Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

1980. július 31., csütörtök Szerkesztői - Szenetek Felejthetetlen élmény volt ......A közelmúltban na­gyobb társasággal kirándul­tunk Szarvasra. Megnéztük a város központját, a főisko­la épületét, a táj gyönyörű színfoltját, az arborétumot. Vacsoráig még volt időnk, s valakinek eszébe jutott: úgy hallotta, hogy a Rúzics- kay-alkotóházat is érdemes megtekinteni. N em tudtuk, mikor tart nyitva, de szerencsénkre a művész és a felesége odaha­za'volt. Előttünk már öt-hat kisebb-nagyobb csoportot kalauzoltak, de nagy szere­tettel fogadtak minket is. •. ” Nagyon örülünk, hogy ott lehettünk, felejthetetlen él­mény volt. számunkra az el­töltött egy óra. Sokan még a megyében sem tudják, hogy mennyi a látnivaló ebben az Erzsébet-ligeti al­kotóházban. Két kis szobát megtölt a művész által összegyűjtött Szarvas környéki néprajzi és népművészeti tárgy. A parasztszobában a bútoro­kat Ruzicskay György édes­anyja festette ki népi motí­vumokkal. A falakon a há­zigazda festette portrék, szarvasi munkásokat, ábrázo­ló rajzok. A műteremben az­tán a szarvasi születésű fes­tőművész életének különbö­ző korszakaiban alkotott munkáit láthattuk. Különö­sen tetszettek a történelmi festmények, a munkást, a gépeket ábrázoló képek. A sok szépség láttán az emberben önkéntelenül fel­merül a kérdés: miért csak akkor látható a Ruzsicskay alkotóház, amikor a művész és felesége Szarvason tar­tózkodik. Jó lenne ,a hazai és a külföldi vendégek érde­kében, ha a városi tanács találna valami megoldást ar­ra, hogy az év minden sza­kában, — meghatározott idő­ben — nyitva tartana az al­kotóház. És akkor is legyen „idegenvezető”, ha a művész éppen Budapesten, Párizs­ban, vagy másutt tartózko­dik. A látogatók szívesen meg­fizetnék a beléptidíjat és ezzel a lehetőséggel a városi tanács nagy szolgálatot ten­ne a kultúra, a művészet kedvelőinek, és többen meg­ismerhetnék Ruzsicskay György Munkácsy-díjas. ér­demes művész munkásságát. Dr. F. G, Békéscsaba Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja, a gyermekruházati bolt előtt: ezt a „barikádot” valaki ottfelejtette Alig teszünk újabb 120 métert a Kinizsi utca sarkáig, s is­mét megbotlunk... Fotó: Martin Gábor Válaszolnak az illetékesek Medve József Dombegyhá­záról írt levelére — amely­ben főbbek között azt kéri, hogy a Volán 8. sz. Vállalat állítsa vissza a Mezőkovács- házáról 10.10 órakor Batto- nyán keresztül érkező jára­tot, amellyel 11 órára ott­hon voltak Mezőkovácsházá- ról, ha elmentek a reggeli járattal — a Volán Vállalat vezetői válaszoltak. ......A kifogásolt autóbusz­j árat június 1. előtt is 10.10 órakor indult Mezőkovács- házáról, és most is. Az elté­rés annyiban van, hogy ta­karékossági szempontból a járat csak iskolai előadások napján közlekedik. A nyári szünetben nem. Szeptember­től a szóban forgó járat is­mét közlekedik...” „Ami a másik kérést érin­ti, hogy munkaszüneti napo­kon is közlekedtessünk Dombegyházáról 8.35 órakor Medgyesegyházára járatot, nem teljesíthető. Az itt levő szülőotthon ugyanis 18 ágyas, nincs olyan látogatás, amely az autóbuszjáratot indokolt­tá tenné, ezért nem áll mó­dunkban az ilyen és ehhez hasonló gyenge kihasználtsá- gú autóbuszjáratok üzemel­tetése ...” * * * Békéscsaba, Pongrácz ut­cai lakosok azzal a kéréssel fordultak rovatunkhoz, hogy közművesített telkeket vá­sároltak 2-3 évvel ezelőtt. Gyakran járnak az OTP-be, mikor lesz végre víz? Kérésünkre az Országos Takarékpénztár Békés me­gyei igazgatósága megvizs­gálta a bejelentést. Kiderült, hogy a telkeket a városi ta­nács megbízásából értékesí­tették. „A lakók jogos panaszá­nak megoldása érdekében közöljük: a Békés megyei Víz- és Csatornamű Válla­lattól nyert értesülések sze­rint az érintett utcában a közművesítést 1980. augusz­tus 31-ig befejezik. Addig is az ügyfelek szíves türelmét kérjük...” B mi kis bankunk „.. .Kötegyánban nagyon dolgos, takarékos emberek élnek. Korábban csak betét­gyűjtő pénztár működött a községben. 