Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
NÉPÚJSÁG 1980. julius 30., szerda Vitairat egy várszínházi bombáról Kivételes színházi esemény részese lehet az, aki megnézi a Gyulai Várszínházban a Jancsó Miklós által rendezett előadást, Hernádi Gyula: V. N. H. M. című művét. Pazar ritmusú, időnként borotvaélen táncoló előadás kavarog a sok történelmi — s immár színházi — vihart megélt falak között. Remélhetően a nézők gondolatait is megmozgatja az a színes látványosság, amely — különösen az ép érzékű — férfiak egyéb ösztöneit bizonyára megbizsergeti. S ha már az elején summázom hangsúlyozottan maradandó élményeimet e várszínházi estéről, szeretném hinni, hogy nem tűnik ellentmondónak, ha a következőkben azokat a gondolatokat, aggályokat és kérdéseket vetem papírra, amelyeket az előadás belőlem kiprovokált. Jó lenne ugyanis egy ici-pi- cit hozzájárulni a viták értékének rehabilitálásához. Hova tovább ugyanis lekicsinylésnek számít, ha a a kritika „vitára ingerlőnek’’ minősít valamely művet. Pedig ennél nagyobb dicséretet aligha lehet megfogalmazni! Hiszen ha vélemény csap össze ellenvéleménnyel, az már önmagában is jelzi, hogy az alkotás élő, befogadásra érdemes. És a gyulai Várszínház mostani bemutatója mindenképpen a robbanás erejével ható, a nézők tudatába mélyen bevésődő élmények közé tartozik. Hernádi Gyula műve szervesen illeszkedik a Várszínháznak abba a vonulatába, amelyet a „deheroizálás” címszóval jelölhetnénk. Láthattunk Gyulán az utóbbi években a magyar múltból olyan szellemidézéseket, amelyeknek „hősei” csupa ködevők, skóficok, árulók, honveszejtők voltak. És most megszületett a világot hódító antimagyar-antihős: V. mint vitéz, N. mint nagybányai, H. és M. mint Horthy Miklós! Tőié aztán már igazán nem nehéz elidegenednünk! De hogy az általa vezetett birka-magyarokon kívül a fél világot (!) befertőzte volna fasisztaságával? Vajon mi lehet a következő állomása negatív nagyságunk efféle túlértékelésének? Érdemes gondolkodni: ha már egyfajta ábrázolásmód szerint magyarnak törpék voltunk, a hatalmas szörnyetegek számára miért lenne jó termőföld ez a vidék? Mint minden jelentős alkotás, úgy Hernádi Gyula darabja is sok mindenről szól. Mondanivalójának befogadása nem könnyű folyamat — különösen, ha valakit megtéveszt a könnyed „csomagolás”. Vállalom a veszélyt, ha nem úgy értelmezem a művet, ahogy értenem kellene, és leírom pár sorban a számomra fontos mondandóját. Ha a neveknek, évszámoknak és történelmi utalásoknak hinni lehet, akkor I. Károly angol király udvarában kezdődik a történet. A „modern mitológia” nyitányaként, az önimádó Károly elkészítteti hasonmását, ám az világot megfertőző szörnyetegre — a darabból hamar kiderül: fasisztára — sikeredik. Az önmaga létrehozóit (Károlyé- kat) felfaló szörny megkettőződik, és tagjai egyszeriben kijelentik, hogy „téged mától kezdve Horthy Istvánnak, téged pedig Horthy Ist- vánnénak hívnak.” És megszülik az új szörnyet, Mik- lóskát, aki főúri bordélyt és diktátorképzőt nyit. Hozzá járnak férfiassági leckére Európa „előkelőségei”: Hitler, Franco és Mussolini, valamint az angolszász faj képviseletében egy Lind- berg nevezetű egyén, aki később átrepüli az óceánt és az USA-ban terjeszti a fasizmust. Horthyba szerelmes az egész társaság, tőle akarnak gyereket (megkapják), sőt Lindberg kijelenti, hogy ő Horthy Miklós hímvesz- szeje szeretne lenni!... „Hülye hülyét szül, hülyék hülyítenek hülyéket.” Hitler — viszonzásul — Horthynak csinál gyereket: megszületik a kis Szálasi Ferike. Ezzel