Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

1980. augusztus 13., szerda Minden jó, ha jó a vége. „A legjobbat még meg akarom írni” Beszélgetés Szakonyi Károllyal T évedés ne essék, most nem Shakespeare fer­geteges komédiájáról kívánok értekezést írni, ha­nem a békéscsabai új lakás­óvoda születéséről, ami ért­hetően izgatja a József Atti­la lakótelep jó néhány kis­gyermekes családját. A talál­gatások, a hallotta mi tör­tént? félreinformáló pusmo­gások késztettek e néhány tény papírra vetésére. De ahogyan az a „harasztzörgé- seknél” már lenni szokott, azért némi „szélfújás” csak­ugyan volt a dologban. An­nál is inkább, mert a lakás­óvoda — az első verzió sze­rint — a Haán Lajos téren létesített OTP-házak egyiké­ben kezdte volna meg műkö­dését. Sajnos, a városi tanács ál­tal benyújtott kérelem hosz- szú, és néha kifürkészhetet­len útjai alatt a Haán Lajos téri lakásokra már szerződé­seket kötött az OTP, s a bol­dog lakástulajdonosok — ért­hető módon — nem kívántak lemondani megváltást jelen­tő kényelmes, új otthonukról a lakásóvoda javára. S köz­ben biztató gyorsasággal megkezdődött a körgát mel­lett egy új, középblokkos OTP-társasház építése is. Jól értesült körökben úgy vélték: ebben végre, az első emele­ten helyet kap a lakás­óvoda is. Erre gondoltak a városi tanács vezetői is, amit a megyei OTP igazga­tójához küldött levelük is bi­zonyít. Csakhogy... Nézzük tehát az érem má­sik oldalát is. Az OTP me­gyei igazgatója, Csók Sán­dor szerint a levél kissé meg­késett — hiszen addig ha­gyományos körútját tette az OTP országos központjában —•, s az úgynevezett B/l-es épület addigra már olyan ma­gasságokba emelkedett, amelyben már csak költséges átalakításokkal valósulhatott volna meg az egy teljes eme­letet elfoglaló lakásóvoda. S szerinte van egy másik bök­kenő is. Az OTP-társasház lakástulajdonosai nemigen kedvelik az óvoda üzemelte­tésével járó, a nappali nyu­galmat zavaró kellemetlensé­geket. Ezért ragaszkodik az OTP feltétlenül ahhoz — s ez az ő szempontjából még érthető is —, hogy csak ta­nácsi tulajdonban levő ház­ban működjön lakásóvoda. Javallották tehát, hogy az ál­talános iskola előtt most Mfll MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Szociológiai figyelő. Mo­dern polgárosodás Ma­gyarországon. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­ra magyar szerzőit művei­ből játszik. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Tarka mese, kis mese. 10.05: Fecskék és fruskák. Ar­thur Ransome regénye folytatásokban. 10.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.45: Kamaramuzsika. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: örökzöld dzsesszmelódiák. 14.15: Világhírű énekesek ope­rettfelvételeiből. 14.41: Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 15.10: Hidas Frigyes—Gál Zsu­zsa: Hajnaltól estig — gyermekkantáta. 15.21: Winnetou. Kari May re­génye rádióra alkalmazva. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Egy nyírségi nótafa: özv. Sörlei Györgyné. 16.30: Magyar előadóművészek. 11.01: Hová visz az út? Riport. épülő B/8-as, házgyári, 50 la­kásos épületet vegye át a ta­nács, s akkor se telekköny­vi, se egyéb gond nem me­rülhet fel az új lakásóvoda megvalósításánál. Sőt! A most éppen alapozási mun­káknál tartó B/8-as lakóház még hamarabb is készül el. mint a másik. (Ügy legyen!) Várhatóan tehát 1981. május 20-án meg is történik az át­adás. Szeretném hangsúlyozni, hogy a városi tanács vezetői egyáltalán nincsenek „elra­gadtatva” a lakásóvoda ötle­tétől. Létrehozásukat nyil­ván — az intfrastruktúrával szinte alig követhető — ro­hamosan növekvő lakásépítés hozza szükségként magával. Ezért nyúlnak tehát immár második alkalommal ehhez a kényszermegoldáshoz a bé­késcsabai József