Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

1980. július 12., szombat o Piaci hírek Gyuláról Eszperantó világkongresszus II pártélet nyitottsága A zöldségfélék ára az elő­ző hetihez képest csökkent, a gyümölcs viszont tartja az árát a gyulai heti piacon, ahol július 11-én nagy volt a kereslet, és az árunak mint­egy 80 százaléka vevőre is talált. Burgonyából 640 kilogram­mot árultak, kilóját 6—8 fo­rintért mérték, a múlt héten még 7—10 forint volt egy kiló. Zöldbabból 150 kilo­gramm került piacra, kilója 7—10 forintért kelt. A zöld­borsó szintén 7—10 forint volt tegnap, ebből 110 kilo­grammot árultak. Sokféle főznivaló van már a piacon; a főzőtök kilójáért 4—5 fo­rintot kértek, a spenót vi­szont tartja az árát, 10—15 forint, mivel mindössze 15 kilogrammot kínáltak az áru­sok. Volt gomba is, csiper­ke és őzláb, összesen 14 ki­logramm, kilója 60 forintért kelt. Most már súlyra mérik a zöldpaprikát, ebből 480 ki­logrammot tett ki a kínálat, és 20—35 forintért mérték kilóját. A paradicsom még drága, 25—40 forint. Vörös­hagymát lehetett csomóra és kilóra is venni, az előbbit 2—3 forintért adták, illetve kilóját 6 forintért mérték. Fokhagymából 2—4 forint egy fej. A fejeskáposzta ki­lója 2,50—3 forint, a kelká­poszta 6—10 forint, a kara­lábé darabja 1—1,50 forint. Dömping volt karfiolból; ösz- szesen 560 kilogrammot tett ki a felhozatal, és a minő­ségtől függően igen változó, 5—12 forint volt kilója. Egy fej saláta 1,50—3 forint, egy csomó retek 3 forint, az ubor­ka kilója 4—10 forint. Drága a gyümölcs; a mál­na kilója 30 forint, a meggy 20—28 forint, az egres 7—10 forint, a ribizli 18—20 fo­rint. Rengeteg az őszibarack, és sok a cseresznye is, az előbbiből 1100, cseresznyéből 1050 kilogrammot árultak. A barackot 24—35, a cseresz­nyét kilónként 25—40 forin­tért. A heti piac újdonsága volt a sárgabarack, amely­ből 40 kilogrammot árultak, 25—30 forintért mérték kiló­ját. Telefonügyelet a Gabonánál A korábbi évekhez hason­lóan az idei aratás és gabo­naátvétel idejére is állandó telefonügyeletet szervezett a Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat. A békéscsabai központ tele­fonszámán (12-034) minden­nap reggel hét órától este hét óráig adnak tájékoztatást a termelőknek, s állnak ké­szenlétben az üzemzavarok, az átvételnél keletkező, sür­gős intézkedést követelő aka­dályok elhárítására. A köz­ponti ügyelettel egy időben, július 14-től — szabad szom­baton és vasárnap is — a vállalat üzemegységeinél ugyancsak ügyeletesek áll­nak a partnerek rendelkezé­sére megyeszerte. Az idei 65. eszperantó vi­lágkongresszust Stockholm­ban tartják augusztus 2—9. aközött. A körülbelül száz or­szágból érkező több ezer kül­dött között ezúttal ■ is szép számmal lesznek nemzetkö­zileg elismert tudósok. Stockholmban nyugatnémet, bolgár, kínai, venezuelai, ma­gyar, japán, szovjet, ameri­kai, lengyel, norvég, belga és izlandi tudósok a legkü­lönbözőbb témákról — töb­bek között például a protei­nekről, diszkriminációról, madártanról, indián vallás­ról, korallzátonyokról és a kínai irodalomról is — tar­tanak előadásokat a nemzet­közi nyelven. Stockholmban is - megrendezik a „kis kong­resszust” azoknak a 8—13 éves gyermekeknek, akik is­merik az eszperantó nyel­vet. Közöttük egyre többen vannak, akiknek az eszpe­rantó anyanyelvűk. Nyári gyári napközi A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat párt- és tár­sadalmi testületéinek kezde­ményezésére június 30. és július 13. között úgynevezett gyermekfelügyeletet szervez­tek. A nyári gyári napközi azt a célt szolgálta, hogy azok a szülők is nyugodtan dolgozhassanak a munkacsú­csokkal teli időszakban, akiknek általános iskolás ko­rú gyermeke nem kerülhetett az iskolák, úttörőcsapatok szervezett táboraiba, napkö­zijeibe. Az első alkalommal, kísérleti napköziben — ame­lyet a vállalat művelődési házában helyeztek ej — reg­gel 7 órától délután négyig változatos és tartalmas prog­ramokon vehettek részt a gyerekek, állandó, szakszerű felügyelet mellett. Több al­kalommal kirándulni is vol­tak megyénk különböző pontjain, de irodalmi műso­ron, vetélkedőkön is részt vehettek. A vállalat jövőre ismét szeretné megszervezni az idén sikeresnek bizonyult nyári gyári napközit. Betakarnák tapasztalatcseréje A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalat az orosházi Üj Élet Tsz-ben tegnap, július 11-én délelőtt gyakorlati bemutatóval egy­bekötött gabonabetakarítási tapasztalatcserét tartott. A tapasztalatcserén tájékoztat­ták a résztvevőket az oros­házi körzet mezőgazdasági üzemeinek aratási előkészü­leteiről, majd előadás hang­zott el a veszteségmentes be­takarítás műszaki feltételei­ről. Ezt követően került sor a gépek felvonultatására és bemutatására munka közben. Konferencia-előkészítő Július 10-én, Békéscsabán, a TIT Békés megyei Szerve­zetének Értelmiségi Klubjá­ban tartották előkészületi ülésüket a II. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát lebonyolító in­tézmények és társadalmi szervek ' képviselői. A rendezők jóváhagyták a konferencia programját, s megállapították, hogy már sokan érdeklődnek a szom­szédos szocialista és tőkés országok néprajzkutatói kö­zül. A nemzetközi rendez­vény szeptember 30. és ok­tóber 2. között lesz Békés­csabán. fl bűvös kocka A nemzetközi rekorderek egy percen belül rakják ki hat színre a bűvös kockát. A logikai készséget, térlátást fejlesztő, tarka kockáról ki­derült: korántsem csak egy­szerű gyermekjáték, a fel­nőttek is szívesen forgatják, sőt, „titkának” megfejtése, a leggyorsabb, legrövidebb megoldás szisztémájának ki­dolgozása a tudósokat is fog­lalkoztatja. A magyar talál­mány meghódította már csaknem az egész világot, Európában és a tengerentú­lon 'is egyre népszerűbb. A bűvös kockát külföldön forgalmazó amerikai cég az idén már 2,5 millió darabot rendelt a KONSUMEX Kül­kereskedelmi Vállalattól. A kezdeti, néhány tízezer da­rabhoz képest ugrásszerűen megnövekedett igények ki­elégítésére a kocka gyártója, a Politechnika Ipari Szövet­kezet meglevő termelői ka­pacitásának bővítését hatá­rozta el. Ehhez több, mint 80 millió forintos exportbő­vítő hitel nyújt segítséget, mely lehetővé teszi, hogy már az idén a tavalyinál 2 millióval több bűvös kockát állítsanak elő. A szövetkezet mindenekelőtt a kockagyár­tás gépesítésének fokozására törekszik. Az idén három új fröccsöntő automata gépet állítottak már üzembe, az elkövetkezendő időben még kilencet vásárolnak. Megyei közúti információ A 46-os számú másodren­dű főút Endrőd és Gyoma közötti szakaszán 1980. júli­us 13-án, vasárnap 23 órá­tól július 14-én, hétfőn 5 óráig a vasúti kereszteződés­ben vágányszabályozási mun­kák miatt teljes szélességű útlezárás lesz. A teljes lezá­rást megelőzően, illetve utá­na július 13-án 22—23 órá­ig, illetve július 14-én 5—8 óráig fél szélességű lezárás lesz érvényben. A teljes le­zárás időtartama alatt a for­galmat a Mezőberény—Hu- nya—Endrőd útvonal felé irányítják. 1980. július 15-én, kedden a 47-es számú út békéscsa­bai bevezető szakaszán a Bé­kési úton 7—15 óráig távve­zeték-építés miatt félpályás útlezárás lesz. Szanazugban kellemes környezetben 8 faház, egy kőépületben 3 szoba és fürdőkonténer áll a Volán 8- sz. Vállalat dolgozóinak rendelkezésére. Az 50 férőhelyes üdülőt az idén kezdik bővíteni. A nagyrészt társadalmi munkában épülő új rész átadását jövőre tervezik Fotó: Béla Vali O XII. kongresszus is­mételten nagy meg­győző erővel tanú­sította, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt munka­stílusának meghatározó, jel­lemző vonása a nyitottság. A kongresszus — nyugodtan mondhatjuk — lényegében az egész nép előtt zajlott le, tanácskozásai, megállapításai hozzáférhetők voltak a szé­les társadalmi nyilvánosság számára. S ez nem ritka, ki­vételes megnyilvánulás volt, hanem a párt egész tevé­kenységét átható törekvés, tendencia érvényesülése. Mégis olykor azt lehet ta­pasztalni, hogy a pártélet szintjein „lefelé” haladva ez a nyitottság mintha nem ér­vényesülne mindenütt ha­sonló egyértelműséggel. „Azt tudjuk — hallható olykor pártonkívüliektől —, hogy mit tárgyalt a kongresszus vagy a megyei pártértekez­let, a megválasztás után azonnal értesülünk a párt or­szágos és megyei vezető szer­veinek összetételéről, vezető­ik személyéről, de az már sokkal kevésbé ismert, mi­ről tárgyalt az alapszerveze­ti taggyűlés, vagy a válasz­tás során kik kerültek a he­lyi pártvezetőségbe.” Elgon­dolkodtató észrevétel ez, s nem tanulság nélkül való. Valljuk meg, akad még pártszervezet, ahol él bizo­nyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életé­nek, állásfoglalásainak vala­miféle misztikus ködbe bur­kolására. Régi idők tovább­élő hagyománya ez olyan vi­szonyok közepette, amelyek között az ilyenféle gyakor­latnak már hosszú ideje nincs semmiféle létjogosult­sága. Hiszen a párt tagjai és a párton kívül állók ma mindenhol közös politikai cé­lok megvalósításán fáradoz­nak, küzdőtársak az együt­tes érdekeket szolgáló cse­lekvés folyamatában. A nyil­vánosság éppen ezért ma minden munkaterületen vagy lakóhelyi egységben a párt- szervezet életének termé­szetes közege kell, hogy le­gyen. Joggal jegyezte meg valaki egy e témával foglal­kozó tanácskozáson: „Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját, életét nem ismeri a környezete, amelyről úgy beszélnek a többiek: sose tudjuk, miről tárgyalnak ezek a taggyűlé­sükön.” Természetesen nem arról van szó, mintha a nyilvá­nosságnak nem lennének e területen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős párt­munkás szavaival szólva: „a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csu­pán a szei’vezet tagjaira tar­tozó belső ügyei”. Valóban, a párt nem titkol el semmi­féle tervet, elhatározást, döntést, amely a nép, a tö­megek sorsát érinti. Ugyan­akkor mint minden más szervezetnek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei, amelyek általában nem tar­toznak a kívülállókra. Ilye­nek például a belső fegyel­mi ügyei, amelyek nyilvá­nosságra hozatalában maga a párt szervezeti szabály­zata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek köre napjaink­ban igencsak szűk, s sem­miképpen sem szolgálhat­nak a pártélet titokba bur­kolásának indokául. Hadd tegyük azonban azt is hozzá, hogy azért a párt belső életének efféle miszti­fikálása távolról sem általá­nos jelenség. A legtöbb he­lyen a pártszervezet a leg­kevésbé sem fél a nyilvános­ságtól, ellenkezőleg, nagyon is benne él működési terüle­tének mindennapos közegé­ben. Talán éppen ebből adó­dik olykor a probléma: ab­ból kiindulva, hogy minden­napos tevékenysége révén a pártszervezet munkája jól ismert az emberek előtt, nem tartják szükségesnek annak valamiféle külön megismer­tetését, a tájékoztatásról va­ló gondoskodást. Való igaz, a pártszervezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mint ha ja­vaslataival, kezdeményezé­seivel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fel­lépéseivel, folyamatos politi­kai tevékenységével állandó és eleven részese a munka­vagy lakóhely mindennapi életének. Törekvéseire, állás- foglalásaira, elhatározásaira mindenekelőtt ezen az úton derülhet fény. A cselekvés­ben érvényre jutó nyitottság a legfontosabb, ez tanúsko­dik a legátütőbben arról, hogy az illető pártszervezet nem önmagába forduló zárt közösség, nem valamiféle „titkos szekta”, hanem a többieket megnyerve és fel­sorakoztatva akar munkál­kodni a közösség egészét szolgáló elhatározások valóra váltásán. A pártszervezet életéről szóló tájékoztatás megszervezése ennek csak kiegészítője lehet. Kiegészí­tője, de egyben szerves bel­ső része is, mivel ez a tájé­koztatás maga is hozzátarto­zik az eleven mindennapos politikai munkához. Ezért nem elegendő csupán a spontán kisugárzó hatásra hagyatkozni, hanem indo­kolt célirányosan és szerve­zetten gondoskodni a párt- szervezet életének bemutatá­sáról, az ilyen irányú tájé­koztatásról. Számos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosítha­tó ebben. A párttitkár, a ve­zetőségi tagok a helyi köz­élet különböző fórumain ér­demben szólhatnak a párt- szervezet állásfoglalásairól. A tömegszervezetekben, a különféle társadalmi moz­galmakban tevékenykedő párttagok ugyancsak nagy szerepet tölthetnek be a tá­jékoztatásban. A legfonto­sabb mégis a pártonkívüliek- kel folytatott mindennapos szóbeli eszmecsere, amely ezernyi módot kínál annak megismertetéséhez, mivel foglalkozik az adott időszak­ban a pártszervezet. : 11 ni lehet az írásos i formákkal is, nem I utolsósorban a mél­tatlanul mostoha sorsra ju­tott faliújságokkal, amelye­ket alkalmi ünnepi megem­lékezések helyett inkább friss, eleven helyi tájékozta­tó anyagokkal kellene meg­tölteni. S a vállalati, üzemi, szövetkezeti lapok, híradók is helyet adnak — adhatnak — nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alap­szervezetek élete, munkája bemutatásának is. Az embe­rek akkor követik a pártot, ha tudják, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez, hanem helyileg is. A pártélet nyil­vánossága, a jó tájékoztatás ezért a politikai munkának fontos, tartalmi jelentőségű kérdése. Gyenes László Magyar filmek nemzetközi fesztiválokon Három nemzetközi film- fesztiválon szerepelnék a magyar filmek a napokban. Triesztben a tudományos­fantasztikus filmalkotások vetélkednek, közöttük az 1979-es moszkvai filmfóru­mon különdíjjal kitüntetett „Az erőd”, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Az oxfor­di filmfesztiválon Jancsó Miklós „Magyar rapszódia” és „Allegro Barbaro” című műve szerepel a versenyfil­mek kategóriájában. Taorminában — július 17- től 26-ig — a hazai premier előtt álló, Bacsó Péter ren­dezte, „Ki beszél itt szerelem­ről?” című film szerepel a versenyprogramban, Huszá- rik Zoltán „Csontváry” című alkotását pedig az informáci­ós előadásokon vetítik.

Next

/
Thumbnails
Contents