Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

1980, július 29,, kedd KHdDl-fiM A gyulai művésztelep kiállításáról Áll a vásár Mezőkovácsházán A gyulai művésztelep hét tagjának — négy festő, két keramikus és egy faszobrász — kiállítási anyagának össz­hangjából is kitűnik, hogy e csoport tagjai között az ösz- szetartozás sokkal valóságo­sabb és szorosabb, mint ál­talában más esetekben. Fel­tűnhet ez részben a festés­mód látszólagos hasonlósága láttán és a többször azonos témaválasztásban is. A meg­jelenítés különbözőségei pe­dig az egyéniségben rejle­nek, a karakter, az intelli­gencia, a temperamentum függvényei. A kiállítóterem földszint­jén balra Marosvári György markáns és határozott festé­szete az első élmény, ami fogadja a látogatót. Nemré­gen Budapesten, a Stúdió Galériában mutatkozott be a festő, olajfestményeinek jó része látható volt ott is. Az első jelző, ami Marosvárinál eszembe jutott már koráb­ban is, az, hogy éles. Maros­várinál nincs meg az a sze­retetteljes múltba nézés, „le­letmentés”, mint például Szakáll Ágnesnél. Gondolok itt elsősorban a kiállítást nyi­tó bazárképre (Virágzó üz­let) vagy a kollégiumfolyo­sóra (Kollégium). Képein a Ladics-ház porlepte, emlé­keket őrző tárgy halmazai is idegenné, távolivá válnak. Jóval keményebb a hangvé­tele, mint a másik három festőé, karaktere, erénye ép­pen ez. Érezhető némi ket­tősség festészetében, azaz kö­tődés a tárgyi környezethez úgy, hogy ugyanakkor a tár­gyak túllépnek önmaguk je­lentésén, és kiválnak kör­nyezetükből. Függetlenedve új tartalmat kapnak: ítéletet adott közegükről. Tovább lépve Tömpe Emő­ke rusztikus kerámia kapui állnak egymás mellett. Lát­ható, hogy ebben fedezte fel a maga műfaját. Két éve ugyanitt ő volt a kiállítás felfedezettje, festményei után egyszer csak mindenkit meg­ejtő, ironikus humorú ke­rámiafigurákkal jelentkezett. Ez a finom humor benne van az epikai kapukban is (Kis­kapu, Elmenőben). Többi, itt kiállított munkáját talán ne­hezebb megérteni és elfogad­ni, de azokkal (Hegedűm, és elsősorban az Ideál 400 cí­mű vaskályhát mintázó mun­kája azonosult leginkább a csoport tendenciáihoz). Szakáll Ágnes képei közül nekem a férfifodrászportré (ősszel bezárom a műhelyt — Kiss István, Gyula) tet­szett legjobban. Nagyon szép a fehér és a sok puha szürke harmóniája. Akvarelljei és rajzai az emeleten láthatók, ahol a félszínezett rajzoknál sokkal jobban megkapott a vissza­fogott színességű ablak és ajtó (Spáj zablak a Jókai ut­cában és Használaton kívüli ajtó). Egymás mellé válogatva lettek kiállítva a veterán­portrék: Balogh Gyula ér­zékeny hangulati váltásokat és közléseket tartalmazó nyo­matsora, Marosvári élesen metszett portréi, Székelyhídi keserű vonású arcképe és Szakáll Ágnes diptychonnak is felfogható két finoman ér­zékeny festménye. Az emeleten a Dürer-te- rem eddig még nem kihasz­nált új terét foglalja el Albrecht Júlia keramikus aj­tósorozata (Mintegy ajtó I— VI.). Az ablakfal előtt elhe­lyezett nyitott-zárt ajtók szi­gorú formáit a napszakok, illetve az ezzel járó váltako­zó lágyabb és keményebb fény-árnyék hatások befo­lyásolják. Egyszerű és mégis bonyolultnak tűnő rendsze­rük játékaival a labirintust idézhetik a szemlélőnek, és kíváncsivá tesz az ajtón túli világ titkaival szemben. De a körüljárással a túloldalon éppúgy kívül rekedünk, mint az innensőn. így válnak az ajtók, vagyis a művek ma­guk titkok hordozóivá. Balogh Gyula az idén ak- varell- és kőnyomatlapokat mutat be. Tájképein szabad­jára engedett lendülettel, egész képfelületet betöltő dús növényzet a témája, oldot­tabb felfogásban, mint a többi festménye. Portréi ke­vésbé tetszettek, de kézta­nulmányai, és főleg az Ott­honi részletek (konyhaasztal) bámulatos festői tudást mu­tatnak. Ugyanígy a férfifod­rászról készült festménye (Ma két vendégem volt — Kiss István férfifodrász port­réja) egyszerre gondos, friss és nagyvonalú munka. Vala­mennyi nyomatsorát (A La- dics-ház múltával..., Isme­retlen 48-as honvéd) jellem­zik azok a sajátosságok, me­lyek a veteránportrék kap­csán megemlítődtek, egy vé­gig visszafogott színskálán követi az érzelmi tartalom lehetséges változatait. Székelyhídi Attila egy olaj- és sok akvarellfestménnyel vesz részt a kiállításon. Több képén festi Felek bácsit és környezetét — nemegyszer anekdotikus felhangokkal —, ezek a képek egy most már megbolydíthatatlan, de derűs életteret mutatnak. Lakatos J. Péter kabáttal, kalappal, esernyővel megra­kott, bravúrosan faragott fo­gasa (Táska, kalap, ernyő, kabát és fogas) — csakúgy, mint két éve a szék — Jó­zsef Attila Altató-beli sorait visszhangozza bennem. A vendégkönyvek bejegyzései figyelemre méltóak: a művek majd mindenkit állásfogla­lásra késztettek. A művész­telep ezekben a hetekben dolgozik Gyulán, itt készült munkáik válogatását augusz­tus 8-tól mutatják be a'mű­velődési központban. Ibos Éva A sátrak elszántan állják a nap meg-megújuló táma­dásait. Rekkenő meleg van, de ez cseppet sem zavarja a színes vásári forgatagot. Áru­sok kínálják portékáikat. A Mozaik Áruház dolgozói — bár vasárnap van (július 27-e) — szíves szóval és áru­bőséggel fogadják a vásár­lókat. A bejárat mellett a 100 Főik Celsius együttes harsány műsorral csalogatja az embereket. Amott céllö­völde, lánchinta és hullám­vasút teszi teljessé a vásári képet. Tömeg van mindenütt, á lacikonyha előtt is hosszú sor áll... — Jó sokan vannak, de in­kább csak nézelődnek, nem vásárolnak — tárja szét a kezét a békési kosaras, Koz­ma Lajos. Vida József kötélgyártó- mester sem elégedett a for­galommal : — Hajnali kettőkor indul­tunk Szegedről. Mióta kipa­koltunk, egy vontatókötél, két hámistráng és néhány gyermekostor kelt el. — Le­gyint —. A paraszt legköze­lebbi rokona a kötél volt. Most? Befellegzett már ne­künk ... A kiállítás egy részlete Barna Istvánná Mezőtúrról hozta kerámiáit. Ő elége­dett. És elégedett Jánosi Andrásné cukrász és mézes- kalácsos is: — A mézeskalácsszív meg a diós cukrot, amit legjobban visznek ... A művelődési házban már minden készen áll, itt nyílik majd a IV. Békés megyei népművészeti napok kiállí­tása. Arrább, a mozi előtt nagy hangon csalogatja a gá- dorosi úttörő fúvószenekar a bámészkodókat, a 11 órakor kezdődő megnyitó ünnepség­re. A széksorok hamar meg­telnek, a bejárati ajtónál is vagy 20-an próbálnak elkap­ni egyet-egyet a benn el­hangzó mondatokból. Földi János tanácselnök köszöntő szavai után, Vámos László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tart megnyitó beszédet. Bor­bély Jolán a Népművelési In­tézet munkatársa a kiállítás­ra beérkezett anyagokról tart értékelést. Ezután kerül sor a kollektívák jutalmazására, s az egyéni díjak átadására. Kinn többen letelepszenek az árnyékba, úgy várják a bebocsátást a kiállításra. Bor­sai Vitályosné Angyal Irén­nel jött át Battonyáról egy kicsit bámészkodni. — Viszek haza vásárfiát is. Egy miskakancsót vettem, és hogy a férjem se maradjon kapatlanul, neki egy szép nyári kalapot viszek haza. A művelődési ház előtt már hosszú sor várakozik. Végre megnyílik az ajtó, s láthatjuk a díjazott munká­kat. Nagy az ámulat, hiszen a kiállított népművészeti tár­gyak, a fafaragások, a kézi­munkák, a népi gyermekjá­tékok — és ki tudná felso­rolni, még mi minden van itt — valóban lélegzetelállí­tóan szépek. Boros Béla ve­zetésével az ÁFÉSZ dekorá­ciósai és a művelődési ház dolgozói valóban kitettek magukért. A gazdag anyagot a lehető legízlésesebben tá­lalják a nézők elé. Kellemes női hang tájékoztatja a né­zőket a hangszórón, így tud­juk meg, hogy 445 alkotó 1308 pályamunkájából vá­lasztotta ki a zsűri az itt látható 766-ot. Az emeleten tükrösök, bőrdíszműves mun­kák, s hogy teljes legyen a kép, díszítőművészeti és nép­rajzi szakkönyvek láthatók. Van is nézelődő napestig. Szerencsére augusztus 10-ig még van idő, akkor zár a kiállítás. * * * A háromévenként Mező­kovácsházán megrendezésre kerülő népművészeti prog­ramnak az első nap estéjé­vel még közel sincs vége. Ezekben a napokban a gyer­mek, augusztus 4-től pedig a felnőtt népművészeti szaktá­bort rendezik meg. Emellett folyamatosan tartanak vetí­téseket, szaktanácsadásokat s kapcsolódó programokként Erdély népművészetéről, Bé­kés megye népi építészetéről látható többek között kiállí­tás. Nagy Ágnes Barna Istvánnénak kelendő a portékája Fotó: Martin Gábor KÉP­ERNYŐ Az emberiség hajnala Hányszor járunk úgy, hogy egy sorozatra csak ak­kor figyelünk fel, amikor az már jó ideje műsoron van? Aztán egyszer véletlenül mégis megnézünk egy részt, s a műsortól függően bosz- szankodunk, vagy sem.. Nos, az elmúlt, hét pénte­kén úgy esett, hogy az olim­piai játékok után nem sok­kal kezdték vetíteni „Az emberiség hajnala” című olasz filmsorozat negyedik részét. S bár nem volt szándékomban végignézni, mégsem tudtam átkapcsolni az egyesre... A dokumentumfilm beve­zető képsora megdöbbentően szép volt: a lemenő nap fé­nyében csak körvonalaiban látszik az ember, aki vessző­ből építi kunyhóját, fáradt mozdulattal mer egy pohár vizet, iszik, s folytatja a munkát... E néhány film­kockába belefért az egész filmsorozat mondanivalója: harc a megélhetésért, a ter­mészet erőinek legyőzéséért és a mostani téma: „A neo- litikum mezőgazdasági for­radalma”. Ügy hinné az ember, hogy csak a régmúlt­ról lesz szó. Aztán kiderült, hogy bár a történet valahöl az emberré válás idejét pró­bálja visszaidézni, azt a ma még fellelhető primitív tör­zsek életének bemutatásával, s ,a másik véglet, a technika fejlődésének vívmányaival érzékelteti. Ezzel mintegy aktuálissá téve a nagy je­lentőségű időszakot, amikor ősünk rájött a föld művelé­sének jelentőségére, az állat- tenyésztés hasznára. S még valamit, amely talán a film legnagyobb érdeme ... Nem csupán a mezőgazdaság for­radalmát, hanem az ebből fakadó hatalmas változást is bemutatta, amely egyben a mindennapi munka jelentő­ségét, becsületét emelte ma­gasba. Azt ugyanis, hogy a népesség megnövekedhetett, hogy az emberek egyre fej­lettebb közösségeket alkot­tak. hogy rákényszerültek a fejlettebb termelési mód­szerek megalkotására, hogy letelepedtek, s a faluközös­ségeken belül új mestersé­gek születtek ... Nem soro­lom tovább. Mindebből úgy hiszem ki­derült, hogy C. A. Pinelli és Folco Quilici — a fiún ren­dezői — kiváló dokumentum­filmet alkottak. Ám Riccar- do Grassetti, Vittorio Drago- netti és Federico Zanni, akik a filmet fényképezték, leg­alább ennyire dicséretes munkát végeztek ... Kép­soraik nem csupán tanulság­gal szolgáltak, hanem eszté­tikai élménnyel is ... N. A. MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Többszemközt a Kossuth Klubban 8.55: örökzöld dallamok 9.45: Zenés képeskönyv 10.05: Olimpiai híradó 10.20: MR 10—14 10.50: Nőtacsokor 11.32: A századforduló irodalmá­nak hetei 12.35: Olimpiai híradó 12.55: Törvénykönyv 13.10: Hervé operettjeiből 13.43: Arcképek a német iroda­lomból 14.00—15.00: Halló, itt Moszkva! 15.15: Grabőcz Miklós—Várnai Zseni: Világok mozgatója — kantáta 15.28: Sirius kapitány és a Csil­laglány 16.05: Örkényi István: Novellák. Könyvszemle 16.15: Népdalfeldolgozások 16.44: Bemutatjuk új felvételein­ket 17.07: Fiatalok Stúdiója 17.37: A herceg farmernadrágot visel. Részletek Bart film­zenéjéből 17.45: A Szabó család 18.30: Halló, itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXII. nyári- olimpiai játé­kokról 21.30: Évszázadok mesterművei 22.15: Moszkva ’80. összefoglaló az olimpia eseményeiről 22.35: Tíz perc külpolitika 22.45: A fegyverkovács. Részle­tek Lortzing operájából 23.29: A Tátrai-vonósnégyes ját­szik 0.10: Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népi hangszeres muzsika 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.36: Zenedélelőtt 12.33: Melódiákoktól 13.30: Éneklő Ifjúság 14.00: Kettőtől hatig ... 16.00: Hall ÖT itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játé­kokról 19.10: Beszélni nehé7 19.22: Suppé: Reggel, délben, es­te Bécsben — nyitány 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Kígyóbűvölő 20.58: Tip-top parádé 21.28: Parfümök és gyógyszerek. 