Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

1980. július 30., szerda o fit és fél ezren dolgoznak a veszélyeztetett területen Kádár Jánosné kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — több év­tizedes munkásmozgalmi te­vékenysége, valamint a tá­jékoztatás területén kifejtett eredményes munkája elis­meréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét adományozta Kádár Jánosnénak, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala főosztályvezetőjének. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke. Üzemfejlesztés Endréden Az Endrődi Szabó Ipari Szövetkezet üzemfejlesztő beruházással szeretné kiala­kítani a termelésben a zárt technológiai sort. Ezért ha­marosan — október elsején — megkezdik a 450 négyzet- méteres üzemcsarnok és rak­tár, valamint az 50 , négyzet- méteres szociális létesítmény építését. A beruházás 2 mil­lió 900 ezer forintból valósul meg, amely részben a szö­vetkezet fejlesztési alapjából és a Szövetkezetek Központi Fejlesztési Alapjának köl­csönéből tevődik össze. A ki­vitelező a Gyoma—Endrőd Tanácsának közös költségve­tési üzeme. Az üzemcsarno­kokat 1981. november 1-én szeretnék átadni. Ha elké­szül, nemcsak az ésszerű ter­melési technológiát ■ tudják megvalósítani, megszűnnek a raktározási gondok is. A be­ruházás 6 év alatt térül meg a gazdasági számítások sze­rint. Sok az üzemi baleset Január 1-től június 30-ig 174 halálos üzemi báleset volt az országban. Ezek közül 31 üze­men belüli, 43 pedig közterüle­ten történt közlekedési baleset következménye. Békés megyé­ben fél év alatt a 6 halálos üzemi balesetből 3 közlekedési. Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács és a SZOT Mun­kavédelmi Tudományos Kutató Intézet a közlekedési szabályok jobb megismerésére vizsgalapo­kat adott ki, amelyeket a köte­lező munkavédelmi oktatás ke­retében kell majd felhasználni. A lapokat az SZMT munkavédel­mi osztálya hamarosan .eljuttat­ja a vállalatokhoz, üzemekhez, intézményekhez. f (Folytatás az 1. oldalról) Mezőberény határában a Pécsi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztaga sátor­táborban ütött tanyát. — Hétfőn délelőtt százan indultunk. A gátszakadás el­zárásában lesz feladatunk — tájékoztat Hernády Alajos igazgató, miközben a tábori konyhán elkészült az ebéd. Az osztag főszakácsa, Schmidthmayer Ernő, aki egyébként a Pécsi VÍZIG építőrészlegénél dolgozik. — Finom krumplileves és káposztás kocka az ebéd. Teljesen önellátók vagyunk — büszkélkedik az alkalmi főszakács. A mezőberényi Kettős-Kö- rös-híd előtt másfél kilomé­ternyi tehergépkocsisor ra- kottan áll. A Hosszúfoki csatorna gátjának erősítésé­hez viszik a most nélkülöz­hetetlen anyagot, a homokot. Közben óriási zivatar tör ki. A gátőrházban többen talá­lunk menedéket. Hirtelen si­koly töri meg a csendet, Kiss László gátőrt villám- csapás érte. Negyedóra múl­va jobban lett. Szerencséje volt... — A Hosszúfoki csatorna jobb oldali töltésénél sike­rült felfognunk a vizet. A töltés állaga jó, csak ala­csony, teljes hosszában, mint­egy 9 kilométeren kell meg­magasítanunk. Ügy tűnik, a délutáni óráktól megszűnik az elöntött területen a víz emelkedése — tájékoztat a legfrissebb helyzetről Vá­mos Sándor szakaszmérnök. Közben odakint a környék­beliek százai, dacolva az eső­vel, töltik a homokzsákokat. Mindenki tudja a feladatát. Honvédségi járművek szál­lítják a helyszínre a homok­zsákokat, majd kiskatonák rakják egymásra. Közben újabb váltás érkezik. Túri Ferenc, a Gyulai Tejporgyár dolgozója több száz társával együtt, 14 órás megfeszített műszakot hagy maga mögött. Munkájuk sikerét, értelmét igazolja, hogy feltartották a pusztító árt. Közben meg­kezdődött az átszakadt rész lezárási munkálatainak elő­készítése. Amint a töltésen belüli és az elöntött terület vízszintje kiegyenlítődik, hozzálátnak a szádfalazás­hoz. Egyébként kedden, a Kö­rösök védőtöltésein és a ve­szélyeztetett területeken kö­zel 5 ezer 500-an dolgoztak. — szekeres — * * * Az árvédekezés fő erőit a Kettős-Körös jobb parti töl­tésszakadásának térségében vonták össze, ahol a víz dé­li, délkeleti irányban ter­jeszkedve átlépte a Békés- Tarhos, valamint .a Doboz— Tarhos közutat, és mintegy 5500 hektár területet, jórészt szántóföldet öntött el. A szakadáson kiáramló víz szintje a déli órákig ki­egyenlítődött a folyó szint­jével, s így ,a délutáni és az esti órákban már az áramlás iránya is megfordult, tehát az elöntött területről vissza­tér a víz a szakadáson át a Kettős-Körösbe. Az elöntött területek tér­ségében, Tarhos, Bélmegyer községből és Űjladány terü­letéről mintegy 2200 embert telepítettek biztonságosabb helyre. Ugyanakkor megfe­szített erővel védekeztek .a Hosszúfoki csatorna töltésé­nél, amelyet elért a Kettős- Körösből kiáradt víz. A Kettős-Körösön megkez­dődött a töltésszakadás elzá­rása. A mintegy 80 méteres nyílást nem zárják el telje­sen, 10 méteres kaput hagy­nak, hogy a kiáradt víz ezen az úton visszatérhessen ,a folyóba. Ez a mérsékelt nyí­lású lefolyó ugyanakkor kel­lő lehetőséget nyújt arra, hogy a Kettős-Körös újabb áradása esetén gyorsan le­zárják ezt a kaput. Jelen­leg nem fenyeget ilyen ve­szély, a felső szakaszon is apad a Kettős-Körös Az ár­hullám keddre virradó éj­szaka már Kunszentmárton- nál tetőzött. A tetőzés felet­ti szakaszokon végig apad­nak a Körösök. A Tisza árhulláma Zá­honynál tetőzött, s Szegedig árad a folyó. Ezért a Tisza alsó szakaszán is felkészül­nek az árhullám fogadására A gyors apadásnak megfe­lelően a Túron már meg­szüntették az árvízvédelmi készültséget. A Tisza és mel­lékfolyói mentén azonban még 1961 kilométer hosszú védvonalat őriznek árvízvé­delmi készültséggel, ebből 762 kilométer hosszú szaka­szon a harmadfokú készült­ség erői vigyázzák a Körösö­ket. a Bodrogot, a Krasznát és a Lónyai-csatorna felső szakaszát. Az Állami Biztosító Békés és Borsod megyében Szeg­halmon, illetve Bodrogke- resztúron megkezdte az el­költöztetettek gyorssegélyé­nek kifizetését.. Mivel nehéz megtalálni a szükségszállás- ra költözötteket a biztosító kéri minden károsult ügyfe­lét, hogy jelentkezzék mi­előbb a területileg illetékes biztosítási irodánál. (MTI) A vízben átfázott állatoknak jártányi erejük sem maradt • Fotó: Dupsi Károly és Veress Erzsi Dobbantó Kicsit túl esős ez a nyár, de ha az ember nem vár tőle olyan sokat, mint amilyen például a meleg és a napsütés, talán jobban el lehet viselni. Persze kell hozzá egy olyan város, ahol a betonjárda olyan, hogy kedves és vízgyűjtésre is alkalmas gödrök is képződtek rajta. Ezek a hangulatos gödrök csak olyankor nyerik el a maguk igazi, na nem túl mély jelentőségét, ha esik az eső, és a balga emberek nyári, nyitott szan­dáljaikban próbálnak közlekedni anélkül, hogy minden tócsa vízhőmérsékletét önnön lábukkal leellenőrizzék. így egyelőre, esők idején libasorban, ösvényeken köz­lekednek a gyalogosok, a szembejövő forgalom esetén megállnak, és várnak, és nagyon közösségi az egész... Nekem lenne egy ötletem az ösvényrendszer megszün­tetésére, és járdaátmérőjű tócsák áthidalására. A dob­bantó. A dobbantót a tócsa elé kell helyezni, a homo ludens nekifut, dobbant és máris mögötte van a kelle­metlenkedő tócsa. Ehhez azonban kellene egy dobbantósszakbolt a város jó dobbantóellátására, s akkor talán az esős utcák a sietős, lucskos szitkok helyett megtelnének önfeledt ka­GÉPKOCSIÁTVÉTELI SORSZÁMOK 1980. július 28-án: Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 990 Trabant Lám. (Bp.) I 552 Trabant Lim. (Győr) 884 Trabant Lim. (Debrecen) 378 Trabant Lim. Sp. (Bp.) 2 516 Trabant Lim. Sp. (Győr) 1156 Trabant Lim. Sp. (Debrecen) 754 Trabant Combi (Bp.) 6 433 Trabant Combi (Győr) 1 800 Wartburg Lim. (Bp.) 1482 Wartb. Lim. (Győr) 1664 Wartb. de Luxe (Bp.) 1 506 Wartb. de Luxé (Győr) 1 333 Wartb. de Luxé tolót. (Bp.) 7 082 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 199 Wartburg Tourist (Bp.) 747 Wartburg Tourist (Győr) 430 Skoda 105 (Bp.) 639 Skoda 105 (Győr) 665 Skoda 105 (Debrecen) 651 Skoda 120 (Bp.) 511 Skoda 120 (Győr) 615 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 4 480 Lada 1200 (Debrecen) 4 670 Lada Combi (Bp.) 16 888 Lada 1300 (Bp.) 3 240 Lada 1300 (Debrecen) 3 484 Lada 1500 (Bp.) 3 579 Lada 1500 (Debrecen) 3 686 Lada 1500 (Győr) 301 Lada 1600 (Bp.) 1 801 Moszkvics (Bp.) 9 832 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Polski Fiat 126 (Bp.) 26 529 Polski Fiat 1500 (Bp.) 650 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Nemzetközi dzsessztábor Tatabányán A Magyar Zeneművészek Szövetsége, az Ifjú Zeneba­rátok Magyarországi Szerve­zete, a Népművelési Intézet és a helyi szervek rendezé­sében nemzetközi dzsessztá- bort nyitnak augusztus 4- én, hétfőn délelőtt 10 óra­kor Tatabányán, a közleke­désgépészeti szakközépisko­lában. A kéthetes találkozón a világ több kiemelkedő együttese találkozik majd, közöttük természetesen ha­zánk bandjei is. A tábor idő­tartama alatt koncerteket is rendeznek a résztvevők köz­reműködésével. Az esemény- sorozat augusztus 18-án zá­rul a dunántúli bányászvá­rosban. Fiatalos lendülettel O a megkérdezünk száz nyugdíjast, mit, tart a legnehezebben el- víselhetőnek, többségük azt feleli: a tétlenség kénysze­rét. így van ez jól, hiszen tevékeny életre. munkára születtünk, mérhető teljesít­mény nélkül soha nem áll össze pályánk, éveink mér­lege, semmivé válik hasz­nosságtudatunk, amelynek híjával lehetetlen megka­paszkodni a hétköznapokban. Fokozottan érvényes ez azok­ra az embertársainkra, akik az átlagosnál többet vállal­nak magukra a társadalom közös gondjaiból, s elköte­lezettségük tudata nyugdíjas korukban is tovább sarkall­ja őket, amikor pedig már megérdemelt pihenőidejüket tölthetnék. A párttag nyug­díjasokra gondolunk, akik közül számosán okkal véle­kednek úgy, hogy mint párt­tagok, mint kommunisták nem kívánják nyugdíj,áztat­ni magukat, az eszme elkö­telezettjeiként erre amúgyis képtelenek lennének, részt, kérnek, kívánnak napjaink küzdelmeiből, feladatokat igényelnek, és sokszor a fia­talokat meghazudtoló len­dülettel meg is oldják azo­kat, nem válogatnak a ten­nivalók között, melyek a testhezállóbb, nem igyekez­nek áthárítani másokra a pártmunka nehezét, az aktív részvételt a közéletben, an­nak alakításában valóságos életelemük. N,agy taps szakította félbe többször is a XII. pártkong­resszuson Andrásfi Gyula felszólalását, aki több mint fél évszázada vesz részt a munkásmozgalomban- „A párt megbízásából sokféle funkciót töltöttem be az elő­ző évtizedekben — mondot­ta a többi között. — Voltam főispán, nagykövet is, most pedig körzeti párttitkár va­gyok, és örömmel végzem ezt is, mert egyet nézek: azt, hogy hol és hogyan tudom szolgálni az ügyet. Csupán nosztalgiából éa emlékekből sehol sem épült még fel a szocializmus. Azért tenni kell és ott és annyit, ameny- nyire lehetősége és képessé­ge v,an az embernek, sokan úgy gondolják, hogy a kör­zeti pártszervezet csupán az ,íregek és a nyugdíjasok ta­lálkozóhelye. Ez nem így van. Igen sok emberi érték, mozgalmi és élettapasztalat halmozódik fel itt. Mi nem tudunk elöregedni, nálunk nincs — politikai értelem­ben — nyugdíjazás, mi ak­tív harcosai vagyunk pár­tunknak, amíg élünk...” Aki falusi pártházakban, vá­roson a körzeti párthelyisé­gekben megfordul, köny- nyen talál igazolást ,a fenti megállapításokra Találkozik olyan embe­rekkel, akik a legjobb tele­vízióműsornál is többre be­csülnek egy-egy baráti, elv­társi eszmecserét időszerű, közös dolgainkról. V.an hozzátennivalójuk a jelenhez, amit bátran meg­szívlelhetünk, hiszen nyitott szemmel járnak, azonkívül bölcsén tudják, mire köte­leznek bennünket a mában az elmúlt évtizedek során megtett út tanulságai. S van igényük, várakozá­suk a jelen iránt. Ilyen például az informált­ság igénye- Nem röstellnek kérdezni, körükben alaposan megméretik a mégoly jól felkészült előadó is. akinek nagyon kell vigyáznia, mert ha csalódnak benne, még hónapok múlva is fölemle­getik, milyen rosszul szere­pelt. Nem hívják többé. Arra is jogot formálnak — logikus, érthető —, hogy észrevételeiket meghallgas­sák. az irányítómunkában figyelembe vegyék. Mostaná­ban tanúi vagyunk, mennyi­re sokféle tennivaló jelent­kezik a lakóterületen a tár­sadalmi munkaakciók szer­vezésétől kezdve a lakóbi­zottságok tevékenységi kö­rének kiterjesztéséig. A mozgalmi munkának számos, nem mellőzhető területe lé­tezik, ahol előrelépni a pártkörzetek, az idős kom­munisták cselekvő segítsége nélkül lehetetlen. Mondják az élő szemta­núk: valamikor egy bányász­kolónia, egy külvárosi ház­tömb vagy valamely falu­végi utca — am,a híres Gyep sor — egysorsú nincs­telenjei milyen eleven kö­zösséget alkottak. ahol gondja volt, egyik embernek a másikra. Könnyen elinté­zik egyesek legyintéssel; ma más a világ, .akkor az em­bereket összetartotta a nyo­morúság, a jólét elválaszt, sokakat beképzeltté tesz, zárkózottá, hisz nem szorul senki másokra, A megélhe­tés biztonságát sikerült a többség számár,a megterem­teni. De azt távolról sem mondhatjuk el, hogy min­denki megtanult volna szo­cialista módon élni. A kér­dés is indokolt: az újonnan épült lakótelepek, falurészek és városnegyedek Lakói mi­kor alkotnak olyan közössé­geket, ahol nem szemlélik tétlen közönnyel családok széthullását, magukra ha­gyott gyerekek kallódását vagy ,a köztulajdon rongálá­sát — mikor és mimódon kerülhet emberközelibb kap­csolatba egymással az a sok „idegen”, aki annyiszor el­felejt köszönni is a Lakótár­sának? alán nem járunk messze az igazságtól, megállapítván, hogy a kommunista közösségek szellemiségének ereje a mostaninál jobban is ér­vényre juthatna, s a lakóte­rületi pártmunka tervezett fejlesztése, kiteljesítése ezt a célt, is szolgálja. Fontos cél! — mely az idős kommunisták nélkül, a körzeti pártszervezetek nél­kül szinte elérhetetlen Kovács Imre Újabb Amerigo Tot-szobrok Pécsett Amerigo Tot, a magyar származású világhírű szob­rászművész újabb két alko­tását adományozta a pécsi Janus Pannonius Múzeum­nak. Az egyik az 1946-ban készült Gráciák című dom­bormű, a másik az 1947-ben megformált Falusi üdvöz­légy című szobor. A Rómá­ban élő művész korábban ti­zenegy nagy értékű szobrát ajándékozta Pécsnek. A be­lőlük rendezett állandó kiál­lítással megvetették a hazai Amerigo Tot Múzeum alap­jait. Savaria nyári egyetem A Savaria Nyári Egyetem tizenharmadszor fogadja az idén hallgatóit Szombathe­lyen. Az 1973 óta urbanisz­tikai témákkal foglalkozó nyári egyetemet augusztus 7. és 13. között tartják meg. Az idei tanfolyam előadásainak, kerékasztal-beszélgetései­nek fő témája a lakótelep. A nyári egyetemre mintegy 150 hallgatót várnak, a magyar résztvevők mellett a Szov­jetunióból, az NDK-ból, Ju­goszláviából, Ausztriából és Olaszországból. Az egyetem keretében az idén negyedszer rendezik meg a magyar városok fóru­mát, ahol a városi tanácsok időszerű feladataival foglal­koznak.

Next

/
Thumbnails
Contents