Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-25 / 173. szám
1980. július 25., péntek Rendszerek és állattartók A Békés megyei Tanács mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére a közelmúltban az érintett intézmények, pártszervek és az,' állattenyésztési rendszerek képviselői elemezték a megyénkben működő állattenyésztési rendszerek munkáját. Érdemes néhány megállapítást kiemelni az állattenyésztési felügyelőség ezzel kapcsolatos értékeléséből. Eszerint, nem jó, hogyegy- egy üzemnek több, azonos területen dolgozó rendszerrel van kapcsolata. Ezek közé tartozik a csabaesüdi Lenin Tsz és a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz, amelyek egyaránt tagjai az ISV és a KAHYB sertéstenyésztési rendszereknek. Az állattenyésztésre is igaz a mondás, mi szerint „sok bába közt elvész a gyermek”, azaz: sok rendszer között eltűnik a felelősség. A sok gazda között nehéz megtalálni, melyik adta a rossz tanácsot, ennek pedig felelőtlenség, majd romló termelés lehet a következménye. A rendszer azonban hiába adja jó tanácsait, ha a tag- szövetkezet nem tudja ezeket kellőképp fogadni, nincs rá szakképzett gárdája. Ezért különös jelentősége van a kapott szellemi többlet hasznosításában az üzemi szakembernek, aki kellő kritikával átveszi és alkalmazza a rendszergazda előírásait. Sajnos, ezen a téren is vannak hiányosságok, így többek között Zsadányban, Kétegyhá- zán nem megfelelő az állat- tenyésztés szakgárdájának felkészültsége. Ez pedig akadálya az átütő sikernek. Egyes rendszergazdák az állami kereskedelem hiányosságait használják ki arra, hogy újabb partnereket szerezzenek. Például a BOS- COOP szarvasmarha-tenyésztési rendszer hiánycikknek számító import gyógyszereket ígér a jelentkezőknek, valamint nyugati import Hesston betakarítókat. A másik szarvasmarha-tenyésztő rendszer, a TAURINA Alfa- Laval fejőgépet kínál. Hasznosabb lenne, ha az erre hivatott kereskedelmi vállalatok töltenék be az értékesítési munkának ezt a részét, azonban ehhez nekik is fel kell nőni, tevékenységüket magasabb szintre emelni. A „csalogatónak” szánt gyógyszer- és gépfelajánlások mellett ugyanakkor alapvető szolgáltatásokat nem tudnak megoldani a rendszergazdák. Egyes részkérdésekben, mint például az ISV- battériák, BOSCOOP-tápsor, mezőhegyesi hibrid kanok biztosításánál jók a tapasztalatok, azonban sok feladat megoldása csak névleges, így akadozik a takarmányellátás, nem mindenütt megfelelő az építésre ajánlott épületek tervezése, kivitelezése, a berendezések szállítása, és gyakran késik a szak- tanácsadás is. Az egyes rendszerek nem azonos arányban és nem azonos elvek szerint várnak anyagi ellenszolgáltatást partnereiktől. A HUNNI A- HIBRID baromfihús-termelési rendszer saját fenntartási költségeit beszámítja a naposcsibék árába, az AGRO- KOMPLEX pedig az épületeinek a tervdokumentációs költségeibe. Mások viszont hosszú évekig tartó anyagi terheket rónak partnereikre. Az ismertetett gondokhoz nagyban hozzájárul az, hogy sok rendszer működik 'megyénkben, a sokat pedig nehéz irányítani, figyelemmel tartani. A jövőben ezért szükségesnek tűnik, hogy kevesebb, de hatékonyabban dolgozzon. M. Sz. Zs. Tej, hús és tojás Békésről A békési Viharsarok Tsz idei tervében 98 millió forintos termelés érték elérése szerepel. Ebből 50 millió forinttal részesedik a növény- termesztés, 38,8 millió forinttal az állattenyésztés, míg a többi mezőgazdasági melléktevékenységből, illetve a tagok részére teljesített szolgáltatásból származik. A közös gazdaság állat- tenyésztésében legjelentősebb, mintegy 13 millió forint a • szarvasmarha-tenyésztés. A 290 tejtermelő tehenet tartó ágazat idei tejtermelési terve átlagosan 3800 liter egyedenként. Várhatóan a tervet túlteljesítik, ugyanis az év első felében — amikor a tejtermelés tudvalévőén kisebb — a tehenektől átlagosan több mint 1800 liter tejet fejtek. Ugyancsak az év első felében 95 vágómarhát adott a tsz a feldolgozóiparnak, s további 110-et hizlalnak. A 200 anyakocás sertéstelep az év második' felében bocsátja ki a vágóállatok zömét. A tervek szerint az idén 2200 hízót értékesítenek, melyből 430-at már átadtak a feldolgozóiparnak. Az elmúlt évben elkészült, s