Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

Személyszállítás ifiúsági táborban a 1980, július 26., szombat Áruvizsgálat A kisebb sztereók A sztereofonikus hang­visszaadás sokkal többet nyújt, mint a mono vétel, s a Magyar Rádió (harmadik műsorának) sztereozenei adását egyre többen hall­gatják. Ebben szerepet játszik az is, hogy a rádiók úgyneve­zett asztali kategóriájában már szinte általános a szte- reokialakítás. (Egyébként a monoadások is másképt szólnak — a sztereorádiók- nál engedhetetlen — két hangfalon.) A kereskedelmi forgalomba hét-, illetve lé­nyegében hatféle szerényebb sztereorádió kerül — ezek közül lehet választani. De melyiket? Ehhez nyújthat támpontokat a Nagyító (a lap ez évi májusi számában megjelent) összehasonlító áruvizsgálata, tesztje. Nem csúcsminőség A szóban forgó 4—7 ezer forintos árukkal mintegy fe­leannyiba kerülnek, mint a „nagy” berendezések. Ezért a pénzért — egy lakószobá­ban — megfelelő a hangere­jük (2x3,5—6 watt), és ha nem is hi-fi, de azért igen­csak élvezhető hangminősé­gű. Mindegyik készülék al­kalmas a közép-, a rövid- és az ultrarövidhullámú adók vételére (a hosszúhullámú sávot is veszi egyikük-mási- kuk). A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben végzett vizsgálatok szerint a cseh­szlovák Synkopa viszi el a pálmát. (Ára 6800 Ft, ennek megítéléséhez tudni kell, hogy a készülékbe lemezját­szót is beépítettek.) A Na­gyító tesztjében szereplő készülékek között ez az egyetlen, amely valamennyi tulajdonságát figyelembe vé­ve kiérdemelte a „Jó” minő­sítést. Viszonylag gyengébb az erősítőrész, ám a közép­hullám vételében többet tud a készülék, mint társai. Szolgáltatásai közül kieme­lendő, hogy az URH négy állomása előre beállítható. II minőségi rangsorban az NDK gyártmányú Pro­xima következik. Bár csak „Közepes” minőségű, de e kategória felső határán mo­zog. Ára 4650 Ft, ami figye­lemre méltó, még akkor is, ha tudjuk, ebbe nem épí­tettek lemezjátszót. Rádió­vételben különösen a rö­vidhullámon nyújt többet, mint a többi készülék. Erő­sítő része is jobb, és alkal­mas a házi hangstúdió köz­ponti készüléke feladatára — azaz visszahallgatható 'rajta (a hozzá csatlakozott) magnó és lemezjátszó mű­sora. Nyomógomb segítségé­vel választhatunk, hogy a magnó, avagy a lemezjátszó műsorát óhajtjuk hallgatni. (Egyébként az itt szereplő valamennyi készülék alkal­mas lemezjátszó és magnó csatlakoztatására, de a meg­felelő jelforrás kiválasztása ezen a készüléken a leg­egyszerűbb.) Egy másik, kü­lönleges lehetség a Proximá- nál, hogy (a készülékhez mellékelt két hangdobozon kívül) egy további hangsu­gárzó pár is bekapcsolható, és az így keletkező ún. hát­térhang segítségével plaszti­kus-érdekes álkvadrofon- hatás érhető el. Mind közepes Régebben kapható, nép­szerű készülék, a lengyel Amatőr szerepel a rangsor harmadik helyén (4650 Ft). Ennek is a rádiórész az erős­sége; az URH-vétel tekinte­tében ez a készülék a leg­jobb. Szolgáltatásai tekin­tetében viszont elég szűk- markúan látták el konstruk­tőrei Igaz, a pontos állo­másra hangolást műszer jel­zi. Nem hallgatható el azon­ban, hogy az Amatőr néha elhallgat. Erősítőjének vég­fokozata ugyanis „hajlamos” a meghibásodásra. (A hírek szerint hamarosan forga­lomba kerül színvonalasabb, és e téren megbízhatóbb utó­da, a Béta.) Ugyancsak „Közepes” mi­nősítést érdemeltek ki a Videoton Disco-családjának már megjelent tagjai. Saját­ságos, hogy a gyártó által „legkomolyabb”-nak tartott — 7080 Ft-os — Disco Lady minőség tekintetében nem sokkal jobb, mint az ol­csóbb Disco Baby, illetve Disco boy (4980 Ft, illetve 6200 Ft). Rádióként teljesen megegyeznek, de a „fiút” lemezjátszóval is felszerel­ték. Tény, hogy a „lady” hangereje majd a kétszere­se a kisebbeknek, és szol­gáltatásokban is többet nyújt. A mérések azonban nem igazolták, hogy az ár és a kivitelbeli különbség lé­nyeges különbséget jelen­tene e készülék minőségé­ben is. Mindhárom — köze­pes. A közepesek között a leg­középszerűbb a lengyel Duet (4550 Ft). Amíg az eddig említett készülékeknél leg­alább a rádió egyik vagy másik részét ki tudtuk emelni, mint erős (vagy gyenge) pontját, a Duetnél erre nincs módunk. Meg­említhető viszonylag nagy (az Amatornál nagyobb, a Proximáénál, és a Disco La- dyénél kisebb) hangereje, és a hangolásjelző műszerét ugyancsak örömmel konsta­tálhatjuk. Sz. I. Édes, Alig pirkadt keleten az ég alja, máris rekkenő a hőség. Hajdúszoboszlón pillanatok alatt elfoglalják a medencé­ket a gyerekek és a felnőt­tek. A gyógymedencéket ál­talában az idősebb nemzedék veszi birtokába. Az egyik medence betonpadján nap­barnított arcú, idős, falusi asszony üldögél. Visszeres lá­bát, agyondolgozott, büty­kös ujjait jóleső érzéssel lo- csolgatja a jódtól és egyéb ásványi anyagtól barna gyógyvízzel. Fejét dús, bar­na hajzuhatag övezi. Hosszú haját befonta, és alföldi szo­kás szerint kontyba tűzte. Váratlanul leül mellé egy habfehér bőrű, galambősz hajú, rendkívül elegáns für­dőruhába öltözött idős asz- szony, teleaggatva drága ékszerekkel. Véletlenül le­fröcsköli padszomszédját, és a bocsánatkérés jó alkalom arra, hogy meginduljon a barátságos beszélgetés: — Én nagyon szeretem Hajdúszoboszlót — magya­rázza az ősz hajú. — Évek óta ide járok, mindig ugyan­annál a családnál bérelek szobát, közel van a fürdő­höz, és kényelmes. — Honnan tetszett jönni? — A Dunántúlról. Igaz, hogy a vasúton kétszer át kellett szállni, de azért meg­éri a fáradságot. Nem is tu­dom, hogy mi lenne velem Szoboszló nélkül. — Gyerekei nincsenek, hogy egyedül utazik? — Dehogyis nincsenek. Ötöt neveltem. De ők külön­böző városokban élnek, ne­velik a gyerekeket, telkük, víkendházuk van, a szabad időt ott töltik. Különben is, ők még fiatalok, nekik nem kell a szoboszlói gyógyvíz, a Balaton és a Dunakanyar a mindenük... — Már csak azért mon­dom, mert az én gyerekeim is városban laknak. Hívott mindegyik, de nem megyek el a kis falusi házamból, amíg az eszemet tudom. Én is ott születtem, ott szültem A rendőrségi gépkocsi puszta megjelenésével is ren­det parancsol az utakon. Amerre haladunk, még az apróbb szabálytalanságokat