Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
igHiiurare 1980. július 1., kedd o Egy találmány ürügyén Az AGROINFORM „Műszaki fejlesztési eredmények” című kiadványának idei 75-ös számában a következő leírásra bukkanok: „A Hidasháti Állami Gazdaság öt újítója — Csatári Béla, Lázár Károly, Nánási Mihály, Nemes Miklós, Székely Lajos — önjáró, hidrosztatikus hajtású, hidastraktorra szerelt, hatsoros hibrid kukorica apasor-kivágó berendezést szerkesztett. A gép 1979-ben eredményesen üzemelt: használata nyomán 25 vagon terméstöbblet jelentkezett. Üj szelek a Szellőzőben Ponthegesztéssel készül a Falax lemezpalástja Az újítók) a hidrosztatikus hajtású hidastraktorra három forgó-aprító kést szereltek, amelyek az apasorokat a szemtermés kifejlődése előtt kivágják az anyasorok közül. A gazdaság 428 hektár hibridmag-termő területén a gép használata 230 ezer forint munkabérjellegű megtakarítást eredményezett. Sorozatgyártása 1981-től várható.” A hír örömmel tölt el: személy szerint is érdekelt vagyok a gép sorsának alakulásában, hiszen az újítók felfedezőjeként elsőként írhattam a muronyi gazdaságban feltalált címerező gépről éppen egy évvel ezelőtt. o Néhány szó az előzményekről, amelyek bizonyítják a banálisán hangzó közmondás igazát, miszerint aki keres, az talál. Ez az okos és ügyes, kézierőt feleslegessé tevő gép ugyanis nem hirtelen ötlet nyomán született, és születési helyét a szükségszerűség legalább olyan mértékben határozta meg, mint a véletlen. Amilyen előkelő helyet foglal el megyénk a kukorica-vetőmagvak termesztésében, hasonlóan fontos szerepet tölt be a Hidasháti Állami Gazdaság a megye hibridmag előállításában. A gazdaság ezzel a feladattal nem kis gondot vállal maRégóta igényelték már a termelők, hogy a gabonaipar minőség szerint vegye át a terményeket. Az eddigi gyakorlat szerint csak a súlyt mérték; és ehhez csak a hektolitersúly, a tisztaság és a víztartalom szerint lehetett többletet fizetni. Az új minősítési rend értelmében a tonnánkénti 3100 forintos alapáron felül — ennyit adnak az étkezési búzáért — a sikértartalomtól függően felárat fizet a gabonaipar. A nagy munkára a Békés megyei Gabónaforgalmi és Malomipari Vállalat szakemberei jól felkészültek. Még januárban megkötötték a szerződéseket, melyekben a termelők rögzítették, hogy mennyi 35 százalék sikértartalmon felüli, úgynevezett javító búzát szándékoznak termelni. Előzetesen 5 fajtát vontak be a szerződésbe, de mód nyílik arra, hogy augusztus 3-ig a termelők a valós helyzetnek megfelelően pótszerződéseket kössenek. Így azok a búzák sem maradnak ki a minőségi prémiumból, melyekre eddig nem kötöttek megállapodást. A különleges, javító búzáért tonnánként 150 forint felárat fizet a gabonaipar. Hogy melyik búza éri el a kívánt minőséget, azt pontos mérésekkel állapítják meg. Az előzetes megállapodásnak megfelelően kétszáz tonnás mennyiségekből vesznek mintát a gabonaipar és a termelők szakemberei, és ezt a 12 átvevő bázis valamelyike elemzi. Az objektív minősítés érdekében a bázisok laboratóriumait korszerű műgára. Ezer hektárokra terjedően kell megszerveznie nyárról nyárra a kukoricací- merezést, amelyet eleddig csak1 két kézzel lehetett tökéletesen elvégezni. Vagyis, a címerező táborok létét egyedül ez a körülmény, s nem a diákok nyári foglalkoztatásának megoldása indokolja. A