1971-ben viszont a tanács javaslatára és se­gítségével létrejött a kétegy- házi takarékszövetkezet he­lyi kirendeltsége­Megszoktuk és megszeret­tük a mi kis bankunkat. Időt, pénzt takarítunk meg azzal, hogy a szolgáltatása több oldalú. A betétállomány ma már eléri a nyolcmillió forintot. A helyi kirendeltség­nek 645 tagja van, a felnőtt Lakosságnak mintegy 50 szá­zaléka. Hitelt, lakásfelújítá­si kölcsönt kapunk, itt fi­zetik ki a hízóállatok átvéte­li árát, itt rendezik a bizto­sítás különböző formáit. Régi hagyomány Köte­gyánban : előbb takarítsd meg a forintodat, azután költekezz, építs, korszerű­síts! így aztán eléggé bátor­talan még a tagság a lakás- felújításra igényelt kölcsö­nök kérésében, az építési kölcsönök igénybevételében. Pedig a mi kis bankunk szí­vesen segít ilyen jellegű problémák megoldásában is. örülünk, hogy új takarék­szövetkezeti székház épül Kötegyánban, s korszerűbb körülmények között intézhet­jük majd pénzügyi dolgain­kat... ” Jánki Sándor, Kötegyán Veszelka Andrásné és szo­batársai: Önökhöz hasonlóan sokan írnak arról, hogy az említett osztály dolgozói szívvel, lélekkel ápolják a betegeket és törődnek apró- cseprő ügyeikkel- A köszöne- tüket nem áll módunkban közölni, szíveskedjenek ezt személyes levélben megten­ni. *** Ottlakán P étemé, Elek: örülünk, hogy problémáinak megoldásában segíthetett ro­vatunk. Kérjük, írjon ne­künk máskor is, de ne csak a saját gondjairól; a nagy­község fejlődéséről, eredmé­nyeiről, a közérdekű javas­latokról is. * * * Peres Mihályné, özv. Szi­lágyi Jánosné, Varga György, Maiatyinszki Mi­hályné, Kiss Péter Békés­csaba, Kardos Ferencné Kö- rösladány, Koromné Kovács Mária, Kunágota: a Szer­kesszen velünk rovathoz írt panaszleveleiket megkaptuk. Kivizsgálás és intézkedés céljából elküldtük az illeté­kes szervekhez. Választ az egyéni kéréseknek megfele­lően levélben, vagy lapunk hasábjain adunk. * * * Id. Mezei József, Magyar- bánhegyes, Pepó János, bé­késcsabai lakosok panasz­ügyét kivizsgálás céljából a Békés megyei, illetve a bé­késcsabai Városi Tanács il­letékes osztályára elküldtük. A választ a lap hasábjain ad­juk. Levelekből sorokban... „Nagyon jól éreztem ma­gam Gyulán, a SZOT—ME- DOSZ-üdülőben — írja töb­bek között id. Nagy György, a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz tagja. — Nemcsak a napi koszt ízletes és bősé­ges, de az orvosi ellátás és a kultúrprogramok megszer­vezése is kitűnő. Aki megte­heti, szerezzen beutalót Gyulára, meglátja, hogy mi­lyen felejthetetlen élmény­ben lesz része. * * * Rács Balázs békéscsabai lakos többek között azt kifo­gásolja, hogy a megyeszék­helyen különböző tiltó táb­lák nehezítik a kerékpárral utazók közlekedését. Pedig a kerékpár nem rontja a le­vegő tisztaságát, ráadásul a legolcsóbb közlekedési esz­köz a munkahelyre. Egyéb­ként is Békéscsaba települési hálózata a várost markán­san kerékpáros közlekedésre varázsolta — írja olvasónk. — A tömegigények kielégí­tésére kerékpárutak épültek, < hogy a közútról áttereljék a bicikliseket. De ez nem min- | den esetben sikerült. Elég hivatkozni a négysávos Bar­tók Béla útra, ahol helyen- j ként gyalogossá kell vedleni a kerékpárosnak ahhoz, hogy továbbhaladhasson a KRESZ- táblák „utasítása” szerint. Kárba veszett idS és energia Több mint tiz esztendeje je­lenik meg rendszeresen a Bé­kés megyei Népújság Szerkesz- szen velünk Rovata. A megye minden tájáról sok érdekes le­velet kapunk, amit ezúton is köszönünk. Egyéni és társadalmi jellegű örömökről, gondokról számolnak be levélíróink, se­gítségükkel sok probléma meg­oldódott már. Névtelen levéllel nem foglal­kozunk, de ha valaki nekünk megírja a pontos címét, és azt kéri, hogy ezt ne közöljük az újságban, kívánságának minden­kor eleget tettünk, és ezután sem cselekszünk másként. Előfordul azonban — különö­sen, ha valaki nagyon lényeges, közérdekű problémáról értesít bennünket, hogy vétlen embe­reket vádolnak a levél megírá­sával. Kedves olvasók! Nem az a lé­nyeg, hogy ki írta a levelet, A legfontosabb: minden szava igaz legyen. Alaptalanul ne vádol­junk senkit. Rengeteg energia, drága idő vész ezzel kárba, amit saját magunk és a társadalom javára sokoldalúan lehetne hasz­nosítani. Várjuk a további leveleket, tel­jes névvel és lakcímmel. Rova­tunk készséggel áll az olvasók rendelkezésére. Hiszen több szem többet lát, közös erővel sok min­dent megoldhatunk. MHHUHtmtVUHtUUtVmWWWWMVUMWtMt A szeghalmi nagyközségi-járási könyvtár 80 ezer forint támogatáshoz jutott. Az összeget a raktározási gondok meg­oldására fordította. Faházat vásárolt, aminek megvételére és „letelepítésére” nem volt elegendő az összeg. Segítséget kért — és kapott — a helyi üzemektől, intézményektől. Az MHSZ, a Sárréti Tsz, az építőipari közös vállalkozás, a költségvetési üzem dolgozói összesen 40 ezer forint társadalmi munkát ajánlottak fel e nemes célra. Szabó Bálint műszakvezető irá­nyításával jó ütemben halad a társadalmi munka, s augusz­tus 20-ra átadják rendeltetésének a faházat. Fotó^ Óravszki Ferenc Válaszolnak az illetékesek Cs. L.-né, Orosháza: Má­jusban súlyos balesetet szen­vedtem. A közelmúltban jöt­tem haza a kórházból. A sze­mélygépkocsi, amely a bal­esetet okozta, még nem volt átírva annak a nevére, aki vezette. Milyen kártérítést követelhetek, és kitől? Meg­rokkantam, és most is fekvő beteg vagyok. Gyógyászati segédeszközökre is szüksé­gem van. A gépjárművel okozott kárért annak üzemben tartó­ja felelős akkor is, ha a kárt közvetlenül nem ő okozta, hanem az, aki engedélyével a gépjárművet vezette. Az üzemben tartó, azaz tulajdo­nos, azonban olyan személy is lehet, akinek nincs forgal­mi engedélye és neve a gép­jármű-nyilvántartásban sem szerepel. Így, mint az ön esetében is, amikor a gépko­csit még nem írták át az új tulajdonos nevére, a gépko­csi vezetője, azaz használója felel az okozott kárért. Kár­térítés címén a vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt kérheti. Ide tartoznak azok a költségek is, amelyek a bal­eset által okozott hátrány csökkenéséhez vagy kiküszö­böléséhez szükségesek. A károkozó köteles megtéríteni önnek a baleset következté­ben a ruházatának, egyéb vagyontárgyainak rongálódá­sa, szennyeződése folytán ke­letkezett kárt. Ha megsérült és átmenetileg vagy tartósan munkaképtelenné vált, igényt tarthat a baleset előtti átlag- keresete és a táppénz külön- bözetére. Igényt tarthat a gyógyszerek, illetve a gyó­gyászati segédeszközök árá­nak megtérítésére. Amennyi­ben a baleset miatt munka- képtelen vagy csökkent mun­kaképességűvé vált, kártérí­tés címén járadékot igényel­het. A járadék összege a bal­eset előtti átlagkereset és a társadalombiztosítási nyugel­látás közötti különbözet. Munkaképesség csökkenése esetén pedig a kártérítési járadék összege a korábbi át­lagkereset és a balesetet kö­vetően elért kereset közötti különbség. Továbbá megille­tik azok a költségek is, ame­lyek átmeneti vagy tartós munkaképesség csökkenése folytán merülték fel. Ha a háztartási munka ellátásához segítséget kell igénybe ven­nie, igényelheti a háztartási munkát végző részére fizetett munkadíjat is. A személy- gépkocsi üzemben tartójával szemben a veszélyes üzem felelősségi szabályai alapján 3 év alatt lehet kártérítési követelést érvényesíteni. Ha azonban a gépjármű veze­tője vétkesen, a közlekedési szabályok szándékos vagy pontatlan megsértésével oko­zott kárt, a kártérítési igény érvényesítési ideje 5 évre hosszabbodik meg. A balese­ti járulékot azonban csak 6 hónapra visszamenőleg köve­telheti. A 6 hónapnál ré­gebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket a bíróság nem ítéli meg. A keresetet akár a kárt okozó gépjármű üzem­ben tartója ellen, akár az Állami Biztosítóval szemben is előterjesztheti. Oncsik Pál, Szarvas: Az örökhagyó életében bármi­kor felbonthatja az öröklési szerződést. Ám, ha ön éppen az öröklési szerződés fenn­állásában bízva, s az örök­hagyó beleegyezésével az in­gatlant keresztépülettel tol­dotta meg, annak ellenérté­kére jogosan tarthat igényt. Dr. Serédi János VISSZHANG „Szóvá tesszük” címszó alatt 1980. július 3-án meg­jelent írásunkra — amely arról szólt, hogy Békéscsa­bán, az Élővíz-csatorna part­ján egyes lakók kerítéssel ki­sajátítanak maguknak egy- egy területet, azt giccsesen kékre mázolt fatönkkel, bó­déval és egyéb tákolmánnyal elcsúfítják — egy régi ked­ves olvasónk, aki szintén egy ilyen „kiskert” birtokosa, reagált. ...... Amikor négy évvel ez előtt engedéllyel hozzá­láttam a terület rendbe ho­zásához, akkor még tele volt burjánnal, csalánnal, náddal, giz-gazzal. Hosszú hónapok .fáradtságos mun­kájával sikerült elérni, hogy van most zöldövezet, ahova családommal, barátaimmal, jó szomszédaimmal időnként lemehetek, friss levegőt szív­hatok, kimozdulhatok a bér­házból, szalonnát süthetek, esetleg bográcsban gulyást főzhetek barátaim számára. Szerintem kisajátításról szó sincs, hiszen már kez­detben közölték velünk, hogy soha nem lehet a mi­enk, ha gondozzuk', vegyük úgy, hogy társadalmi mun­kában tettük. A bekerítésre pedig azért került sor, mert vandál kezek elpusztították a szépen felépített kertet...” Levélírónk véleménye sze­rint azé a vízparti zöldöve­zet, aki a dzsungelból való­ban zöldövezetté teremtet­te... A fenti írással kap­csolatban egyébként több levél érkezett. * * * A békéscsabai Városi Ta­nács a fent említett írás megjelenése után felhívást adott ki lapunkban arról, hogy az említett kiskerteket őszre fel kell számolni. Az illetékesek elmondot­ták: sajnos, a városi tanács­nak nincs anyagi lehetősége arra, hogy az Élővíz-csator­na partját mindenütt kar­bantartsa. örülnek, ha a la­kosok társadalmi munkával besegítenek. A birtokbavétel azonban TILOS! Nem szólnak az ellen, hogy szalonnát sütnek, bog­rácsgulyást főznek, családok, jó szomszédok, barátok itt töltenek kellemes órákat. Egy azonban tény: a kerítéseket fel kell szedni és a bódékat el kell bontani... Ezt ren­delet írja elő, amely min­denkire kötelező... * * * „Levelekből sorokban” címen jelent meg 1980. jú­lius 17-i számunkban Rács Balázs békéscsabai lakos észrevétele, hogy a Békés­csaba—Kétegyháza közötti szakaszon a vonat nem do­hányzó kocsijaiban is rá­gyújtanak, még a vasutasok is. Rovatunk a MÁV szege­di postaigazgatóságától ka­pott levelet, amely szerint utasították az illetékes üzem­főnökséget: a „nem dohány­zó” kocsikban szigorúan tartsák be a tilalmat, rend­szeresen ellenőrizzék, és adott esetben vonják1 fele­lősségre a magukról megfe­ledkezett vasutasokat is. * * * „Idegen anyagot talált a gyógykenyérben” — írta egyik cukorbeteg olvasónk. Erre a szabadkígyósi szak­munkásképző intézet vezető­jétől kaptunk levelet. „A Graham kenyér tanműhe­lyünkben készült, nagy kor­patartalmú, nagy szemcséjű lisztből. A kedves fogyasz­tótól elnézést kérünk. Mi is tudjuk, hogy a beteg ember fokozottan érzé­keny. Azon leszünk, hogy még nagyobb figyelmesség­gel készítsük a gyógykenye- ret...” * * * „Menetrend hiányosságok­kal” — címen megjelent írásra a Volán 8. sz. Válla­lat vezetői reagáltak. ......Vizsgálatot folytattunk B ékéscsabán, Békésen, Oros­házán és Szarvason az autó­busz-pályaudvar területén. A legtöbb hiba a gyulai állo­máson fordult elő, főleg a békéscsabai járatokkal kap­csolatban. A hibákért az utazóközönség szíves elnézé­sét kérjük. A mulasztást el­követő dolgozókat felelősség­re vontuk. A megyei menetrendfüzet­hez pótlékot adtunk ki, he­lyesbítő jegyzéket készítet­tünk, melyek az autóbusz- állomásokon 1980. július 1-től díjmentesen átvehetők..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents