Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
1980. július 1., kedd NÉPÚJSÁG Választások után A politikai munka tapasztalatai megyénkben Különös esetek Szandál Egy szandálra ragasztott papíron a következő nyomtatott betűkkel írt szöveget olvastam': Nyári viseletre — Felsőrész anyaga: műbőr — Talp anyaga: műanyag — Nem vízálló — Made in Hungary — Szabolcs. Azt még megértem, hogy felhívják a figyelmet: a szandál nyári viseletre való. Ha nem szólnának, egyesek talán egész télen a lábukon hagynák. De mit jelent az, hogy nem vízálló? Mije nem az: a talpa, a műbőrcsíkokból készült feje vagy a sarka? Ezek eláznak a vízben, esetleg elválnak egymástól? Es milyen vízben? Nemrég egy ilyen szandál tulajdonosától tudtam meg valamit, ö a saját „műbőrén" tapasztalta, hogy az egy kisebb nyári záporban is elválik a talp műanyagától. De a szandálon levő papír any- nyira tapad, hogy késsel is csak nehezen lehet levakarni. S az a gyanú merült fel benne, hogy mégiscsak van olyan ragasztó, amely „állja a sarat”, illetve a vizet. Fizess! A főnök nyugdíjba vonult. Amíg főnök volt, beosztottjai közül egyesek szerették, mert a hibákat elnézte, ő meg szerette az apró szívességeket, a jó szolgálatokat. Szakértőként dolgozott tovább. Bejárt a régi helyére, s eleinte feketével éppen úgy kínálgatták, mint azelőtt. Egy idő után azonban, amikor a függő viszony érzete alábbhagyott, el-elmaradozott ez a gesztus. Kénytelen volt ő kezdeményezni a dolgot. Valahogy így: „Fizess már helyettem, még nem kaptam meg a nyugdíjat”. Vagy: „Éppen nincs nálam pénz”. Egyszer honorálni akarta a sok „figyelmességet". Hogy felejthetetlenné tegye magát, az egyik tsz-ben vacsorát szervezett. Kerül, amibe kerül — gondolta magában, arra persze ügyelt, hogy minél kisebb összegből jöjjön ki az étel, ital ára. A meghatározott napon minden előkészület megtörtént a vendégek fogadására. Elegánsan felöltözött, még nyakkendőt is kötött, hogy régi fényében tündököljön tisztelői előtt. De hiába várt rájuk. Senki nem ment el. A varázslatnak vége szakadt. Csaszi Szalonnasütésre jött össze a vidám társaság. Már előkészítették a hagymát, a szalonnát, a húst, a tüzelőt, és szépen egymás mellé rakták a sörrel, borral teli üvegeket is. Am egyszer csak a közeli bokros, fás részből kilépett egy hatalmas bernáthegyi kutya. A Csaszi. Az esti félhomályban félelmetes látványt nyújtott a hőség miatt kilógó lapátnyi nyelve, villogó fogsora, „vérben forgó" szeme. Amikor a finom illatot megérezte és a társaságot megpillantotta, örömében vakkantott egyet. Ettől olyan ijedelem támadt, hogy egyszeriben mindenki futásnak eredt. Csaszi nem értette a dolgot. Közelebb ment. Mivel pedig senki sem zavarta, elkezdett falatozni. Egy-két perc alatt bekebelezte a számára legízletesebb „nyersanyagot”. Csak a hagymát és a szalonna egy részét hagyta meg. A kenyérből sem evett sokat. Aztán körülnézett: vajon kinek köszönhetné meg a szokatlanul finom vacsorát? Senkit sem talált. Végül is békés farkcsóválással elballagott a helyszínről. Pásztor Béla A Hazafiás Népfront megyei elnöksége a közelmúltban értékelte az 1980. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások politikai munkáját. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára először az előkészítés és a szervezés tapasztalataival foglalkozott. Megemlítette, hogy a népfront az agitáció és a propaganda valameny- nyi formáját alkalmazta. Ugyanakkor jól érvényesült a pártszervek elvi, irányító, koordináló tevékenysége is, A különböző gyűlések előadóit, a választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok tagjait folyamatosan és időben készítették fel tennivalóik elvégzésére. Közéleti aktivitás A választások előkészítésében, megszervezésében és végrehajtásában 15 ezer