Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-26 / 174. szám
1980. július 26., szombat o A Gyulai Vasipari Szövetkezet és a helyi Munkácsy Tsz kooperációra lépett az NDK-nak szállítandó ekealkatrészek gyártásában. A német partnernek az idén 17 millió forint értékű alkatrészt szállítanak. Képünk a gyulai Munkácsy Tsz-ben készült Fotó: Dupsi Károly Koszorúzási ünnepség Gazdaságunk az év derekán Békés Piaci hírek Zöldségfélékből sok és szép árut kínáltak tegnap, pénteken Békésen, a hetipiacon, s az árak is mérséklődtek. A gyümölcs- piacon is bővült a választék, ám itt már kevesebb volt az igazán szép áru. A tölteni való fehér paprikából nagy mennyiséget vittek piacra a termelők. A legszebbjét kilónként 22—25 forintért adták, a közepes minőségűt 16—22 forintért, a lecsónak valót pedig 10—15 forintért. A hegyes zöldpaprika kilója 10—13 forint. A paradicsom is tartja az árát. Nagyon szép a sárgarépa, gyökér, csomója 3-4 forint. Szintén 3-4 forint a vöröshagyma csomója, 3 forint egy csomó fokhagyma, és 5—7 forint a burgonya kilója. Ez utóbbiból jó közepes volt a kínálat tegnap, 5— Derékba törve, kiráncigálva Várom a buszt Békéscsabán, a Kulich-lakótelep centrumában, a bisztró előtt. Ilyenkor jobban körülnézünk, ráérünk kicsit, és olyasmit is felfedezünk magunk körül, amit addig nem értünk rá észrevenni. Várom a buszt, és nem akarok hinni a szememnek. Nem messze tőlem tőből kicsavart, piros levelű facsemete, mellette két nyír, derékban kettétörve. A felső részük sehol, talán elvitte magával a jókedvű fatördelő, hogy legyen mivel hadonásznia. Várom a buszt és tényleg nem akarok hinni a szememnek! Nem mintha soha nem láttam volna hasonló vandalizmust, csak ilyen fatőrdelőt régen láttam. Azt is tudom, hogy most több tucat olvasóm gondolja magában: ez az újságíró máshol is kinyithatná a szemét. Mert nem csak a facsemetéket törik ketté, jó célpont a nyilvános telefon, a játszótér, a csengőgomb, hogy csak a nevetségesen gyermekded dolgokat soroljam. Várom a buszt, és elsl- ratom azt a szép kis piros levelű fát. Ennyi, amit tehetünk. (sass) 60o kilogrammot árusítottak a termelők. A zöldbabnak 5—6, a főzőtöknek 3 forintért mérték kilóját. Nagyon olcsók a káposztafélék, a nyári káposzta kilója 2-3, a kelkáposzta 3—5 forint. A kovászolni és salátának való uborka kilóját 3 forintra tartották, az apró befőznivalót 6—8 forintért mérték, 1,50—2 forint a karalábé darabja. Kedvezően befolyásolja némely termék árát a kamut! Béke Tsz piactéren levő zöldségárudája, ahol tegnap a káposztaféléket és a főzőtököt adták olcsóbban, mint az árusok. A gyümölcspiacon sok volt az őszibarack: 5—600 kilogramm, és 18—25 forintért mérték kilóját. Az apróbb sárgabarack 8—12, a nagyobbnak 18—24 forint kilója, de a minősége nem a legjobb. Sok a nyári alma, melynek a minősége, ezzel együtt az ára is igen változó. A legszebbjének 18 forint kilója, az apró szemű, hullott almát pedig 3 forintért mérik. A meggy szezonja a vége felé jár, 16—20 forint kilója, a körte 5—7 forint. Néhány helyen még kapni málnát, 30 forintért adták kilóját, gyorsan el is kelt. Egy helyen kínáltak sárgadinnyét, 25—30 forintért adták kilóját. Drágult a tojás, 1,70 darabja. Schönherz Zoltán, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom mártírhalált halt vezető személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában elhelyezett urnánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Szentist- ványi Gyuláné és Kornedisz Mihály, a Központi Bizottság Ma fejeződik be Békéscsabán, a KISZ-iskolában a középiskolai KISZ-titkárok és vöröskeresztes alapszervezeti titkárok egyhetes továbbképzése. A tanfolyamon több mint 140 fiatal ismerkedett a KISZ és a Vöröskereszt együttműködésének lehetőségeivel. A Vöröskereszt megyei szervezete már több éve rendszeresen képzi középiskolás aktíváit, de ez a mostani volt az első alkalom, ahol a tömegszervezeti mozgalmi vezetők találkoztak, s közösen készítették fel őket a következő esztendők teendőire. A hét eleji, július 21-i vihar igen súlyos károkat okozott- megyénk mezőgazdaságában. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságához csütörtökig 29 mezőgazdasági üzemből jelentettek vihar- és jégkárokat. A vihar a megyében az eddigi felmérések szerint mintegy 25—30 ezer hektáros területen sújtotta a kalászos és kapás növényeket, sőt az ültetvényekben, gyümölcsösökben is jelentős kárt okozott. Nagy szemű jégeső főleg az orosházi, a szarvasi és a mezőkovácsházi járásban esett, ' s a még learatatlan búzában, a kapásnövényekben és gyümölcsösökben tetemes a kár. Felmérése a napokban indul, hiszen a jégnyomok ténylegesen csak az elemi csapást követően 4 nap múlva láthatók. Beérkeztek már a kárbejelentések’ a kétsopronyi Rákóczi Termelőszövetkezetből, ahol 150 hektár kalászost, 160 hektár maghozó cukorrépát, 50 hektár fajtaborsót és 92 hektár hibrid kukoricát ért a vihar, fel- métrék a kárt. amely az tagjai, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Juhász András, a KISZ KB titkára és Wrschovszky Nóra, a KISZ KB tagja, a Magyar Partizán Szövetség részéről Rostás István és Andrásfi Gyula, a szövetség tagjai koszorúztak. A megemlékezés virágait helyezték el még volt harcostársai, a nevét viselő kollégiumok és szocialista brigádok képviselői is. A KISZ- és a vöröskeresztes mozgalom sok közös munkaformát talált már. fgy például a környezetvédelemben, az. idősebbekért szervezett akciókban, a szabad idős programokban, az egészségnevelő munkában. A KISZ- . és a vöröskeresztes titkárok jó együttműködésének eredményeként a jövőben még kevesebb lehet az ifjúsági mozgalomban helyét nem találó, passzív fiatal. A továbbképzés résztvevői ma, szombaton délben búcsúznak a békéscsabai KlSZ-jskolá- tól. üzemi becslés szerint az idei tervezett árbevételben 20 százalékos csökkenést idéz majd elő. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben 253 hektár, az orosházi Petőfiben pedig 277 hektár gabonát és 900 hektár kukoricát károsított meg a viharos erejű szél és jégeső. A békéssámsoni Előre Termelőszövetkezetben 190 hektár borsó, 137 hektár napraforgó, 105 hektár hibrid kukorica, 655 hektár őszi búza, 34 hektár lucerna és 160 hektár kukorica szenvedett károsodást. A dombegyházi Petőfi Tsz gyümölcsösében jégeső pusztított. Végegyházán, a Szabadság Termelőszövetkezetben 314, a békéscsabai Május 1 Tsz-ben 200, a gyulai Köröstáj Tsz-ben 900, a békéscsabai Szabadságban pedig 1140 hektár kalászosban okozott kárt a vihar. Az endrődi Béke Tsz vihar- és jégkárt jelentett 189 hektár napraforgó és 514 hektáros területű kalászosban. A szarvasi Dózsa Tsz- ben jégeső és nagy lökésű szél verte a még learatatlan búzatáblákat — mintegy 350 hektáron — és a 11 hektár gyümölcsöst. Viharkár nem volt, de a jégeső a 262 hektár őszi búzán és 222 hektár napraforgón kívül a gyümölcsösökben és a kertészetben is pusztítást végzett az endrődi Lenin Tsz területén. A gyomai Győzelem Tsz 622 hektáros búzatábláját érte viharos elemi csapás. A megyében nemcsak a szántóföldeken, veteményesekben és gyümölcsfákban, hanem a mezőgazdasági üzemek és egyéni kistermelők gazdasági épületeiben is jelentős károkat észleltek a vihar után. Az Állami Biztosító dolgozói felmérik a károkat, aminek nagyságáról a jövő hét végén adnak felvilágosítást. K. T. M. Közúti információ A 4219 jelű fúrta—gyulai összekötő úton — a Sarkad és Gyula közötti szakaszon — a Fehér-Körös-hídon érvényben levő „12 tonna súlykorlátozás” július 28-án, hétfőn megszűnik. Helyette a korábban is meglevő „20 tonna súlykorlátozás” lép hatályba a „20 kilométer/óra sebességkorlátozás” mellett. A hídon az „50 méteres legkisebb követési távolság” és „előzési tilalom” továbbra is érvényben marad. S ok' évtizedes, a gyakorlatban igazolódott tapasztalat, hogy a gazdálkodás első félévi adatai, kiegészítve egyéb információkkal — például az ipar rendelésállományával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel, a mezőgazdasági termésprognózisokkal — á gazdasági folyamatok második félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvalósulására, a teljesítés mértékére következtessünk. Az első félévi gazdálkodást két tendencia érvényesülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaságpolitikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónapról hónapra, s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid időszakon belül — az I. negyedévben — szerény mértékű, inkább csak jelképes aktívum is létrejött a nem rubel elszámolású kereskedelem egyenlegében. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a pasz- szívum mértéke, , összege rendkívül alacsony. Van azonban ennek a kedvező mérleghelyzetnek, a külgazdasági egyensúly javításában elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, amelyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépséghibának” tekinteni, jelen esetben azonban nem, mert a belgazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a külgazdasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem rubelelszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőteljesen, legalább 10—11 százalékkal növekszik. Az első félévi egyenleghelyzetre ezek az összetevők a tervezettől eltérően hatottak, a kivitel kisebb mértékben emelkedett, míg a behozatal nagyobb mértékben csökkent. Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet biztonságosan és folyamatosan csak az export dinamikus növelésével javítható. Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája, a belgazdasági folyamatokban, a termelésben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése még összhangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésével párhuzamosan számításba vette, előirányozta. Az ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhasználás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenképpen megkívánja az ipari termelés növelését. Az objektív szemléletű értékelés alig-alig talál olyan támpontokat, tényeket, amelyek segítségével a hazai gazdasági életben eddig nem tapasztalt jelenséget elfogadhatóan értelmezhetKét kiállítás is megnyílik au* gusztus első napjaiban megyénk múzeumaiban. A békéscsabai Városi Tanács és a Munkácsy Mihály Múzeum rendezésében augusztus 1-én, pénteken délután 4 órától Miklós István festőművész alkotásait láthatja a művészetkedvelő közönség. Megnyitó beszédet Dömötör János, a hódmezővásárhelyi múzeum igazgatója tart. né. Az ipar évkezdeti rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jelzett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem elegendő a termelés tervezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagánál mindig erőteljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar, a vegyipar — termelése is visszaesett, míg az e tekintetben kevésbé „élenjáró” ágazatok — például az építőanyag-ipar, textilruházati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbnek bizonyultak. Bár az ipari termelés stagnálását a tervezettnél alacsonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja — tehát az, hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült exportra konvertálni, felhasználni —, úgy tűnik, hogy a termelésben tükröződő ipari magatartásnak mélyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent tételeztünk fel, „vártunk el” egyrészt a szabályozóváltozásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéstől. A szabályozóváltozásokhoz való alkalmazkodásban már van némi gyakorlata az iparnak, a gazdaságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A január elsejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres változása, új alapokra való helyezése és új ármechanizmus társult. Feltételezhető, de még nem bizonyítható, hogy az ipar termelési és értékesítési magatartását, gazdálkodását részben már az „elvárt” hatások alakították. (Az a tény, hogy az alapanyag-termelő iparokban javult a jövedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig, az élelmiszer- ipar kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a gépiparban és a vegyiparban. Nincs viszont ma még adat arra vonatkozóan, hogy az azonos ágazaton belüli jövedelemkülönbségek az egyes vállalatok magatartását, termelését miképpen befolyásolják.) A z elmondottakból kiolvasható, hogy az ipari termelés alakulását, s főként annak okait nem tudjuk tényekre, bizonyítékokra támaszkodva megítélni, minősíteni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot, következésképpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgazdaság teljesítménye javíthatja a kilátásokat, de semmiképpen nem ellensúlyozhatja, pótolhatja az ipar tervtől való elmaradását. Az is valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság jó terméseredménye az év derekán a kedvező külgazdasági egyenleghelyzet fenntartásához, javításához is tevőlegesen hozzájárulhat. A Békés megyei Múzeumok Igazgatósága és a békési Jan- tyik Mátyás Múzeum rendezi Lóránt János festőművész kiállítását. A megnyitó augusztus 6- án, szerdán déli 12 órakor lesz a békési múzeumban, melyen Bereczky Lóránt művészettörténész beszél a kiállított képekről, illetve alkotójukról. A békéscsabai kiállítás augusztus 31-ig, a békési pedig szeptember 14-ig tekinthető meg. Tegnap délután, a műszakváltáskor nyitották meg Békéscsabán, a baromfifeldolgozó vállalat Gyár utcai művelődési házában azt a nagyszabású dísznövény-, díszmadár-, díszhal - és természetvédelmi kiállítást, amelyet a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetségének békéscsabai csoportja rendezett. Az érdeklődők vasárnap délután 6 óráig nemcsak megtekinthetik a kiállítást, hanem vásárolhatnak is a bemutatott növényekből, állatokból, felszerelési tárgyakból. A szövetség csoportja legközelebb Gyulán és Békésen is bemutatja a színpompás, természetszeretőknek való élő „lakásdíszeket". Képünkön a kiállítás egy részlete Fotó: Martin Gábor Befejeződött a középiskolás vöröskeresztesek tanfolyama « Vihar- és jégkárok Garamvölgyi István Kiállítások megyénkben
