Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

* 1980. július 29., kedd o Szakszervezeti munka a BflRTÖV-nél Friss diplomások a mező­gazdaságban Élénk érdeklődés kíséri megyénk legnagyobb barom­fiállomásán, a magyarbánhe- gyesi BARTÖV-nél a szak- szervezeti munkát. Ezt bizo­nyítja, hogy a májusi vá­lasztás óta is sorban érkez­nek be a javaslatok, kérések az új vezetőséghez. Ezért a szokásos negyedéves ülések helyett havonta is összejön­nek, hogy megtárgyalják az esedékes feladatokat. Múlt év őszétől, mikor új gépsor kezdte meg munká­ját, sokat javult a 68 asz- szony és a kis számú férfi dolgozó munkakörülménye. Mivel a dolgozók 80 százalé­ka nő, sokat jelent az az egy szabadnap, amely „háztartá­si szabadnap” néven vonult be a vállalat történetébe. A szakszervezet javaslatára ugyanis a vállalat vezetősé­ge lehetővé tette, hogy a 2-3 gyerekes háziasszonyok ha­vonta egy napot háztartási munkákra fordítsanak. Je­lentős az a kedvezmény is, hogy a kisgyermekesek nem reggel 6-kor állnak munká­ba, munkaidejük 8-tól dél­után négyig tart, így fel tud­ják készíteni az óvodára, is­kolába az apróságokat. Nem okoz gondot a BAR­TÖV-nél a szakszervezeti gyűlések, megbeszélések meg­szervezése, hiszen valameny- nyien egy telephelyen dol­goznak, s ez megkönnyíti a kapcsolatok tartását és állan­dó javítását. Jelenleg a szo­cialista brigádok féléves munkájának értékelését lát­ja az új vezetőség legfőbb feladatának, augusztusban pedig megkezdik a felkészü­lést a szeptemberi országos MEDOSZ-kongresszusra. A vállalat küldötte a huszon­éves Pál is Irén lesz, aki egy­ben KISZ-titkár. Ha módot kap a felszólalásra, vállala­tuk helyzetéről és főként a fiatalok problémáiról kíván beszélni. De hogy pontosan miről, azt a szakszervezet tagjai döntik el, hiszen őket képviseli majd. A cikk végére kívánkozik még egy hír: július 23-án új taggal gyarapodott a helyi szakszervezet, s ez egyben azt jelenti, hogy a BARTÖV- nél 100 százalékos a szerve­zettség, mindenki tagja a MEDOSZ-nak. Az év elején a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium mezőgazdasági termelőszövetkezeteink és ál­lami gazdaságaink számára 53 frissen diplomázott szak­ember elhelyezésére adott lehetőséget. Később ezt a korlátozást feloldották, s így minden üzem annyi pályá­zati igényt jelzett az egye­temekre és főiskolákra, ahány szakemberre igényt tartott. Kiderült, hogy 153 állást kí­vánnak betölteni a mezőgaz­dasági üzemek. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy pá­lyakezdő 3-4 állás között is választhat. Előreláthatólag a MÉM által kiadott keret­számnak megfelelő számú szakember kerül majd me­gyénkbe. Ugyanis főként ál­lattenyésztési üzemmérnök­ből hiány van, mert ezeken a szakokon kevesen végez­tek. Hozzájárul ehhez, hogy a hódmezővásárhelyi főisko­la állategészségügyi üzem- j mérnökök képzésére tér át, így más helyről kell állatte­nyésztő üzemmérnököket hívni *a megyébe. Az új dip­lomások többsége augusztus­ban ál] munkába. —m. szabó— WWHWWWWWWWHWWWWWWHWWMWWMmwwWWWWWWWHIWWWWWWWWWWWW \ falakon körben az eddig készített textiljátékok első darabjai, az asztalon már a legújabb divatnak megfelelő férfi- és női ingek sorakoznak a szarvasi Szirén Szövetkezet gyártmány­fejlesztési csoportjánál. Az itt dolgozó kollektíva feladata, hogy a piaci igényekhez igazod­va, „naprakész” modelleket és játékokat produkáljon Fotó: Veress Erzsi Átallták Szegeden a közönségdíjakat A szegedi ipari vásár va­sárnap utoljára fogadta ven­dégeit. Már a délelőtti órák­ban sok ezren kereték fel a 250 hazai vállalat és szövet­kezet, valamint 160 külföldi — szovjet, lengyel, finn és jugoszláv — cég pavilonjait. Vasárnap délelőtt Csikós Ferenc, a szegedi Városi Ta­nács titkára, a vásár igazga­tótanácsának elnöke átnyúj­totta a látogatók szavazatai alapján odaítélt közönségdí­jakat. A nagydíjat a Videoton Elektronikai Vállalat nyerte el. A vállalat új típusú tele­vízió- és rádiókészülékeket, számítógépeket, hangsugárzó berendezéseket mutatott be. Első díjat kapott a Balas­sagyarmati Építőipari Szö­vetkezet praktikus — a la­kótelepi otthonokban is jól elhelyezhető — kisbútoraiért. A második díjat a Vetőmag­termeltető Vállalat szentesi kutatóállomásának ítélték oda a nagyüzemekben és a kis­kertekben egyaránt megho­nosítható új nemesítésű zöld­ségfélékért. Harmadik díjjal a soltvadkerti ÁFÉSZ-t ju­talmazták a háziasán készí­tett füstölt húsárukért. Jó vásár volt Szegeden — ezt állapították meg az ipari és kereskedelmi vállalatok szak­emberei, akiknek alkalmat nyújtott a rendezvény kap­csolataik bővítésére. A Gyulai Húskombinát húsfeldolgozó üzemében egy műszak alatt mintegy 12 tonna húst töltenek különböző belekbe Fotó: Martin Gábor Gabonafelvásárlás, minősítés, raktározás Beszélgetés Lénáit Lajossal, a Gabonatröszt vezérigazgatójával Közismert, hogy az idén a hűvös, csapadékos időjárás miatt később kezdődhetett az aratás, még az ország dé­li vidékein is csak július közepén indulhattak meg a kombájnok a búzatáblákban. A zökkenőmentes betakarí­tás érdekében sokat tehet­nek a gabonaforgalmi és malomipari vállalatok. Tő­lük is függ, hogy zavartala­nul dolgozhatnak-e a kom­bájnok, a terményszállító járművek, egyáltalán az a gépezet, amely a termés megóvását, biztonságos el­helyezését van hivatva szol­gálni. — Hogyan készült fel a ter­més átvételére a gabonaipar? — A felkészülést a válla­lataink már hónapokkal ez­előtt megkezdték — válaszolt a vezérigazgató. — Sőt, úgy is mondhatnánk, hogy a búza idei felvásárlására már két esztendeje készü­lünk. Az idén ugyanis elő­ször kerül sor a búza minő­ség szerinti átvételére, s er­re az elmúlt két esztendő­ben dolgoztunk ki minősíté­si módszereket 1978-ban hu­szonöt helyen, 1979-ben pe­dig harminc helyen végez­tünk beltartalmi vizsgálato­kat, s ezek tapasztalatai alapján kezdjük meg az idén a búza minőség szerinti át­vételét. Mielőtt a búza minőségi átvételével kapcsolatos fel­adatokról részletesebben szólnék, meg kell említeni, hogy legfontosabbnak azt tartjuk az idei aratás, a ter­més átadása, átvétele szer­vezésekor, hogy a mezőgaz­dasági üzemek és a gabona­ipar vállalatai között szoros, és egymást segítő, össze­hangolt együttműködés ala­kuljon ki. Éppen ezért az elmúlt hetekben minden megyében vállalataink a tsz-szövetségek bevonásával, a mezőgazdasági üzemekkel megbeszélték a gabonafelvá­sárlás múlt évi tapasztala­tait és egyeztették az idei feladatokat. Az áruelhelye­zési tervek alapján a ter­mékértékesítési szerződések kiegészítő részeként minden mezőgazdasági üzemmel megállapodtak a szerződés, illetve a várható termés alapján a gabonamennyiség átadására, átvételére. Pontosan rögzítették, hogy mennyit szándékoznak érté­kesíteni, és azt. is. hogy mi­lyen fajtaösszetételben. Ter­mészetesen a megállapodá­sok tartalmazzák az átadás helyét, ütemét, az elszámo­lás és az ellenérték, vala­mint az átutalás rendjét, te­hát. tisztázták az átadással és átvétellel kapcsolatos minden feltételt. Kedvezőnek tekinthető, hogy az idén nőtt az átvétel gyorsítását segítő műszaki­technikai kapacitás, össze­sen 835 tisztítógép és 5256 anyagmozgató berendezés várja a raktárakban a ga­bonát. A napi átlagos 12 órás nyitva tartással számolva a gabonaipar naponta 30o ezer tonna terményt képes fogad­ni, s ez 20 ezer tonnával több a tavalyinál. Az áru fogadá­sához ötszáz településen 960 átvevőhellyel. illetve 1750 átvevő vonallal rendelkez­nek a felvásárló vállalatok. Mindez tehát azt jelenti, hogy ha egyenletes ütemben érkezne a gabona, akkor két hét alatt átvehetnénk a terményt a mezőgazdasági üzemektől. Ilyen optimális lehetőségre azonban nem gondolhatunk, már csak azért sem, mert nem érik egyenletesen az ország min­den vidékén ,a termés, más­részt az időjárás is túlságo­san változékony ezen a nyá­ron. Számítanunk kell te­hát torlódásokra, feszültsé­gekre az átvétei során. Az esetleges zökkenők azonban csökkenthetők megfelelő szervezéssel és az átvevő te­lepek, valamint a mezőgaz­dasági üzemek szoros égyütt- működésével. Nagyon lényeges, hogy az előre eltervezett ütemben haladjon a gabona beszállí­tása az átvevőtelepekre. Ha azonban az ütemet mégsem sikerül tartani, azt. idejében célszerű jelezni, akár több­letszállításról, akár elmara­dásról van szó. Minden­esetre a gabonaforgalmi vállalatok — ha erre szük­ség van — az átvevőhelye­ket vasárnapokon és ünnep­napokon, illetve éjszaka is nyitva tartják. — A gabona zökkenőmentes átvétele mellett fontos nép- gazdasági érdek a biztonsá­gos tárolás. Hogyan helyezik el a gabonaforgalmi vállala­tok az idén a termést? — Közismert, hogy évek óta gondot okoz a tároló­helyhiány. Igaz, hogy ,a leg­utóbbi esztendőben 160 ezer tonnával bővült a gabona­ipar tárolókapacitása, még­sem vagyunk képesek ,a fel­vásárolt terményt teljes egészében saját tárolóink­ban elhelyezni. Vállalataink az idén mintegy 4 millió tonna kalászos gabon,a át­vételére készültek fel, s en­nek mintegy egynegyedét, tehát egymillió tonnát csak a mezőgazdasági nagyüze­mek tárolóiban tudnak el­helyezni. A bértárolásra a szerző­dést a gabonaipar vállalatai a terményátadás és átvételi megállapodások során kötöt­ték, illetve kötik meg a ter­melőkkel. Érdeme« megje­gyezni, hogy a bértárolás — beleszámítva a kukoricát is — országosan évente mint­egy 150—200 millió forinttal növeli a mezőgazdasági üze­mek bevételeit. Az idén kü­lönösen fontos a tárolótér jó kihasználása, hiszen a búza minőség szerinti átvétele azt is jelenti, hogy nagy meny- nyiségű termény külön tá­rolásáról is gondoskodni kell. — Elérkeztünk tehát a minő­sítéshez. Mit tesz azért a ga­bonaipar, hogy a béltartalom szerinti átvétel zökkenőmen­tesen haladjon? — Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a minősítés ne okozzon semmiféle fenn­akadást a betakarításban, a felvásárlásban és a raktáro­zásban. Ezért is döntöttünk úgy. hogy a mezőgazdasági üzemek igényei szerint a javító minőségű búza árát átadáskor mázsánként 310 forintos szokványminőségű áron, vagy amennyiben mód van a vizsgálatok azonnali elvégzésére, ennek eredmé­nyétől függően mázsánként 325 forintos áron tíz napon belül kifizetik vállalataink. A beltartalmi vizsgálatokat minden esetben 15 napon belül el kell végezni, s meg­felelő minőség esetén a 15 forintos árkülönbözetet ezt követően nyolc napon belül át keli utalni a mezőgazda­\ sági nagyüzemnek. A termés minősítése tehát nem okoz­hat sehol semmiféle zavart a búza átvételében. Nagyon fontos célunk, hogy az át­vétel mindenütt a betakarí­tás üteméhez igazodjon, ez­zel is segítve a zökkénő- . mentes aratást. ■ A bevezetőben már szó volt a minőségi átvételről. Ennek időszerűségét min­denképpen indokolja a bú­zatermelésben is a minőség javításának az igénye. A cél az, hogy a belföldi ellá­táshoz, és a külföldi igények kielégítéséhez minél több jó minőségű búzát termeljen meg_ a -mezőgazdaság. A jobb minőségű búzáért pedig többet is fizetünk. Hogy aztán melyik fajta is ad jobb minőségű búzát, azt ránézésre nem lehet megállapítani, elengedhetet­len hozzá a műszeres vizs­gálat. Igaz, sokat elárul a minőségről a termesztett faj­ta is. A tapasztalatok sze­rint általában javító (külön­leges) minőségű termést ad a GK-Tiszatáj, az MV—4, az MV—5. a Partizánka, a Ju- bilejnaja—50 fajta. Viszont ezeknek a fajtáknak a ter­mése sem adja törvényszerű­en mindig és mindenütt a kívánt beltartalmi értéket. Ezért van szükség a pon­tos vizsgálatokra, melyekre alaposan felkészültünk. Az idén a búzát ár_ és minőség szerint három csoportba so­rolva vesszük át. Az első csoportba az étkezési, úgy­nevezett javító (különleges) minőségű búza tartozik, a másodikba a szokvány mi­nőségű étkezési búza, a har­madikba pedig a takarmány- búza. A nagyüzemek tudják, hogy az átvevőhelyről ,az át­vétel során vett mintákat 102, erre a célra kialakított laboratórium valamelyikébe továbbítják, ahol a szüksé­ges beltartalmi vizsgálato­kat elvégzik. Amennyiben a vizsgálat eredményeivel a szállító mezőgazdasági üzem nem ért egyet, a mintát a vállalati központban a tsz- szövetség közreműködésével ismét megvizsgálják. Ha pe­dig itt sem jön létre meg­egyezés, a búza minőségéről a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet dönt. Mindez jelzi tehát, meny­nyire fontos az együttműkö­dés az átadás-átvétel, a mi­nősítés során a gabonafor­galmi vállalatok és a mező- gazdasági nagyüzemek kö­zött. Erre a legutóbbi esz­tendők már példákat szolgál­tattak. Az idén is erre van szükség, hiszen csak így le­het eredményesen elvégezni a betakarítás és a tárolás nehei, munkáját. így lehet biztonságba helyezni az or­szág kenyerét. Cs. F. Az orosházi Béke Tsz-ben az aratást követően azonnal hoz­záláttak a szalma betakarításához. A munkát nagy teljesít­ményű bálázógépek végzik Fotó: Gál Edit V

Next

/
Thumbnails
Contents