Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-31 / 178. szám
1980. július 31., csütörtök o igum-fiTd. Még hat hét Az „édes élet” előtt Bemutatjuk az Építéstudományi Intézetet Hatvannyolc éves az „öreg”. Látszólag jól tartja magát, s bizakodó, mint mindig. Az eltelt közel hét évtized alatt sokat látott, sokat dolgozott, sok százezer tonna cukrot gyártott a sarkadiak kedves „öregje”, a cukorr gyár. '— Változatos évek állnak a gyár történetében — kezdi a beszélgetést Szolnoki Imre főkönyvelő. Voltak igen gyenge, de szép számmal akadtak kiemelkedő éveink is. Az elmúlt kampányra nem panaszkodhatunk ugyanis 324 ezer 500 tonna répát dolgoztunk fel, és 38 ezer 200 tonna cukrot gyártottunk, melynek 95—96 százaléka export minőségű. A jövő évi cukomakvaló még a földben van, a Sarka- di Cukorgyárban a felújítás és a beruházás úgymond a célegyenesbe érkezett, egyre nagyobb léptekben közelednek a munkák a befejezéshez, a tervezett szeptember 16-i rajthoz. — A két kampány között 92 millió forintot fordítottunk beruházásra, a fenntartási munkákra 50 millió forintot költöttünk — tájékoztat Hegyesi László, főmérnök. — Ez sok pénz... — A szezon után minden egyes berendezést, csőszakaszt centiméterről centiméterre átvizsgálunk, s csak a megbontás után látjuk, mit kell cserélnünk, mit kell javítanunk. A gyár a 69. kampánya előtt áll. Berendezései az évék során kicserélődtek, megfiatalodtak, ma már a legkorszerűbb technológiai berendezésekkel dolgozzák fel a termést. Akkor mégis mire költik a pénzt? — Először is az elhasználódott berendezések javítására, cseréjére. Aztán olyan berendezések beszerzésére, amelyek ugyan sok pénzbe kerülnek, ám elkészültük és üzembe helyezésük után éppen ezek pénzt takarítanak meg, még hozzá nem is keveset. Ilyen egyebek között az energiaegységek korszerűsítése, melyekhez az elmúlt években láttak hozzá. A gyár idestova egy évtizede áttért a széntüzelésről az olajfűtésre, az elmúlt évektől pedig az olajat a földgáz váltotta föl. A fűtőenergia a sarkadi gázmezőről érkezik, elmaradnak a szállítási költségek, tárolást nem igényel, s mindezzel jelentős létszámot takarítanak meg. Ezen túl pedig jobb lesz a kazánok hatásfoka, az olcsóbb fűtőenergia felhasználásával. Aztán folyik egy 4,5 megawattos turbógenerátor, szerelése is, amely lehetővé teszi .majd, hogy a gyár villamos energiából önellátó legyen. Mihdezt úgy oldják meg, hogy az előállított gőz először a turbógenerátort hajtja meg, majd utána a technológiai berendezésekhez jut el a gőz. A karbantartáson hat vállalat munkásain túl a cukorgyár szakemberei is, csaknem nyolcszázan dolgoznak. Többségük kétszak- más, vagyis a kampányban cukoripari szakmunkások, a karbantartás időszakában pedig második szakmájukban dolgoznak. Ilyen többek között Németh István. — Az eredeti szakmám ács, a karbantartások időszakában a csőszerelőknek, szigetelőknek készítjük az állványokat. Kampányban cukorfőző vagyok, most kezdem majd itt a 21. szezont. — Melyik szakmája áll a szívéhez közelebb? — Az eredeti szakmám fizikailag nehezebb, a cukorfőzés könnyebb, de felelősségteljesebb. Mindkettőt egyformán szeretem ... Szanda Lászlóról, a karbantartók csoportvezetőjéről úgy beszélnek munkatársai, hogy halmozza a szakmákat. — Általános lakatos, kazánkezelő és cukoripari szakmunkás-bizonyítványom van — sorolja a negyven körüli férfi. — Alig egy hónapja pedig sikeres különbözeti vizsgát tettem a cukoripari szakközépiskolában. — Levelezőn járt iskolába, előtte itt, Sarkadon érettségizett, esti tagozaton — szól közbe az egyik munkatársa. — Decemberben lesz a technikusi minősítő írásbeli, majd szóbeli vizsgám. Aztán befejeztem... — folytatja kedélyesen. — A magasabb szakképesítés mit jelent munkájában? — Az elmúlt öt évben megfiatalodott a gyár, technológiai sorai újak, -csupán a falai a régiek. Kampányban a nyersoldatért én felelek. Munkámat csak úgy tudom megfelelően ellátni, ha szakismeretem magas szintű. Lépést kell tartanom a fejlődéssel. A laboratóriumban már folyik a termés előzetes vizsgálata. Szedésig még több mint egy hónap hátra van, de már most látszik: az idei termés cukortartalma nem lesz rosszabb a tavalyinál. Szekeres András Szakosodás a kisüzemi sertéstartásban