Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

1980. augusztus 14., csütörtök e A Békéscsabai Kötöttárugyár az anyagmozgatás korszerűsí­tésére bevezette a konténeres szállítást. Az áru így könnyen és tisztán szállítható, és a járműveken is könnyebb a rakodás. Képünkön: a mezőkovácsházi telepen a fóliába csomagolt ingeket konténerbe rakják Fotó: Veress Erzsi Bunda és bőrkabát A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat idei tervében 53 millió forint ter­melési érték elérése szere­pel. A központi és a nagy- szénási telepen különféle bőrkabátokat készítenek, szőrmés bőröket dolgoznak fel, hulladék bőrből pedig divatcikkeket és nagy tábla bőröket varrnak. A vállalat évek óta jó kapcsolatot tart a Pannónia Szőrmeáru Gyárral és a Fővárosi Szol­gáltató Vállalattal, melyek­kel kooperációban is dolgoz­nak. Az év első felében több ezer mellényt, férfi- és női bőrkabátot, bundát, valamint szőrmés bőrből téliesített ka­bátot gyártottak. A naptár szerint még javában tart a nyár, ám a vállalatnál már a téli szezon közepénél tarta­nak: a különféle kereskedel­mi egységeknek nap mint nap indítják útba a szállít­mányokat, hogy időben azok az üzletekbe kerüljenek. A vállalatnál, mint min­dig, az idén is a második félév lesz az erős. Az eszten­dő első hat hónapjában ter­vét 105 százalékra teljesítet­te a kollektíva, s minden reális lehetőség megvan ar­ra, hogy az 53 millió forin­tos éves termelési értéket több millió forinttal túltel­jesítsék. Kevesebb energiával — nagyobb érték Levegööblítéses kukoricatárolás az orosházi Új Élet Tsz-ben A 6747 hektáron gazdálko­dó orosházi Üj Elet Tsz-ben egyik fő növény a kukorica. Ma már az összterület. 41 százalékán termelik e fontos takarmányt. A legutóbbi öt év alatt 10 ezer hektár átla­gában 7,2 tonna átlagtermést értek el. A kukorica nagy­ságrendje meghatározó a szövetkezet gazdálkodásában. Egyik legtöbb energiát fel­használó növény. Azért, hogy gazdaságosabb legyen a ter­melés, a tárolás, magasabb legyen a kukorica biológiai értéke, új alapokra helyez­ték a kukoricatermesztést. Első lépésként a hibridek kiválasztására fordítottak nagy gondot. A rövid te­nyészidejű kukoricáknál a szárítási költségmegtakarítás is jelentős, de ennél fonto­sabb: tökéletesebb a beérés, a béltartalom felhalmozódá­sa, a korai betakarítás ked­vez az .őszi mélyszántásnak, a kukoricaszár mint mellék- termék jól hasznosítható. Egyes éréscsoportokon be­lül nagyon fontos: milyen célra hasznosítják a ter­ményt. Takarmányozás szempontjából jelentős, hogy egységnyi területén minél nagyobb mennyiségű fehérje és keményítő kerüljön beta­karításra. Ezen belül a hib­ridre jellemző fehérjeérték megóvása a legfontosabb, ez pedig a tárolásnak a legfőbb célja. Az Űj Élet Tsz-ben há­rom BI—15-ös szárítóüzem áll rendelkezésre. Kettő földgáz-, egy olajtüzelésű. A kukoricatermesztési költség több mint 10 százalékát a szárítás vitte el 1975-ben, azóta ez az arány csak nö­vekedett, az idén várhatóan 20 százalék lesz a jelenlegi energiaárak mellett. Ráadá­sul a forró levegős szárítás csökkenti a szemes termény beltartalmi értékét. A kukorica szárítási költ­ségeinek állandó emelkedése és a jelenlegi szárítási tech­nológia arra késztette a szövetkezet szakvezetését, hogy kedvezőbb megoldást találjon. Ezért vezették be a levegööblítéses kukoriaa- tárolást. Az alapgondolatot a górés tárolás adta. A górés tárolás természetes légmoz­gását igyekeztek adaptálni a szemes termény tárolására. Cél: utóérés biztosítása, veszteségmentes tárolás, a béltartalom megőrzése és a költségek csökkentése. A légöblítéses kukorica­tárolásra egy adott tároló­színt rendeztek be 448 négy­zetméter alapterületen. A tá­rolási magasság 1,8 méter, a kukorica nedvességtartalma 24 százalék. A kukoricát tá­rolás előtt tisztították, így hatékonyabb volt a levegőz­tetés. A tárolót átalakítot­ták szellőzőpadosra. Ezt rak­lapokból biztosították, me­lyeket szúnyoghálóval borí­tottak, így a légáramlás egyenletes. A szükséges le­vegőt ventillátorok biztosít­ják. A tapasztalatok azt mutat­ják: valóban csökkent az energiaköltség, de ami még fontosabb: megőrizték a ku­korica beltartalmi értékét. A kukorica színe, íze, ami- nósavtartalma kedvezőbb, mint a forró levegős szárítás esetében. Ezért a sertések szívesebben fogyasztják. An­nak ellenére, hogy az Oj Élet Tsz-ben hagyományos telepeken történik a sertés­hizlalás, a légöblítéses kuko­ricával történő etetés eseté­ben lerövidült a hizlalási idő. További terv: 1980-ban négy-öt ezer tonna kukori­ca tárolását oldják meg lég­öblítéses módszerrel. A tech­nológiát kombinálják a hűt­ve tárolással. Betakarításkor a terményt lehűtik adott hő­fokra, majd tavasszal, ami­kor jönnek a böjti szelek, a kívánt vízszázalékra csök­kentik a nedvességtartalmat. így lesz sokoldalúan hasz­nos a kukorica termesztése és tározása az orosházi Üj Élet Tsz-ben. a. Egerben, az AGRIA Bútorgyárban a termékek több mint hatvan százalékát a stíl- és stili­zált bútorok teszik ki. A gyárban rövidesen befejeződő technológiai fejlesztés után a ter­melés mintegy harmincszázalékos emelkedése révén tovább növelhetik az exportot ' (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Bélmegyeren kinyíltak a kapuk Két hét, amit nem lehet elfelejteni. Július 28-án, hét­főn áttörte a víz a Hosszú- foki-főcsatoma gátját. Ve­szélyben volt Bélmegyer minden lakója. A nőket, a gyermekeket és az idős em­bereket a szomszédos közsé­gekbe menekítették. A fér­fiak maradtak, védték a gá­takat, védték az életet, az otthont, a falut. Augusztus 12., kedd: a visszatérés nap­ja. Újjáéled Bélmegyer. Szellőztetik a házakat, po­rolják a szőnyegeket, az asz- szonyok takarítanak. Meg­menekültek. Gyors ebéd — Hétfőn este tudtuk meg, hogy reggel hazajöhetünk. A szőke Julika szólt be Vésztőn hozzánk is, aztán danolta végig az utcán, hogy: „Haza, haza, haza már” — Pálfalvi Mariska néni köny- nyes-mosolygósan meséli a történteket — már itthon, a kicsi házban. A megrázkód­tatást, az otthon veszélyezte­tettségét nehéz felejteni. — Olyan hirtelen jött a baj két hete. Éppen mesze­léshez készülődtünk, a búto­rok a szoba közepén álltak, mikor bejön az öregem a kertből. „Hallod,. mit kiabál a mikrofon — mondja. — Pakolni kell, rrienni a falu­ból, hogy itt ne érjen a víz!” — Álltunk az utcán a kis motyónkkal, mint a többiek, aztán indulás a busszal Vész­tőre. Nehezen mozdultak az emberek, még olyan is volt, aki elbújt. Ezek a vésztőiek meg olyan kedvesek voltak, hárman is hívtak az ottho­nukba egy-egy családot. — Emlékszel a Gergely Sadriékra — szól közbe Feri bácsi. — Mikor leszálltak a sok kicsi gyerekkel, azok bújtak az anyjukhoz, mint a csibék. Meglátta őket egy helybeli asszony, s azonnal magukhoz hívta, hogy ne menjenek azzal a sok apró­val a tömegszállásra. Szinte meglepődik az ember a segí­tőkészségen, amit ott látott. — Az itthoni híreket főleg csak a tévéből tudtuk — me­sél Mariska néni —, akik a faluból jöttek, az egyik így mondta, a másik úgy. Mi hol sírtunk, hol nevettünk, de az ellátásra aztán nem lehetett panasz. Mikor hazajöttünk, első volt a jószág. Néztük, mi van velük? Hát akkor is előttük volt a takarmány, meg az ivóvíz. Akik itt ma­radtak, nemcsak a falu vé­delméről, de a jószágról is gondoskodtak. Ne tessék nézni az asztalunkat, ez csak olyan gyors ebéd. Hiszen most jöttünk haza, csak to­jáslevest, meg öregtarhonyát főztem. Nem haragus^nak- meg rám tán a vésztőiek, ha mondom: ez most jobban esik, mint a többi finom ebéd, mert ez itthon van. Báli Mihály tanácselnök a legnagyobb bajban is re­ményt keltőn nyilatkozott a rádióban. De nemcsak be­szélt, helyt is állt, reggeltől estig, estétől reggelig. A visz- szaköltözés napján már vi­dámabb tekintettel vigyázza az embereit. Fáradt, boros­tás az arca, de a múltat már megkönnyebbülve meséli: Megállítottuk az árt... — Azon a két héttel ez­előtti hétfőn dél körül tud­tuk meg, hogy ki kell üríteni a falut. Perecz Sándor tsz- elnökkel és a polgári védel­mi alakulattal mozgósítot­tunk, így délután fél 5-re el­mentek a gyerekek és az asszonyok. A bélmegyeri fér­fiak a gáton dolgoztak, akik kedden hajnalban bejöttek onnan, nem aludni mentek, hanem a sertést, a jószágot menteni, szállítani. Három­száz méter hosszúságban ömlött a víz, dolgoztak az emberek, de ha nincs a hon­védség, nem tudjuk megfé­kezni az árt. Több mint 200 ezer homokzsákot raktunk le. Az eső is ellenünk dolgo­zott, ha el nem áll, Bélme­gyer eltűnik a víz alatt. Ezerkétszáz embert telepí­tettünk Békésre és Vésztőre. A visszatelepítés nagyon fe­gyelmezetten ment. Reggel 8-kor indultak a buszok, há­romnegyed 9-kor már itt volt az első csoport. A kitelepítés sem volt felesleges, majd az ittmaradottak elbeszélése meggyőzi a kételkedőket. Ne­künk is kemény meggyőző munkát kell végeznünk, hogy mindenki megértse az intéz­kedések szükségességét. Las­san visszatérünk a régi ke­rékvágásba, letelepítjük a háztáji jószágot, felmérjük a károkat, segítünk a bajba­jutottakon. Holnap már az iskolában is elkezdődik a festés, hiszen mindjárt itt van szeptember 1. Újra itthon Kísérőm, Csizmadia János buszsofőr átélte az esemé­nyeket. Mesélt az üzemi konyhán dolgozókról, akik két műszakban főzve látták el a gátvédőket. Mesélt a boltosokról, akik autójukban éjszakáztak, s ha valakinek élelemre volt szüksége, azon­nal adták. Mesélt a védelmi munka, a hétköznap hősei­ről. Majd Kulcsárékhoz ka­lauzolt. A szép ház ajtajá­ban álmos szemmel fogadott bennünket az óvodás Móni­ka, az ötödik osztályba ké­szülő Pityu és édesanyjuk. Korán keltek, az éjszaka sem aludtak, tudták, hogy reggel hazajöhetnek. — A vésztői gimnázium­ban laktunk — mondja a fiatalasszony. — Mindennel elláttak bennünket, ágyat, fehér lepedőt, finom ételt kaptunk, fürdeni is lehetett. Még játékok is jutottak a gyerekeknek. Itthonról csak meleg ruhát vittem, hiszen azt hittük, valami színbe me­gyünk. Úgy mentünk el, hogy felpakoltam mindent a szekrény tetejére, a fotele­ket, a szőnyeget az ágyra emeltem, most lesz, mit ren­dezkedni. — Féltünk, hogy apuék nem tudják megállítani a vi­zet, s mire hazajövünk, úszik a lakás — meséli Pi­tyu. — Aztán hallottuk a fel­nőttektől, hogy elmúlt a ve­szély. Apa elmondta, milyen ereje volt az árnak, csak úgy lökte, sodorta kezükből a homokzsákokat. Olyan jó, hogy újra itthon vagyunk! Ma már segítek anyunak ta­karítani. Mónika? ö bizto­san aludni fog ..., a saját ágyában. Bede Zsóka Első félévi mérleg Kiegyensúlyozott a megye Elkészült a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyán az első félévi árufor­galmi mérleg. E szerint a kiskereskedelem 6 milliárd 380 millió forintos forgalmat bonyolított le, jelenlegi árakon számítva 9 százalék­kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A la­kosság jövedelme 10 száza­lékkal volt magasabb a ta­valyinál. Az áruforgalom összetéte­le nem változott alapvetően. Az iparcikkek részaránya 59, az élelmiszereké 41 százalék. Mérséklődött a ruházati cik­kek kereslete, és kevesebbén keresték fe, a vendéglátó­ipari éttermeket. A két szek­tor közüj az állami kiske­reskedelem vezet: 11,7 száza­lékkal növelte forgalmát, míg a szövetkezetek csupán 6,8 százalékkal. Különösen vegyesiparcikkekből, ven­déglátóipari termékekből adtak el többet az állami üzletek, a ruházati forga­lom növekedése megegye­zett, élelmiszerekből, élve­zeti cikkekből viszont a szövetkezetek értékesítése sikerült jobban. A megye áruellátása az I. félévben is kiegyensúlyozott volt. Elegendő hús- és hús- készítmény állt a vásárlók rendelkezésére. Élő halból akadozott, baromfiból jó volt az ellátás. Tojásból, tej- és tejtermékekből megfelelő volt a kínálat. Egyes gyü­mölcs. és főzelékfélékből, édesipari lisztesárukból hiá­nyos volt a választék. A friss gyümölcs- és zöldség a mostoha időjárás miatt mintegy 3 hetes késéssel ke­rült a piacra, így ezeket az árukat általában drágábban adták, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Nőtt az előfizetéses ételek forgalma. Élénk kereslet mutatkozott a fél- és konyhakész élelmi­szerek iránt. Sajnos, az ita­lok közül a szesztartalmúak- ból fogyott több, az üdítő italok forgalma elmaradt a tervezettől. A szállodák ki­használtsága. éppen az ár­emelés miatt csökkent a be-, vétel azonban jóval megha­ladta a tavalyit. Méterárukból javult a kí­nálat, felsőruházatból vá­lasztékos volt az ellátás, ki­véve a nyári, világos szín­összeállítású öltönyöket. Jól felkészült a kereskedelem a strandidényre: fürdőruhák­ból, úszókból széles válasz­ték állt. rendelkezésre. Kevesebb vékony szálú, nyárias kardigán, pulóver közül válogathattak a vevők. Az árleszállítás után a ha­risnyanadrágok és a férfi­zoknik ellátása döcögött kis­sé. Gond volt az egyes gyer­mekharisnyák, zoknik, cipők beszerzése is. A félév végére javult a vegyesiparcikkek kínálata, kevesebb a hiánycikk. Épü­let- és bútorvasalásból, cső­áruellátása vekből. rotációs kapából, elektromos fűnyíróból sem tudták a iakosságot kielégí­teni Többet hoztak forga­lomba fürdőszoba-felszerelé­si cikkekből, viszont tovább­ra sincs elegendő nagyobb űrtartalmú edényből külön­böző őrlőkből. Hűtőgépből, porszívóból, hordozható és színes tévéből ebben a fél­évben is alig-alig lehetett válogatni. Járművek közül a kismotorok beszerzése aka­dozott. Babettát és Simsont csak elvétve lehetett kapni. Csökkent a bútorok iránti kereslet, csupán néhány szekrénysorra, elemes bú­torra volt igény. Az év derekára örvende­tesen javult a vegyi áruk kí­nálata. Figyelemre méltó, hogy több cipőtisztító, kefe­áru, valamint hazai kozme­tikai szer került az üzletek polcaira. Ugyanakkor nem volt megfelelő néhány mosó­szer, padlóápoló, a festékek választéka. Üveg- és porce­lánárukból sokfélét ajánlot­tak, de boros, és vizespoha­rakból még mindig nincs elegendő. Papír és írószerek közül kevés a szalvéta, egészségügyi papírból pedig csak a drága importárut kí­nálták. A kedvezményes tü­zelőakció az elmúlt eszten­dőhöz képest gyengébben si­került. Kevés volt a tűzifa, a vasbeton gerenda, a fal­burkoló csempe és a parket­ta. —s.

Next

/
Thumbnails
Contents