kukorica címerét tépni kell, hogy a növény maga ne károsodjon, vágni csak akkor lehetne, ha minden címer milliméter pontossággal egy magasságban állna. Ezt a természeti csodát mai ismereteinkre támaszkodva előidézni nem tudjuk. De lehet-e olyan gépet szerkeszteni, amely megkeresi a szóban forgó növényi részt a kukoricaszáron, s ezt követően tépi, nem vágja a címert? Az állami gazdaság vezetősége bízott benne, hogy lehet, ezért is szerepeltette az 1979-es újítási pályázat ajánlott témái között. A felhívás nyomán az öt újító: Csatári Béla főmérnök és a négy szerelő, Lázár Károly, Nánási Mihály, Nemes Miklós, meg Székely Lajos olyan hidromotoros hidastraktort szerkesztett, amelyre különböző adapterek, kiegészítő berendezések csatlakoztathatók a fő- és utócímerezéshez, s beporzás után fölöslegessé vált apasorok kivágásához. Az új gép már az első próbákon is bizonyította életrevalóságát, így a békéscsabai MEZŐGÉP szinte azonnal vállalszerekkel szerelték fel. Mindegyikben megtalálható a labormalom, sikérmosó, és a vizsgálatok egyéb szükséges eszköze. A nagy értékű műszerek kezelésére kiképezték kozott gyártására és az érdekek kölcsönös egyeztetésével az automata szintállítós címerezőt szolgálati szabadalomként bejelentette. o A hibridkukorica-termesztés újításra sarkalló tényezői mellett annyi még mindenképp az előzmények és magyarázó körülmények sorába tartozik, hogy a megye- székhely tőszomszédságában gazdálkodó mezőgazdasági üzemben az újítómozgalomnak igen nagy hagyományai vannak. A gazdaság vezetői, élen Kovács József igazgatóval — függetlenül a tartalékok mozgósításának „divatjától” — mindig is az emberek alkotókedvének, képességének kibontakoztatását segítették, sürgették. Az újítási felelős, Nagy Mihály többek között arról tud beszámolni, hogy két évvel ezelőtt, 1978-ban 46 újítást nyújtottak' be a gazdaság dolgozói, s ebből 33-at el is fogadtak. Az újítókat az ötlet megvalósításából fakadó eredmény alapján díjazzák. Ilyen címen a Hidasháti Állami Gazdaságban a jelzett évben több mint 68 ezer forintot fizettek ki, és az ötletgazdákat az is lelkesíti, hogy javaslataikat szinte napok alatt elbírálják, ezt követően az elfogadott újítás hasznosításáról szóló szerződés aláírására sem kell sokat várakozniuk. Ha kitérőnek is tűnik, érdemes megemlíteni, hogy ebben a gazdaságban az ötletvásár nyílt piacra épül, nemcsak a dolgozók hasznosítható újításait fogadják el, jól kamatoztatható megoldásokat más vállalatoktól, „idegen” újítóktól is átvesznek. így álltak át a szárítóüzemben tüzelőolaj helyett fűtőolaj használatára a a szakembereket, február óta mindenki elsajátította a szükséges tudnivalókat. A minőségi vizsgálatok meglehetősen időigényesek. Ezért várható, hogy nem VEGYTERV három újítója által kidolgozott eljárás megvételével. Az átépítés költségei a megtakarításból rendkívül rövid idő alatt térülnek meg ez esetben. Nem túlzás azt állítani, hogy a muronyi központú gazdaság újítómozgalmának története hosszú oldalakat tenne ki, mindezt talán az eddig leírtak is bizonyítják már, s a példákból az is kitűnhetett, hogy ahol rangja szerinti megbecsülésben részesítik a gondolkodót, a többet akarót, ott a várt eredmény sem marad el. o A címerező és apasor-kivágó gép olyan szerkezet, amely tőkés importot tesz szükségtelenné, sőt, a szakemberek szerint felülmúlja nyugati társainak és elődeinek tudását is. Alkotóit dicséri ez, de a találmány pél- daadóan kedvező fogadtatása vall arról is, hogy egy állami gazdaságunk követésre méltóan tölti be alapításako- ri megbízatását: olyan szocialista nagyüzem, amely a mezőgazdasági termelésre gyakorolt kisugárzó hatása mellett élen jár a dolgozó közösségek alkotókészségének, kezdeményezésének ki- teljesítésében is. Egy találmány és újítás ürügyén szólva befejezésként ne mulasszuk el fölvázolni a címerezőgép további sorsát, helyzetét sem. A MEZŐGÉP-pel tavaly októberben történt megállapodás után gépükkel az újítók' első díjat nyertek a MTESZ és az SZMT „Békés megye műszaki haladásáért” című pályázatán, majd az Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításra is jelentkeztek vele, ahol most ősszel a szerkezetet külön is bemutatják. Ebben az esztendőben a MEZŐGÉP nyolc kukorica- címerezőt szerel össze a nullszériában, s a sorozat- gyártást — a bevezetőben említett információt alátámasztva — jövőre megkezdik. Kőváry E. Péter minden esetben tudja tartani a gabonaipar a 14 napos határidőket. Ez azonban a kifizetéseket csak kis mértékben érinti. A súly szerinti 3100 forintot minden termelő azonnal megkapja, és csak az esetleges minőségi felárra kell várni a vizsgálat befejeztéig. Az év végéig azonban minden termelő megkapja a pénzt. A GMV szakemberei néhány tennivalóra ezúton is felhívják a termelők figyelmét. Rendkívül fontos a szakszerű, fajtánkénti tárolás, mert csak így lehet különválasztani az értékesebb fajtákat. Egy jó termés eredményét tönkre lehet tenni azzal, ha egybehordják a magas sikértartalmú részt egy esetleges nagyobb eső után aratottal. így ugyanis az átlag könnyen leromolhat a 35 százalékos határ alá. A gondos tárolás és elkülönítés azért is fontos, mert a javító búzák jelentős része exportra kerül, és a külföldi vevők csak garantált minőséget hajlandók átvenni. Várható az is, hogy megszaporodnak a viták a minősítések eredményeiről. Első fokon a GMV központi laboratóriuma vizsgálja felül a búzákat. Itt a tsz-szövetsé- gek, illetve az állami gazdaságok képviselőinek jelenlétében végzik el a vizsgálatokat, és adják meg a minősítést. Ha ebbe az eredménybe sem nyugodnának bele a termelők, akkor végső fokon a megyei élelmiszer és vegyvizsgáló intézet laboratóriuma mondja ki a döntő szót. L. L. — Baj van a Szellőzővel! — lehetett hallani az év eleje óta már többször is „jól tájékozott” körökből. —Nem tudják eladni a termékeiket, raktárra termelnek! — Ez látszott igazolódni a Szellőző Művek sarkadi gyáregységéhez közeledve. A gyáregység mellett mindenütt fóliába csomagolt tető- és faliszellőzők, katonás rendben. Szerencsére, ebben az esetben a látszat azért csal, nem is keveset. A berendezések túlnyomó többsége a kereskedelmi vállalat, a MAGÉV tulajdonában van, amely Sarkadon rendezett be egy kihelyezett raktárt. Készlete azért a Szellőző Műveknek is van jócskán. Ennek a váratlan készlet- növekedésnek két összetevője van. Az egyik, hogy az éveken át tartó túlkereslet kényelmessé tette a vállalat kereskedelmi osztályát. Talán megszokták, hogy szinte verekednek termékeikért, ezért a megrendeléseket késve igazolták vissza, vagy egyáltalán nem reagáltak az igényekre. A gyáregység viszont termelt a tervnek megfelelően, és mikor eljött az év vége, egyszer csak kiderült, hogy igencsak tekintélyes mennyiségnek nincs gazdája. Az idei év a beruházási kedv csökkenésével kezdődött, és ez az a másik hatás, amely a készletnövekedést fokozta. Kevesebb elszívó- és szellőzőberendezésre volt szükség az első félév során, és ez szigorúbbá, igényesebbé tette a megrendelőket. Ragaszkodnak a pontos szállítási határidőkhöz, elég egy kis késedelem, máris lemondják vagy máskorra kérik a megrendelések teljesítését. Ezt az új helyzetet úgy látszik, nem könnyű megszokni, ezért az idén csaknem hárommillió forint értékű eladatlan termék áll az udvaron. Az eddigiekből úgy tűnik, hogy nagyon rossz a helyzet Sarkadon, de erről azért sző sincs. A keresletcsökkenés mindössze 10 százalékos, és a maradék is meghaladja a gyáregység teljesítőképességét. Igaz, a tavalyi 59 millió forintnyi kooperációval szemben az idén csak 12 millió forintnyira tartanak igényt, de a gyáregység munkaellátottsága minden napra biztosított. Sőt, a nehézségek ellenére jól -állnak a tervteljesítéssel is. Várhatóan meglesz a félévre előirányzott, mintegy 75 millió forintos árbevétel, és eredménytervüket jelentősen túl is teljesítik. Az első negyedév végén 10 millió forint helyett már 13 millió forintos volt az eredmény nagysága, várható tehát, hogy jócskán túlhaladják a június végéig esedékes 17 millió forintot. így ebből a pénzből arra is futja majd, hogy elvégezzék a régóta esedékes selejtezést. Ellentétben a belföldi igények csökkenésével, a tőkés piacokon fokozódik az érdeklődés a gyáregység termékei iránt. A tavalyi 1,6 millió forintos exporttal szemben, az idei terv 6 és fél millió forintot irányoz elő. Ez azt jelzi, hogy korszerűek, minden piacon értékesíthetőek a sarkadi termékek. A viszonylag magas készlet azonban komoly figyelmeztetés, és ezért a második félévben tovább folytatják a kereskedelmi munka már megkezdett javítását. A nehezebb gazdasági körülmények között elengedhetetlen a megrendelések precíz, pontos nyilvántartása és teljesítése. A határidők betartását segíti elő az is, hogy javítják a műszaki előkészítést, és fokozzák igényeiket kooperációs partnereik pontossága iránt. Mivel a gyáregység kooperációs igénye jelentősen csökken, csak a pontosan szállító, megbízható partnereket tartják meg a jövőben. Bár, még csak az év felénél tartunk, máris megkezdődött a VI. ötéves terv előkészítése is. A Szellőző Műveknél készített terv értelmében folytatják a teljes körű önelszámolás fokozatos bevezetését a sarkadi gyáregységben. Az információk gyorsabb hozzáférése érdekében várhatóan a jövő évtől a számviteli adminisztráció is Sarkadon készül majd. A szakemberek megítélése szerint a gyáregység termék- szerkezete jó, a termékek a következő tervidőszakban is korszerűnek számítanak majd. Inkább a technológiát kell fejleszteni. Ennek része például, hogy festett lemezek helyett, horganyzottat használnak, ez lényegesen növeli a korrózióállóságot. Dolgoznak a tervezők a méretek egységesítésén is, mert ma a szükségesnél több fajtát gyártanak. Kísérleteznek az egészségre ártalmatlan, vizes diszperziós festékekkel, és öntvény helyett lemezből készült járókerekek alkalmazásával. Lónyai László Prémium a minőségért Béltartalom szerint veszik át a búzát A sütőipari értéket írószerkezetes műszerrel határozzák meg, és diagrammon is rögzítik Fotó: Veress Erzsi