is igyekeznek elkerülni a gép- járművezetők. Csak egy he­lyen kell figyelmeztetni egy tehergépkocsi-vezetőt, aki a nedves úton hirtelen fékez, és járműve a másik sávba sodródik. — Kérem, jobban vigyáz­zon! — szól rá Kulcsár Fe­renc rendőr százados, a Köz­lekedés Biztonsági Tanács megyei titkára. Baj nem történt, megyünk tovább. Egyenesen a Hidas­háti Állami Gazdaság II. (bakuczi) kerületében levő nyári ifjúsági táborba, ahol csaknem 300 diák dolgozik. Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője Kulcsár Ferenc rendőr szá­zadossal együtt azt akarja megvizsgálni, vajon szabá­lyosan és biztonságosan tör- ténik-e a diákok szállítása. Szakad az eső, amikor oda­érkezünk. A fiatalok éppen akkor szállnak le szép rend­ben a GB 65—66 rendszámú buszról, az FH 48—84 rend­számú tehergépkocsiról, va­lamint a traktor vontatásé XP 69—06 rendszámú pótko­csiról Vágréti László és Kulcsár Ferenc azonban helyteleníti a tehergépkocsin és pótko­csin történő szállítást. Fi­gyelmeztetik is Suhajda Er­nő kerületvezetőt és dr. Lo­vász György táborvezetőt, akik azonban kijelentik: csak kivételesen — hogy a nagy eső elől mielőbb fedél alá juttassák a diákokat —.szer­vezték meg így a beszállí­tást. Reggel, amikor kimen­tek címerezni, még nem esett, csak 9 óra felé kezdett el zuhogni az eső. és neveltem három gyereket^ Ha látná, mennyi rengeteg virág nyílik az udvarban. Van sok gyümölcs, zöldség, baromfit tartok, sertést hiz­lalok, így aztán ha hazajön­nek a gyerekek, meg tudom őket kínálni házi kolbásszal, füstölt sonkával, szalonná­val... A három gyerek beosztot­ta egymás között: melyik hétvégén ki hoz el engem Hajdúszoboszlóra, mert ez a gyógyvíz nekem is jót tesz. Ma reggel is korán kopog a jányom: „Itt vagyunk, édes, mehetünk Hajdúszoboszló­ra .. Mondom, hogy rossz az idő, de ő nem tágít: „Édes egészsége mindennél fonto­sabb. A meleg vízben tud fürödni rossz idő esetén is, mi meg a gyerekekkel jót úszkálunk majd ... Aztán, mintha csak pa­rancsszóra történt volna, megjelent a fekete hajú, mo­solygós arcú, lila fürdőruhás fiatalasszony. Letelepedett a barna hajú, idős asszony mellé. Szeretettel simogatta ezer ráncú arcát, és megkér­dezte : — Hogy érzi magát, édes? Jó itt a meleg vízben? A me­dencébe nem hozhatok be semmit, de ha ki tetszik jön­ni a partra, hozok fagylal­tot, feketét, vagy üdítő italt. — Köszönöm jányom, nem kell semmi. Jól elbeszélge­tünk a szomszédasszonnyal. Képzeld, ő a Dunántúlról jött, hat hétig marad Szo- boszlón... — Jól van, édes — mond­ja a fiatalasszony. — Én most megyek a gyerekekhez. De amondó vagyok, első ne­kirugaszkodásra elég lesz egy félóra. Később majd vissza tetszik jönni. Húsz perc múlva itt vagyok édes­anyámért. — Várlak, addig ittma­radok ... Amíg a kedves párbeszéd lezajlott, a galambősz hajú időg asszony véresre harap- dálta szája szélét. Végül is — A pótkocsin való szál­lítás, ami különösen veszé­lyes, és más szabálytalanság ilyen esetben sem engedhető meg. Sőt fokozottabban meg kell tartani a szállítás biz­tonsági előírásait — jelenti ki Vágréti László, és meg­kérdezi: — Mit tesznek ziva­tar közeledtekor? — fordul Suhajda Ernőhöz. — Időben védett helyre visszük a fiatalokat. A busz és a tehergépkocsi mindig rendelkezésükre áll, más fel­adatuk nincs. Egy tanár 24 diák neve­lője. Tudni érdemes, hogy a gépjárműre való felszállás­nak névsor szerint kell tör­ténnie. Ezért a gépkocsive­zető is felelős, de elsősorban a tanár. A vizesfási IV. sz. kerület­ben 90 diák dolgozik. Szállí­tásukat autóbusszal oldják meg. Oláh Gábor gépcso­portvezető tájékoztatása sze­rint a buszvezető, Szűcs Sán­dor, aki a munkájában és a magatartásában egyaránt példamutató. Azért is bízták meg ezzel a feladattal. Baji János üzemanyag­raktáros, önkéntes rendőr el­mondja még, hogy a sze­mélyszállító járművek veze­tőinek az ellenőrzésére külön gondot fordítanak. — Mit ellenőriznek? — kérdezem. — A menetlevelet, a gép­kocsi állapotát, különösen pe­dig a féket, a jelző- és a világítóberendezést. — Előfordult, hogy meg­tiltották a gépkocsi haszná­latát? — Igen, mégpedig nem­egyszer műszaki hiba miatt, de azért is, mert ivott a gép­kocsivezető. Az utóbbi, sze­rencsére, ma már ritkán for­dul elő. Pásztor Béla sikerült „befelé” nyelni a könnyeit. Zavarát észreveszi pad- szomszédja, és új témába kezd. Az iránt érdeklődik, hogy a Dunántúlon mennyi­ért adják a zöldséget, a gyü­mölcsöt, milyen speciális ételeket főznek, milyen tész­tákat sütnek azon a tájon. Én némán hallgatom a két idős asszony beszélgetését. Magamban szótagolva ismé­telgetem a gyönyörűen csen­gő, szép magyar szavakat: é-des, é-des-anyám, já-nyom! Gyermekkorom jut eszembe. Ilyen utánozhatatlan kiejtés­sel csak Szabolcsban tudják hangsúlyozni az említett sza­vakat. A szabolcsi emberek szemérmesek, de érzelemvi­láguk nagyon gazdag, amit egy-egy rövid szóval, tömör tőmondattal kifejezésre jut­tatnak. Abban a Túr-parti kisközségben, ahol én szület­tem és nevelkedtem — és a környék valamennyi helysé­gében — „édes”-nek szólí­totta minden gyermek és felnőtt az édesanyját. Ebbe a picike szócskába annyi sze­retet, tisztelet és megbecsü­lés szorult, hogy ma is meg­hatódom tőle. Ünnepi ese­ménynek kellett történnie, hogy kimondjuk: édesanyám! De fordítva is így volt. A szülő keresztnevén szólította gyermekét, és nagy dolognak kellett történni ahhoz, hogy kimondja: fiam, vagy já­nyom ... Nos, az elmúlt percekben többször elhangzott: édes, édesanyám, jányom az utá­nozhatatlan szabolcsi hang­hordozással. Együttérzéssel néztem a barna hajú asz- szonyra, akit e megtisztelő szó érintett. Ugyanakkor szá­nakozva a drága holmikba öltözött, szemmel láthatóan jó körülmények között élő fehér hajú idős asszonyra, aki véletlenül sem ismeri a három gyönyörű szó igazi értelmét: Édes, édesanyám, já­nyom ...” Ary Róza „Építőtáborban” a méhek „Építőtáborba” vonultak a baranyai méhek: dolguk az, hogy közreműködjenek a napraforgó beporzásában. Most virágzik ugyanis ez a fontos ipari növény, amelyet minden eddiginél nagyobb területen — 7674 hektáron — termelnek az idén a megye mezőgazdasági üzemei. A napraforgó idegenbeporzó, ennél fogva igen nagy jelen­tősége van a rovarok mun­kájának a megtermékenyü- lés folyamatában. A gazda­ságok felkérésére a méhé­szek az aranyló napraforgó­táblák mellett állították fel kaptáraikat. Körülbelül há­romezer méhcsalád dolgozik jelenleg ezekben a nyári tá­borokban. Az intenzív be­porzás révén lényegesen nő a terméshozam, s nagyobb lesz a mag olajtartalma is. Milliós hasznot hajtanak te­hát a szárnyas kis munká­sak a mezőgazdasági üze­mekben. Természetesen a méhészeknek is kifizetődő a nagyarányú vándoroltatás, hiszen a virágokkal teli ha­talmas napraforgótáblákon tekintélyes mennyiségű mé­zet és virágport gyűjthetnek a méhek. A kissé kesernyés ízű mézet szívesen vásárol­ják egyes külföldi országok­ban, míg a virágpor a gyógyszer- és kozmetikai ipar fontos alapanyaga. —iznaiJkTRti flutóstalálkozó a Velencei-tónál Nagyszabású autóstalál­kozó színhelye lesz augusz­tus 9—10-én a Velencei-tó északi partjának romantikus települése, Nadap. Á „Ve­lencei nyár” rendezvénysoro­zata keretében ügyességi ver­senyeket tartanak, Wartburg Kupát rendeznek, a találko­zó legifjabb résztvevői pe­dig kerékpárversenyen ve­télkednek a legjobbaknak járó díjakért. A találkozón részt vesznek az autóklub szakemberei is, s ingyenes „CO”-vizsgálatot, valamint fényszóró-beállítást végez­nek. A Bakony Művek a helyszínen árusítja majd ter­mékeit, az NDK-beli szak­emberek pedig a közkedvelt Trabant és Wartburg gépko­csik gyártásáról, fejlesztési elképzeléseiről tájékoztatják a résztvevőket. Kiskunsági lovasnapok Kpajpusztán Pénteken Dömsöd—Apaj- püsztán megkezdődött a XIII. kiskunsági pásztor- és lovasnapok vasárnap estig tartó hangulatos rendez­vénysorozata. Az első napon megtartották a négyes foga­tok meghívásos versenyének bevezetőjeként a bírálatot és a díjhajtást, délután pe­dig a Budapesti Honvéd Sportegyesület nemzetközi lovasversenyének díjugratá­sát. A versenyre hat ország­ból érkeztek lovasok. Szombaton és vasárnap összesen mintegy 60 ezer vendég érkezésére számíta­nak a rendezők. A vendég­sereg szórakoztatásáról és étkeztetéséről egyaránt gon­doskodtak. A lovasverseny és a fogathajtás mellett számos bemutató lesz a hajdani csi­kós-, pásztoréletről, fölvo­nulnak a szürke magyar ök­rök, terelik a ménest, bemu­tatják a különleges racka­nyájat. A népi játékok között újdonság lesz a pünkösdi ki­rályválasztás vidám ceremó­niája. A műsorban kilenc népi tánccsoport és zenekar, kétszáz népitáncos lép fel. A lovasnapokra 60 népmű­vészt hívtak meg, kiállításu­kon és a vásáron ízléses por­tékáikat kínálják a látoga­tóknak. Mellettük vásárosok, mutatványosok gondoskod­nak a felnőttek és gyerekek egyaránt jó kikapcsolódásá­ról. A tombolán csikót és két rackajuhot lehet nyerni. ♦ Tallinnban csodálatos harmóniában él együtt a régi és az új. Az ősi város utcáin lakóházak kapcsolódnak a középkori bástyákhoz. Ezen a nyáron többek között az olimpia vitorlás- versenyeinek részvevői és vendégei előtt nyíltak meg a ka­puk (Fotó: APN) édesanyám, jányom...!

Next

/
Thumbnails
Contents