Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
Készülnek a tv-hátlapok az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet reklámrészlegében. A mintegy 18 ezer darabos megrendelés 3 és fél millió forint árbevételt jelent a szövetkezetnek Fotó: Veress Erzsi Döntőn a legfelsőbb Bíróság Elváltak — kié a családi ház? A házastársak húsz évvel ezelőtt keltek egybe, de öt év múlva elváltak. Hét évvel később újból összekerültek, a régi szerelem fölújult és ismét házasságot kötöttek- Ez sem bizonyult tartósnak, mert újabb öt év múlva életközösségük megszűnt és a válást is kimondták. Két kiskorú gyermekük az asz- szonyhoz került. A volt házastársak saját családi házukban laktak. Az asszony pert indított a va. gyonközösség megosztásáért. Ebben kérte, hogy nyolcvan- ezer forint ellenében őt jogosítsák fel a ház magához váltására. A férj — az egyéb vagyontárgyak figyelembevételével — kétszázezer forintot követelt. Az asszony volt férje igényét százezer forint erejéig elismerte és tízezer forint értékű ingóságok kiadását is vállalta. A járásbíróság a házra a közös tulajdont megszüntette és ,a kölcsönös követelések elszámolása után, 140 ezer forintért azt az asszony tulajdonába adta azzal, hogy az összeget kilencven nap alatt köteles megfizetni. Az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. Nyolcvanezer forint kifizetése után, fennmaradó tartozásának huszonnégy havi törlesztése iránt az asszony kérelmet terjesztett elő, de azt a járásbíróság elutasította A jogerős ítélet és a részletfizetési kérelmet elutasító végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéleteket megváltoztatta, az asszonyt terhelő marasztalási összeget százezer forintra leszállította ■ és engedélyt adott, hogy tartozását havi kétezer forinttal törlessze. Az indoklás szerint az ingatlan értékét a beköltözhe- tőségi állapot .alapján állapították meg, holott, tekintettel kellett volna lenniük a családvédelmi szempontokra: hogy a házasság a férj felelőtlen magatartása következtében romlott meg, továbbá, hogy gyermekeik az anya gondozásában maradtak és az ingatlanban vele együtt élnek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a házat csökkentett értékben vette számításba és így állapította meg az asz- szonyt terhelő megváltási árát. s a hátralék részletekben történő fizetését is indokoltnak találta. Fizet a segédmotoros Segédmotoros kerékpáron haladt egy fiatalember a főútvonal felé- Az „Állj, elsőbbségadás kötelező!” táblánál megállt, majd újból elindult, de a jármű nem gyorsult fel, s így mielőtt a főútvonal jobb oldalához ért'volna, odaérkezett egy személyautó. Ennek következtében a kocsi megingott, majd az árokba fordult. A vezető és utasa csak köny- nyebb sérüléseket szenvedett, az autó azonban javíthatatlanul tönkrement. A fiatalember ellen a rendőrség eljárást indított és az elsőbbségadás elmulasztása, s ,a közúti közlekedés rendjének megzavarása miatt háromezer forint pénzbírsággal sújtotta. vezetői igazolványát pedig egy évre bevonta. Ilyen előzmények után az autótulajdonos kétszázezer forint megfizetéséért a baleset idején még kiskorú kerékpáros, valamint szülei ellen kártérítési pert indított. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a kerékpárost havi részletekben fizetendő százezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a fiatalembernek számolnia kellett azzal, hogy a már négyéves segédmotoros kerékpár nem gyorsul fel megfelelően. Csak úgy lett volna szabad fölhajtania, hogy az ott haladó gyorsabb járművek forgalmát ne zavarja. Ezt elmulasztotta, s ezzel olyan veszélyhelyzetet teremtett, ami a baleset közvetlen okozója lett Az autóvezető azonban szintén vétkes. Kilencven kilométeres sebességgel robogott, de a jó látási viszonyok között az útkereszteződéshez érkező kerékpárost észre vehette. Bár a főútvonalon elsőbbsége volt. a KRESZ által előírt fokozott gondosság mellett, a sebességet csökkentenie kellett volna. Ezért a Legfelsőbb Bíróság, 50—50 százalékos kár- megosztást alkalmazva, kötelezte a kerékpárost a százezer forint megfizetésére, de a szülőkkel szembeni keresetet elutasítottaHajdú Endre „II kritika helyben maradt” Miirt nincs parkfrozóhely? Endrőd nagyközség kommunistái a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlé- ‘ seken élénken és jó szándékú bírálattal mondták el véleményüket szűkebb hazájuk fejlődéséről, gondjairól. A legmozgalmasabb taggyűlések a kongresszusi irányelvek vitája során zajlottak, ekkor a tagság 90 százaléka hozzászólt. A belpolitikai, ideológiai és gazdasági élet szinte minden területéről beszéltek és kérdeztek a helyi vezetőktől. Miről mondták el véleményüket az endrődi kommunisták, és milyen tanulságokat szűrt le ezekből a községi pártvezetőség, erről kérdeztük a községi párttitkárt, Kenyeres Istvánt. — Általános tapasztalat, hogy jól tudjuk kritizálni az ország dolgait, csak azt nem látjuk világosan, amikor a saját házunk táján csorbul a politika. A mi taggyűléseink fő erénye az volt, hogy a kritika helyben maradt, személyre és ügyre szabták. Főként a munka szerinti elosztás, az egyéni felelősség, az üzemi belső tartalékok feltárásának kérdéseiről folyt a szó. Soha nem- tapasztalt jelentőséggel vetődött fel a jövedelemelosztás helyzete. Mindenki azzal értett egyet, hogy a párttagoknak mindenben és mindenhol példát kell mutatniuk. Bírálták a rossz szervezés miatt egyes munkaterületeken tapasztalható lazaságokat, s az egyenlőtlen leterhelést. Az ütemes, eredményes munka feltétele a jó gyártáselőkészítés, a minőségjavítás, a termelési feltételek javítása lehet. Hangsúlyozták a vezetők felelősségét minden szinten. Ha pontos és határozott a felelősök megjelölése, nincs „lab- dadobálgatás”, hogy nem én, hanem a másik vétett ezért, vagy azért. Ha jó az anyag- ellátás például az ENCI-nél, a minőség is megfelelő, akkor nem esik, akadozik a termelés, még ha néhányan hiányoznak is a szalag mellől. — A község életéről hogyan nyilatkoztak a taggyűlések résztvevői? — Az elmúlt öt év szociális, kommunális fejlődésével elégedett a lakosság. Ezalatt többet haladtunk, mint az előző időszak sok-sok évében. Azt viszont szóvá tették, hogy javítsunk környezetkultúránkon. A szomszédos községek rendezettebbek, tisztábbak, szebben parkosítottak. Oj keletű jelenségre is felfigyeltünk: igényes kultúrájú házak lakói a szemetet nylonzsákba gyűjtik, aztán a község szélén elszórják. Ez nem jó így. Elsősorban a háziasszonyok bírálták a kereskedelmi ellátást. A nők 90 százaléka dolgozik, otthon mégis el kell végezniük a házi munkát. A főzés gondjain sokat könnyíthetnének a boltok választék- és minőségbővítéssel. Felvetődött egy nyugdíjasklub alakításának gondolata. Sok az idős ember a községben, róluk szervezetten kell gondoskodnunk. — Miként reagáltak ezekre az észrevételekre? — Konzultáltunk az üzemek, téeszek vezetőivel, a községi tanáccsal, és megvizsgáltuk a változtatás lehetőségeit. Az üzemekben I termelésirányítók, szakem- I berek, munkások részvételével munkacsoportok alakultak. Az ésszerű anyag- és munkaerő-gazdálkodást mérték fel önvizsgálattal. Az üzem teljes tevékenységét elemezniük kellett. A munkacsoportok saját tapasztalatuk mellett széles körű közvélemény-kutatást végeztek, véleménycserét szerveztek a dolgozók között. Számtalan jó javaslat született, amelyet az intézkedési tervekbe építettek. Hatalmas anyag gyűlt így össze, s mindez a jó értelemben vett üzemi demokráciára épült. A vizsgálatot végzők azt a módszert is alkalmazták, hogy felkérték a munkásokat, írják le néhány szóval tevékenységüket, értékeljék a körülményeiket, a saját teljesítményüket. A terv nyomán már jó néhány intézkedést bevezettek. Például a cipészeknél sor került az irányítási rendszer átszervezésére, a gyártáselőkészítés, -termelés, -értékesítés egymásra épülő, egymást ellenőrző organizmusának tudatosabb tervezésére. A szabók szövetkezetében korszerűsítették a személyre szóló munkaköri leírásokat, felülvizsgálták a normákat, intézkedtek a gyártásszervezésről. — A községben milyen változásokról, intézkedésekről számolhatnak be a kérdezőknek? — A következő ötéves tervben környezetünk szépítése lényeges feladat. A két község, Gyoma és Endrőd közös üzeme, a költségvetési üzem, megvalósítja majd a szervezett szemétgyűjtést. Köztisztasági eszközöket, például locsolókocsit kell vásárolnunk. A Hazafias Népfront is mozgósítja az embereket hogy mindenki tartsa rendben az utcát a háza előtt. A tanács próbaként vásárolt 2 ezer rózsatövet, és ezt egy hosszú utca lakói társadalmi munkában ültették el. Azóta is példásan gondozzák. A tanács művelődési előadója és a művelődési ház igazgatója együtt mérik fel a nyugdíjasklub létrehozásának lehetőségeit, az igényeket. Az idősebbek szemlélete koronként változik: a régi nyugdíjasokat nem lehet a közösségbe csábítani, az öregek napközijébe is nehezen mennek. A 60—65 évesek pedig nemrégiben kitalálták, hogy létesítsünk nyugdíjasok panzióját. Itt lakrészeket alakíthatnánk ki, közös társalgójuk lenne, orvosi felügyelet mellett élnének. Ehhez sokan felajánlották a pénzüket is. A község egészségügyéről elismerően szóltak az emberek, három körzeti orvosunk van, ősztől munkába áll a második fogorvos. A bölcsődénkbe, óvodánkba minden jelentkezőt fel tudtunk venni. Ebben a tervidőszakban kaptunk 8 tantermes iskolát, amelyből okos gazdálkodással 12 tantermet alakítottunk ki. Renováltuk, javítottuk a régi iskolát, de bizony ezen a területen van még tennivalónk. A községi párttitkárságot nem lehet kitanulni, itt egyedül nem lehet okos az ember. Csak úgy dolgozhatunk, dönthetünk jól, ha szinte naponta ott vagyunk az üzemekben, a téeszekben, a dolgozók között. Értjük, érezzük a gondjaikat, s az alapszervezeti párttagság erejével, ötleteivel, javaslataival segítjük a munkájukat. Az intézkedésekből, a község életének változásaiból máris mindenki érezheti, hogy a véleményét figyelembe vettük, s az okos gondolatokat a község hasznára valósítjuk meg. Bede Zsóka Amíg kétsávos volt Békéscsabán az Orosházi út, mellette néhány parkírozóhely is létezett- Igaz, inkább csak hevenyészett, téglatör- melék-burkolatú, de legalább állhatták a gépkocsik valahol, amíg gazdáik betértek mondjuk az ABC-kisárudá- ba, az eszpresszóba, vagy a vasboltba. Most négysávos az út. Jó és szép is. Bizonyára meg kellett fizetni- az árát. Ilyen úton sokkal biztonságosabb a közlekedés, mint azelőtt volt. A régi, tehát a szükségesség alapján kialakult gépjármű-parkírozó helyek azonban megszűntek, illetve azok helyett nem hoztak létre újakat. Az út szélén pedig majdnem mindenütt megállni is tilos. A gépkocsi nem luxuscikk. Egészen természetes például, hogy munkaidő után valaki autón megy a gyermekért. az óvodába, bölcsődébe, hazafelé tartva pedig betér egy-egy üzletbe vásárolni. De hol álljon meg a kocsival, ha nincs parkírozóhely? Sok kényelmetlenségtől mentesülnének a gépkocsitulajdonosok. ha az út tervezői és építői pótolnák a mulasztottakat Akár úgy is, hogy nagyobb forgalmú helyeken — kereskedelmi egységeknél, üzemek bejárata körül — e szép négysávos út mellett készítenének parkírozóhelyeket. Közös erővel, mert végső soron az ő érdeküket is szolgálja. —or tést azonban minden esetben nedvesíteni kell. Az égési sérülteknek nyújtott elsősegély további része (a sérült bőrfelület és az alatta fekvő szövetek lehűtése, valamint a közönséges vagy nedvesített kötés felhelyezésén kívül) az elvesztett folyadék pótlása. Az égési sérülés következtében a sérült végtagrészleten, vagy testrészleten számottevő folyadékkiáramlás kezdődik meg az erekből. Ez az oka annak az ismert jelenségnek, hogy az égett végtagrészlet, vagy testrész fél, egy nap alatt jelentősen megduzzad. A vizenyőbe került folyadék a keringő vérből veszendőbe megy, és ennek már nemcsak a helyi elváltozások, hanem a sérült általános állapota szempontjából is jelentősége van. Ezért a folyadékpótlást hala- * déktalanul, illetve mielőbb meg kell kezdeni. A folyadékpótlás céljára a tiszta víz nem felel meg. Az érpályából ugyanis nemcsak víz, hanem ásványi sók (elsősorban nátrium) mennek veszendőbe, ezért pótolnunk kell azokat is. Ellenkező esetben úgynevezett vízmérgezés állhat elő, amely önmagában is súlyos állapot. Ezért szájon át történő folyadékpótlás céljára csak üdítő ital, sós tea, leves, vagy bármilyen más folyadék felelhet meg, amely ásványi sókat is tartalmaz. Folyadékot kis adagokban mindaddig keli fogyasztani, míg a sérült orvosi kezelésben nem részesül. Ezzel el is értünk az elsősegély befejező mozzanatához: a sérültet mielőbb orvoshoz kell juttatni. A sérülés bekövetkezése és az orvosi ellátás megkezdése közötti idő, az elsősegély mellett, a sérült felgyógyulásának második döntő tényezője. A kettő között nehéz fontossági sorrendet felállítani. Ezért mindenkinek kötelessége, saját magával és a társadalommal szemben is, hogy a sérülések e súlyos fajtájának, az égési sérülésnek az elsősegély keretében végzendő eljárásaival tisztában legyen. A korszerű gyűjtőeszközök okozta sérülések ii. A különböző gyújtókeverékek áttekintése és a nukleáris fegyver hatására való utalás után rátérünk a védekezés lehetőségeire, és a már bekövetkezett sérülés elsősegély keretében történő ellátásának teendőire. A nukleáris bomba égési sérülést okozó hatása ellen a védekezés látszólag egyszerű. Ügy szokták mondani, hogy az atombomba ott okoz égési sérülést, „ahová lát”. Ez azt jelenti, hogy a fény egyenes vonalúan terjed, és ennek következtében minden, ami hatékonyan árnyékol, véd az égési sérülés ellen is. Az atombomba égési sérülést okozó hatása elleni védekezés egyebekben teljesen azonos az atombomba más károsító tényezői elleni védekezés formáival. A napalm, foszfor és hasonló típusú gyújtókeverékek elleni védekezés bizonyos értelemben több eredménnyel kecsegtet. A bomba robbanásakor szétfröccsenő gyújtókeverék cseppjei ugyanis a ruházatra fröccsennek, és habár azt rendszerint átégetik, amennyiben sikerül gyorsan levetni, az égési sérülések megelőzhetők. Ebből a szempontból a különböző védőleplek, vagy akár egyszerű köpeny, kabát viselése is bizonyos fokú védelmet nyújt, illetve a védekezés lehetőségét biztosítja. A szabadon, fedetlenül levő testfelületre csöppent gyújtókeverék hevesen ég, és ezért igen hamar mély égési sérülést okoz. A vízzel történő oltás céltalan, mert a korszerű keverékek vízsugárral nem olthatok, egyedül a levegőtől történő teljes elzárás biztosítja eloltásukat. Erre vastag pokróc, takaró, esetleg alkalmas lehet, de célszerűbb földdel, vagy homokkal történő beszórás, befedés (úgy, hogy levegőtől a gyújtókeverék anyaga el legyen zárva). Jó szolgálatot tehet megnedvesített vastag ruhadarab is, minthogy ez gyakorlatilag állandóan víz alatt tartja a foszfor- (vagy más hasonló) szemcséket. A veszélyforrás kiiktatása, illetve a tűz területének elhagyása után következő teendő a sérült elsősegélyben részesítése, az égési seb ellátja. A múlt században több kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a felmelegedett bőr és a bőr alatti szövetek mielőbbi lehűtése a szövetkárosodást, azaz az égési sérülés mélységét csökkenteni képes. Ez az elsősegély keretében alkalmazható módszer azután, mint sok más elv, feledésbe merült, és csak a XX. század utóbbi évtizedeiben ismerték fel újra jelentőségét. Ma már objektív kísérleti eredmények birtokában állapíthatjuk meg, hogy a sérülést követő 5—15 percen belül végrehajtott ak- ' tív hűtés jelentősen csökkenti a sérülés súlyosságát. A hideg víz alkalmazásának előnye, hogy a fájdalmat is csillapítja. Használhatunk hűtés céljára jeget is, ennek az égési sebre rögzítése azonban rendszerint körülményes. Napalm vagy más típusú gyújtóanyag-keverékkel történt sérülés esetén a hűtés mellett az állandó folyó víznek, illetve elsősorban nedves kötéssel a levegőtől való elzárásnak van jelentősége, hogy a keverék ne égjen tovább, és a már bekövetkezett sérülés ne súlyosbodjék. Emellett azonban itt is érvényesül a hűtő hatás. Az elsősegély befejezése után minden esetben nedves kötést kell a sebre helyezni, és sondoskodni arról, hogy a kötés anyaga az orvosi ellátás megkezdéséig nedves maradjon. Az égési sérüléseknek kötéssel történő ellátása tulajdonképpen nem gyógyító beavatkozás. A hűtés ezzel szemben a legkorszerűbb szakorvosi szintű gyógykezelés megkezdésének számít, illetve az első elengedhetetlen lépés, különös tekintettel arra, hogy a felmelegedett szövetek lehűlése, mint említettük, már 20—25 perc alatt bekövetkezik, ezen az időponton túl a hűtésnek nincs jelentősége. Amennyiben foszfor tartalmú gyújtókeverékre van gyanú, a kö-