Űrhajók vizsgálatához fejlesztették ki a műembert, de hamarosan használni fogják az Építéstudományi Intézetben is. Mielőtt részletesebben is bemutatnánk a különféle kutatásokat és korszerű vizsgálatokat, ismerje meg az olvasó az ÉTI feladatkörét, szervezetét. Kalauzunk dr. Kunszt György megbízott igazgató: Új szerkezetek, technológiák — Az 1948-ban alapított intézet az ÉVM felügyelete alatt működik. A 750 dolgozó — közülük 268 a kutató — a következő főbb témakörökben tevékenykedik: elkészült mikroklíma- és közérzeti labort a hasonló svéd és dán laboratóriumokkal egyeztetve építették fel, ezért folytathatnak most közös kísérleteket. De mindenekelőtt néhány szó arról, hogy mi hívta életre ezt a kutatóegységet. Mindenütt, ahol új szerkezeteket használnak az építésben, fontos, hogy ezek között miként érzi magát az ember. A fizikai-pszichikai állapotot különféle hőmérséklet, nedvességtartalom és hőmozgás mellett lehet vizsgálni. Első megrendelőik például — a Szovjetunióból — arra voltak kíváncsiak, hogy a kohók darukezelőit miként védik a hőhatástól a vezérlőkabinok. A laborban reprodukálni tudták a kohómű klímáját. Svéd kooperációban kutatják az ÉTI szaklalkoznak a falak hőszigetelésének javításával is. Miután az építőipar az új tervidőszakban több fenntartási munkát végez, a kutatás is igazodik az igényekhez. Kidolgozta a függőfolyosók cseréjéhez egy előre gyártott elemrendszert, s vizsgálják a falak utólagos hőszigetelésének megoldásait is. Könnyűszerkezetek külföldre A különböző építési rendszerek és licencek vásárlásában is szerepe van az intézetnek. Először is véleményt JFCffrCSRfUUM Szolnokon épült sportcsarnok, amely acéltakarékos tetőszerkezettel készült Szerkezetvizsgálat — fárasztással és töréssel — az intézet szentendrei kísérleti telepén (KS-fotó, Gerbacsich Ferenc felvételei) Az elmúlt években igen sok szó esett arról, hogy a nagyüzemeinkben milyen előnyei vannak a szakosodásnak. Kritika érte azokat az üzemi szakvezetőket, akik túlzottan sok növény termesztésével foglalkoztak, és az anyagi és szellemi erőket elaprózva, nem tudtak kellőképpen felkészülni egy-egy növényi kultúra gépesített termesztésére, az állattenyésztésben pedig szarvas- marhát, sertést, juhot, baromfit egyaránt tartottak, nem nagyüzemi méretekben, és nem korszerűen. A kisüzemekben, a kisüzemi állattartók számára természetesen mások a lehetőségek, és nem is lehet a szakosodási törekvést általánosan alkalmazva javasolni. Békés megye hazánk egyik legjelentősebb sertéstenyésztő megyéje, hiszen hozzávetőlegesen 50 ezer koca található a kisüzemi udvarokban, és a Gyulai Húskombinát 500 ezer hízósertést vásárolt fel a kisgazdaságoktól. Olyan hatalmas mennyiség ez, amely már lehetőséget ad arra is, hogy a hízóalapot, illetve a hizlalással foglalkozó termelők megoszthassák a munkát, és malac, süldő, vagy hízósertés előállítására szakosodjanak. A jelenlegi árviszonyok, értékesítési lehetőségek mellett mind a malac- és süldő-, mind a hízósertés-előállítás elfogadható jövedelmet ad abban az esetben, ha a létszámot a célszerűség határain belül növeljük, és erre egyik legkézenfekvőbb megoldás a szakosodás. Néhány évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a sertéstartó kistermelő saját maga számára nevelt egykét hízót, és ezek mellett még egy-két sertést eladásra is meghizlalt. Ma mind jellemzőbb az árutermelés, mivel ki-ki elsősorban azt számolja, hogy tevékenysége, munkája mit hoz a konyhára. Ám 1-2 koca vagy 4-5 hízó nem sokat. Ráadásul a napi időbeosztást, a hétvégi, a vasárnapi programot éppúgy meghatározza a néhány állat is, mint a több. A szakosodás egyik leglényegesebb előnyét abban kell keresni, hogy a mai rohanó világban, amikor az emberek zöme ‘ állandó időzavarban van, azonos állatcsoportokkal — legyenek azok süldők, hízók, kocák — összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és kevesebb a munka, a ráfordított idő, mint amikor egy egész kis „állatkertet” kell naponta ellátni. Nagyobb és azonos állatcsoportoknak egyszerűbb a takarmányozásuk, és jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ha nem a boltokból, hanem nagyobb tételekben egyenesen a keverőüzemből vásároljuk a tápokat. Ez a megoldás 44 forinttal csökkentheti mázsánként a tápok árát. Nagyon nehéz tanácsot, vagy javaslatot adni arra vonatkozóan, hogy a sertéshizlalás, melyik fázisára — malac-, süldő-, illetve hízóelőállításra — érdemes inkább berendezkedni. A környezet, az épület és nem utolsósorban a kisállattartó anyagi helyzete döntheti el, hogy milyen irányban szabad fejleszteni és milyen nagyságrendig. Természetes dolog, hogy .azzal és akkor foglalkozik ma már a legtöbb ember, amivel és amikor megtalálja a számítását is. Egy biztos: szakosodással, nagyobb állományok kialakításával ez a számítás jobban megtalálható. T. R. épületszerkezet — ide tartoznak például a válaszfalak, a nyílászárók, a szigetelések és a burkolatok; tartószerkezet és mélyépítés; épületgépészet, és miután intézetünk az építőipar technológiai intézete is, így minden használatos építés- és gyártástechnológiával, gépfajtával foglalkoznak munkatársaink. E területen munkálkodik a Technológiai Tervező Tagozat is — itt különféle építőipari előre gyártó üzemek tervezése folyik. Jelenleg a házgyári rekonstrukciókon dolgoznak, de miután tavaly megnyerte az iroda az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO egyik pályázatát, újabb szellemi exportra is mód nyílik. A pályázat Algéria építésiparosításának fejlesztéséről szólt — most ezt kell tovább bontani, vagyis üzemeket tervezni. Az intézet elsődleges feladata új szerkezetek, technológiák, műszaki megoldások kutatása, fejlesztése. Konkrét épülettervezést csak akkor vállalnak, ha új szerkezetet kell meghonosítani. Ilyenkor az első néhány épület az ő terveik alapján készül. így volt néhány éve is, amikor körcsarnokok acéltakarékos lefedésére vásárolt az ágazat egy Osztrák találmányt. Az e technológiával készült budapesti, szolnoki, tatabányai, egri és kaposvári sportcsarnokokat az ÉTI tervezte. Kísérleti telep Szentendrén Méltán büszkék az intézettek a szentendrei kísérleti telepükre. A tartószerkezeti laborban például 28 méter hosszúságig tudják vizsgálni — tömi, fárasztani — a szerkezeteket. Vizsgáltak már hídgerendákat is. A tavaly emberei a lakó- és irodatéren belüli viszonyokat. A svéd partner ehhez szállítja a közeljövőben a bevezetőben említett műembert. Miután ennek segítségével a testhőmérsékletet, bőrhőmérsékletet is regisztrálni lehet, így úgynevezett ruhahatásvizsgálatok is készíthetők. Energiaszegény korunkban nem mindegy, hogy 2 Cel- sius-fokkal csökkenthető az iroda hőmérséklete, ha benne dolgozók megfelelően öltözködnék. Egy másik hasonló kísérlet, amelyet több száz önkéntes vállalkozóval végeztek, azt vizsgálta: mennyire csökkenthető a távfűtéses lakások éjszakai hőmérséklete. Ha már szóba került az energia, említsünk néhány idevágó szerkezeti kutatást, fejlesztést. Az új hőtechnikai szabványok — egyébként ezeket is az intézet szakemberei dolgozták ki — csökkentették a nyílászárók és a falszerkezetek hőátbocsá- tását. Jelenleg a műanyag- és az alumíniumipar termáikéiból fejlesztenek jó hőszigetelésű ablakokat, de fogmondanak az ajánlatokról, rangsorolják azokat, majd a vásárlás után részt vesznek a honosításban, a továbbfejlesztésben. Most például a Típustervező Intézettel közösen a CLASP könnyűszerkezetes rendszert „tropizálják”, vagyis alkalmassá teszik arra, hogy a meleg égövi fejlődő országokba is szállíthasson CLASP rendszerű iskolát a rendszergazda FAÉV. Miután az intézet vállalati 1 formában működik, önmagát fenn kell tartania. Befejezésül vegyük sorba bevételi forrásait. Az ÉVM megbízásai negyedét adják a megbízások értékének. Az építőipari vállalatoknak közel 50 ézázalék, míg a más ágazatok vállalatainak 20 százaléknyi a részesedésük. (Ez utóbbiak — például a kohászat és a vegyipar termelői — többnyire anyagaik építőipari hasznosításáról kérnék véleményt.) A maradék egytized részt az export adja, de az intézet nemzetközi tevékenységének bővülésével várhatóan növekedni fog ez a hányad. Németh Géza A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben kidolgozták a ketreces haltenyésztési módszert. Előnye a tavi tenyésztéssel szemben, hogy a 6x4 méteres ketrecek bármilyen vízben — bányatóban, folyóvízben — alkalmazhatók (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS)