21.38: Fekete Mária nótákat éne­kel 22.00: Zeneközeiben a haUgató Hl. MŰSOR 9.00: A Lipcsei Rádió szimfo­nikus zenekarának hang­versenye a Berlini Rádió­ban 10.06: Kamaramuzsika 12.05: Pillangókisasszony. Rész­letek Puccini operájából 13.07: Szimfonikus zene Közben: 13.54: A századforduló irodalmá­nak hetei 14.14: A szimfonikus zene foly­tatása 15.10: Schumann-művek 16.17: Pászthy Júlia és Gulyás Dénes operaáriákat énekel 16.44: A miskolci dzsesszhétvége felvételeiből 17.23: Zenekari muzsika 19.05: 100 éve született Prem- csand indiai író. Életem­ről. Visszaemlékezés 19.30: Peter Schreier operaáriá­kat énekel 20.10: Ki vagy te ember? Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművésszel Pálréti Ágos­ton beszélget 20.25: Ránk! Dezső zongorázik 21.28: A progresszív beat híres előadói 22.08: A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara énekel SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Hírek 17.05: A Beatles együttes filmda­laiból 17.15: Ottörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva (Az úttörőolim­pia után — Portré a he­lyezettekkel — Munkát vál­laló gyerekek) 17.30: Részletek a vasutaskóru­sok országos találkozójá­nak szolnoki bemutatójá­ról 17.45: Üzemi lapszemle 18.00: Alföldi krónika — Kedvelt melódiák a V. Moto-Rock új dalaiból 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 9.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna 9.10: Papírsárkány. Szórakoztató összeállítás kisdobosoknak (ism.) 10.00: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük . . . Ismétlés a tegnapi esemé­nyekből 11.30: Menekülés az arany föld­jéről. Csehszlovák filmso­rozat VII/4. rész (ism.) 14.55: Hírek (f.-f.) 15.00: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük .. . 19.05: Reklám (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Menekülés az arany föld­jéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat VII/5. rész .. 21.00 A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük ... Közben: Reklám Kb. 23.00: Tv-híradó 3 II. MŰSOR 18.20: Weiner verseny Blooming­tonban. Riportfilm 18.40: Az aranyszarvú zerge bi­rodalma. A Horizont Szer­kesztőség műsora 19.05: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük. .. Közben: Reklám 21.00:' Tv-híradó 2 21.20: Reklám (f.-f.) 21.25: Televíziós mesék felnőttek­nek. Kalaf és Turandot története (ism.) BUKAREST 10.00: A vakmerő (ism.) 12.00: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról, össze­foglaló az előző nap ese­ményeiről 15.00: Hírek 15.05: Turisztikai útikalauz 16.05: Szünidei képernyő 16.45: Ifjúsági klub 17.30: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról 18.30: Tv-híradó 18.50: Lányok, asszonyok 19.20: Tv-színház 20.50: Tv-híradó 21.15: Közvetítés a moszkvai olimpiai játékokról BELGRAD, I. MŰSOR 15.00: Olimpiai krónika 15.30: Olimpia: ökölvívás 18.05: Tv-naptár 18.15: Napszárnyúak — gyermek- műsor 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.27: Ma este 20.00: Belpolitika 20.55: Papírhold — amerikai film II. MŰSOR 16.00: Olimpia: vízilabda: Jugo­szlávia—Szovjetunió 18.00: Olimpia: röplabda, nők, döntő 19.00: Az ember és barátai — népszerű tudományos so­rozat 19.27: Ma este 20.00: ABBA Svájcban — szóra­koztató zene 21.10: Esküdtszék — dokumen­tumműsor 21.55: Költészet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Hajadon feleség, 8 órakor: Fér­fiak póráz nélkül. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: Mese Szálfán cárról, 6 és 8 órakor: Az ötödik évszak. Bé­késcsabai Terv: Talaj nélkül. Gyulai Erkel: Fehér agyar visz- 6zatér. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Aladdin és a csodalámpa, 6 óra­kor: Egy másik férfi és egy má­sik nő, I., H. rész, 9 órakor: Mozi-disco. Orosházi Partizán: A bumfordi. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Szerelmi vallomás, I., II. rész, 21 órakor: Casanova, I., H. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents