Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

NÉPÚJSÁG 1980. julius 30., szerda Vitairat egy várszínházi bombáról Kivételes színházi esemény részese lehet az, aki megnézi a Gyulai Várszínházban a Jancsó Miklós által rende­zett előadást, Hernádi Gyu­la: V. N. H. M. című művét. Pazar ritmusú, időnként bo­rotvaélen táncoló előadás ka­varog a sok történelmi — s immár színházi — vihart megélt falak között. Remél­hetően a nézők gondolatait is megmozgatja az a szí­nes látványosság, amely — különösen az ép érzékű — férfiak egyéb ösztöneit bi­zonyára megbizsergeti. S ha már az elején summázom hangsúlyozottan maradandó élményeimet e várszínházi estéről, szeretném hinni, hogy nem tűnik ellentmon­dónak, ha a következőkben azokat a gondolatokat, ag­gályokat és kérdéseket ve­tem papírra, amelyeket az előadás belőlem kiprovokált. Jó lenne ugyanis egy ici-pi- cit hozzájárulni a viták ér­tékének rehabilitálásához. Hova tovább ugyanis leki­csinylésnek számít, ha a a kritika „vitára ingerlőnek’’ minősít valamely művet. Pe­dig ennél nagyobb dicséretet aligha lehet megfogalmazni! Hiszen ha vélemény csap össze ellenvéleménnyel, az már önmagában is jelzi, hogy az alkotás élő, befoga­dásra érdemes. És a gyulai Várszínház mostani bemuta­tója mindenképpen a robba­nás erejével ható, a nézők tudatába mélyen bevésődő élmények közé tartozik. Hernádi Gyula műve szer­vesen illeszkedik a Várszín­háznak abba a vonulatába, amelyet a „deheroizálás” címszóval jelölhetnénk. Lát­hattunk Gyulán az utóbbi években a magyar múltból olyan szellemidézéseket, amelyeknek „hősei” csupa ködevők, skóficok, árulók, honveszejtők voltak. És most megszületett a világot hódító antimagyar-antihős: V. mint vitéz, N. mint nagy­bányai, H. és M. mint Hor­thy Miklós! Tőié aztán már igazán nem nehéz elidege­nednünk! De hogy az általa vezetett birka-magyarokon kívül a fél világot (!) befer­tőzte volna fasisztaságával? Vajon mi lehet a következő állomása negatív nagysá­gunk efféle túlértékelésének? Érdemes gondolkodni: ha már egyfajta ábrázolásmód szerint magyarnak törpék voltunk, a hatalmas szörnye­tegek számára miért lenne jó termőföld ez a vidék? Mint minden jelentős al­kotás, úgy Hernádi Gyula darabja is sok mindenről szól. Mondanivalójának be­fogadása nem könnyű folya­mat — különösen, ha valakit megtéveszt a könnyed „cso­magolás”. Vállalom a ve­szélyt, ha nem úgy értel­mezem a művet, ahogy ér­tenem kellene, és leírom pár sorban a számomra fontos mondandóját. Ha a nevek­nek, évszámoknak és törté­nelmi utalásoknak hinni le­het, akkor I. Károly angol király udvarában kezdődik a történet. A „modern mito­lógia” nyitányaként, az ön­imádó Károly elkészítteti ha­sonmását, ám az világot megfertőző szörnyetegre — a darabból hamar kiderül: fasisztára — sikeredik. Az önmaga létrehozóit (Károlyé- kat) felfaló szörny megket­tőződik, és tagjai egyszeri­ben kijelentik, hogy „téged mától kezdve Horthy István­nak, téged pedig Horthy Ist- vánnénak hívnak.” És meg­szülik az új szörnyet, Mik- lóskát, aki főúri bordélyt és diktátorképzőt nyit. Hozzá járnak férfiassági leckére Európa „előkelőségei”: Hit­ler, Franco és Mussolini, va­lamint az angolszász faj képviseletében egy Lind- berg nevezetű egyén, aki később átrepüli az óceánt és az USA-ban terjeszti a fa­sizmust. Horthyba szerelmes az egész társaság, tőle akar­nak gyereket (megkapják), sőt Lindberg kijelenti, hogy ő Horthy Miklós hímvesz- szeje szeretne lenni!... „Hü­lye hülyét szül, hülyék hü­lyítenek hülyéket.” Hitler — viszonzásul — Horthynak csinál gyereket: megszületik a kis Szálasi Ferike. Ezzel az osztódási folyamat egy időre lezárul, ám egy fé­lelmetesen sötét éjszaka után megjelenik a Farkas és a Bárány (a Farkas kereszt­neve Mihály). Újdonsült „hőseink” is genetikai kuta­tásokat végeztek annak ér­dekében, hogy önmagukat sokszorosítsák. Valami vé­kony szálú — különösen Ma­daras József vérfagyasztóan nagy hatású alakítása miatt döbbenetes — történet ré­vén tovább folytatódna a dolog, de akkor pettyes lab­dák pattognak elő, felszaba­dultan daloló fiatalok zú­dulnak a színre és söprik el a rossz szellem nyomát is. El nem hallgatható a da­rab jelentős részét irányító két játékmester (Maros Gá­bor és Iglódi István remek megformálásában). Mint ma­rionettek irányítják a törté­net „nagyjait” egész addig, amíg ki nem szalad ke­zükből a fonal. Nos, ez a két „mókamester” a darab jelentős részében, mint a csepűrágó Chaplin (?) és Le­hár Ferenc (?) szerepel­nek ... Mindketten olyan pántlikát viselnek kalapju­kon, amelyik három színből készült. S amikor a buzi­Horthy a buzi-Hitlert—Mus­solinit—Francót—Lindberget éppen „megtermékenyíteni” készül (jaj, de finoman ír­tam ...), ő is olyan gatyát visel és hánt le magáról, amely pontosan három színű anyagból készült. Piros, fe­hér, zöld. Ebben a sorrend­ben ... Ugye nem túlzás, ha önma­gunk leköpésének tartom, amikor történelmünk ször­nyetegeit e három színű bu­zi-bugyiba öltöztetik? Tu­dom, persze, hogy tudom: mi nem vagyunk azonosak a zászló (a nemzet szimbólu­mának)) bemocskolóival! Az is nyilvánvaló: minél bur- jánzóbb egy rákos testrész, annál keményebb — és saj­nos reménytelenebb! — mű­téttel lehet csak eltávolítani. Ám a Hernádi—Jancsó diag­nózis alapjában téves: nem­csak hogy nem „mi”, de rossz emlékű „elődeink” se fertőzhették meg a világot. Nagyon kisfiúk voltak ah­hoz, hogy hitierek és mus- solinik jártak volna hozzá­juk megtermékenyítésre! Minek így felnagyítani gaz­embereink amúgy is iszonyú bűneit. És miért a bűntudat? 1980-ban, Gyulán? (Zárójel­ben jegyzem meg: e „há­rom színű háborgásom” csak a darab egyik tünetét bon­colgatja. Kérdezhetném azt is: az impotens-demagóg Cromwell Olivér miért Pe­tőfi Sándor szavaival meny­dörög a színre? Jancsó Miklós gyulai je­lenléte nagy egyéniség szí­neit hozza a Várszínházba. Hogy a darab életre kel, hat, s arról jaj de hosszan lehet­ne vitatkozni — mindez Jan­csó érdeme. (Mondom, a vi­tára ingerlés legyen most a legfőbb mérce.) Pedig, ha Jancsó Miklós nyelvét, mondanivalójának mélysé­geit érteni akarjuk, akkor meg kell tanulnunk ,jan- csóul” látni, hallani. Meg­győződésem, hogy ezt a nyel­vet kevés ember érti-beszéli igazán. Mi, nézők, csodáljuk vagy ócsároljuk, affektáJva mímeljük vagy elégedetten csipegetünk szellemének morzsáiból. Jancsó mesterien tudja kifejezni önmagát szí­nészei által. Ég a mész, hová mész-jellegű Latabár poé­noktól Traubisoda-reklámig mindent „beépít” a játékba, a színészek pedig látható él­vezettel csinálják a dolgukat, s az ördög tudja mitől: de az összkép kialakul. Márkus László és Torday Teri példá­ul olyan „jancsós” kettőst al­kot, amelyet sokáig emleget­ni fognak a Várszínház né­zői. Hernádi Judit tömény érzékisége, Jobba Gabi san­zonjai, Várhegyi Tériké örök­fitos figurája, Fülöp Zsig- mond játéka és mindenki, aki szerephez jut, szervesen beépül a Jancsó-életmű e darabjába. És természetesen Bencze Ilona is, aki a Kaba­ré című musical egyik dalá­nak megszólaltatásával az est talán leghátborzongatóbb — szép? felkavaró? vissza­taszító?? vagy inkább mind­ez egyszerre? — pillanatait hozza. Fontos szerep jut a zenének és a rezesbandának (zenei vezető Holpert János) és pontosan szolgálják a kö­zös munkát Banovich Tamás díszletei, jelmezei. S ha ennyi elismerő szó (aggódás, kérdés, féltő gon­dolat) után mindenkinek más — saját! — véleménye formálódik, akkor nemcsak a várszínházi előadás, de ta­lán e „vitairat” se volt hiá­bavaló. Andódy Tibor Jelky András, vándora Baja egyik terét Med- gyessy Ferenc alkotása díszíti, egy csizmás, ke­zében vándorbotot tartó, földgömbön álló fiú szobra. A művész így ál­lított emléket Jelky Andrásnak, a nagy vi­lágjárónak. Jelky életének elejéről és végéről Sólymos Ede. Bor- say Jenő kutatásai nyomán sokat tudunk. Baján szüle­tett 1730-han, (egyes kutatók szerint 1738-ban) szűrszabó céhmester fiaként. Család­nevét írták Jelkynek, Jilká- nak, Jellekenek. Bátyjaihoz hasonlóan ő is szabónak ta­nult ki. Inasévei után na­gyon fiatalon, 13 éves korá­ban a korabeli szokás sze­rint vándorútra indult, hogy tökéletesítse magát mesterségében. Hosszabb időt töltött Mihály bátyjánál, aki Bécsben udvari szabó lett. Innen 1754-ben indult to­vább, útja végcélja Párizs volt, de ide nem jutott el. Bejárta a tál világot és 1778- ban tért haza- Budán tele­pedett le, megházasodott, fia született és korán, 1783. december 6-án tüdő­vészben hunyt el- A Szent Anna templom kriptájában temették el. Utolsó éveiben sokat me­sélt utazásairól, egy ismerő­se leírta, amit mondott és Bécsben kinyomtatta. Erről több magyar és német nyel­vű kiadás készült, élete sok írót megihletett és könyve­ket írtak róla. Legismertebb Hevesi Lajos öt kiadást megért ifjúsági regénye — utoljára 1959-ben adták ki. A kis életrajz elmondja, hogy Aschaffenburgban, Hanauban katonának akar­ták befogni és csak szeren­csével menekült meg. Nim- wegenben azonban nem ke­rülhette el sorsát, besoroz­ták és egy Indiába tartó ha­jóra toloncolták. A vitorlás a La Manche-csatornában egy vihar alkalmával elme­rült és Jelkyt, aki egy ge­rendára kapaszkodott, angol halászok mentették ki. Ké­sőbb egy holland hajó vette fel szabónak, elvitte Szuri- nánba, majd hazajövet Lisz- szabonban tette partra. In­nen máltai vitorláson uta­zott tovább, de ,a járművet három török kalózhajó meg­támadta, legénységét, utasa­it részben leölte, részben el­adta rabszolgának így ke­rült rabságba a magyar sza­bó egy Bachna nevű város­ba. Pár hónap múlva sike­rült elmenekülnie csónakon, 7 napot töltött a tengeren, míg végre egy keresztény hajó észrevette és Makaóba szállította. Innen Kantonba, majd Batáviába (ma Dzsa- karta) ment és beállt a hol­landus gyarmati seregbe. Itt mesterségével nagy megbe­csülést szerzett, önálló mű­o világ helyt nyitott és elvette Se- quin angol bérlő lányát- Két lánya született. Elnyerte a holland állampolgárságot is. Egy szerencsétlen véletlen folytán elvesztette pártfogó­jának támogatását és mint katonát, őrmesteri rangban Ceylonba vezényelték 1760 elején, s onnan különleges feladattal 140 bennszülött és 8 holland katona kíséretében Temate szigetére küldték. Itt vezetőjük tudatlanságából eltévesztették az utat, egy vad törzs megtámadta őket. A bennszülött katonák el­futottak, Jelkyt elfogták és ketrecbe zárták. Az volt a tervük, hogy pár nap múlva megeszik, de az egyik törzs­főjük lányának megtetszett és megszöktette. 13 hónapig éltek teljesen elhagyatva, táplálékuk csak halból, rák­ból, teknősbékából és fügé­ből állt. A lány ,a nélkülö­zésbe belehalt. Végre egy holland hajó rátalált és visz- szavitte Batáviába. Itt a gyarmat, elöljárójának, van der Perra úrnak támogatása mellett jó sora lett, megvá­lasztották városi tanácsos­nak és engedélyt kapott. 