Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-25 / 173. szám
1980. július 25., péntek Kodály-művek a gyulai Várszínházban A vésztői Szabó Pál Általános Iskola új étkezővel bővül, amelyet a községi tanács költségvetési üzemének szakemberei építenek Fotó: Gál Edit Három és fél órás kísérleti műsorok Szolnok hullámhosszán Fennállásának egyik leg- nagyszabásúbb és igencsak legmerészebb vállalkozásába kezdett a Várszínház az idén. Színre vitte Kodály két remekművét, a Székelyfonót és a Psalmus Hunga- ricust. Színre — és győzelemre. A múlt szombatot és vasárnapot piros betűs ünnepként jegyezheti majd a viharsarki szabadtéri színjátszás krónikása. Mindenekelőtt a hatás okán. Mert e két színházi estén kiderült: a várbelső és a külső tó víztükre fölé ácsolt kis színpad eszményi színterek lehetnek a legmagasabb rendű zenealkotások megszólaltatására. Egyik is, másik is „bizonyított” akusztikai szempontból. De perdöntő bizonyítékkal ezúttal mégiscsak a közönség szolgált. Kevesen hitték, hogy szó szerint tömegek ostromolják majd a nem is olcsó belépőjegyekért a pénztárakat, s hogy sok százan szoronganak majd a vízparton, félkaréjban átölelve a rendhagyó játékteret. Még kevesebben hitték, hogy e hallgató tömeg érzékenyebben rezonál majd a látomással — látvánnyal társított zeneművekre, mint maga az akusztikai közeg. Lám, itt a nemzeti zenekultúránk remekeit igénylő sokaság valóban kathartikus élményre fogékony füllel, szemmel, a magasrendű műélvezetre hangolt történelmi-közösségi öntudattal! Ez a Kodály-est legnagyobb felfedezése. Illő, hogy a kritikus erről tudósítson legelőbb. A művelődés forradalmának most megnyert kis csatájáról. „A Csitári hegyek alatt”, az ősi népballadák Dávid zsidó-keresztény szöveget felcsendítő panaszol- kodása legyőzte a cigánynó- tás, álmodern giccset. „Legen a zene mindenkié” — így hagyatkozott mesterünk. A Psalmus utáni hosszú csend, majd a kitörő tapsvihar, meg itt-ott a szem sarkában megbújó könny a bizonyosság, hogy mindenkié lett. Reménykedjünk, most újabb jó okon: ilyen előadások elvihetik a nemes művészetet mindenkihez. Milyen hát maga az előadás? Sik Ferenc főrendező, az ügy szolgálatában, most igazán remekelt, övé a zenedramaturgiai alapelképzelés. Például a Psalmus a magyar történelem tragikus mélységeiből az égre kiáltó panasz-, vigasz- és reményzene mellé odakomponált egy cselekményes látomássort. Üldözöttek és keresztre feszítettek a vár tövében, megkorbácsoltak, kínhalálba hajszoltak; fellobogó máglyák trónjára ültetettek; a záróképben felemeltek és aláhajigáltak is — a látomássor főszereplője az üldözött és mégis győztes ember, akinek hangját tömegdallá, korállá formálja a zenei formafolyamat, középpontjába a zsoltáros Dávid királlyal. És ami ilyen esetben kiváltképp nagy szó: a zene egységes tömb marad: Kodály talán legfeszesebb nagy formátumú koncepciója. Köszönet érte a zsoltár hangjait ezúttal a megszokottnál is szélesebben hömpölyögtető Gulyás György karnagynak, a jelmezes mozgást is vállaló debreceni Kodály-kórusnak, a győri filharmonikus zenekarnak, s talán mindenekelőtt a remek zsoltárosnak, Korondy Györgynek. Koron- dy hiteles parlandotban dek- lamált, s hagyja, hogy tempóit, dikcióját befolyásolja a hely és az alkalom. Hárfák, inotáltak imája („Te azért lelkem ...”), és az utána ostorként rácsapó zenekari-ve- gyeskari korái — az est egyik legihletettebb, felejthetetlen pillanata volt. Igazi „mindenki színháza” kint — előtte a