átadták a juhtelep egy részét, ahol az állományt fokozatosan növelik. A szövetkezet juhászatának alapja most mintegy 1800 anyabirka. Ez évben exportra szállítottak 600 pecsenyebirkát, további 400 hízóbárány elszállítás előtt áll. A hústermeléssel együtt csaknem 10 mázsa gyapjút is értékesítettek. A baromfiágazatot a tojástermelés jellemzi. A 20 ezerből álló tojóállománytól az idén eddig több mint 400 ezer tojást értékesítettek. Büszkék voltak rám — Melyik tantárgyat szerette a legjobban? — A matekot! — Ezt is kevesen mondják tanulmányaik során! — Hát igen, én sem gondoltam volna. Nagyon jó volt újra tanulni, a nagyfiam örült neki a legjobban, ö Budapesten, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanul. Amikor megtudta, hogy én is elvégzem a 8 általánost, nagyon boldog volt. Mindig mondogatta, mikor hazajött, na, anyukám, most már mindnyájan kitanult emberek leszünk — emlékezik vissza ragyogó mosoly- lyal Szálkái Ignácné, a szeghalmi Tej TÖVÁLL Kilián György brigádjának tagja. — Nagy a család? — Három gyermekem van. A legnagyobb nagyon jól tanult, biztattuk is; menjen és jelentkezzen valahová érettségi után. A középső, a lányom itt dolgozik a vállalatnál, a kisfiam pedig most 4. osztályos. — Ekkora család mellett nem lehetett könnyű a tanulás ... — Nem, nem volt köny- nyű. Talán végig sem csinálom, ha a brigádtársam, Lövei Sándorné is be nem iratkozik az iskolába. így, ha nem ment valami, vagy ő jött el hozzám, vagy én hozzá, mindig buzdítottuk egymást, volt úgy, hogy munka után éjfélig is ott ültünk a könyvek mellett. A férjem mondta is, feküdj le mar aludni, holnap le fogsz esni a lábadról az álmosságtól ... Persze azért ő is sokat segített, hiszen ő két évvel ezelőtt járta ki a 8. osztályt, amire emlékezett, megmagyarázta, örült neki nagyon, hogy én is befejezem az általános iskolát. — A brigádból csak ketten tanultak? — Tízfős a Kilián György brigád, most, hogy mi ketten is megkaptuk a bizonyítványt, mindenkinek megvan a 8 általánosa. A munkatársaim sokszor kérdezgették, na, milyen iskolásnak lenni? Hát, jó volt. — Hová jártak iskolába? — Itt volt az iskola! A Vigh Matild Általános Iskola tanárai jártak ki, a klubtermünk délutánonként tanteremmé változott, még ülésrendet is kialakítottunk. Nagyon megértőek voltak az oktatóink, 6 tantárgyunk mindegyikét szaktanár tanította. Én megszerettem őket. Vállalatunk nagyon jól megszervezte az oktatást, régebben eljártak a tanulni vágyók az iskolába, aztán vagy odaértek vagy nem. így meg, műszak után itt maradtunk, nem is hiányzott senki egyetlen óráról sem. — Nem félt a vizsgáktól? — Egy kicsit igen. A vizsgák előtt kaptunk a vállalattól 6 nap tanulmányi szabadságot, amikor is itt a kultúrteremben a munkaidő idejében, reggel 8-tól délután fél 5-ig előkészítőt tartottak a tanárok. Ez nagy segítség volt, azt a hetet alaposan végigtanultuk! — Mennyi idő alatt járták ki a két osztályt? — Tavaly novemberben kezdődött a 7. osztály, az első vizsgák januárban voltak. Aki ezeken sikerrel átment, az elkezdhette a 8. osztályt. Mindenkinek sikerült. Az utolsó vizsgák, a nyolcadikos tantárgyakból, most áprilisban kezdődtek, és a hónap végén megkaptuk a bizonyítványt is. — Milyen lett a végeredmény? ' — Löveinének jobban sikerült, neki négyes az átlaga, nekem olyan közepes. Löveinének éppen most járt a gyereke is nyolcadikba, versenyeztek, ki tanul jobban. Ezt már csak titokban mondom, hogy az anya győzött ... Mondta is neki a férje, menjen, és tanuljon tovább, ha ilyen jó a feje. Persze mondani könnyebb, mint a munka, család, otthoni teendők mellett tanulni, és ha már elkezdte az ember, nem is akar szégyenben maradni. — Nehéz volt? — Nehéz, de megérte. Leginkább a gyermekeim miatt. Nagyon jó érezni, hogy büszkék rám. Kelemen T. Magda Kisgépek — háztáji gazdaságoknak Az Agrotröszt a kertészeti kisgépek mellett egyre több olyan gépet és eszközt hoz forgalomba, amellyel az állattartó kistermelők dolgát könnyíti meg — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Bartos Lajos, a tröszt gépkereskedelmi igazgatója. A nagyüzemek részére kialakított gépek, berendezések egy részéhez ma már a háztáji gazdák is hozzájuthatnak. Ilyenek például a sertésönetetők, -önitatók, valamint a szarvasmarha-istállókban és baromfiólakban működő szerkezetek. A takarmányelőkészítő gépekből is javult az ellátás, 1980-ban már kapható az univerzális robotgép, amely megfelelő kiegészítő szerkezetekkel darál, morzsol, szecskáz, répát vág, ezenkívül faipari szerszámokkal is rendelkezik. A hagyományos elektromos darálókból az ellátás zavartalan, az idén nyáron is megfelelő a kereskedelem készlete, így az igényeket kielégítik. A választék bővítésére fokozott gondot fordítanak a ketreces állattartáshoz kialakított felszerelések, egyebek között a korszerű, új típusú ketrecek, valamint az etető- és itatóberendezések forgalmazására. Háztáji fejőgépekből is van elegendő. Persze, az alkalmi szürete- lők mellett a tsz-tagok is dolgoznak a kampányban. Pólyák Pálné növénytermesztő most a meggyszedésben szorgoskodik. — Reggel 7-től délután 4-ig tart a munkaidőnk, s bizony nem ritka, mikor 150 kilogramm meggyet is leszedünk — mondja az árnyékban pihegve. — Az naponta 300 forint ... A hónap közepén, a korábbi évekhez képest 2 héttel később népesült be a gyümölcsös. Szedők hada, diákok, nyugdíjasok, családtagok szállták meg a 8—10- féle fajta fából álló kertet. Naponta átlagosan mintegy 130-an szüretelik a termést, amit teljesen a Békéscsabai Hűtőháznak szállítanak tartósításra, kilónként 20—23 forintért adják át. A fák égy része már megszabadult terhétől, többsége viszont még roskadozik a rajtuk levő gyümölcstől. Szünetelőktől hangos a vidék. A sorok mentén ízletes, nagy szemű gyümölccsel telt ládák sorakoznak katonás rendben. — A termés jó minőségét csak kézi szedéssel tudjuk garantálni. A betakarítás éppen ezért sok dolgos, hozzáértő kezet igényel — folytatja az elnök, s megtudom: a gyümölcsöt szárával, levél nélkül kell szedni, úgy, hogy ne törődjön. Az egyik fa alatt három diák dolgozik: Tamási Mária nyolcadik osztályos, Szabó Krisztina hetedikes és Kovács Imre, aki most végezte a nyolcadikat. Mindhárman jó barátok. Szép a termés — A 100 hektáros gyümölcsösünkből 33 hektár a meggyes, ami Békés megyében az egyik legjelentősebb terület. E napokban mintegy 7300 fáról szedjük le a megy- gyet. Az idén átlagosan minden fáról 40 kilogramm termésre számítunk. Jó terméssel kecsegtet a gyümölcsösünk — fogad Zahorecz József, a szövetkezet elnöke. — Ezért a pénzért keményen kell dolgoznunk. Képzelje csak el: egész nap a fejünk felett van a kezünk, s bizony este alig van erőnk felemelni. Meg aztán a minőséget is óvnunk kell — hangzik a válasz. A sorok túlsó végén közben megindul a lovasfogat, kocsira rakják a névvel ellátott, teli ládákat. Mire kiér az útra, a derék négylábúak ugyancsak nekifeszülnek a tehernek, amely mérés után azonnal teherkocsira, s alig 1—2 óra múlva a Megtelik Tamási Mária és Szabó Krisztina vedre A múlt hét végén is népes volt a gádorosi November 7. Tsz gyümölcsöse. Teljes létszámmal, családtagokkal megerősítve folyt a meggyszüret, ami félidejéhez érkezett. — sz — — Naponta, személyenként 3—4 ládával szedünk, minden ládában 20 kilogrammnak kell lenni — magyarázza Tamási Mária. — Minden leszedett kilóért 2 forintot kapunk — toldja Mérlegre, majd tehergépkocsira kerül a termés Fotó: Gál Edit meg Kovács Imre, miközben egymás után ürítik ki műanyag vedreiket. — Mire költitek a kereseteteket? — Mi ketten kerékpárt szeretnénk venni — válaszol Szabó Krisztina. — Még nem tudom. Ősztől Békéscsabán, a vízügyi szak- középiskolában tanulok tovább. Majd szüleim azt veszik meg a keresetemen, ami az iskolába szükséges — így Kovács Imre. hűtőház feldolgozó soraira kerül. — Naponta 60—70 mázsa meggyet adunk át, ebből, az egyik legkényesebb gyümölcsből — magyarázza Le- setár György kertész. — A betakarítás után azonnal megkezdjük a fák növény- védelmét, ami a következő évek jó termésének az alapja. Szerencsére, ez már a gépek feladata. Felmegy a legény a fára... — tartja a nóta. Nos, az utóbbi esztendőben nem a legény megy a fára,, hanem a meggy ára megy fel, egyre magasabbra. Napjainkban jövedelmező ennek a gyümölcsnek a termesztése, amire egy évtizede rájöttek Gádoroson, a November 7. Tsz-ben. Akkor kezdték meg ugyanis a gyümölcsösök telepítését.
