Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1980. július 6., vasárnap o A zsombói kiserdő A szájhagyományra emlékeztet a modernizált csárda- Szegedtől tizenöt kilométernyire a Dorozsmán ke- resztül Kiskunmajsára vezető úton érjük el Zsombót. Kis falu a homokos, löszös vidéken. Mégis érdemes oda vagy inkább mellé látogatni. Szegedről menet a falutábla előtt, de már házsorral szemközt érjük el azt a zsombékos területet, amelyről a község is kaphatta a nevét. Jobb kézről egy út ágazik ki Szatymaz felé, s átellenben, utunk bal oldalán terül el a zsombói kiserdő, amely a természetvédők szavával élve ,az alföldi táj ősi képét őrzi. Mit látunk itt? Az út mentén mindenekelőtt az erdőt, amelyben az akác és a nyár uralkodik, s nem ritka benne a kőris meg a szil és sűrű az aljnövényzet. Az elegyes erdőben néhol összefüggő akácos terjeszkedik, itt-ott pedig ritkásabb fegy- vesek zöldellnek. Betyárok alagútja Az elágazástól nem mesz- sze, az út mellett az átalakított csárdaépület, felirata szerint Rózsa Sándor be_ tyárcsárda. Ki hinné, hogy a hagyomány szerint postaépület volt, azaz — még a lova* posta járatok korában — itt váltott volna lovat a posta. Még merészebb a képzelet abban a történetben, amely szerint a betyároknak jeles tanyázóhelye volt e csárda (S tegyük hozzá, melyik volt csárdához nem fűződik itt a Dél- Alföldön betyárhistória, mégpedig lehetőleg Rózsa Sándor szerepeltetésével?) Ügy mondják, a pincéből rejtekalagút vitt az út túloldalára, s ezen át mene- kedtek a betyárok a pandúrok elől.) Magam is megnéztem valaha az öreg pincét, de továbbvezető — akár elfalazott — alagútnak nyomát nem láttam. De azért kedvelhették e városközeli, s mégis félreeső, jó búvást, útvesztőt kínáló erdős és Iá" pos helyet a betyárok •.. Ősmaradvány S ez az, amiről még nem is szóltunk; a láp, a zsombékos, mocsaras víz. Bent a homoki, buckás erdőben, a fák mögött vagy száz méterrel két (az év nagy részén, természetesen az időjárástól függően) többé-ke- vésbé nyílt víztükör csillog, fűzfabokrok áznak benne. A két víztükör körül egy-egy lápos terület, s egy harmadik a falu felé, tőlük beljebb, túl az erdőn; ez inkább mocsaras rét. Ezek a területek a falu névadói — fő növényük a zsombéksás —, s egyben a hajdan kiterjedt alföldi lápvilág ma" radványai, reliktumai. Mint ilyenek, védettek. Sok kutató tanulmányozta őket. s környezetüket; talán a legÖsszeboruló fakoronák (A szerző felvételei) többet Csongor Győző, ennek a kiserdőnek szinte megszállottjaként Nemrég pedig a szegedi Somogyi-könyvtár kiadásában megjelent Marián Miklós: A Dél-Alföld madárvilága című könyvében olvashattunk róla szép összefoglalást — főleg madárvilágát illetően. Leírta a láp tőkés- j-écéit és vízi tyúkjait, a vegyes erdő cinegéit, s ,a fenyvesek kék vércséit, erdei fülesbaglyait; leírta a madarak „naptárát”, a madártársulások évszakos változásait is. Ezek ,a madarak nem kedvelik a látogatást; ezért s az ősi kis természetdarab megőrzéséért ezt az " erdőt csak környékezzük! De úgy is élményes. N. F. i A Körös-völgyi természetvédelmi terület A szélesen elterülő szántó és legelők között, magas töltések közé szorítva folynak a megszelídített Körösök. A Kettős- és a Sebes-Körös összefolyásától a Hármas- Körös mentén majdnem érintetlenül érte meg napjainkat a szabályozások után kialakult terület, amelyet a Békés megyei Tanács V. B. 1/1979. (IX. 4) vb. sz. határozatával természetvédelmi területté jelölt ki. Elnevezése: Körös-völgyi természet- védelmi terület. (Tt.) Ritka állatfajok A hullámterek növényzete — bár nincsenek botanikai rikaságok — rendkívül értékes, és jelenlegi állapotában megőrzésre, megóvásra érdemes. Igen fontos alkotóelemei az itt található növénytakarónak az ártéri erdők, a