az osztódási folyamat egy időre lezárul, ám egy félelmetesen sötét éjszaka után megjelenik a Farkas és a Bárány (a Farkas keresztneve Mihály). Újdonsült „hőseink” is genetikai kutatásokat végeztek annak érdekében, hogy önmagukat sokszorosítsák. Valami vékony szálú — különösen Madaras József vérfagyasztóan nagy hatású alakítása miatt döbbenetes — történet révén tovább folytatódna a dolog, de akkor pettyes labdák pattognak elő, felszabadultan daloló fiatalok zúdulnak a színre és söprik el a rossz szellem nyomát is. El nem hallgatható a darab jelentős részét irányító két játékmester (Maros Gábor és Iglódi István remek megformálásában). Mint marionettek irányítják a történet „nagyjait” egész addig, amíg ki nem szalad kezükből a fonal. Nos, ez a két „mókamester” a darab jelentős részében, mint a csepűrágó Chaplin (?) és Lehár Ferenc (?) szerepelnek ... Mindketten olyan pántlikát viselnek kalapjukon, amelyik három színből készült. S amikor a buziHorthy a buzi-Hitlert—Mussolinit—Francót—Lindberget éppen „megtermékenyíteni” készül (jaj, de finoman írtam ...), ő is olyan gatyát visel és hánt le magáról, amely pontosan három színű anyagból készült. Piros, fehér, zöld. Ebben a sorrendben ... Ugye nem túlzás, ha önmagunk leköpésének tartom, amikor történelmünk szörnyetegeit e három színű buzi-bugyiba öltöztetik? Tudom, persze, hogy tudom: mi nem vagyunk azonosak a zászló (a nemzet szimbólumának)) bemocskolóival! Az is nyilvánvaló: minél bur- jánzóbb egy rákos testrész, annál keményebb — és sajnos reménytelenebb! — műtéttel lehet csak eltávolítani. Ám a Hernádi—Jancsó diagnózis alapjában téves: nemcsak hogy nem „mi”, de rossz emlékű „elődeink” se fertőzhették meg a világot. Nagyon kisfiúk voltak ahhoz, hogy hitierek és mus- solinik jártak volna hozzájuk megtermékenyítésre! Minek így felnagyítani gazembereink amúgy is iszonyú bűneit. És miért a bűntudat? 1980-ban, Gyulán? (Zárójelben jegyzem meg: e „három színű háborgásom” csak a darab egyik tünetét boncolgatja. Kérdezhetném azt is: az impotens-demagóg Cromwell Olivér miért Petőfi Sándor szavaival menydörög a színre? Jancsó Miklós gyulai jelenléte nagy egyéniség színeit hozza a Várszínházba. Hogy a darab életre kel, hat, s arról jaj de hosszan lehetne vitatkozni — mindez Jancsó érdeme. (Mondom, a vitára ingerlés legyen most a legfőbb mérce.) Pedig, ha Jancsó Miklós nyelvét, mondanivalójának mélységeit érteni akarjuk, akkor meg kell tanulnunk ,jan- csóul” látni, hallani. Meggyőződésem, hogy ezt a nyelvet kevés ember érti-beszéli igazán. Mi, nézők, csodáljuk vagy ócsároljuk, affektáJva mímeljük vagy elégedetten csipegetünk szellemének morzsáiból. Jancsó mesterien tudja kifejezni önmagát színészei által. Ég a mész, hová mész-jellegű Latabár poénoktól Traubisoda-reklámig mindent „beépít” a játékba, a színészek pedig látható élvezettel csinálják a dolgukat, s az ördög tudja mitől: de az összkép kialakul. Márkus László és Torday Teri például olyan „jancsós” kettőst alkot, amelyet sokáig emlegetni fognak a Várszínház nézői. Hernádi Judit tömény érzékisége, Jobba Gabi sanzonjai, Várhegyi Tériké örökfitos figurája, Fülöp Zsig- mond játéka és mindenki, aki szerephez jut, szervesen beépül a Jancsó-életmű e darabjába. És természetesen Bencze Ilona is, aki a Kabaré című musical egyik dalának megszólaltatásával az est talán leghátborzongatóbb — szép? felkavaró? visszataszító?? vagy inkább mindez egyszerre? — pillanatait hozza. Fontos szerep jut a zenének és a rezesbandának (zenei vezető Holpert János) és pontosan