Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
1980. augusztus 14., csütörtök o Kapuzárás a Savarián A fogyasztók érdekében A szarvasi járási városi Népi Ellenőrzési Bizottság 31 üzletben tartott vizsgálatot. A népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy milyen <az áruválaszték a kiszolgálás. miként intézik a vásárlók panaszait. A vizsgálat jó tapasztalatokkal zárult. A meglepetés- szerű próbavásárlások során a 31 bolt közül 3-ban állapítottak meg a népi ellenőrök többletszámolást. Az árakat általában helyesen alkalmazzák. s rendszeresen feltüntetik azokat, az árazás hiánya csak ritkán fordul elő. A népi ellenőrök azonban elgondolkoztató szabálytalanságokkal is találkoztak. Az egyik helyen a leértékelt árakat átjavították, de úgy, hogy az új fogyasztói árak a tényleges leértékelt árakkal egyeztek meg. Az élelmiszerek szavatossági idejének betartására a korábbi évekhez képest nagyobb gondot fordítanak. Ennek ellenére az élelmiszerek között előfordultak lejárt szavatossági idejű áruk is. Több boltban pedig a szavatossági időt nem lehetett megállapítani, mert a betűk és a számok elmosódtak, vagy egyáltalán nem is volt feltüntetve az időpont. A hűtőberendezéseket előírás szerint használják. Az élelmiszerek tárolása megfelel a higiéniás követelményeknek. A mérlegek beállítása valamennyi vizsgált boltban megfelelő volt. Az áruválaszték az alapvető élelmiszerekből kielégítő, állapította meg a vizsgálat. Időszakonként azonban előfordulnak hiánycikkek is A kedvezőtlen időjárás miatt gond volt a zöldség beszerzése. A burgonyaellátás sem volt kifogástalan. Több helyen a délutáni tejárusítást nem oldották meg. A vizsgálat összegzésekor a népi ellenőrök javaslatot tettek a szabálytalanságok megszüntetésére, s az áruellátás javítására. Előadói estek, kiállítások Szeghalmon A szeghalmi járási művelődési központ eredeti sorozatot kezd az őszi hónapoktól. Tervezik, hogy a községből elszármazott írók, képzőművészek és muzsikusok találkoznak a helyi művészetbarátokkal, érdeklődő közönséggel. Első alkalommal a több mint. fél évszázada Szeghalmon tanárkodé Rácz József, Nagykőrösön élő festőművész kiállítását rendezik meg a művelődési központban. Az írók közü) Pardi Anna, Tímár Máté és Sá- rándi József, a képzőművészek közül Boromissza Zsolt, Székelyhídi Attila, Tar Zoltán, Tóth Ferec, a muzsikusok közül Mező László. Mező Imre, Mező Márta. Papp László, ifj. Papp László, valamint Benczéné Mező Judit zenetörténész meghívását tervezik. Az előadói estek, kiállítások után találkozókat szerveznek, és bemutatják a Szeghalomra visszatérő művészeknek a község nevezetességeit. Szerdán Szombathelyen bezárta kapuit a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem: az ünnepélyes diplomaosztás után búcsúztak Vas megyétől, illetve az ősi Savariától az egyetem vendégei. Az idei kurzusra hazánk minden részéből, valamint Ausztriából, Bulgáriából, Jugoszláviából, az NDK-ból, Olaszországból és a Szovjetunióból érkeztek hallgatók. Alaptémaként a korszerű lakótelepekkel foglalkoztak, előadásokat hallgattak, kerekasztal-beszélgetéseket folytattak a telepszerű lakásépítésről, a lakótelepek fenntartási, üzemeltetési gondjairól, a paneles lakásépítésről, a lakótelep jellegzetes szociológiai problémáiról. Márciustól augusztusig csaknem százezer látogatója volt a szarvasi arborétumnak. Az európai hírű park különleges fáira, bokraira nemcsak a magyar, de a külföldi turisták is kíváncsiak voltak. A pár hét múlva őszi pompájába öltöző Pepi-kert még novemberig megtekinthető Fotó: Gál Edit Ösztönözzük jobban az újításokat! Sok helyütt megcsappant az újítókedv, főként az ipari ágazatokban. Ennek oka — amint azt nemrégiben a Minisztertanács ülésén is megállapították — a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondásos kapcsolatában gyökeredzik. A vállalatoknak hosszú távon ugyan érdeke az újítások hasznosítása, rövid távon azonban nem: az újítók díjazása ugyanis a dolgozók bér-, és jövedelemforrásait apasztja, így aztán a vállalatok nem ösztönzik kellőképpen az újítókat, aminek okán lankad az újítókedv. A Minisztertanács állásfoglalása alapján a szakemberek már keresik az újítómozgalom korszerűsítésének lehetőségeit, ám ez a munka több hónapig is eltart. A vállalatoknak viszont a jelenlegi helyzetben is kutatniuk kell azokat a módszereket, amelyekkel hasznosíthatják az újítómozgalom tartalékait. Néhány vállalat jó példája bizonyítja, hogy ez az erősítés az ellentmondások közepette is eredménnyel járhat. A Jászberényi Hűtőgépgyár például ama ritka vállalatok közé tartozik, ahol az újítómozgalom várható eredményeit a gazdasági tervezés szerves részének tekintik. A tervezéskor azért számolhatnak csaknem ezer fizikai munkás, illetve műszaki újítókedvével, mert hathatós, ugyanakkor egyszerű ösztönzési formákat dolgoztak ki. Az anyagi ösztönzés lényege: az újító megkapja a normaóra-megtakarítás összegének 5 százalékát, s ezen felül még minden egyes normaóra-csökkenés után 5 forintot vehet fel a pénztárban. Az újító nemcsak hogy újít, de egyúttal ki is számolhatja, mit ér a munkája a vállalatnak és neki. Az országos statisztikák szerint az elfogadott újítások 77 százalékánál mellőzik a gazdaságossági számításokat, s kényelmességből inkább eszmei díjjal jutalmazzák az újítókat. Az Autófenntartó-ipari Trösztnél új módszert vezettek be, ami arra készteti a tröszt 14 gyárát, hogy ha lehet, akkor gazdaságossági számítások alapján fizessen az újítónak. Az üzemek közötti újítási verseny értékelésénél az az első, hogy megnézik, mérhető haszon alapján díjazták-e az újítót. Egy-egy újítás akkor válik igazán népgazdasági értékké, ha nemcsak egyetlen vállalatnál vezetik be. A tapasztalatok szerint azonban a megvalósítható újításoknak alig egy százaléka jut gyárkapun kívülre. A kivétel Győr-Sopron megye, ahol a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére tavasztól rendre felajánlják egymásnak a vállalatok hasznosítható ötleteiket. A „börzesorozat” első eredménye: a megye 67 gazdálkodóegysége 300 újítást ajánlott fel más vállalatoknak, ezekből 200-at elfogadtak, 50-et pedig már be is vezettek. Már csak azért is jelentős kezdeményezésről van szó, mert tavaly az egész országban mindössze 700 újítást adtak át egymásnak a vállalatok. A járványok megelőzéséért dolgozik a KÖJÁL Két héttel ezelőtt a gátakat áttörő áradat nemcsak hatalmas gazdasági kárral fenyegette az embereket, hanem a bacilusok, kórokozók jó táptalajaként ma egészségünket is károsíthatná. A betegségek, járványok elkerüléséért, megelőzéséért azonnal akcióba lépett megyénk egészségvédelmi rendszerének egésze, köztük a KÖJÁL is. Az árvíz elől ki-, majd visszatelepített lakosság egészségének megőrzése felett két brigád, egy speciális fertőtlenítő csoport és a mozgó laborkocsi kollektívája őrködik. Parancsnokuk, dr. Ferletyák Károly a KÖJÁL megyei központjában tájékoztatott bennünket munkájukról: — A kitelepített családok száma a mai napig is állandóan változik. A befogadóhelyeket már az első pillanatokban ellenőriztük; ho- .gyan biztosítják a feltételeket, milyenek a körülmények a tömegszállásokon. Általános tapasztalat, hogy a lótelepitetteket nagy szeretettel, megértéssel fogadták a családok, rokonok és ismerősök. Aránylag kevesen mentek a kollégiumokba és iskolákba. Például Üjladányból Körösladányba 805-en költöztek, közülük csak 60-an mentek az általános iskolába, Vésztőn a közel 1200 ember közül csak 358 került gimnáziumba. Az első órákban talán nem fogadta őket mindenhol vetett ágy, de az azonnali gyors intézkedések nyomán javultak a felételek. Az ellenőreink állandóan figyelték ezeket a helyeket, fertőtlenítettek, legyet, szúnyogot irtottak. A kollégiumvezetők minden segítséget megadtak' a betelepülteknek, a békési mezőgazdasági szakmunkás- képzőben például még hajszárítót is vásároltak számukra. Ellenőriztük az élelmezést is. Mindenhol elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű ételt kaptak az emberek. Főként az ÁFÉSZ- éttermek' és az üzemi konyhák főztek számukra. Ezek a többszörös túlterhelés mellett is betartották az egészségügyi előírásokat. Hogy így történt, arra legjobb bizonyíték, hogy semmiféle fertőzés nem fordult elő. Gondos munka előzi meg a visszatelepítéseket is. A műszaki vizsgálatok után mi KÖJÁL-osok a bel- és külterületeken mérjük fel a helyzetet. Megnéztük, fertőtlenítettük a lakóházakat, intézményeket, a fúrt és ásott kutakat, az árnyékszékeket és szemétdombokat, a pangó pocsolyákat, a vizes területeket. Továbbra is folyamatosan ellenőrizzük ezeket. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal, a kutak üzemeltetőivel állandó kapcsolatban vagyunk. Hazatértek már az újladányiak, a békési erdő és a nagy tanyavilág lakói, Vizesfás, Bél- megyer emberei. A visszatelepülteket szóban és írásban tájékoztatjuk a munkánkról, egészségnevelőink őket is figyelmeztetik a teendőikre. Még legalább október elejéig ellenőrizzük ezeknek a vidékeknek a vízellátását, élelmezését, járványügyi helyzetét. A nagy veszélyhelyzet idején éjjelnappal ügyeletet tartottunk, s ezután is vigyázunk, hogy megelőzzük a járványok kialakulását. A társadalmi szervektől és a községek vezetőitől minden segítséget megkaptunk' a ki- és a visszatelepítéseknél. Az emberek pedig bíznak bennünk, nyugodtan költöznek vissza otthonaikba, tudják, hogy egészségükre vigyáz a gyógyító, megelőző szolgálat és a KÖJÁL. B. Zs. Szakszervezeti segítség Százhetven gyereknek — két hét üdülés Roboghatnak a vonatok Gyorsfektető géppel a Budapest—Hegyeshalom vasúti főútvonal újabb szakaszát építették át. A vonatszerelvénynek is beillő korszerű géprendszert az osztrák ál- lamvasutaktól bérelte a MÁV. Az óriás gépet 40 főnyi munkásgárda szolgálja ki, és naponta átlagosan 2 kilométer hosszúságú sínpálya lefektetésére képes. A nagy forgalmú főútvonalon most az öttevény és Kimle közötti szakasz építése fejeződött be: a két pályán ösz- szesen 30 kilométer hosszúságú sínpárt fektettek le. A Budapest—Hegyeshalom közötti vasúti fővonal rekonstrukciója jelentősen előrehaladt. A már kész pályaszakaszon 100 kilométeres sebességgel roboghatnak a vonatok. Jelenleg Bicske és Tatabánya, továbbá Győr és az országhatár között dolgoznak jelentős gépi és emberi erők a pálya építésén, az állomások vágányhálózatának korszerűsítésén, valamint az egyéb munkákon. A gyerekek is megszenvedték az árvizet, hiszen sok’ családnak el kellett hagynia otthonát, és biztonságosabb helyre menni a veszedelem elől. Mindenütt elismerésre méltó, körültekintő gondoskodással fogadták különösen a családosokat. Ám a leg- szívélyesebb vendéglátás sem pótolhatja a bizonytalan sorsára hagyott otthont. Az elmúlt hetek tele aggodalommal teltek, és ez nem maradhatott hatástalan a gyermekekre sem. Folyamatosan megkezdődött a kitelepítettek visz- szaköltöztetése otthonaikba, mivel a közvetlen veszély elmúlt. Ezernyi teendő, munka van ilyenkor a ház körül. A gyerek inkább szaporítja, mintsem csökkenti ezeket. Sok' gyereknek pedig éppen az árvíz húzta keresztül üdülési lehetőségét. A Közalkalmazottak Szak- szervezete ezekre is gondolva kezdeményezte az árvíz súlytotta szülők gyermekei nyaraltatásának megszervezését. A SZOT felkarolván ezt a szándékot, 170 gyermek' részére biztosított kéthetes ingyenes üdülést. A helyi tanácsok, a közalkalmazott és pedagógus szak- szervezeti tagok az elmúlt napokban nem kis fáradsággal végigjárták a családokat, felmérték az igényeket, s így állt össze az említett létszám. A gyermekek' pénteken reggel találkoznak Békéscsabán — a megyei tanács gondoskodik beszállításukról —, és a reggeli vonattal utaznak két hét üdülésre a Balatonra, természetesen felnőtt kísérőkkel. Az augusztus 19-én nyíló országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás területén építik a pavilonokat. Képünkön: a MEZÖFA sertésistálló-kutricáit a dabasi Fehér Akác Tsz szocialista brigádja állítja fel (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS)