Békés megyei aktivista végzett lelkiismeretes, eredményes munkát. A HNF megyei testületéinek tagjai — mint területfelelősök — rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a helyi párt- és népfrontbizottságokkal, valamint a tanácsokkal; s mindvégig gyorsan informálták, segítették egymást. Ami a 60 jelölő gyűlést illeti, ezeken a 15 országgyűlési választókerületben több mint 17 ezer 500-an vettek részt, s 97 százalékuk értett egyet a HNF jelöltjeivel. Két választókerületben, ahol kettős jelölés volt, esetenként viták bontakoztak ki, de az állampolgárok ott is elfogadták a népfront jelöltjeit. A hozzászólások alapján is megállapítható, hogy nőtt a közéleti aktivitás, s demokratikus légkör alakult ki szinte mindenütt. A megtartott 2634 tanácstagi jelölőgyűlés, amelyeken közel 80 ezren jelentek meg, szintén az ütemterv szerint zajlott le. Ezeket is az ünnepélyes, fegyelmezett hangulat jellemezte. A legtöbb hozzászóló főként a választókerületi, a község- és várospolitikai gondokról beszélt. A bejelentések és javaslatok elsősorban a társadalmi munkafelajánlásokra, az állampolgári fegyelemre és a közhatalmi „jogosítványok” gyakorlására vonatkoztak. Közel 60 helyen kiemelt választási gyűlést tartottak megyei '“előadókkal, és ezeken összesen 14 700 választópolgár vett részt. Az 51 helyi előadókkal rendezett választási gyűlésen 9800-an, az 50 —60 rétegtalálkozón, kiscsoportos beszélgetésen mintegy 27 ezren jelentek meg. Orosházán Púja Frigyes külügyminiszter mondott nagy érdeklődéssel kísért választási beszédet. Hozzáértés és felelősségtudat A HNF megyei titkára kellő részletességgel szólt magáról a választás napjáról is, amelyet jól előkészített az agitáció. Ez egyúttal kedvező feltételeket, jó politikai légkört teremtett a választások sikeres befejezéséhez. Valamennyi szavazatszedő bizottsági tag fokozott felelősséggel és megfelelő hozzáértéssel igyekezett eleget tenni megtisztelő feladatának. A szavazóhelyiségeket rendben és időben alakították ki, s maga a szavazás is zavartalan volt mindenütt. Törvénysértést — amint hallottuk —, vagy erre utaló eseményt sem a választási elnökségek, sem a szavazatszedő bizottságok munkájában nem tapasztaltak az ellenőrzést végző személyek. A megyei választási elnökség adatai szerint Békésben a 321 638 választásra jogosult állampolgárnak 98,6 százaléka szavazott a népfront jelöltjére. Június 8-án összesen 2633 helyi tanácstagot választottak meg. (Puszta- földváron ugyanis június 14- én pótválasztást tartottak, mert az előzőn a helyi tanácstag a megválasztásához szükséges szavazatok többségét nem kapta meg.) „A megválasztott helyi tanácsok összetétele jói tükrözi a párt vezető szerepét, megyénk, s a települések osztályszerkezetét, pártunk szövetségi politikáját, a nők arányát, s a nemzetiségi politikánkat.” A megye 15 országgyűlési választókerületében június 8-án a 15 mandátumra 14 országgyűlési képviselőt választottak meg. A 3-as és a 13-as sz. országgyűlési választókerületben a kettős jelöltek közül — az utóbbiban — az egyik jelölt megkapta a megválasztásához szükséges szavazatok többségét, de a 3-as számúban nem. Így ott az Országos Választási Elnökség határozata alapján június 14-re kitűzték a pótválasztás időpontját. Június 10-én a választókerületben tartott választási gyűlésen az egyik jelölt visszalépett a jelöléstől, s a június 14-i pótválasztáson az egyedüli jelölt megkapta a megválasztásához szükséges szavazatok többségét. (A helyi alakuló tanácsülésekről, a tisztségviselők, a végrehajtó bizottságok, a népi ülnökök és a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak megválasztásáról lapunkban már közöltünk egy rövid összefoglalót.) Törvényesség és demokratizmus A választások politikai munkáját értékelve a