szolgálják a közös munkát Banovich Tamás díszletei, jelmezei. S ha ennyi elismerő szó (aggódás, kérdés, féltő gondolat) után mindenkinek más — saját! — véleménye formálódik, akkor nemcsak a várszínházi előadás, de talán e „vitairat” se volt hiábavaló. Andódy Tibor Jelky András, vándora Baja egyik terét Med- gyessy Ferenc alkotása díszíti, egy csizmás, kezében vándorbotot tartó, földgömbön álló fiú szobra. A művész így állított emléket Jelky Andrásnak, a nagy világjárónak. Jelky életének elejéről és végéről Sólymos Ede. Bor- say Jenő kutatásai nyomán sokat tudunk. Baján született 1730-han, (egyes kutatók szerint 1738-ban) szűrszabó céhmester fiaként. Családnevét írták Jelkynek, Jilká- nak, Jellekenek. Bátyjaihoz hasonlóan ő is szabónak tanult ki. Inasévei után nagyon fiatalon, 13 éves korában a korabeli szokás szerint vándorútra indult, hogy tökéletesítse magát mesterségében. Hosszabb időt töltött Mihály bátyjánál, aki Bécsben udvari szabó lett. Innen 1754-ben indult tovább, útja végcélja Párizs volt, de ide nem jutott el. Bejárta a tál világot és 1778- ban tért haza- Budán telepedett le, megházasodott, fia született és korán, 1783. december 6-án tüdővészben hunyt el- A Szent Anna templom kriptájában temették el. Utolsó éveiben sokat mesélt utazásairól, egy ismerőse leírta, amit mondott és Bécsben kinyomtatta. Erről több magyar és német nyelvű kiadás készült, élete sok írót megihletett és könyveket írtak róla. Legismertebb Hevesi Lajos öt kiadást megért ifjúsági regénye — utoljára 1959-ben adták ki. A kis életrajz elmondja, hogy Aschaffenburgban, Hanauban katonának akarták befogni és csak szerencsével menekült meg. Nim- wegenben azonban nem kerülhette el sorsát, besorozták és egy Indiába tartó hajóra toloncolták. A vitorlás a La Manche-csatornában egy vihar alkalmával elmerült és Jelkyt, aki egy gerendára kapaszkodott, angol halászok mentették ki. Később egy holland hajó vette fel szabónak, elvitte Szuri- nánba, majd hazajövet Lisz- szabonban tette partra. Innen máltai vitorláson utazott tovább, de ,a járművet három török kalózhajó megtámadta, legénységét, utasait részben leölte, részben eladta rabszolgának így került rabságba a magyar szabó egy Bachna nevű városba. Pár hónap múlva sikerült elmenekülnie csónakon, 7 napot töltött a tengeren, míg végre egy keresztény hajó észrevette és Makaóba szállította. Innen Kantonba, majd Batáviába (ma Dzsa- karta) ment és beállt a hollandus gyarmati seregbe. Itt mesterségével nagy megbecsülést szerzett, önálló műo világ helyt nyitott és elvette Se- quin angol bérlő lányát- Két lánya született. Elnyerte a holland állampolgárságot is. Egy szerencsétlen véletlen folytán elvesztette pártfogójának támogatását és mint katonát, őrmesteri rangban Ceylonba vezényelték 1760 elején, s onnan különleges feladattal 140 bennszülött és 8 holland katona kíséretében Temate szigetére küldték. Itt vezetőjük tudatlanságából eltévesztették az utat, egy vad törzs megtámadta őket. A bennszülött katonák elfutottak, Jelkyt elfogták és ketrecbe zárták. Az volt a tervük, hogy pár nap múlva megeszik, de az egyik törzsfőjük lányának megtetszett és megszöktette. 13 hónapig éltek teljesen elhagyatva, táplálékuk csak halból, rákból, teknősbékából és fügéből állt. A lány ,a nélkülözésbe belehalt. Végre egy holland hajó rátalált és visz- szavitte Batáviába. Itt a gyarmat, elöljárójának, van der Perra úrnak támogatása mellett jó sora lett, megválasztották városi tanácsosnak és engedélyt kapott. 12 bérkocsi tartására. Meggazdagodott. Annyira megbecsülték. hogy kereskedelmi egyezmény megkötésére Japánba küldték, megbízták egy bennszülött fejedelem megkoronázásával. Felesége és fő pártfogója 1772-ben meghalt, ezután Jelkyn erőt vett a honvágy és 1776-ban hajóra szállt. Útközben megbetegedett, s ezért soká maradt a Jóreménység fokán, de meggyógyult és 1777-ben Bécsbe érkezett* * * Az eredeti életrajz rövid és elég száraz, többnyire az események elmondására korlátozódik. A Jelky-élet- rajz elolvasása után önkéntelenül felmerül a kérdés: Mi igaz benne? A nagy utazó nem talált ki sok mindent, nem vett át a korában már divatos robinzoniádok- ból ? Tevékenységére vonatkozó külföldi nyomozás mindeddig eredménytelen maradt. Ellenben tény, hogy 1783. október 31-én kelt. korunkra maradt végrendeletében tekintélyes vagyont hagyott feleségére, megemlékezett mostoha anyjáról, egy unokahugáról és rendelkezett B,atáviában maradt vagyonáról, ez utóbbit ott élő két lányára hagyta. A történet magvának tehát igaznak kell lenni. A szegény magyar szabólegény máskülönben holland gyarmaton nehezen gyűjthetett volna össze nagy vagyont. Viszont legalábbis kétséges, hogy a hajótörés. a rabszolgaság, az emberevők fogsága, a japán követség mind úgy történt-e, ahogy írva van. Ezekre a kérdésekre valószínűleg sohasem fogunk választ kapni. Vértesy Miklós Fotó: Martin Gábor MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Fűtől — fáig. 8.54: Beszélni nehéz 9.06: Szirmai Albert operettjeiből 9.41: Kis magyar néprajz 9.46: Tarka mese, kis mese 10.05: Olimpiai híradó 10.20: Fecskék és fruskák. Arthur Ransome regénye folytatásokban 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak 10.55: Zenekari muzsika 12.35: Olimpiai híradó 12.55: Házunk tája 13.10: Operaslágerek 13.40: örökzöld dzsesszmelódi- ák 14.11: Egy estém otthon. Petőfi Sándor versei 14.21: Népszokások dalai 15.10: Olimpiai hírek 15.15: Rossini: Teli Vilmos — Nyitány 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül 16.05: Kritikusok fóruma 16.15: Arma Pál dalaiból 16.24: Bemutatjuk új Goldmark- felvételeinket 17.17: Apróságok. Riport 17.24: Szabó Csaba és Zoltán Aladár népzenei feldolgozásaiból 19.15: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról 21.06: Walter Gieseking összes Mozart hanglemezfelvételei 22.15: Moszkva ’80. összefoglaló az olimpia eseményeiről 22.35: Tíz perc külpolitika 22.45: Szimfonikus zene 0.10: Német Gábor táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az Altbrünner együttes cseh népdalokat játszik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: Bágya András szerzeményeiből 10.00: Zenedélelőtt 11.17: Olimpiai híradó 11.30: A Szabó család 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.33: Tánczenei koktél 13.20: Kellenek-e hősök? Szath- mári Gábor írása 13.30: Színes szőttes 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Fordulók a líra történetében. X. rész 16.40: Fiatalok a seregben 17.30: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról 19.10: Utry Anna nótafelvételeiből 19.25: Csalagút vagy salakút. Tallózás az angol sajtóban 19.45: A beat kedvelőinek 20.33: Trió. A belgrádi rádió, a zágrábi rádió és a budapesti rádió közös szórakoztató műsora 22.30: A tegnap slágereiből 23.15: Kálmán Imre operettjeiből III. MŰSOR 9.00: Az Amadeus vonósnégyes lemezeiből 10.15: Operafinálék 11.05: Láthatatlan múzeum 11.35: A miskolci dzsesszhétvége felvételeiből 12.04: Zenekari muzsika 14.00: A századforduló irodalmának hetei 14.20: Francia kamarazene 15.10: Reneszánsz kórusmuzsika 15.35: Romantikus muzsika 16.40: Nemzetközi éremművész- telep Nyíregyházán 17.00: öt földrész zenéje 17.07: Holnap közvetítjük . .. 17.28: A főszerepben: Beverly Sills 20.08: Lepereg az óra. Kiss József versei 20.13: Oj Bach-kantáta lemezeinkből 21.03: Magnóról magnóra 21.48: Kilátó SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek 17.05: Farmer és nyakkendő. Szerkesztő: Gulyás Ferenc 17.35: Beatparádé — közben: Takarékos tálalás. Riporter: Merza Jenő 18.00: Alföldi krónika 18.15: A tegnap slágereiből énekel Manfred Mann és a Monkedd együttes 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (Ism.) 8.05: Óvodások filmmüsora. Kisfilm-összeállítás: 1. Erdőakció. lengyel rajzfilm (Ism.), *2. A fogadó lengyel rajzfilm (Ism.) 8.25: Idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek (ism.) (f.-f.) 8.50: Delta. Tudományos híradó (ism.) 9.40: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkédőműsor (ism.) 10.10: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük ... Ismétlés a tegnapi eseményekből 11.40: Menekülés az arany földjéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat VII/5. rész (ism.) 15.10: Stop! Közlekedj okosan! A közlekedési jelzőtáblák rendszerezése (ism.) 15.20: Hírek (f.-f.) 15.25: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . 18.45: Staféta. Tíz perc Ifjúság 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója (f.-f.) 19.00: Reklám (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.\5: Esti mese (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Szemtől szembe... Konfliktusok a világpolitikában 20.55: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . .. Közben: reklám 23.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.40: Fehér izzásban. Tóth Menyhért élete (ism.) 18.25: Nas Ekran — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora 18.45 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . 20.55: Tv-híradó 2. 21.25: Oj Scotland Yard. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat: A drága nő és a drága kő (f.-f.) 22.05: zenés nyári esték — La- biche—Végh: Házasságkötés éjjel kettőkor. Bohózat sok zenével (ism.) 22.45: Reklám (f.-f.) BUKAREST 12.00: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról. ösz- szefoglaló műsor. 17.40: Szünidei képernyő. 18.10: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról. 18.40: Tv-híradó 19.20: Filmmúzeum: A tanárnő kedvence. Amerikai film 21.05: Tv-híradó 21.35: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról BELGRAD, I. MŰSOR 14.25: Olimpiai krónika 14.55: Olimpia: Atlétika 16.00: Olimpia: Kosárlabda 16.30: Olimpia: Kézilabda 18.05: Tv-naptár 18.15: Tarka világ — gyermek- műsor 18.45: Műkedvelők 19.15: Rajzfilm 19.27: Ma este 20.00: Olimpiai szerda 21.00: Olimpia: Kézilabda, férfiak, döntő 22.00: Olimpia : ökölvívás II. MŰSOR 15.30: Olimpia: Röplabda 18.00: Dokumentumfilm 18.15: Olimpia: Kosárlabda, férfiak 18.25: A gruntovoiak — dráma- sorozat (ism.) 19.27: Ma este 20.00: Szerbiai színházi fesztivál 21.25: A világ költészete 21.55: A pulai fesztivál krónikája MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Hajadon feleség, 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Mese Szaltán cárról, 6 és 8 órakor: Az ötödik évszak. Békéscsabai Terv: Talaj nélkül. Gyulai Erkel: Fehér agyar visz- 6zatér. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Aladdin és a csodalámpa, 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő, I., II. rész. Orosházi Partizán: A bumfordi.
