Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

1980. július 9., szerda o EHEEZí} A hazai tájakon KISZ-es akció döntője BKR-tájékoztató Békéscsabán fl településpolitikai Kedden este a Kossuth rá­dió mikrofonja előtt küzdöt­tek a Hazai tájakon KISZ-es akció döntőbe jutott verseny­zői, a honismereti mozgalom ifjúsági „változatának” egy éven át tartó országos játé­kában kitűnt csapatok. Az országjáró közösségek, bri­gádok, osztályok, klubok, KISZ-alapszervezetek vetél­kedőjében 5000 fiú és lány indult. A rádió mikrofonja előtt már tájegységenként ^lakúit ki a végső sorrend: a fődíjat, az egyhetes cseh­szlovákiai nyaralást az Al­föld csapata nyerte, őket kö­vették a nyugat-dunántúliak, a kelet-dunántúliak és az észak-magyarországiak. Az ifjú „közvélemény” tet­szését megnyerő akciót a KISZ „beiktatta” új, 1980/81- es akcióprogramjaiba is — mondották el a KISZ KB kulturális osztályán az MTI munkatársának. Felhívással fordulnak a fiatalokhoz: a munka, a tanulás után in­duljanak újabb országjáró kőrútokra, kapcsolódjanak be az új, nem kisebb fejtörést kívánó feladatok megoldásá­A tíz nap múlva kezdődő moszkvai olimpiai játékok színhelyeire a stúdió- és elektroakusztikai berendezé­sek, számítógépes eredmény- hirdető rendszerek többségét a magyar ipar készítette és szállította. Az Elektroimpex vezetői keddi sajtótájékozta­tójukon elmondták: vala­mennyi berendezést felsze­relték, s a tartalék készülé­kek többsége is a helyszínen van már, az utolsó kamion- szállítmány éppen kedden in­dult útnak. A külkereskedelmi válla­lat ipari partnereivel, köztük a legnagyobbakkal, a VBKM-mel, a BEAG-gal, a FOK—GYEM Szövetkezettel összesen 1,2 milliárd forint értékben szállított különböző berendezéseket az olimpiára. A magyar híradástechnikai ipar talán még soha nem vál­ba. A hazai tájakon lakóhe­lyük, megyéjük, országuk „felfedezésére” induló cso­portok ezúttal 20 kiemelkedő hazai és irodalmi évforduló kapcsán juthatnak el a vá­rosokba és a falvakba. Vagy­is a jövő év tavaszáig zajló vetélkedő történelmi ismeret- szerzésre és a szocialista Ma­gyarország eredményeinek jobb megismerésére ösztö­nöz. Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda megyei ki- rendeltségei egynapos kirán­dulások szervezésével is igyekeznek segíteni a játék­ra kész közösségeket, akik el­sősorban saját megyéjük is­meretéből vizsgáznak. Ezután részt vesznek a tájegységi, a Budapestre— Duna-kanyarba, a Dunántúl­ra, az Északi-középhegység­be és az Alföldre induló tú­rákon. Az utazók, kirándulók kö­zött lesznek, akik fényképe­zőgéppel indulnak honisme­reti gyűjtő körútra. Ugyanis az Express amatőr-fotópályá­zatot is hirdetett a 35 éven aluliak részére. lalkozott ilyen hatalmas té­telű megrendelések gyors, pontos, jó minőségű szállítá­sára. A videó-mátrix rendszerű berendezés két nagyméretű, egyenként 28 500 izzót tartal­mazó hirdetőtábla, amely szö­veges információ, álló és mozgó képek kivetítésére egyaránt alkalmas. A pályán elhelyezett kamerák segítsé­gével egyenesben vagy akár a képmagnóra rögzített ese­mények tetszés szerinti idő­pontban visszajátszhatok a táblán. Jelenleg több mint 150 ma­gyar szakember dolgozik az olimpiai stadionokban, csar­nokokban, de az ötkarikás játékok alatt legalább 350-en segítik majd a berendezések üzemeltetését, karbantartá­sát. Napjaink egyik legizgal­masabb kérdése, hogy a megszigorított gazdasági kö­rülmények, s a korábbinál szűkösebb anyagi feltételek között miben tudnak újat nyújtani partnereiknek a mezőgazdasági termelési rendszerek. Mint a Bajai Kukoricatermelési Rendszer példája mutatja, nagyobb beruházások nélkül is lehet kedvező ajánlattal előállni. Ennek lényege, hogy 1982- től ,a taggazdaságok kukori­catermesztésének jövedelmét hektáronként 2 ezer forintra egészítik ki. Ha figyelembe vessszük. hogy a megyénk északi részén gazdálkodó szövetkezeteknél nem ritka az ennél kisebb jövedelme­zőség, látható, hogy termelé­Ma, július 9-én kezdődik Békéscsabán, az Iskolacent­rumban az a kétnapos tan­folyam, melyen az ÁFÉSZ- ek ifjúsági bizottságainak elnökei és titkárai vesznek részt. A tanfolyamot — me­lyet Orosz Sándor, a MÉ­SZÖV általános szövetségi titkársága vezetője nyit meg — az tette szükségessé, hogy a tavaszi hónapokban vég­bement választások során az ÁFÉSZ-ek ifjúsági bi­zottságaiba igen sok olyan fiatal került, akik most is­A békéscsabai Sziklai ut­cai bölcsőde és a MÁV vontatási telep Kandó Kál­mán Szocialista Brigádja az év elején szerződést kötöt­tek, amelyben a brigád vállalta a gyermekintézmény támogatását. A 17-tagú kö­zösség ennek megfelelően vette ki részét a bölcsőde szépítésében, segítésében. Az év első felében 200 óra társadalmi munkában ápol­ták a bölcsőde parkját, fü­Van és még sincs Felépült, a fóliamű — még sincs elég háztartási alufó­lia a boltokban. A Kőbányai Könnyűfémmű — a 900 mil­lió forintos, rekordgyorsa­sággal épült beruházás ré­vén — a tervek szerint idén már 400 tonnát ad a hazai kereskedelemnek a népsze­rű termékből. Az ellátás „varázsütésszerű,, javulása azonban egy ideig még vá­rat magára. A tetemes si, pénzügyi biztonságukat támogatja a felkínált lehe­tőség. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy a termelési rendszer magára vállalja a termesztési hibák következ­ményét. hiszen csak a tech­nológia betartása esetén ér­vényes a nyereség-kiegészí­tés. Erről tárgyaltak tegnap, Békéscsabán a Bajai Kuko­ricatermesztési Rendszer, a Körösök Vidéke Tsz-Szövet- ség, a megyei tanács és a meghívott szövetkezetek képviselői. A megbeszélés eredményei még nem ismer­tek. a későbbiek során dől el, hogy hány szövetkezet fogadja el a felajánlott kedvezményeket, s csatlako­zik a BKR-hez. merkednek a mozgalmi ten­nivalókkal. A tanfolyam célja, hogy gyakorlati isme­reteket adjon a fiataloknak. A kétnapos tanfolyamon előadások hangzanak el a gazdaságpolitikáról, a fiata­lok ideológiai neveléséről, a SZÖVOSZ ifjúságpolitikai tennivalóiról kiadott ajánlá­sokról. a szakszervezeti jogsegélyszolgálatról, az is­kolaszövetkezeti csoportok alakításának gyakorlati és módszertani feladatairól. — Balkus — vet kaszáltak, virágot ültet­tek. babaházat készítettek az apróságoknak. Jó munká­jukért a napokban a bölcső­de levélben mondott köszö­netét az üzem vezetőinek. Kapcsolatuk ezután sem szakad meg, hiszen ígéretük szerint a brigádtagok augusz­tus elején szőlőlugast készí­tenek, 2 homokozót építenek és fából faragott mozdonyt ajándékoznak a gyermekek­nek. mennyiséget ugyanis —. amit világszínvonalú japán gyártósor ont magából — a vállalatnál egyelőre kézzel csomagolják. Hamarosan vége lesz ennek az áldatlan; állapotnak, mert üzembe he­lyezik azt a jó előre meg-' rendelt, nagy teljesítményű külföldi csomagoló automa-; tát, ami alkalmas arra, hogy állja a „versenyt” a gyártó­sorral. munkáról O z utóbbi években a közigazgatási kon­centráció, az iparte­lepítés és -fejlesztés hatásá­ra a községek nagy részé­nek fejlődése meggyorsult. Megváltozott a falusi lakos­ság foglalkoztatási szerkeze­te, növekedett az iparban dolgozók száma. Kedvező fo­lyamat ment végbe a lakos­ság tudati viszonyaiban. Erő­södött a szocialista tulajdon­hoz való kötődés, fokozódott a közéleti aktivitás. Ennek következtében a községekben összességében kedvezőbb fel­tételek alakultak ki a politi­kai munkához. A községi pártszervezetek irányítói örültek ezeknek a változásoknak és jól igazod­nak az új körülményekhez és követelményekhez is. Az elmúlt években a korábbiak­nál is nagyobb figyelmet fordítottak a községpolitiká­ra, a településfejlesztésre, amelynek megvalósításában egyre nagyobb önállósággal, felelősséggel vesznek részt. A reális településpolitikai célok megfogalmazása szám­talan tényező gondos figye­lembe vételével alakítható ki. Jó tudni azt, hogy egyes helyeken ma már természe­tes a jó ivóvíz, másutt meg­oldott a gyermekintézményi ellátottság, jó néhány he­lyen korszerű úthálózattal is büszkélkedhetnek. Természe­tesen e községekben is je­len vannak az életszínvonal emelkedésével és az életmód változásával kapcsolatos új lakossági igények. Az elkö­vetkezendő időszakban nagy fontossága van annak is, hogy a községi pártszerveze­tek a különben reális igé­nyeket szigorúan rangsorol­ják. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy a tele­püléspolitikai célkitűzéseik­hez megfelelő anyagi fede­zettel rendelkezzenek. Eh­hez tartozik még az is, hogy a községi pártszervek irá­nyításával a társadalmi és tömegszervezetek, a tanács, a községekben levő gazdasá­gi egységek és intézmények megnyerjék tagságukat, dol­gozóikat, a községben lakók mind szélesebb körét a köz- ségfejlesztési elképzelések­ben való aktív részvételre. Ebben a munkában jól be­vált tapasztalat a település­politika nyilvánosságának biztosítása. Elengedhetetlen, hogy a község lakossága jól ismerje a településfejlesztést szolgáló tervet, a lakossági szükségleteket és a fejlesz­tési lehetőségeket is. Ennek érdekében hasznos gyakor­lat a falugyűlésekre, ta­nácstagi beszámolókra írá­sos tájékoztatók kiadása a résztvevőknek, melyekben értékelik a településfejlesz- t és eredményeit, tapasztala­tait és ismertetik a VI. öt­éves tervre vonatkozó előze­tes saját elképzeléseket, je­lezve a megoldás lehetséges változatait. Mindez hozzájá­rulhat az együttes gondol­kodáshoz, a reális igények kialakításához. A XII. pártkongresszust megelőző alapszervezeti tag­gyűlések, pártértekezletek, a falugyűlések, az országgyű­lési és tanácstagi jelölő gyű­lések jó lehetőséget biztosí­tottak ahhoz, hogy az elmúlt öt év eredményeit, problé­máit elemezve, szót váltsunk a lakosság szélesebb rétegei­vel az országos és helyi gon­dokról, tervekről, feladatok­ról. Ezt a kedvező alkotó, politikai légkört megőrizve és továbbfejlesztve a végre­hajtásban, az együttes cse­lekvésben kell kamatoztatni a pártszervezeteknek. Csak az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gyűlése­ken több tízezer közérdekű bejelentés és javaslat hang­zott el. Ezek egy része ter­mészetesen nem új keletű, mivel korábban különböző fórumokon is megfogalma­zódtak. Most az a legfonto­sabb feladat, hogy a párt- szervezetek a Hazafias Nép­front községi bizottságaival, a tanácsokkal együttműköd« ve dolgozzák fel és rangso­rolják' az észrevételeket, a tennivalókat. Mindenekelőtt azokra a feladatokra össz­pontosítsák az anyagiakat, szervezzék a társadalmi munkát, összefogást, ame­lyek megoldását semmikép­pen nem lehet halasztani. A településpolitika — te­lepülésfejlesztés — nem vá­lasztható el az általános po­litikától, és annak1 részét ké­pező gazdaságpolitikától. Mindenhol fel kell készülni arra, hogy a fejlesztési cé­lok a tervezettnél lassabban valósulnak meg, esetenként, helyenként feszültségek is keletkezhetnek. Előtérbe kell helyezni az olcsóbb, a meg­levő eszközök hatékonyabb felhasználását igénylő meg­oldásokat és fokozottabb mértékben kell támaszkod­ni a helyi erőforrásokra, a társadalmi összefogásra. Er­re is számtalan jó példa van a gyakorlatban. A je­len időszakban fontos teen­dő az is, hogy a pártszer­vezetek ösztönözzék a HNF bizottságait, a tanácsokat, a tömegszervezeteket, a közér­dekű javaslatok érdemi fel­dolgozására. Minden észrevé­telre válaszoljanak, adjanak magyarázatot a teljesíthetet­len kérésekről is. Tapaszta­lataink szerint a lakosság többsége nemcsak tudomásul veszi, hanem meg is érti azt, hogy egyik, vagy másik ja­vaslat miért nem valósulhat meg. A településpolitikai, tele­pülésfejlesztési feladatok megvalósítása számtalan módszerrel történik. Ezek megoldására nincs egységes recept, mindenhol alkalmaz­ható séma. Ugyanakkor van­nak olyan jól alkalmazható tapasztalatok, amelyek más­hol is felhasználhatók. Az egyik legfontosabb feladata a pártszervezeteknek az ál­landó és folyamatos kapcso­lat kialakítása és tartása a társadalmi és tömegszerve­zetekkel, a tanácsokkal, a lakossággal. A tennivalók egyeztetése, vitára bocsátá­sa már a munkatervek