HNF megyei titkára végül összegező megjegyzéseket és tapasztalatokat ismertetett. Eszerint az esemény „a népfront égisze alatt” kedvező lehetőséget adott a lakosság széles körű közéleti, politikai aktivitásához. Főleg az új és a fiatal tanácstagokkal szükséges foglalkozni a jövőben azért, hogy jól elláthassák feladataikat, s megfelelően képviseljék a választói érdekeket — még a megnövekedett követelmények ellenére is. Több helyen felvetették: csökkenteni kellene „a választásokkal összefüggő gyűlések, párhuzamos összejövetelek számát úgy, hogy az ne sértse a demokratizmust”. Esetleg több helyi, munkahelyi gyűlésre kerülne sor, s a tömegek helyett az előadókat, a jelölteket kellene „mozgatni...” Kívánatos lenne: még többet foglalkozni az első választókkal. Ez is elősegítené a fiatalok későbbi közéleti aktivitásának kibontakoztatását. Mindent egybevetve: az 1980. évi országgyűlési képviselő és tanácstagi választás kiemelkedő belpolitikai eseménysorozatnak számított megyénkben is. Amint jeleztük, mindenhol betartották a törvényességgel és a demokratizmussal összefüggő követelményeket. A választások mindenütt a választópolgárokkal létrejött jó egyetértésben és kedvező politikai hangulatban zajlottak le. Az MSZMP megyei bizottságának elvi irányításával minden eddiginél jobb volt a tanácsok és a HNF-bizottságok közötti együttműködés. —y—n Merre forog az idegen? Már i. e. 2000-ben létezett idegenforgalom. — A világon fegyverkezésre 300, turizmusra 317 milliárd dollárt költenek évente. — A töltött káposzta, a pulyásparti kell, de nem elég! — Rossz a nemzetközi propagandánk. — Megszűnt az állami támogatás, égbe szöknek az árak! — Lépéshátrányban a színvonal. — Gyula vagy Szarvas? A fenti mondatokból kiviláglik: a hazai idegenforgalom az utóbbi évek fejlődése ellenére nem kevés gonddal küzd. Az ágazat társadalmi, gazdasági tényező lett, amelynek fontosságát a XII. pártkongresszus határozatai is hangsúlyozzák. A lehetőségeket minél jobban ki kellene használni, hiszen az áruk és a szolgáltatások helyben történő exportjáról van szó. Különösen lényeges ez olyan ország számára, mint Magyarország, ahol a külkereskedelmi mérleg évek óta javításra szorul. Tavaly az idegenforgalom bevétele 159 millió dollárt és 205 millió rubelt tett ki. Ez azt jelenti, hogy a fogadott turisták alapján hazánk a világ összes forgalmának 4 százalékát bonyolítja le, a bevétel viszont az 1 százalékot sem éri el. A bajok forrása igen sokrétű. Példázza ezt, hogy a közelmúltban megtartott tihanyi tanácskozáson a szakemberek sem értettek mindenben szót. Egy dologban azonban mindenképpen: tartanunk kell a versenyképességet, mert olyan hátrányba kerülünk, amelyet képtelenek leszünk behozni. Elgondolkoztatóak dr. Selley Péternek, az IBUSZ—WIEN igazgatójának a szavai: Csak egy százalék — A 2—6 napos városi idegenforgalomban elérjük az európai átlagot. Gyenge pontunk az üdüléses turizmus. Egyszerűen nincs mit ajánlani a külföldieknek. Ma már a nyaralás nem csak alvást, evést jelent. Egyetlen helyen sem lehet például kerékpárt kölcsönözni, elenyésző a minigolfpályák száma, a lovaglásról, a csónakázásról nem is beszélve. Kevés az olyan erdei tornapálya, ahol megmozgathatják tagjaikat az emberek. Ha egy üzletember megérkezik valamelyik szállodánkba, aligha tudják megmondani neki: hol és mennyiért sportolhat, mozoghat. A töltött káposzta, a gulyásparti kell, de nem elég! Ehhez még hozzá lehetne tenni az utazás nem éppen rózsás körülményeit. A vonatokon hadilábon állunk a higiéniával, késik a szerelvény, az autóbusz 200 kilométert 5 óra alatt tesz meg. No és az árak! Mit mond erről az igazgató, aki Bécs- ből talán jobban látja a nemzetközi összefüggéseket: — Eddig a legnagyobb vonzóerőnk az olcsóság volt. Ügy látszik, ezt most már elvesztettük. Ausztria 1979- hez képest 5,5 százalékkal emelte az árait. Ezzel szemben a Balaton-parti szállodák közül a Marina 21,3 az Annabella 22, az Auróra 43,7, az Európa 11,3 százalékkal drágult egyik évről a másikra. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy az esztendő első négy hónapjában egynegyedével kevesebb osztrák jelentkezett az irodánál, hogy Magyarországra látogasson. Pedig a devizát nem az egy-két napig, hanem a huzamosabb ideig itt tartózkodók hozzák. Ki diktál? A bevezetőben már említettük: sokat költünk az idegenforgalomra, de mégsem eleget. Bármennyire is tagadják egyesek: a propagandának óriási szerepe van. Bizonyított tény, hogy a befektetés busásan megtérül. Ha élünk a lehetőséggel. Ó Juditnak, az AIR TOURS- iroda vezetőjének kellemetlen tapasztalatai vannak: — Bátran ki merem jelenteni: rossz a nemzetközi propagandánk. Hogy mire alapozom? Két éve elkészítettünk egy színes magazint. Sem a HUNGEXPO, sem a Magyar Hirdető nem volt hajlandó megjelentetni. Most úgy hírlik, hogy egy amerikai cég kiadja. Sajnos, a számok bűvöletében élünk. Ennyi és ennyi turista lépte át a magyar határt. Mögé kell nézni a dolgoznak: milyen a szolgáltatás minősége, színvonala. A jelek szerint az idén — ehhez a feszültebb nemzetközi helyzet is hozzájárul — kevesebb idegen keresi fel az országot, mint azt megszoktuk. Most szükséges igazán kereskedni ! Egyáltalán nem megnyugtató, hogy a feltételeket a vendéglátóipar diktálja, az idegenforgalmi szervek csak statisztálnak. Elgondolkoztató: ma már Bécsben olcsóbb a csoportos étkeztetés, mint Budapesten. Ami az utóbbi szerveket illeti, van ám belőlük jócskán. Sokszor az az érzése az embernek: a sok bába közt elvész a gyermek. A gazda a Belkereskedelmi Minisztérium, illetve ' az ÉVM. Aztán jön az Országos Idegenforgalmi Hivatal, és mint tanácsadótestület az Országos Idegenforgalmi Tanács. Ezenkívül van még 14 intéző bizottság és a megyei idegenforgalmi hivatalok, a hét utazási iroda. Ezek olykor versenyre kelve egymással alá ajánlanak az ügyfeleknek, eltérnek a profiltól. Hogy szükség van-e mindegyikükre, ennek eldöntésé nem a mi feladatunk. Töprengeni rajta viszont nem lenne hiábavaló. Rugalmas együttműködést A kép kétségtelenül sötétnek látszik, holott a sorok rendezése a kívánatos. Nagy előrelépés történt többek között a szállodaépítésben. Szigetvári Jánosnak, a Pénzügyminisztérium nemzetközi főosztálya vezetőjének véleménye szerint szükség is volt erre: — Hazánkban a 60-as években kezdődött el ez a folyamat. Jelenleg a fizetővendég-szobákban, a kempingekben, a szállodákban, a turistaházakban összesen 198 ezer szálláshely ván. Jellemző, hogy ebből 97 ezren a fizetővendég-szolgálatot kénytelenek igénybe venni, a szállodákban a vendégek 16 százalékát tudják csak elszállásolni. Ha már az arányoknál tartunk: idegenforgalmunk mintegy 75 százaléka Budapesten és a Balaton vidékén összpontosul, az is 2—2,5 hónap alatt lebonyolódik. Ezért válik egyre jobban szükségessé a többi tájegység megismertetése, a termálturizmus, a falusi üdülés fellendítése. Űj igényként jelentkezik a magánerő bevonása a fejlesztésbe. Élelmiszerüzletekre, zöldség-gyümölcs- boltokra, kifőzdékre van szükség. Annál is inkább, mivel mindössze 3 magánpenzió üzemel az országban. Igaz: az elmúlt évben 25 millió forint jutott új létesítmények építésére, az idén a meghirdetett tervpályázat megvalósítására 40 milliót fordítanak. Fürdőt, minigolf- és teniszpályát, játéktermet hoznak létre. Szerencsére megyénk sem marad ki a sorból. A dilemma megoldódott. A kérdést nem úgy teszik fel: Gyula vagy Szarvas idegenforgalmát bővítsék-e, hanem úgy: mindkettőt. Hogy ez helyes-e, ne bolygassuk. Mindenesetre Gyulán önkiszolgáló