12 bérkocsi tartására. Meggaz­dagodott. Annyira megbe­csülték. hogy kereskedelmi egyezmény megkötésére Ja­pánba küldték, megbízták egy bennszülött fejedelem megkoronázásával. Felesége és fő pártfogója 1772-ben meghalt, ezután Jelkyn erőt vett a honvágy és 1776-ban hajóra szállt. Útközben megbetegedett, s ezért soká maradt a Jóre­ménység fokán, de meggyó­gyult és 1777-ben Bécsbe érkezett­* * * Az eredeti életrajz rövid és elég száraz, többnyire az események elmondására korlátozódik. A Jelky-élet- rajz elolvasása után önkén­telenül felmerül a kérdés: Mi igaz benne? A nagy uta­zó nem talált ki sok min­dent, nem vett át a korában már divatos robinzoniádok- ból ? Tevékenységére vonat­kozó külföldi nyomozás mindeddig eredménytelen maradt. Ellenben tény, hogy 1783. október 31-én kelt. ko­runkra maradt végrendeleté­ben tekintélyes vagyont ha­gyott feleségére, megemlé­kezett mostoha anyjáról, egy unokahugáról és rendelke­zett B,atáviában maradt va­gyonáról, ez utóbbit ott élő két lányára hagyta. A törté­net magvának tehát igaznak kell lenni. A szegény ma­gyar szabólegény máskülön­ben holland gyarmaton ne­hezen gyűjthetett volna össze nagy vagyont. Viszont legalábbis kétséges, hogy a hajótörés. a rabszolgaság, az emberevők fogsága, a japán követség mind úgy történt-e, ahogy írva van. Ezekre a kérdésekre valószínűleg so­hasem fogunk választ kap­ni. Vértesy Miklós Fotó: Martin Gábor MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Fűtől — fáig. 8.54: Beszélni nehéz 9.06: Szirmai Albert operett­jeiből 9.41: Kis magyar néprajz 9.46: Tarka mese, kis mese 10.05: Olimpiai híradó 10.20: Fecskék és fruskák. Ar­thur Ransome regénye folytatásokban 10.40: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.55: Zenekari muzsika 12.35: Olimpiai híradó 12.55: Házunk tája 13.10: Operaslágerek 13.40: örökzöld dzsesszmelódi- ák 14.11: Egy estém otthon. Petőfi Sándor versei 14.21: Népszokások dalai 15.10: Olimpiai hírek 15.15: Rossini: Teli Vilmos — Nyitány 15.28: Sztárok — anekdoták nél­kül 16.05: Kritikusok fóruma 16.15: Arma Pál dalaiból 16.24: Bemutatjuk új Goldmark- felvételeinket 17.17: Apróságok. Riport 17.24: Szabó Csaba és Zoltán Aladár népzenei feldol­gozásaiból 19.15: Halló, itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai já­tékokról 21.06: Walter Gieseking összes Mozart hanglemezfelvé­telei 22.15: Moszkva ’80. összefoglaló az olimpia eseményeiről 22.35: Tíz perc külpolitika 22.45: Szimfonikus zene 0.10: Német Gábor táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az Altbrünner együttes cseh népdalokat játszik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: Bágya András szerzemé­nyeiből 10.00: Zenedélelőtt 11.17: Olimpiai híradó 11.30: A Szabó család 12.00: Lakatos Sándor népi ze­nekara játszik 12.33: Tánczenei koktél 13.20: Kellenek-e hősök? Szath- mári Gábor írása 13.30: Színes szőttes 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Fordulók a líra történeté­ben. X. rész 16.40: Fiatalok a seregben 17.30: Halló, itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai já­tékokról 19.10: Utry Anna nótafelvételei­ből 19.25: Csalagút vagy salakút. Tallózás az angol sajtó­ban 19.45: A beat kedvelőinek 20.33: Trió. A belgrádi rádió, a zágrábi rádió és a buda­pesti rádió közös szóra­koztató műsora 22.30: A tegnap slágereiből 23.15: Kálmán Imre operettjei­ből III. MŰSOR 9.00: Az Amadeus vonósnégyes lemezeiből 10.15: Operafinálék 11.05: Láthatatlan múzeum 11.35: A miskolci dzsesszhétvége felvételeiből 12.04: Zenekari muzsika 14.00: A századforduló irodal­mának hetei 14.20: Francia kamarazene 15.10: Reneszánsz kórusmuzsika 15.35: Romantikus muzsika 16.40: Nemzetközi éremművész- telep Nyíregyházán 17.00: öt földrész zenéje 17.07: Holnap közvetítjük . .. 17.28: A főszerepben: Beverly Sills 20.08: Lepereg az óra. Kiss Jó­zsef versei 20.13: Oj Bach-kantáta leme­zeinkből 21.03: Magnóról magnóra 21.48: Kilátó SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek 17.05: Farmer és nyakkendő. Szerkesztő: Gulyás Fe­renc 17.35: Beatparádé — közben: Takarékos tálalás. Ripor­ter: Merza Jenő 18.00: Alföldi krónika 18.15: A tegnap slágereiből éne­kel Manfred Mann és a Monkedd együttes 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (Ism.) 8.05: Óvodások filmmüsora. Kisfilm-összeállítás: 1. Er­dőakció. lengyel rajz­film (Ism.), *2. A fogadó lengyel rajzfilm (Ism.) 8.25: Idesüss! Ajánlóműsor gye­rekeknek (ism.) (f.-f.) 8.50: Delta. Tudományos hír­adó (ism.) 9.40: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkédőműsor (ism.) 10.10: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük ... Ismétlés a tegnapi ese­ményekből 11.40: Menekülés az arany föld­jéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat VII/5. rész (ism.) 15.10: Stop! Közlekedj okosan! A közlekedési jelzőtáblák rendszerezése (ism.) 15.20: Hírek (f.-f.) 15.25: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . 18.45: Staféta. Tíz perc Ifjúság 18.55: A közönségszolgálat tá­jékoztatója (f.-f.) 19.00: Reklám (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.\5: Esti mese (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Szemtől szembe... Konf­liktusok a világpolitikában 20.55: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . .. Közben: reklám 23.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.40: Fehér izzásban. Tóth Menyhért élete (ism.) 18.25: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyel­vű nemzetiségi műsora 18.45 A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük . . . 20.55: Tv-híradó 2. 21.25: Oj Scotland Yard. Ma­gyarul beszélő angol bűn­ügyi filmsorozat: A drá­ga nő és a drága kő (f.-f.) 22.05: zenés nyári esték — La- biche—Végh: Házasság­kötés éjjel kettőkor. Bo­hózat sok zenével (ism.) 22.45: Reklám (f.-f.) BUKAREST 12.00: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról. ösz- szefoglaló műsor. 17.40: Szünidei képernyő. 18.10: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról. 18.40: Tv-híradó 19.20: Filmmúzeum: A tanárnő kedvence. Amerikai film 21.05: Tv-híradó 21.35: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról BELGRAD, I. MŰSOR 14.25: Olimpiai krónika 14.55: Olimpia: Atlétika 16.00: Olimpia: Kosárlabda 16.30: Olimpia: Kézilabda 18.05: Tv-naptár 18.15: Tarka világ — gyermek- műsor 18.45: Műkedvelők 19.15: Rajzfilm 19.27: Ma este 20.00: Olimpiai szerda 21.00: Olimpia: Kézilabda, fér­fiak, döntő 22.00: Olimpia : ökölvívás II. MŰSOR 15.30: Olimpia: Röplabda 18.00: Dokumentumfilm 18.15: Olimpia: Kosárlabda, fér­fiak 18.25: A gruntovoiak — dráma- sorozat (ism.) 19.27: Ma este 20.00: Szerbiai színházi fesztivál 21.25: A világ költészete 21.55: A pulai fesztivál króni­kája MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Hajadon feleség, 8 órakor: Fér­fiak póráz nélkül. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: Mese Szaltán cárról, 6 és 8 órakor: Az ötödik évszak. Bé­késcsabai Terv: Talaj nélkül. Gyulai Erkel: Fehér agyar visz- 6zatér. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Aladdin és a csodalámpa, 6 óra­kor: Egy másik férfi és egy má­sik nő, I., II. rész. Orosházi Partizán: A bumfordi.

Next

/
Thumbnails
Contents