Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
EQ23ES' 1980. július 11-, péntek o %WWWW*WWWW*WMWWWWWWWMWWWWWWWW Amíg a gyerekek nyaralnak, strandolnak, addig a dajka nénik, a szülők társadalmi munkában meszelik, takarítják a nagybánhegyesi óvodát. A szünet alatt felújítják a vízvezetékrendszert, új padlót kapnak a termek Fotó: Martin Gábor Gazdasági bírság A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1977-ben fejezte be a vizsgálatot a körösladányi Magyar—Vietnami Barátsági Termelőszövetkezetben. A melléküzem- ági tevékenységben elsősorban a bérfuvarozásnál és a bőrmegmunkálásnál több visszásságot állapított meg. A Közponji Népi Ellenőrzési Bizottság jogtalan haszon- szerzés miatt gazdasági bírság kiszabására tett indítványt. A Gyulai Megyei Bíróság a termelőszövetkezetet 500 ezer forint bírság és 18 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság áttette az ügyet a Szegedi Megyei Bíróságra. A Szegedi Megyei Bíróság _a termelőszövetkezetet további egymillió 236 547 forint gazdasági bírsággal és 37 ezer forint eljárási illetékkel sújtotta. Az ítélet jogerős. Zászló a tábornak A szeghalmi járási és nagyközségi tanács egy 120 személyes úttörő- és ifjúsági tábort üzemeltet a Balaton partján, Káptalanfüre- den. A táborban, ahol jelenleg zsadányi, okányi és bucsai úttörők laknak, július 9-én, szerdán szép ünnepség volt. Az ifjúsági létesítmény ugyanis Simon Ferenc, szeghalmi születésű kommunista mártír nevét vette fel, s ebből az alkalomból a Békés megyei Tanács KISZ-bi- zottsága zászlót ajándékozott a tábornak. A zászlót dr. Forrai József, a megyei tanács KISZ-bizottságának titkára adta át a tábortanács titkárának. A Kner tíz éve A Kner Nyomda Híradójának legutóbbi számában érdekes elemző írás olvasható a vállalat elmúlt 10 évi tevékenységéről. Az 1971-ben befejeződött III. rekonstrukció az akkori kisvállalatból nyomdaipari mércével mérve nagyvállalatot hozott létre. Ezt bizonyítják a számok is, míg 1971-ben 338, addig tavaly 940 millió forint volt az árbevétel, a létszám viszont alig 50-nel nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekedett a termelékenység, javult a hatékonyság. A nyomda egyik legismertebb terméke a doboz, amelyből szinte minden iparágnak szállítanak, és jelentős a részvételük a magyar-szovjet választékcserében is. Űj anyagok felhasználásával és korszerű szabásminták alkalmazásával bővítették a termékszerkezetet, különösen jelentős a gépi csomagolásnál felhasznált doboztermékek aránya. A címke- és burkológyártás hasonló fejlődésen ment keresztül, e termékek minősége elismert. Ami a könyvkészítést illeti, ezek mennyisége ugyan eddig nem volt jelentős, minőségük azonban a távlati fejlesztés zálogát is jelentik. A gyomai könyvek ugyanis — előállítóik gondos munkáját bizonyítva — évről évre helyezést érnek el a kiváló és szép nyomdatermékek versenyén. Az üzem fejlődése az elmúlt 10 évben töretlen volt. Előbb a nagyberuházás során üzembe helyezett gépek intenzív kihasználása volt a feladat, majd az új termék- profilt honosították meg, később 3 ezer tonnás dobozgyártási kapacitással bővítették a legfontosabb termék- csoportot. Üj üzemcsarnokot építettek, és ezzel létrehozták az északi ipartelepen a korszerű, új nyomdaüzemet. A gépi állóeszközök azonban elöregedtek, s a következő tervidőszakban ezek cseréje szükséges. Így tudnak ugyanis megfelelni azoknak az új feladatoknak, amelyek a most már még nagyobb üzem előtt állnak. Bővülő kooperációs kapcsolatok A Szarvasi Vasipari Szövetkezet érthető törekvése, hogy termékeinek legtöbb alkatrészét igyekszik házon belül előállítani. Ennek a szándéknak azonban a gazdaságossági és a technológiai feltételek határt szabnak. Nyilvánvaló, hogy viszonylag kis szériás, bonyolult alkatrészek gyártására nem minden esetben célszerű felkészülni. Ezért már évek óta 20 százalék körül van a termelésből a kooperációs részarány, és a viszonyszám, ha lassan is, de növekszik. Például az egyik legfontosabb gyártmányuknak, a kávéfőzőknek is számos alkatrésze készül kooperációban. Az alumínium öntvényeket a Qualitál Könnyűfémfeldolgozó Vállalat gyártja nagy nyomású fröccsöntéssel. A lámpák üvegalkatrészeit a Salgótarjáni Üveggyár szállítja. Precíziós öntésben a kéziszerszámgyár szegedi gyára a partner. De nemcsak gyártási, hanem szerelési kooperációt is kialakított a szövetkezet. Jól bevált az együttműködés a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezettel, ahol 30—40 dolgozó az exportra készülő lámpatesteket szereli össze. Uj gyermekbútorok Elemenként is értékesíthető, új gyermekbútorcsalád sorozatgyártását kezdték meg szerdán a Székesfehérvári Bútoripari Vállalatnál. A többféle színű műanyag fóliával borított garnitúrák közül a Csilla' alacsonyabb szekrénnyel és egy heverővei készül a Tímea elnevezésű garnitúra pedig magasabb szekrénysorral és két heverővei. Mindkét gyermekbútorhoz íróasztalkombináció és több kiegészítő kisbútor (játékpolc, lemeztároló fiók) is tartozik. A székesfehérvári bútorgyár a későbbiekben növelni kívánja a Csilla és Tímea gyermekbútor elemszámát, és az igényeknek megfelelően felkészül arra, hogy a nagyobb bútoráruházakban eleménként is árusíthassák. Az új gyermekbútorcsaládból az idén 15 millió forint értékű garnitúra készül Székesfehérváron. Doma-gyüjtemény FSzesgyarmaton Az egzotikumok kedvelőinek jelent érdekes programot az az esemény, amelyet július 13-án, vasárnap délután 2 órától rendeznek Füzesgyarmaton, a Szabadkai utcában. Doma István festőművész műveivel és Japánban gyűjtött kulturális anyagaival ismerkedhet meg itt a közönség A megnyitón Inoue Naoji japán művészet- történész, dr. Kelényi István művészettörténész és dr. Szentesi Károly tanácselnökhelyettes mond megnyitót, majd Tsutsumi Harumi japán brácsaművésznőnek, ,a tokiói zeneművészeti főiskola tanárának játékát hallgathatják meg a résztvevők. A tervek szerint ecsetírási bemutató és zöldtea-kóstoló is lesz ,a vasárnap délutáni megnyitó programjában. Tartalékos klubok versenye A napokban került megrendezésre az MHSZ-nél működő tartalékos klubok honvédelmi versenyére. A járási szintű versenyt az orosházi városi-járási vezetőség szervezte és Gyopároson rendezte meg, ahová már évek óta rendszeresen meghívják ,a Csongrád és Szentes tartalékos klubjainak csapatait is. A verseny elméleti ismeretekkel kezdődött, majd járőrversennyel, sportpisztoly- és kispuskalövészettel folytatódott, utána ünnepélyes kiértékelésre, versenydíjak kiosztására került sor. Az orosházi járás tartalékos klubjai között az első korcsoportban Orosháza lett az első, második Nagyszénás, harmadik Tótkomlós; a második korcsoportban első lett Tótkomlós, a második Orosháza, harmadik az Orosházi Üveggyár csapata. Az -első helyezést elért csapatok vesznek részt .augusztus első napjaiban a megyei döntőn. A városok közötti versenyben — ahol összesen 23 csapat vett részt — az elért pontszámok alapján az első korcsoportban Orosháza, Szentes, Csongrád, míg a másik korcsoportban Orosháza, Csongrád és Szentes sorrend alakult ki.. A vándorserleget mindkét korcsoportban Orosháza nyerte el. n lakás élé díszeinek kiállítása A díszmadár-, díszhal- és dísznövénytenyésztők egyesületének rendezésében július 25-én, pénteken délben nagyszabású kiállítás nyílik Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat Gyár utcai művelődési házában. A három napig nyitv,a tartó bemutatón az érdeklődők díszmadarakat. akváriumokat és dísznövény-ritkaságokat láthatnak. A felsoroltakon kívül a közönség megismerkedhet a Munkácsy Mihály Múzeum által összeállított természet- és madárvédelmi tablósorozattal is A békéscsabai bemutató után augusztusban Gyulán, szeptemberben pedig Békésen is kiállítják ezeket az élő lakásdíszeket. Kinevezések Az OTSH elnöke a Test- nevelési Főiskolára július 1-i hatállyal dr. Bíró Péter- nét és dr. Nagy Györgyöt egyetemi tanárrá, dr. Mó- nus Andrást és Arold Imrét egyetemi docenssé, dr. Csanádi Árpádot, dr. Hepp Ferencet és dr. Perényi Imrét címzetes egyetemi tanárrá, dr. Lukács Lászlót címzetes egyetemi docenssé nevezte ki. Dr. Nádori László egyetemi tanár rektorhelyettest, a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének igazgatójává, dr. Vági Józsefet a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetének igazgatójává. Békés Sándor egyetemi docenst a tornatanszék vezetésével három évre megbízta. A kinevezéseket, illetve a megbízóleveleket az OTSH elnöke nevében dr. Nagy Tamás elnökhelyettes adta át. fl Minisztertanács állásfoglalása Uz újítási érdekeltségről Évekig tartó lendületes fejlődés után kisebtvnagyobb megtorpanás jellemzi az újítómozgalmat — állapították meg a Minisztertanács csütörtöki ülésén. Igaz ugyan, hogy ma már kétszázezres az újítók tábora — a hetvenes évek elején még százezren sem voltak —, ám az utóbbi két évben megcsappant az újítókedv. 1977-ben még 132 ezer javaslat érkezett az újítási irodákba, tavaly viszont már ötezerrel kevesebb; s a hasznosított újítások száma is kétezerrel csökkent. Különösen az ipari ágazatokban szembeszökő a visszaesés. Akad olyan gépipari nagy- vállalat, ahol egyetlen év alatt harminc százalékkal csökkent a benyújtott javaslatok száma. Az átmeneti visszaesés a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondásos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú távon érdekeltek az újítások hasznosításában, ám rövid távon legalább ennyire nem érdekeltek azok anyagi elismerésében. Az újítási díjak kifizetése ugyanis a bér-, illetve részesedési alapból történik. A hasznos ötletek, javaslatok pénzbeni elismerése gyakorlatilag a vállalati kollektíva bér- és jövedelemforrásait szűkíti. Anyagi elismerés híján viszont — érthetően — lanyhul az újítási kedv is. Pedig a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy fejlődésük egyik lényeges belső tartaléka éppen az újítómozgalom. Ezt bizonyítja egyébként a tavalyi — nem túl erős — év statisztikája is: 1979-ben hetvenezer újítást vezettek be a gyakorlatba, s ezek csaknem négymilliárd forinttal gyarapították a vállalatokat. Az ellentmondás persze nem elsősorban azoknál a vállalatoknál látszik igazán, amelyek gazdasági nehézségekkel küzdenek, s a kis nyereségük okán kicsi a bérfejlesztési, illetve részesedési alapjuk. Az erőforrások szűkös voltának tulajdonítható az is, hogy a vállalatoknál számos esetben indokolatlanul mellőzik az újítások bevezetésével kapcsolatos gazdasági számításokat. Terjed az a gyakorlat, hogy inkább eszmei díjjal jutalmazzák az újítókat. A gazdasági számítások nélkül díjazott javaslatok arányára jellemző, hogy tavaly száz újítás közül már hetvenhétnek az aktájára írták, hogy „eszmeileg díjazott”. Ezzel voltaképpen kényelmességre, az újításokkal kapcsolatos felelősség elhárítására, és persze, pénzbeni megtakarításra törekednek a vállalatok. Az újítások hasznosításával összefüggő és ráadásul népgazdasági vetületű gond az újítások vállalatok közötti áramlása. Jóllehet, az utóbbi három év alatt négyszáz újítás helyett már több mint hétszáz hasznosítható ötletet adtak át a vállalatok más gyáraknak, a megvalósított javaslatoknak még mindig csak egy százaléka kerül gyárkapun kívülre. Ez me- gintcsak a vállalati érdekeltség hiányára vezethető visz- sza. A jelenlegi tapasztalatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy az újítómozgalom rendszerét megváltoztassák. Most arra van szükség, hogy pontos kép rajzolódjon ki az évek elején hatályba lépett új szabályozó- rendszer tényleges hatásáról. A nagy kérdés nemcsak az, hogy miképpen, de az is, hogy milyen mértékben hatnak az új szabályozók az újítások iránti vállalati igényre, és a dolgozó újítókedvére. Ezért a Miniszter- tanács állásfoglalásának értelmében már a közeljövőben sor kerül a szabályozó- rendszer tényleges hatásának feltérképezésére. E vizsgálat eredményeinek ismeretében kerülhet majd sor az újításokkal kapcsolatos szabályozás korszerűsítésére. Az újítók gondjainak, elképzeléseinek további megismerését szolgálhatja az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása is, amelyet 1981. második felében hívnak össze. a Művelődési Minisztérium céljáról, feladatáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állam- igazgatás ésszerűsítését szolgáló átfogó törekvések értelmében törvényerejű rendeletet alkotott a Művelődési Minisztérium létrehozásáról. Az új minisztérium az oktatási és kulturális tevékenység állami irányításának, illetve felügyeletének egységes központi szerve. Feladata az oktatási és kül- turális ágazat egymásra épülő, egymást kiegészítő tevékenységének összekapcsolása, a kultúra társadalmi szerepének növelése, az oktatással szemben tapasztalható, egyre fokozódó népgazdasági és társadalmi igények jobb kielégítése, valamint a művelődés és a társadalmi-gazdasági fejlődés teljesebb összhangjának megteremtése. E törekvéseknek felel meg a Művelődési Minisztérium feladatköre, amely felöleli és egységes államigazgatási rendszerbe foglalja a közoktatást, a szakmunkásképzést, a felsőoktatást, az iskola- rendszerű felnőttoktatást és továbbképzést, a posztgraduális képzést, a kulturális nevelést és a közművelődést. Hatáskörébe tartozik a művészetek támogatásával, fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátása, a kulturális és oktatási rendszerbe illeszkedő tudományos kutatás, valamint az állami vezetőképzés szervezése, irányítása. Munkájához tartozik a nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok tartalmi irányítása, az e kapcsolatok fenntartását, fejlesztését szolgáló államközi egyezmények végrehajtásának megszervezése és a — részben — koordinálása is. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai céljainak eredményes megvalósítása, az oktatáspolitikai, közművelődési és művészetpolitikai határozatok végrehajtása során jelentkező új feladatok megoldása érdekében a minisztérium a korábbiaknál nagyobb mértékben épít a felügyelete alá tartozó intézmények önállóságára. A tanácsi irányítás sajátosságainak figyelembe vételével tart kapcsolatot az intézményhálózat tevékenységében érdekelt állami és társadalmi szervekkel. Az egységes szervezetben jelentősen növekszik a koncepciók kidolgozására alkalmas szervezetek és tanácsadó testületek szerepe. Előtérbe kerülnek az elemző-tervező, valamint az elvi-politikai irányítást szolgáló, a szervező és felügyeleti tevékenységet egyesítő szervezeti formák.