ké­szítésének időszakában tör­ténjen meg. A községi párt­szervek tegyenek ajánláso­kat a tanácsok, tömegszerve­zetek részére. A közösen el­határozott feladatok1 megol­dását időközönként értékel­jék, ellenőrizzék. Éljenek a jól végzett munka elismeré­sével, és ha szükséges, a fe­lel ősségrevon ássál is. Helyes, ha a községi tanácsok éves településfejlesztési tervet ké­szítenek. Ösztönözzék a ta­nácsi vezetőket, testületeket, a környező községekkel való kapcsolatfelvételre, tapasz­talatcserére, mivel közös erővel, együttesen több tele­pülést érintő gondot közösen eredményesebben tudnak megoldani. Pl.: ellátás, szol­gáltatás javítása, iskolakör­zetesítés stb. Ö römmel tapasztal­ható, hogy a lakos­ság által végzett önkéntes munka forintban kifejezett értéke évről évre növekszik. Ez nem egyszerű­en csak gazdasági kérdés, de olyan közösségi magatartás is, amelynek révén az egyén alakítójává válik a telepü­léspolitikának, hasznos tagjá­vá lesz a helyi közösségnek. Mindez nem csupán kézzel foghatóvá teszi a párt poli­tikáját, hanem egyúttal al­kalmat teremt a közéletben való aktív részvételre, és ez­zel is szolgálja a kedvezőbb lakóhelyi viszonyok formá­lását. Lakosi Kálmán Csak a szokás? A körösladányi ÁFÉSZ-ügyintéző panaszkodik: évről évre kevesebb készruhát vásárolnak a helybeliek — leg­alábbis helyben. „Tudja, az a módi, hogy a család beül az új Zsigába és bekerekezik Szeghalomra, ha venni akar valami komolyabbat. Hétvégén meg a békéscsabai Uni- verzál Áruház a sláger. Mit csináljunk, errefelé már csak ez a szokás.” Amit az ügyintéző egy kialakuló vagy már kialakult szokás számlájára ír, azt településfejlesztési törekvéseink tulajdonképpen már törvényerőre is emelték. Nem vélet­lenül felsőfokú ellátási központ Békéscsaba, középfokú központ Szeghalom, s így a körösladányi kereskedelemre nem vár más, mint az alapellátás. A számok bizonyítják, hogy ennek a tisztének derekasan meg is felel, hiszen míg a ruházati forgalom csökken egyik esztendőről a má­sikra, addig az élelmiszer-eladás jelentősen megnőtt. Kü­lönösen, mióta az ABC-áruház is megnyitotta kapuit a nagyközségben. Odaszoktak az emberek. Mert a szokás, a megszokás hatalmas erejét az el­mondottak ellenére se vonjuk kétségbe. Ugyancsak kö­rösladányi panasz: a METAKÉMIA Ipari Szövetkezet el­nöke szerint a szövetkezeti üzem nem győzi a bagarolt gyártani. „Tudja, rákaptak az emberek arra, hogy felvá­sárolnak. Figyelje meg, jövőre, glédákban áll majd a boltokban a cipőkence.” Az elnöknek biztos igaza van. Valóban ilyenek va­gyunk mi, fogyasztók. Rászokunk arra, ami jó, azután ha egyszercsak nem tudjuk beszerezni a megkedvelt por­tékát kedvenc boltunkban, bosszankodva járunk üzletről üzletre, faluról városra és viszont. A városiak tudniillik a községekben szokták megvenni a hiánycikkeket, ha tehe­tik. Amikor pedig a kereskedelem váratlanul előáll & ke­resett áruval, mi gyorsan felvásárolunk belőle egy fél életre valónyit, a másik fele pedig a boltoson marad, aki emiatt nem igényel többet egy cikkből a termelőtől, s egy idő múlva kezdődik az egész élőiről. Egy szó, mint száz: a fogyasztónak igenis vannak szokásai, a kereskedőnek viszont vannak lehetőségei. Al­kalmazkodhat a szokásokhoz, de meg is változtathatja azokat. Egyet nem tehet csak: nem varr hat ja a fogyasztó nyakába saját mulasztásait, kényelmességét, s még egy: nem produkálhat minőséget a termelő helyett. (kőváry) Magyar eredményjelzők, stúdióberendezések az olimpián Félidejéhez érkezett a gyulai Kohán Képzőművész Szakkör kiállításának nyitva tartása. A gyulai Erkel Ferenc Művelő­dési Központ földszinti csarnokában mintegy félszáz grafikát láthat a közönség, amelyek a legkülönbözőbb életkorú és foglalkozású szakköri tagok elmúlt egy esztendei munkájáról nyújtanak áttekintést. A szépen megrendezett tárlatot július 20-ig lehet megtekinteni Fotó: Gál Edit Szövetkezeti fiatalok tanfolyama Békéscsabán Segítség az apróságoknak

Next

/
Thumbnails
Contents