Székelyfonó kis világa bent, a tenyérnyi színpadon. Sik Ferenc leleménye, hogy a kicsinyke színen mozgásteret ad a szólistáknak, csakúgy, mint az ének-, zene- és tánckarnak, de apróbb legényeknek, lányoknak is. Amikor még a széksorok között is tovavonul egy sor gyerek, gyertyát tartó kezek nyúlnak ki a várbelső összes ablakából — bizony, majdhogynem több az aktor, mint a néző. Ám a rendezés nemcsak tömegeket tud mozgatni a zene parancsszavára. Megnyitja itt is a teret, s ha nem lehet másként, hát felfelé, fel a színpadtér magasabb szintjéig, s tovább: a csillagos egekig, olyan régiókba, ahol — most már a természet kegyéből — előbb galambok, aztán kósza denevérek repkednek, s benéz a háztetőn még a hold is. Varázsos ez a felfelé nyitó rendezői látomás. A figyelem középpontjában mégis a zene marad — a kis székely ház fészekŰjabb világhírű művész életművét mutatja be a közeljövőben a televízió: augusztus 10-től Marlene Dietrich tíz filmjét tűzi műsorára. A filmművészet egyik legjelentősebb egyéniségeként számon tartott, német származású művésznő 1922- től filmezett rendszeresen. A siker kezdetét „A kék angyal” című film főszerepe jelentette számára — ezt mutatja be elsőként a televízió is. Ez a film — 1930-ban Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye alapján készült. Ez volt az első német hangosfilm. Nagy sikerrel szerepelt az Asszonylázadás című vígjátékban is, amelyet 1939-ben készítettek. Bemutatják az 1940-es „Bizsu” és az 1941melege, a hajdan volt kalá- kás-gondos, emberi világ, a valóságos élet sok arcú viszonyaiból balladákká átlényegült folklórjával. Egyetlen példa: az eredeti változat „Nagyorrú Bolhája” itt nem mesésen gonosz, intri- kus, hanem afféle különc falusi agglegény. A néptánc mozdulatait esetlenül imitáló pantomimjét ugyanaz a népi derű sugározza be, mint a cselekmény egészét. A teret, sajnos, csak a rendezői képzelet tudja a végtelenbe tágítani. A kritikus erre nem képes. Pedig be jó lenne érdemben méltatni e hamvas, a távoli hegyek levegőjét a mi alföldi tájainkra elhozó produkció minden közreműködőjének teljesítményét! Csak kurta szavakkal még a Jan- csovics Antal karnagy dirigálta játék nagyszerű előadógárdájáról. Melis György minden tereket átívelő, csodás fényű baritonja igazában egymagában is egy zenekar. Komlóssy Erzsébet immár- legnemesebb előadói mintává érett Háziasszony, aki szerepéhez híven összefogja a kis fonó minden zenei eseményét. Volna mit írni Só- lyom-Nagy Sándor melengető baritonhangjáról, vagy a lány alakját megformáló Péczeli Saroltáról. Ám az utóbbi nevet leírva nem tehetem, hogy említetlen maradjon: az öreg falak között élete első kosztümös szerepében mutatkozott be egy művésznő, akinek tiszta, belülről jött énekszavára külön ünnepi sugárzással telik meg a színpad. Bár hallhatnánk, láthatnánk őt is, nagyszerű énekestársait is még sokszor viharsarki Várszínházunk deszkáin! Mert a két nyári este közönsége (meg a tervezett, de az időjárás szeszélye miatt elmaradt előadásé) minden bizonnyal ismétlést követel. Zoltai Dénes ben készült „New Orleans angyala” című alkotásokat is. A második világháború után egyetlen francia filmben vállalt szerepet: 1946-ban forgatta Jean Gabiiméi a „Halálos ölelés” című filmet. Az antifasiszta magatartásáról is ismert művésznő 1948-ban elvállalta a „Külügyi szívügyek című film főszerepét, amelyben a világháborúban lerombolt Berlinben élő német lányt alakít. A sorozat két utolsó filmje az 1950-ben forgatott „Göröngyös légiutak” című — ebben James Stewart a partnere —, s a híres krimi- szerzővel, Alfred Hitchcockkal közös munkája, a „Rémület a színpadon” című alkotás. Augusztus 10—17. Fafaragók alkotótábora A Dél-Békés megyei nagyközség, Mezőhegyes is felzárkózik az alkotótáborokat rendező települések sorába. A Megyei Művelődési Központtal közösen augusztus 10. és 17. között megyénk fafaragói dolgoznak majd Mezőhegyesen; jó idő esetén a strandfürdő területén, rossz idő esetén pedig a művelődési házban. A vasárnapi érkezés után, 11-én, hétfőn délelőtt 9 órakor az ÁFÉSZ társalgótermében Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője és Kassai Béla, a nagyközség tanácselnöke nyitja meg az alkotótábort. Az egy hétre változatos programot állítottak össze a rendezők: a résztvevők többek között Mezőhegyes hely- történetével, a nagyhírű ló- tenyésztéssel éppúgy ismerkedhetnek, mint egy kirándulás alkalmával a szomszédos Tótkomlós népművészetével. Esténként filmvetítéseket, zenés rendezvényeket is tartanak. A nagyközönség a tábor időtartama alatt az ÁFÉSZ-társalgóban rendezett bemutatón kísérheti figyelemmel a fafaragók munkáját, láthatja az itt készült alkotásokat. Fiataloknak! Indul a mozidiszkó A Békés megyei Moziüzemi Vállalat megyénk három települése fiataljainak kedveskedik új programjával, a mozidiszkóval. Augusztusban, hetente egy-egy alkalommal lesz ilyen rendezvény az esti órákban. Először Szilágyi Péter, a vállalat fiatal munkatársa mutatja be diszkóműsorát, majd egyórás filmkaleidoszkóp következik. A mozivásznon a nagyvilág érdekességeit, a sport nagyságait, Gusztáv-filmeket, más vidám animációs filmeket láthatnak azok, akik a kétórás programokra mozijegyet váltanak. A mozidiszkó augusztus 1- én Békéscsabán, a Kert moziban lesz először, majd minden pénteken este fél 9-kor megismétlődik. Gyulán, a Petőfi filmszínházban három nappal hamarább, július 29- én, kedden este 9 órakor kezdődik a négy héten át tartó sorozat. Mezőberényben a Szabadság mozi ad otthont a filmes diszkónak. A nagyközségben először augusztus 2-án, szombaton 20 órakor lesz ilyen, majd a következő hétvégeken ismét. Megkezdődött a jelképes visszaszámlálás a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában. Holnap reggel 7 óra 0 perc 10 másodperckor kapcsolja a technikus az adótornyokat: Szolnokot és a központi 3. műsor URH-közvetítőláncát. (A tíz másodperc a központi szpíkeré.) A szolnoki bemondó ezúttal — első ízben — románul köszön: Buna dimineata! (Jó reggelt!) Hangja hallható lesz — 7 órától fél nyolcig — URH-sávon az egész országban, a 222 méteres középhullámon pedig Békés, Csongrád, valamint Hajdú- Bihar román ajkú községeiben, és Gyulán, a nemzetiség központjában. Maga a 30 perces idegen nyelvű műsor természetesen nem igényelné a különleges előkészületeket, a „visszaszámlálást”. (Az idegen nyelvű adás csak átmenetileg szünetelt Szolnokon.) Ám a román adással egy időben — egyelőre kísérleti jelleggel — megkétszereződik, három órahosszára bővül a szombati magyar adásidő is. Átmenetileg minden második szombaton — reggel 7 órától fél tizenegyig — „egyenesben” ad a szolnoki stúdió a 222 méteres középhullámon, kisujjnyira a Fetőfi- skála jelzéstől. ... És hogy mit ad? Az első alkalommal, holnap, a közkedvelt Rádióvíkend hosz- szú, de semmiképpen sem unalmas változatát ígérik a szerkesztők. (Kutas János és Dalocsa István.) Ebben a szolnoki stúdió „hetilapja” és friss krónikája ötvöződik a legkedveltebb zenei műsorokkal. Egyebek között megismétlik benne a Ritmusrodeót, melynek minden adására több száz válasz érkezik a popzene rajongóitól. A Rádióvíkend — eddigi hagyományaihoz híven — bőséges információval szolgál helyi időjárási és útviszonyokról, ízelítőt ad a filmekből, ajánl hétvégi programot, s riporterei — természetesen — nem maradnak távol a délelőtti eseményekről sem. A szolnoki rádiósok kérik és várják, hogy a hallgatók megírják véleményüket a kísérleti adásokról, s javaslatokat is tesznek, melyekkel még színesebbé, érdekesebbé tehetik a szombat délelőtti adásokat. (A stúdió címe: 5000 Szolnok, Kolozsvári u. 2.) Amennyiben a kísérletek tapasztalatai kedvezőek lesznek, a hallgatók igénylik a műsorstruktúra módosítását, Szolnok minden szombaton jelentkezik az Alföld kétharmadán jól fogható 210 perces délelőtti adásával. Palatínus István Marlene Dietrich-filmek a tévében MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: A mai nap kulturális programjából. 8.25: Készülődés az olaj utáni évekre. 8.35: A Londoni szimfonikus zenekar felvételeiből. 9.31: Siess libám . .. Óvodások műsora. 10.05: Olimpiai híradó. 10.20: Kököjszi és Bobojsza — Török Sándor meseregénye rádióra alkalmazva. 10.31: Fecskék és fruskák — Arthur Ransome regénye folytatásokban. 10.53: Puszta visszhang — Komjáthy Jenő versei.. 11.00: Gondolat. 11.45: Trombitaparádé. 12.35: Olimpiai híradó. 12.55: Ránki György kamarazenéjéből. 13.30: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 14.33: Amatőr zenei együttesek műsorából. 14.44: Magyarán szólva .. . 15.10: Olimpiai híradó. 15.15: Barlay Zsuzsa operaáriákat énekel. 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.05: Védtelenül. 17.07: Anna örök. Juhász Gyula versei. 17.12: Külföldről érkezett... Az 1979-es „Prix Bratislava” népzenei verseny hangfelvételeiből. 17.32: Láttuk, hallottuk. 17.57: Kodály: Két ének. 19.15—21.30: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 21.30: Beethoven: A-dúr szonáta. 22.15: Moszkva ’80. összefoglaló az olimpia eseményeiről. 22.35: Tíz perc külpolitika. 22.45: Lutoslawskl: Concerto. 23.16: Cár és ács — részletek Lortzing operájából. 0.10: Pataki László táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalcsokor. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: A Népdalcsokor c. műsor folytatása. 9.00: Tanuló tanácstagok — riport. 9.15: Victor Máté szerzeményeiből. 10.00—11.45: zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 15.45: Könnyűzene. 16.00: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 19.04: „Drága föld...” Duna- jevszkij-emlékműsor a zeneszerző halálának 25. évfordulóján. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű — Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek. 21.35: Filmkockák egy neves stábról. 22.10: Zenei táborok ’80. 22.31: Dalok Párizsból. 23.15: A miskolci dzsesszhétvége felvételeiből. in. MŰSOR 9.00: Lift off — Angol nyelv kicsiknek — nagyok segítségével. 9.15: Kórushangverseny a 6-os stúdióban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának leánykara énekel. 10.03: Romantikus muzsika — világhírű előadóművészek tolmácsolásában. 11.50: David Ojsztrah és Hans Pischer Bach-felvételeiből. 12.30: Renata Tebaldi operaáriákat énekel. 13.07: Tip-top parádé. 13.37: A századforduló irodalmá- Jlcllc hetei. 13.57: Heinz Holliger oboán és angolkürtön játszik. 14.51: A Kodály-vonósnégyes felvételeiből. 15.45: Orbán Ottó: Honnan jön a költő ? Könyvszemle. 15.55: Kapcsoljuk a Bayreuthi Festspielhaust. Wagner: Parsifal. Közben: 17.50: A zenei műfordításról. 18.15: A századforduló irodalmának hetei. 18.40: A zenedráma közvetítésének folytatása. 20.00: Kétezer felé. 20.35: Az orsók ürügyén. Illyés Gyula versének részleteit Bessenyei Ferenc mondja el. 20.45: A zenedráma közvetítésének folytatása. 22.05: Gustav Leonhard régi szerzők műveiből játszik csembalón. SZOLNOKI STÜDIÖ: 17.00: Hírek. Francia táncdaléne- kesek felvételeiből. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Pais Judit. 17.30: Üj felvételeinkből. A kiskőrösi népdalkor énekel. 17.40: öntözés tóból. Riporter: Dalocsa István. 17.50: Könnyű hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 9.05: Nemo kapitány. Magyarul beszélő szovjet filmsorozat. III. rész: A Nautilus folytatja a harcot. 10.00: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . Ismétlés a tegnapi eseményekből. 11.30: Menekülés az arany földjéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat. VII/3. rész. (ism.) 13.20: Hírek, (f.-f.) 13.25: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . . . Közben: Reklám. 18.20: Túlélők. A Magyar Televízió és a MAFILM riportfilmje. 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. Tudományos híradó. 20.40: Prokofjev: III. szonáta. Előadja: Baranyay László. 20.50: Reklám. 20.55: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. . . Közben: Reklám. 23.00: Tv-hiradó 3. 23.10: Támadás egy idegen bolygóról. Magyarul beszélő amerikai filmsorozat: A vihar, (f.-f.) II. MŰSOR 18.00: Kárpátfilm. Dr. Erdélyi István. Dokumentumfilm. 18.20: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük . .. Közben: Reklám, (f.-f.) 20.50: öt perc meteorológia. 20.55: Tv-hiradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat. VIII/4. rész: A neolitikum mezőgazdasági forradalma. 22.15: Mesterművek — műalkotások. A Magyar Televízió és a Nemzeti Galéria közös hangversenysorozata. V. Bartók-est. (f.-f.) BUKAREST 9.30: Közv, a moszkvai olimpiai játékokról. 15.00: Német nyelvű adás. 16.30: Közv. a moszkvai olimpiai játékokról. 18.20: Esti mese. 18.30: Tv-híradó. 19.20: Közv. a moszkvai olimpiai játékokról. 21.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 12.10: Olimpiai krónika. 12.30: OJ: Torna, férfiak, döntő. 15.30: OJ: Atlétika. 18.45: Muppet show. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Adriai találkozások. 21.25: Miért bűntett? — filmsorozat. 22.45: Olimpiai szemle. II. MŰSOR 18.00: OJ: Torna, nők, szertorna döntő. 20.00: Kulturális műsor. 21.00: Huszonnégy óra. 21.05: Kosovo — jönnek a nők. 21.50: Műsorkiegészités. 22.25: Házi mozi: Az öreg malom titka — angol film. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Hegyen völgyön, 6 és 8 órakor: Csendestárs. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Békéscsabai Kert: Folytassa, Kleo! Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Az öt gida és a farkas, 4 órakor: Bizalmi állásban, 6 és 8 órakor: A férfi, aki szerette a nőket. Békéscsabai Terv: Autóbuszakció. Gyulai Erkel: Az ötödik évszak. Gyulai Kert: Előttem az élet. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Halálos tévedés, 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő I., II. rész. Orosházi Béke: Rosszemberek. Orosházi Partizán: Világvége közös ágyunkban. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A tizenötéves kapitány, 8 órakor: Egy egészen kicsi kispolgár.
