Oláh Ferenc jelentkezését.” ** * Haránt Károly, Gyula, Eötvös u. 4. szám alatti lakos arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy 30 évvel ezelőtt elsők között költözött az említett szám alatti bérházba. A felszabadulás után elsőként építették ezt a tanácsi bérházat sivár környezetben. Az előkertben és az udvarban különböző örökzöldet, nyírfát, nyárfát, olajfát ültettek, ami a környezetet széppé varázsolta, és egészségügyi szempontból is jelentős szerepet játszott. Sajnos, az egyik földszinti lakó — a többi bérlő megkérdezése nélkül — az említett fák egy részét kivágatta. Arra hivatkozott, hogy áfáktól nem lát ki az utcára. A megmaradt fák egy részének kérgét a föld felett 25 centi magasan fejszével körülfa- ragtatta, hogy kiszáradjanak. Kérésünkre a gyulai Városi Tanács a panaszt megvizsgálta és a következő választ adta: „ ... A • levélben foglaltak sajnos helytállóak, melyről a derékba vágott nyárfák törzseinek megmaradt csonkjai tanúskodnak. Az Eötvös utcában épült elő- kertes társasházak virágos kertjei, szépen fejlett fái valóban esztétikus . látványt nyújtanak, de megállásra késztetik a járókelőket a 4. szám előtt letarolt, és kérgétől megfosztott fák. Államigazgatási eljárással nem áll módunkban foglalkozni a panasszal, de nem értünk egyet a fák kivágásával, és azzal, hogy a lakótársak beleegyezése nélkül került sor a kivágásukra. Gyula a fák, virágok városa, szeretnénk, ha minden utcában, téren szép lenne a környezet. A lakóközösséget ért sérelem csak bírósági úton, polgári peres eljárással orvosolható. MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Sz. András, Békéscsaba: A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát szabályozó rendelet előírja, hogy az egészségi alkalmasságot elbíráló orvos kezdeményezésére pályaalkalmassági vizsgálatot kell végezni. Pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére kell javaslatot tenni akkor is, ha az egészségi alkalmasság vizsgálata során erőszakos, agresszív magatartást, vagy erre való hajlamot észlelnek a vizsgált személynél. Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie az 55. életévét már betöltött és a 18. életévét még be nem töltött személynek. A pályaalkalmassági vizsgálat döntése ellen 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. A felülvizsgálati kérelem alapján a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium által kijelölt szakértőkből álló bizottság hozza meg a határozatot. A határozattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye. Űjabb pályaalkalmassági vizsgálatra csak két év után jelentkezhet, ha pedig a vizsgálat időpontjában még nem töltötte be a 18. életévét, akkor annak betöltése után. Nem mentesül az újabb pályaalkalmassági vizsgálat kötelezettsége alól az az érvényes pályaalkalmassági minősítéssel rendelkező gép- járművezető, vagy gépjárművezető-jelölt, aki 5 alkalommal sikertelen vizsgát tett gépjárművezetői gyakorlatból és hatodik alkalommal is vizsgázni kíván. Továbbá, ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat válik szükségessé. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a gépjárművezető-jelölt az előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton a III. vagy a IV. pályaalkalmassági csoportba alkalmasnak minősül, de öt alkalommal sikertelenül vizsgázott, újabb vizsgálatra kötelezett, amely már a korábbinál részletesebb, és a gyakorlati vezetés próbáját is tartalmazza. A gépjárművezető-képző tanfolyamat rendező szerv által kibocsátott vizsgalappal lehet jelentkezni előzetes pályaalkalmassági vizsgálatra, kivéve a IV., valamint az I., II. pályaalkalmassági csoportra irányuló vizsgálatokat. Az ötödik sikertelen vizsgát követően a jelentkezési lapot a területileg illetékes gépjárművezetői vizsgabizottság bocsátja rendelkezésre. Egészségi szempontból alkalmatlannak kell minősíteni azt a gépjárművezetőt, akinél olyan keringési, szervi megbetegedést észlelnek, hogy a szívelégtelenség bármikor felléphet. Jóllehet, nem biztos, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából veszélyes szívelégtelenség valóban fel fog lépni, és valóban akkor, amikor a gépjárművet vezeti. Az sem biztos, hogy a szívelégtelenség fellépése gépjárművezetés közben szükségszerűen balesethez vezet. Azért kell mégis alkalmatlannak minősíteni az ilyen megbetegedésben szenvedő gépkocsi- vezetőket, mert a szívelégtelenség bekövetkezése gépjárművezetés közben, illetve annak baleseti következménye olyan mértékben valószínű, amely már közlekedésbiztonsági szempontból sem engedhető meg. Dr. Serédi János Szerkesztői üzenetek özv. Párái Mártonná, Me- zőberémy: Panaszlevelét kivizsgálás céljából továbbítottuk, az eredményt lapunk hasábjain közöljük. * * * Y-né, Gyula: Levelét köszönettel véttük, de sajnos a rossz szomszédi viszony megszüntetésére nem vállalkozhatunk. Panaszával szíveskedjék bírósághoz fordulni. Szegedi Kis István utca lakói, Gyula; Birkás Bálint, Orosháza, Nagy Imre, Békéscsaba, Vizi Istvánná, Orosháza; a Szerkesszen velünk rovathoz írt különböző témájú leveleiket megkaptuk, kivizsgálás céljából továbbítottuk. A választ — a kéréseknek megfelelően — levélben, vagy lapunk hasábjain adunk. VISSZHANG „Vásári meglepetés” címen megjelent írásunkra maga a levélíró, Borsai Vi- tályosné battonyai lakos reagált. „ ... Üjabb meglepetés ért még azon a délelőttön, amikor az újságcikk megjelent. A mezőkovácsházi Mozaik Áruház két dolgozója felkeresett, és visszafizette a kapcsolt áruként eladott műfogsor-ragasztó paszta órát, 14,60 forintot... A figyelmesség jólesett. Hangsúlyozom, m nem a pár forint miatt tettem szóvá a zsákbamacska-árusítást, hanem úgy éreztem, hogy így valahogy erkölcstelen a vevőt becsapni. A Mozaik Áruház vezetői úgy érzem ezzel korrigálták a hibát... ” * * * Becsületkassza és automata címmel 1980. június 3-i számunkban megjelent írásunkra a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese, dr. Lénárt László válaszolt. „ ... Az említett cikk tartalmát megvizsgáltam, annak eredményéről az alábbiakat tudom elmondani. A postahivatalok nyomtatvány- ellátása a forgalomnak megfelelően történik. A kiszolgálás meggyorsitá- sa érdekében több postahivatalnál kihelyezésre kerültek az ingyenes nyomtatványok. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy a tényleges felhasználásra kerülő nyomtatványok mintegy ötszörösét vitték el az ügyfelek, vagy sok esetben a szórakozott gyerekek. Megjegyzem:* az ügyfeleknek ingyenes kiszolgáltatásra kerülő nyomtatványok hozzávetőlegesen — darabonként — 50 fillérbe kerülnek, tehát a Magyar Posta erre a célra tetemes ösz- szeget fordít a népgazdaság kasszájából, ha országos viszonylatban nézzük a tényeket. A postai szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges nyomtatványok kiadását soron kívül lehet kérni, ezért nem kell az ablakoknál drága időt vesztegetni: A cikk alapján nem áll módomban megállapítani, hogy ki volt az a postás, illetve postai alkalmazott, aki a szükséges nyomtatványt ingerülten adta ki. A térítés- köteles nyomtatványok kihelyezésére is történt kezdeményezés, de a becsületkasz- szában mutatkozó sorozatos hiányok e módszer kiterjesztését nem tették lehetővé. Tekintettel a minden területre vonatkozó gazdaságossági törekvésre, a javasolt módszerek bevezetésére jelenleg nem látok lehetőséget. A hivatalnál üzemeltetett automatákkal kapcsolatban megállapítottam: a meghibásodást igen gyakran az idézi elő, hogy az ügyfelek nem megfelelően, eltérő érmék bedobásával akarják hasznosítani. Az automaták működését rendszeresen ellenőriztetem, és a hibás készülékek kijavítása érdekében intézkedem ...”