bokrok', a ligetek. Nagy területet foglalnak el a rétek, legelők. Több ritka fajta növény is található. A növényzet sok értékes és ritka állatfajnak teremt életlehetőséget. Ilyen a telepesen fészkelő kiskócsag, a fülesbagoly, a gém, a daru, a szalakóta, a vadréce, a vöcsök, a guvat stb. A természetvédelmi terület a madarak vonulásában is fontos szerepet tölt be. A halállomány megcsappant, mert az ivóhelyek elvesztek, de a Körösök viszonylag tiszta vizében még mindig jócskán akad ponty, süllő, keszeg, balin, harcsa és csuka. Mocsári teknősök tucatjával napoznak a vízbe dőlt fatörzseken. Néhány példányt az Európa-szerte fokozottan védett vidrából is megfigyeltek. A vb a védettséggel kapcsolatban számos rendszabályt ír elő. Ezek közül azokat ismertetjük, amelyek különösen a horgászokra és a kirándulókra vonatkoznak. Horgászni szabad Először is óvni kell a legelők, rétek, vízpartok idős, nagyméretű fáit. Fák kivágásához a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának az engedélyezése szükséges. A területen a vadászható állatok kivételével valamennyi vadon élő állatfaj védett, azokat elpusztítani, gyűjteni, vagy tenyészetükben zavarni tilos. A halászat, horgászat továbbra is megengedett. A védett hullámtérben és a vizeken motoros járművel csak a vízügyi és természet- védelmi kezelést ellátó, a mezőgazdasági és erdészeti üzemek, valamint a belügyi szervek közlekedhetnek. Üdülő- vagy táborozó területek esetében parkolóhelyet kell kijelölni, ahová a látogatók meghatározott útvonalon juttatják el járműveiket. A természetvédelmi terület megközelítésére az árvízvédelmi töltés és előtere közlekedési útként nem vehető igénybe. Táborozni és tüzet rakni csak az erre meghatározott, és táblával megjelölt helyeken szabad. A védett hullámtérben nyaraló vagy lakóépület nem létesíthető. A természet- védelmi terület határait szegélyező 200 méteres védőzónában csak az üdülőterületnek kijelölt helyeken létesíthetők nyaralóépületek, mégpedig típusterv szerint. Szigorúan védett A szigorúan védett területeken (lásd térképvázlat) először is tilos a növényvédő szerek használata. Tilos a vadászat, a halászat és a horgászat. Semmilyen létesítmény nem építhető. A halásztelki gémtelep szigorúan védett területével érintkező védőzónában a korábban törvénytelenül létesített, rendszertelen nyaralótelepeket meg kell szüntetni, s annak a fenti kívánalom szerinti kiképzéséhez a halásztelki Körös-híd Békésszent- andrás felőli oldalán kell helyet biztosítani. A tudnivalókat részletesen a Békés megyei Tanács közlönyében megjelent határozat tartalmazza. A Nagyalföldnek ez a szép és sokszínű vidéke, tiszta levegője igen alkalmas a szabad időnek a természetben való eltöltésére. Nyári szombatokon és vasárnapokon a családok százai vonulnak a vízpartra pihenni, horgászni. Érdemes ezt a szűk helyre összpontosult és sok évszázados múltat visz- szaidéző területet az utókor számára megőrizni. Pásztor Béla Köröstadóny HASH4S Öcsöd Köröstarcsa JELMAGYARAZAT Bekesszsntandras TÖLTÉS VASÚT IMezibereny TERMESZETVEDELMI TERÜLET SZIGORÚAN VEOETT TERÜLET KÖRÖSVÖLGYI TERMESZETVEDELMI TERÜLET M « 1 100000 VÁZLAT Megjegyzés: 1 Krisztinazug 2 Görögzug 3 Határzug 4 Nagyzug 5 Boldishát 6 Büngösd holtág 7 Paprévzug 8 Németjáró holtág 9 Erdőzug 10 Harcsászug 11 Mihályzug 12 Kisasszonyzug holtág 13 Gerzsonzugi holtág 14 Nagyküküllő 15 Vámoszug 16 Folyáséri holtág 17 Félhalmi holtág 18 Daruzugi holtág 19 Kecsegészug 20 Siratói holtág 21 Torzsási holtág 22 Gyomai holtág 23 Németzug 24 Fűzfászug 25 Endrőd középső holtág 28 Templomzug 27 Soczózug 28 Bonomzug 29 Kecskészug 30 Peresi holtág 31 Harcsászug 32 Túrtői holtág 33 Halásztelki holtág 34 Szarvas—békésszentand- rási holtág 35 Siratói holtág 38 Harangzug