étterem, később újabb SZOT-üdülő építését tervezik. Szarvason nemsokára átadják a kempinget. Mindezek tudatában nem szabad elfeledkezni arról: megszűnt az állami dotáció, az árakat igyekszünk közelíteni a nemzetközi színvonalhoz. A magasabb árak azonban önmagukban nem pótolhatják a nyereséget, ehhez forgalom is szükségeltetik. Úgy, hogy a szolgáltatások színvonala is közelítsen az árakhoz. Miért van az: a magyar szállodákban csak teljes penzióval kapható szoba, és miért gondolják néhányon, hogy a költségeket nem lehet csökenteni? Egy biztos: a rugalmas együttműködés is hiányzik az egyes tárcák, szervek között. A gondokon pedig c^ak együtt tudunk úrrá "lenni. Seres Sándor Elfogult sorok az emberek nyugalmáért Remélem, a sok száz, sok ezer szájból a bárányfelhős késő tavaszi ég felé özönlő átok soha nem fog azokon, akik a békéscsabai Lencsést úti lakótelep fölött kora reggeltől napnyugtáig akarva-akaratlanul is mindennapi nyugalmunkat zavarják, életünket keserítik meg. A mű- repülőkről van szó. A csodás gépmadarak, amelyeket minden versenyen, minden nagyszerű alkalomkor valamennyien megbámulunk, vezetőik, pilótáik elismerésünket vívják ki, most a legsúlyosabb szavakat kapják ott fent, innen a földről. Az elmúlt nyáron végeredményben eredménytelen polémia folyt e lap hasábjain, hogy mivégre az emberek idegrendszerét a legvégsőkig túlfeszítő gyakorlatozás — éppen a lakótelep házai felett. Az illetékesek számokat, ’ aerodinamikai jellemzőket soroltak föl: a repülők csak és kizárólag a lakótelep fölötti légtérben tudják művelni a kétségtelenül fontos, jelentős és másképpen nem pótolható tevékenységüket. De ugyanakkor olyan ígéret is elhangzott, hogy a lehetőségekhez képest a legminimálisabbra veszik ezeket a gyakorlatokat. Ugyancsak az elmúlt nyáron látott napvilágot néhány adat arról, hogy a légiközlekedés és a lakótelepek közötti „kapcsolat” milyen „eredményeket” szülhet. Szellemileg és fiziológiailag is károsítja az embert, ahol a közelben nap mint nap repülők százai emelkednek és landolnak. A felnőttek idegi terhelése maximális, rengeteg a neurotikus beteg, munkaképességük csökken. Tisztában vagyok azzal, hogy a békéscsabai MHSZ-repülőteret és mondjuk a tokiói polgári légikikötőt dőreség lenne összehasonlítani. Szerencsére a csabai füves puszta alkalmatlan mondjuk McDonnell Douglas- gépek fogadására, Concorde-ot sem várunk. De a kis, egy-ké motoros gépek által oközoti hang sem lebecsülendő. Főleg akkor nem, amikor olyan érzésünk van, hogy a tízemeletesek tetejéről akár megfoghatnánk a kecses gépet. Amikor di^igóhú/ót, csavart, más szép és kellemes látványt nyújtó manővereket hajt végre — a lakóházak fölött. Arról már ne is beszéljünk: mi van akkor, ha műszaki hiba következtében kényszerleszállást kell végrehajtania valamelyik repülőnek ... A békéscsabai legnagyobb lakótelepnek talán egyetlen olyan lakója sincs, aki kétségbe vonná a műrepülés, az ejtőernyőzés jelentőségét, fontosságát, szükségességét. De az ellenben senkit sem tud érdekelni, hogy miért éppen a házak között, a néhány éves gyermekek, pár napos, levegőzésre kitett csecsemők, utolsó hónapjukban levő terhes anyák" feje fölött ken művelni ezt a nemes sportot. Az 'egyik lakótelepi anyuka így tette fel a kérdést: mi a fontosabb, az egészséges nemzedék, vagy néhány ember repülős r passziója? Persze, nem ilyen éles a dolog. De mégis meg kellene találni, hogy van npás megoldás is. Mert az a látvány is elgondolkoztatott, amelyiket a minap láttam és ezen elfogult sorok megírására késztetett : szomszédom alig háromesztendős lánya minden alkalommal, amikor egy-egy repülő szállt el felettünk, a fűbe vetette magát és arcocskáját kezébe rejtette. És nem ő az egyetlen „hisztis” gyerek a lakótelepen ... Nemesi László