Attila-lakó- telepen. Tanulságképpen talán ép­pen ez utóbbi gondolat kí­nálkozik. Vajon érdemes-e olyan ütemben építeni a la­kásokat, hogy az infrastruk­túra — benne az iskolák, óvodák, szolgáltatások — fejlesztése, érthető anyagi gondok miatt, messze lema­radjon? A lakásóvoda ügyé­ben a Haán Lajos téri, be­költözésre váró lakástulajdo­nosok szerint — akik nem akartak lemondani a lakás­óvoda javára —, mégiscsak a lakás fontosabb. S ha valaki már életében várt egy szűk kuckóban, vagy méregdrága albérletben éveket az első. saját lakásra, az is biztos a gyors ütemű lakásépítés mel­lett voksolna. Ezért nem ér­tem meg teljesen a már sze­rencsés révbe jutottak túl­zott elégedetlenségét. Mert bár szajkózni szoktuk, de éreznünk is kellene, hogy az állam, jelen esetben a ta­nács anyagi ereje is véges. S el kell hinnünk, hogy a megyeszékhelyen a sok-sok megoldásra váró gond között az egyik legfontosabbként szerepel — legalábbis az utóbbi időben — az oktatási intézmények túlterhelésének, elmaradott tárgyi feltételei­nek a felszámolása. D e ez nem megy má­ról holnapra. Ezért kár tehát találgatni, rossz közérzetet, lakótelepi hangulatot kelteni, mert az a megértő segítségnyújtás he­lyett inkább jól érzékelhető kárt okoz. B. S. E. 11.32: Nótacsokor, csárdáscsokor. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Gondolat. 20.00: Walter Gieseklng összes Mozart hanglemezfelvéte­lei. 21.03: Szőkefalvi-Nagy Katalin és Csapó Károly népdalo­kat énekel. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: Székács János Kurtág György műveiből játszik mélyhegedűn. 0.10: Idrányi Iván táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettegyüttesek. 8.20: Tí7 perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A Csehszlovák Néphadse­reg Központi zenekara ját­szik. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Rádió népi ze­nekara ájtszik Boross La­jos vezetésével, Boross Jo­lán népdalokat énekel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Irány: a melegedő. 13.30: Szines szőttes. 14.00: Kettőtől négyig ... A Pe­tőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Szóból ért az ember. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiatal együttesek Salgó­tarjánban. Részletek az el­ső országos amatőr pop­zenekari tábor záróhang­versenyéből. 11.30: ötödik sebesség. Barátunk, a könyv Szeptemberben harmadik alkalommal hirdeti meg a szarvasi járási és Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya, karöltve az úttörőszövetség­gel, az általános iskolák he­tedik osztályosai számára a „Barátunk, a könyv” című vetélkedőt. Az eddig kétszer megrendezett vetélkedő cél­ja, hogy a könyvek szer ete­tőre, a könyvtári rendszer megismerésére szoktassa az általános iskolát egy év múl­va befejező gyerekeket. A kiküldött jelentkezési lapo­kon feltüntetik a feladato­kat: legalább öt könyv el­olvasását, a saját könyvtár gyarapítását, lexikonok, ké­zikönyvek megismerését, könyvtárlátogatást. Csoportos feladatokat is meg kell olda­niuk a pályázó úttörőknek. Pedagógus vagy könyvtáros irányításával katalógust, bib­liográfiát készítenek. A hagyomány szerint ezút­tal is ünnepélyes verseny­hirdetéssel kezdődik a vetél­kedő. Szarvason, az úttörő- házban szeptember 15-én mű­soros irodalmi klubdélutánt néznek meg a gyerekek. Ok­tóber végén adnak számot az elvégzett feladatokról. A ve­télkedőre a tanév végén, jú­nius 6-án kerül majd sor, ez­úttal Békésszentandráson, a művelődési házban. Itt há­romfős csapatok versenyez­nek. Az olvasottakon kívül a lexikonok, kézikönyvek, ka­talógusok használatáról kell majd számot adniuk. Min­den évben kapnak a gyere­kek aktuális feladatokat is. Az idén Bartók Béla szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából bibliográfiát készí­tenek a zeneszerző életéről. Algériai est a TV-ben Első alkalommal mutatko­zik be a magyar nézőknek — csütörtök este a 2-es csa­tornán — az algériai televí­zió. A tv népszerű Nemzeti estek sorozatának részeként képernyőre kerülő három és fél órás programot főként Algériát bemutató kisfil- mekből állították össze. Le­vetítik Chrudinák Alajos ri­portfilmjét is, amelyben az algériai tv híradójának fő- szerkesztőjével, Harrath Bendjeddonnal beszélget az afrikai ország helyzetéről, a földrész kül- és belpolitiká­járól. Az est érdekességének ígérkezik a Tassili-n, Ajjer hegységben 1950-ben felfede­zett sziklafestményeket be­mutató kisfilm, megismerhe­tik a magyar nézők a zöld­gát építését. Az országot mintegy 1500 kilométer hosz- szan és 20—40 kilométer szé­lességben átszelő zöldgátat, erdősort, a Szahara homok­jának megfékezésére alakít­ják ki. Dokumentumfilm mutatja be Algéria fővárosát. Algír egykor erőd volt a tenger­parton; városmagját ma mú­zeummá alakítják át. Az ér­tékmentő munka fázisait is bemutatja a műsor. 18.33: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 19.25: Tabuk nélkül — takaréko­san. Tallózás a7 NDK lap­jaiban. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Közvetítés az Újpesti Dó­zsa—Rába ETO bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. fél­idejéről. 20.45: Ifjúsági kulturális körkép. 21.31: Portré slágerekből. 22.21: Hermán zenés játékaiból. 23.15: A Purcell énekegyüttes angol madrigálokat énekel. 23.30: Vukán György szerzemé­nyeiből. HL MŰSOR 9.00: Dzsesszfelvételekből. 9.19: Bizet: Carmen. Háromfel- vonásos opera. 12.10: Kamarazene. 14.00: Schumann: Jelenetek Goethe Faust-jából. 16.00: Operafinálék. 16.53: öt földrész zenéje. 11.00: Schiff András és Perényi Miklós Bach-felvételeiböl. 11.42: Bruckner: vili. szimfónia. 19.05: Olasz operákból. 20.03: A századfordulő irodalmá­nak hetei. 20.33: Magnósok figyelem! 21.18: Nagysiker volt! A Ma­gyar Rádió Schönberg— Weber ciklusa. SZOLNOKI STŰDIÓ 11.00: Hírek. 11.05: Farmer és nyakkendő. — Ifjúsági magazin. Szer­kesztő: Gulyás Ferenc. Szakonyi Károly novellis­ta és drámaíró. Ismerjük könyveiből, a színpadról, a képernyőről vagy a rádióból. Írásai alapján markáns, szí­nes írói világ és a humánus ember arculata rajzolódik elénk. — A vágy, hogy író le­gyek, s ez legyen az életben a megnyilvánulási formám, valamikor nagyon régen, a gyermekkor idején támadt bennem. De sok idő telt el, amíg ez beteljesülni látszott. Amikor 1958-ban megjelent az' első novellám Kuzmics fusizik címmel, a hirtelen rámszakadó öröm mellett erős felelősségérzet is feléb­redt bennem. Huszonhét éves voltam, és szerződést kötöttem az ördöggel. Elkö­teleztem magam egy egész életre. Akkoriban már volt néhány megírt novellám, va­lamennyit lehozták1 a lapok, jól indultam. így életformá­vá lett számomra az írás, aszerint látom hát a világot, hogy író vagyok, ennek ren­deltem alá mindent, és már nem is tudnék más életfor­mát elképzelni. — Biztonságérzetet ad ez az életmód? — -Azt teszem, amit min­dig is szerettem volna, de az íróság tudata megkötöz. Nyo­masztó érzés, hogy esetleg nem tudok megfelelni a fel­adatnak. Miért van ez ben­nem? Nem tudom. Vala­mennyi írásmű új, önálló, ismeretlen kimenetelű vál­lalkozás; előzmények nélküli kaland. Nem szeretem az ihlet szót, nagyon banális, de kétségtelen, hogy az írás más állapotba kerüléssel jár együtt. — Miként jutott el az írás­hoz? — Miért fogtam tollat? Predesztináció! De ha vala­ki prózaírónak születik, hiá­ba feszíti az írás vágya, egy ideig aligha tud bármiről is írni. Mint a madárfióka, van ugyan szárnya, de nem ké­pes repülni. Nincs életanya­ga. Addig nekem sem volt, amíg rá nem döbbentem, mit jelentett a gyerekkorom, a háború, a katonaság, az egész addigi életem. Majd az ember küszködni kezd a meglevő élményeivel. ír és ír. Persze különböző hatá­sok alatt. Távol álltam bi­zonyos dolgoktól, irodalmi szféráktól, ezért kezdtem később írni. Nem nevezném hátránynak, inkább csak bi­zonyos helyzetnek. Amíg időközben felfedeztem, mi­lyen is egy gyár, és a saját bőrömön megismerhettem a munkáséletet, s megértettem, hogy bőröndömben egész jó dolgokat cipelek. — A talaj, amelyen az író nevelkedett? — Pesti születésű vagyok. Az apám pincér volt, ké­sőbb üzletet nyitott, és a kisvendéglőben én is gyak­ran segédkeztem, szerettem ott. családias hangulat ural­18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 9.05: Óvodások filmműsora. Kasper és az oroszlán. NDK bábfilm, (ism.) 9.25: Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyerekeknek. „Értékeld az állást.” (ism.) (f.-f.) 9.45: Delta. Tudományos hír­adó. (ism.) (f.-f.) 10.05: Derrick. Magyarul beszélő NSZK bűnügyi filmsoro­zat: „Kalkutta”, (ism.) 11.05: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (ism.) (f.-f.) 16.40: Hírek, (f.-f.) 16.45: Emberi furcsaságok. An­gol Ismeretterjesztő rövid­film. (ism.) 11.30: Egészségünkért! Az Or­szágos Egészségnevelési Intézet műsora: öltözkö­dés és egészség. 11.35: Kuckó. 18.05: Ifjúsági napló. Hírek, ri­portok az ifjúsági mozga­lom életéből, (f.-f.) 18.30: Hol tart? II. Az Örs vezér téri bevásárló központ. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. (f.-f.) kodott, ahol minden törzs­vendégnek megvolt a helye és a pohara. A nyarakat vi­szont nagybátyáméknál Nagycenken töltöttem. Ott éltem végig a háborút is, 1939-ben ott találkoztam a lengyel hadifoglyokkal, ké­sőbb meg a deportáltakkal, akik közül a front közeled­tére ott, szinte a szomszé­dunkban, lemészároltak, gö­dörbe lőttek 240 embert. Né- hányukat ismertem is, és még ma is emlékszem rájuk. A szovjet csapatok bejövete­le után ki kellett ásnunk a tetemeket, és ebben a mun­kában én is részt vettem. Mindössze tizennégy éves voltam. Pest és a falu közö­sen formálták gyerekkorom világát. — Novellákkal kezdte a pályáját, de aztán a dráma felé fordult. — A magyarázat egyszerű. Megvolt bennem a színház iránti szeretet. S azért a va­lamennyire meglevő színészi véna hozzásegít a drámaírás­hoz. Talán a színész oldalá­ról is érzem a színházat, ök legalább azt mondják, jók a dialógusaim, s a helyzetek eljátszhatóak. A drámaírás­sal csempészem fel magam a színpadra. — Az első drámája? — Az első novellás köte­tem megjelenése után Bene­dek András dramaturg azt mondta, úgy érzi, van írá­saimban, drámai mag és biz­tatott. így kerültem ösztön­díjasként a Nemzeti Színház­hoz, ahol dramaturgiai mun­kát végeztem. Ott született meg az első darabom is, az Életem, Zsóka. Azóta nyolc színházi bemutatóm volt. — Melyik színdarabjának volt a legnagyobb sikere? — A jelek szerint az Adás­hibának, amely ma is fut a külföldi színpadokon ... Ab­szolút mélyponton voltam, amikor hozzáfogtam az írá­sához. A magánéletemben történt események, és egy súlyos betegség után, ami­kor alig nyomtam 64 kilót, eszembe jutott, hogy szerző­désem van a Vígszínházzal. Elutaztam hát Nagymarosra, és három napi nyűglődés után hozzáfogtam az írás­hoz. Nyolc nap alatt elké­szültem a drámával. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jean Gabin-sorozat: Állat az emberben. Magyarul beszélő francia film. (f.-f.) 21.35: Vészcsengő. Dokumen­tumfilm. (16 éven felüliek­nek!) (f.-f.) 22.35: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Pécsi szvit. Két évszázad pécsi zeneszerzőinek mű­sora a Mecsek Fúvósötös előadásában. A pécsi kör­zeti stúdió műsora, (f.-f.) 20.30: Autó-, motorsport. A Te­lesport technikai magazin­ja. 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: A vadon világa. A fekete medve. Finn ismeretter­jesztő filmsorozat, (ism.) 21.35: A zárka. Tévéfilm Hollós Ervin dokumentumregénye nyomán, (ism.) (f.-f.) BUKAREST 15.00: Hírek. 15.05: Oktatás — nevelés. 15.45: Szünidei képernyő. 16.40: Folklórműsor. 11.20: Román történelmi doku­mentumfilm. 11.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Barangolás az országban. 19.00: Lányok, asszonyok. 19.30: Filmmúzeum. Nem lehet .. . szerelem nélkül. Ame­rikai film. 21.25: Tv-híradó. — Van ideje, energiája másra is az írás mellett? — Minden tevékenységem az írást szolgálja. S bár nem tartom magam olyan szen­vedélyes alkatú írónak, mint mondjuk Lev Tolsztoj vagy Németh László, azért mégis­csak égek, ha más hőfokon is, és minden meglevő ener­giámat erre fordítom. — És az emberek? Igényli a társaságukat? — Nagyon szeretem a tár­saságot. Egyszerűen szim­pátia alapján teremtek kap­csolatokat az emberekkel. Bármilyen közösségbe hív­nak is, szívesen elmegyek. Minden emberrel harmoni­kus kontaktusra törekszem, s ez, azt mondják, az írá­saimban is érezhető. Szá­momra az olvasók éppen olyan társak, mint személyes ismerőseim, barátaim. — És a legszűkebb, leg­közelebb álló közösség, a család, milyen hátteret je­lent munkájában? — Az én családom igen népes volt, s az egymással való törődés magától értető­dött. Örököltem is egy olyan­féle családiasságot, amely ítéleteimet formálja, alakít­ja és inkább fordít a szere­tet felé. . Azt hiszem, bár nem vagyok olyan családfő, mint az apám, aki még ma is, nyolcvankét évesen ösz- szefogja a családot, de von­zódom a családi meleghez. Lányaink már nagyok, ön­állóak, de két kis fiúnk is van, úgyhogy a ház nem fogy ki a gyermekzsivajból. A család számomra örökös élményforrás, ez kiderül írá­saimból. — Sikeresnek tekinti-e pá­lyáját? — A közönség vélekedése alapján sikeresnek mondha­tom magam, de tudom, ez a siker egy-két múltbeli mun­kám eredménye. Magam megítélve, ebből tovább nem élhetek. Bizonyos tekintet­ben a színház teremtette meg számomra a sikert, és ez visszahatott prózámra is. Mindent egybevetve, jó né­hány novellát írtam, ame­lyek után nyugodtan lehajt­hatom majd a fejem, de, ami a drámát illeti, még meg akarom írni a legjobbat. Ez a feladat még nagyon izgat. Bizonyos eredményeket per­sze elértem, de van az em­berben valamiféle örök elé­gedetlenség, gyötrődés, vajon elvégezheti-e azt, amit még tennie kell? S megfelel-e an­nak, amit magára vállal? Az alkotó munka aszkézist, le­mondást is követel, s ehhez nem mindig van ereje az embernek. Mert írni csak felelősséggel szabad; azokat, akik hisznek írásaimban, megcsalni nem lehet. Erre a hitre méltónak kell lenni mindvégig. Szémann Béla BELGRAD, I. MŰSOR 11.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Szézám utca — gyermek- műsor. 18.45: A Koca Kolarov kórus — Zrenjanin. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Zürich: nemzetközi atléti­kai találkozó. 22.50: Dokument um film. n. MŰSOR 12.30: A gruntovóiak. — Filmso­rozat. (ism.) 18.00: Dokumentumfilm. 19.55: Ma este. 20.00: Szerbiai színházi fesztivál. 21.15: Tegnap, ma, holnap. (Zg.) 21.15: Huszonnégy óra. 21.25: Válogatás az iskolateleví- ziő műsorából. 21.55: Hangverseny bérleten kí­vül. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Li- liomfi — 6 és 8 órakor: Száll a kakukk fészkére. Békéscsabai Szabadság: Világvége közös ágyunkban. Békéscsabai Terv: Halálos tévedés. Gyulai Erkel: A nő illata. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Hajadon feleség — 6 és 8 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Orosházi Partizán: fél 6 órakor: Egy má­sik férfi és egy másik nő. I.. II. rész. A várakozás percei Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents