Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

o 1980. július 25., péntek A kommunista és hazafias gondolat vértanúja 75 éve született Schönherz Zoltán Mi lesz az MJSZ Békés megyei szervezetével? A napokban tartott ülést a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezetének vezetősége. Tájékoztató hangzott el a területi szerveknél sorra kerülő választá­sok előkészítéséről, s az ötéves tevékenység mérlegéről. A megyei szervezet az utóbbi években ritkán hallatott magáról. Okkal vetődik föl a kérdés, hogyan tud eleget tenni feladatának, milyen szerepet tölt be a megye köz­életében? De az is, hogy milyen a kapcsolat a társadal­mi szervekkel, s hogyan dolgoznak a szakosztályok? Többek között ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Nyíri Béla főügyészségi tanácsostól, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének titkárától. „... Ha azt látom, hogy bárki olyan hídon akar a folyón átkelni, amelyről tudom, hogy le fog sza­kadni, emberi kötelessé­gem rákiáltani, hogy vi­gyázzon.” (Schönherz Zoltán) 1942 nyarán a hazai kom­munista mozgalmat súlyos vérveszteség érte. A hár­mas terrorapparátus — Sombor—Schweinitzer poli­tikai rendőrsége, a csendőr­ség politikai nyomozócso­portja és a VKF 2., a hír­hedt „DEF” (a vezérkari fő­nökség elhárító osztálya) több száz kommunistát tar­tóztatott le, köztük Rózsa Ferencet és Schönherz Zol­tánt, a párt hazai vezetőit. A vezérkari főnök különbíró­ságának kirakatperében a Schönherz és 13 társa ellen emelt vád azon alapult, hogy a vádlottak — idézzük a vádindítványt — „Szövet­keztek arra, hogy a Magyar- országgal szemben hadban álló Szovjet-Oroszország megsegítése, illetve teher­mentesítése érdekében a szo­ciáldemokrata pártban és a szociáldemokrata szerveze­tekben tömörült munkássá­got a független, szabad és demokratikus Magyarország jelszavával és ennek köve­telésével befolyásuk alá von­va, a tömegben tengelyelle­nes propagandával és Szov­jet-Oroszország elkerülhetet­len győzelmének hangoztatá­sával, a háromhatalmi egyezményben vállalt kö­telezettségek teljesítésével szemben ellenszenvet keltse­nek és eképp a nemzet há­borús akaratának megtörése útján a magyar állam és szövetségesei fegyveres ere­jének hátrányt, az ellenség­nek pedig előnyt okozza­nak.” A fővádlott Schönherz Zoltán (Rózsa Ferenc a ki­hallgatások során belehalt a kínzásokba) a magyar kom­munista és függetlenségi mozgalom kiemelkedő egyé­nisége volt. Csehszlovákiában kezdte a pártmunkát, a bmoi egyetemen szerzett mérnöki diplomával a kezében vált hivatásos pártmunkássá. Egyetemi városában, Prágá­ban, majd Kassán dolgozott Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezeteiben, a szlovákiai ifjúmunkás moz­galomban, amelynek 1934- ben magyar titkára is lett. A nemzetközi kommunista mozgalomra való korszerű kitekintést 1935—36-ban Moszkvában szerzett, ahol az ifjúsági intemacionáléban képviselte a csehszlovák pár­tot. A kommunista mozga­lomnak azok közé az értel­miségi vezetői közé tarto­zott, akik teljes szívvel és ésszel álltak ki a komintem VII. kongresszusának nép- frontplatformja mellett. 1938 után a második bécsi dön­téssel Magyarországhoz ke­rült felvidéki területeken szervezte a pártot, a széles szövetségi politikánk alakuló antifasizmus jegyében. 1940- től a titkárság és a központi bizottság tagjaként oroszlán- része volt a függetlenségi mozgalom szervezésében, az 1941—42-es sikeres akciók­ban. (Elég a Történelmi Em­lékbizottság megalakulására, Kossuth és Táncsics sírjá­nak megkoszorúzására, a Batthyány örökmécsesnél rendezett tüntetésre, az 1942. március 15-i felvonulásra és a Népszava karácsonyi szá­mára utalnunk.) A nagy lebukás után a perben a védelem éppen er­re a függetlenségi és nemze­ti tevékenységre alapozta taktikáját. Az uralkodó po­litikai elithez tartozó, a né- metellenességgel rokonszen­vező nagy személyiségek — tábornokok, követek, egye­temi tanárok, országgyűlé­si képviselők —, valamint a legális szociáldemokrata párt vezetőinek tanúként való felsorakoztatása mind azt szolgálta, hogy az elfogult antikommunista osztálybí­róságnak bizonyítsa a vád­lottak tevékenységének nem­zeti és hazafias jellegét. Ám Szekfü Gyula, Bajcsy-Zsi- linszky Endre és Szakasits Árpád elismerő tanúvallomá­sai sem tudták megakadá­lyozni a szégyenletes jusz- tizmordot, az ellenforrada­lom jogrendszerének értel­mében is felháborító és tör­vénysértő igazságtalanságot. 1942. szeptember 30-án Schönherz Zoltánt halálra ítélték, és október 9-én ki­végezték a Margit körúti (ma: Mártírok útja) fegyház udvarán. Híres búcsúlevelében írta: „Én nem cselekedhettem másként, mint ahogy csele­kedtem. Mikor felismertem, hogy milyen veszély fenye­geti embertársaimat, meg kellett szólalnom, nem te­hettem másképpen. Ahogy Luther mondta a zsinat előtt: „Itt állok és nem tehe­tek másként”. — Aligha mondok újat, hogy társadalmi, gazdasági életünkben milyen nagy je­lentősége van a jogismeret­nek. Az utóbbi években a jogvégzett szakemberek iránt minden területen meg­nőtt az igény. Nemcsak a ki­zárólagosan jogi pályákon, mint a bíróságokon, az ügyészségeken, s az állam- igazgatás speciális területein, hanem a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél egyaránt. A jogászságnak a társadalmi életben betöltött szerepétől nem lehet elvonatkoztatni a szövetséget sem. Elsősorban a szövetség létjogosultságát indokolják ezek a tények. Mindezen túl a szövetségnek megvannak a sajátos felada­tai. Képviseleti és érdekvé­delmi tevékenységet fejt ki. Ez a gyakorlatban igen szé­les skála. Magában foglalja a szakemberek továbbképzé­sét, a jogpropaganda tevé­kenységét, és az érdekvédel­mi feladatokat is. — A megyében dolgozó jogászoknak hány százalé­ka tagja a szövetségnek? — Jelenleg 356 tagunk van. Az elmúlt 5 év alatt ötven- nel gyarapodtunk. Valameny- nyi jogászrétegen belül to­vább nőtt a taglétszám. A megyénkben dolgozó ügyé­szek, bírák, ügyvédek, köz­jegyzők szinte kivétel nélkül tagjai a szervezetnek. Az ügyészségi fogalmazók azon­ban csak 70 százalékban, a vállalati, szövetkezeti jogá­szoknak pedig 90 százaléka kapcsolódik a szövetséghez. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a fiatalokra. A tapasz­talatok azt igazolják, hogy a pályakezdők között nem folytattunk elég eredményes tagszervezést. — Milyen a kapcsolat a társadalmi szervekkel? — Az elmúlt öt évben to­vább erősödött a kapcsola­tunk a Hazafias Népfronttal, a Közalkalmazottak Szak- szervezetével és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lattal. Több rendezvényt kö­zösen tartottunk meg. A Ha­zafias Népfront szervezésé­vel közös rendezvényen vi­tattuk meg a Polgári Tör­vénykönyv és az új vállalati törvény tervezetét. Február­ban a jogpropaganda-hónap rendezéséből a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is kivette a részét. Rendszeres az együttműködésünk a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával és a Közalkalmazot­tak Szakszervezetével. Sok segítséget kapunk tőlük. Több törvénytervezet vitájá­nak megszervezéséhez nyúj­tottak támogatást. Közösen szervezzük meg a munka­ügyi döntőbizottságok tiszt­ségviselőinek képzését. Szo­ros a kapcsolatunk a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Szakszerve­zeti Jogsegély Szolgálattal és a Megyei Munkajogi Bizott­sággal. — Milyennek minősíti a vezetőség munkáját? — Tagadhatatlan, hogy a vezetőség tevékenységében az utóbbi években zökkenők is előfordultak. Az elmúlt idő­szakban a szervezeti és szak­mai feladatok ellátása mel­lett arra törekedtünk, hogy a jogászság politikai és köz­életi tevékenységét fokoz­zuk. A politikai' közéleti te­vékenység a különböző tár­sadalmi szervezetekkel ki­alakult együttműködés kere­tein belül történt és történik. Különösen nagy jelentősége volt a törvénytervezetek vi­tájának, a rendszeres jog­propaganda-előadásoknak. Igen eredményes a Megyei Munkajogi Bizottságban és a Szakszervezeti Jogsegély- szolgálatban való tevékenysé­günk, és országosan is elis­mert a munkaügyi döntőbi­zottsági tisztségviselők okta­tása. Ha nem is kifejezetten jogász szövetségi rendezvé­nyek, illetve szervezeti mun­ka, de mégis tevékenysé­günk részbeni eredménye az is, hogy vezetőségi tagjaink, szakosztályi elnökeink, helyi csoportvezetőink és a tagság túlnyomó többsége az álla­mi, társadalmi, gazdasági élet különböző posztjain hoz­zájárult állami életünk fej­lesztéséhez, jogrendszerünk és a szocialista demokrácia erősítéséhez. Vezetőink és tagjaink eredményesebbé, szakszerűbbé tették az álla­mi, társadalmi és gazdasági terület munkáját, hozzájárul­tak az állampolgári fegye­lem erősítéséhez, növelték a közösségért való felelősségér­zetet, nem is beszélve arról, hogy a jogszabályok előké­szítésében a legnagyobb arányban vettek részt. — Hogyan dolgoznak a helyi csoportok? — Korábban hat, jelenleg öt helyi csoport működik. A járási hivatal megszűnésével a békési csoport beleolvadt a békéscsabaiba. A szeghalmi és a szarvasi helyi csoport­ban alig van szervezeti élet. A többi csoport elég jól dol­gozik. Igénylik a szakmai képzést és a továbbképzést is. — Ez a helyzet a szak­osztályokkal is? — Szerencsére, ott jobb a helyzet. Megyénkben igen jó munkát fejt ki a szövetkeze­ti és a vállalati jogásztago­zat. Elégedettek lehetünk a polgári jogi, az államigazga­tási és a büntetőjogi szak­osztály munkájával, bár ott is sok még a kiaknázatlan tartalék. A szakosztályok te­vékenységének az elmúlt 5 évben történt fellendülése el­lenére a fejlődés nem volt töretlen. Több jelentős kér­désben a szakosztályi tevé­kenység megszervezése sem megoldott. A munkát a szak­osztályok között jobban ösz- sze kell hangolni. — Milyen támogatást kap a megyei szervezet a Magyar Jogász Szövetség szakmai bizottságaitól? — A szakmai bizottságok­nak véleményem szerint a megyei szakosztályokban fo­lyó szakmai munka irányí­tásában, összehangolásában és támogatásában lenne nagy szerepe. Nemcsak megyei ta­pasztalat, hanem országos is, hogy hiába igénylik a megyei szervezetek a Magyar Jogász Szövetség mellett működő szakmai bizottságok támoga­tását, évek óta kapcsolatot nem tartanak a megyei szer­vezettel. — Hogyan segíti a me­gyei szövetség a jogászok továbbképzését és a jog­propaganda-munkát? — A jogászok továbbkép­zése igen foghíjas. Ezen a téren sok a teendő. Egyes szakosztályaink igyekszenek megszüntetni a fehér folto­kat. A szövetkezeti jogász- tagozatunk évente több al­kalommal szakmai irányítást ad a szövetkezeti jogászok részére. Több napos tanul- mányutakat is szerveznek más megyébe. A vállalati jo­gásztagozat szakmai tovább­képző konferenciákat tart. A jogpropaganda-munkának sajátos keretet ad a Ma_gyar Jogász Szövetség. A megyei szervezet különböző fórumai elsősorban a szakembereknek biztosítanak jogi továbbkép­zést. Különösen kiemelkedő- ek az eredmények a munka­ügyi döntőbizottsági tisztség- viselők képzésénél. Ezeken a tanfolyamokon évente 5—600-an vesznek részt. A munkaügyi döntőbizottságok eredményes munkája vég­eredményben ennek a rend­szeres képzésnek köszönhe­tő. Az utóbbi években me­gyénkben megalakult a jog- propagandát koordináló bi­zottság, melyben 21 szerv képviselője is részt vesz. A jogi ismeretterjesztésben is sok a teendő. — Ügy tűnik, hogy a jo­gász szövetség Békés me­gyei szervezetének a tevé­kenysége az utóbbi évek­ben megtorpant­— Tagadhatatlan, hogy a korábbi lendületes fejlődés nem volt folyamatos. A szö­vetség munkájában sok a ja­vítani való. A különböző jo­gász szövetségi rendezvénye­ken az egyik legtöbbet emle­getett probléma a jogászok szakmai képzése és tovább­képzése. Jogrendszerünkben rengeteg az új jogszabály, és szinte áttekinthetetlen a mó­dosítás, mindez sok terhet ró a jogászokra, s így a szö­vetség érdekvédelmi felada­tot teljesítene, ha ebben a rengetegben az eligazodást lehetővé tenné, és megszer­vezné a minden egyes jogász­réteget magába foglaló egy­séges szakmai továbbképzés rendszerét. Hangsúlyozni sze­retném, hogy ez a tovább­képzési rendszer minden egyes jogászrétegre kiterjed­ne, függetlenül attól, hogy az egyes főhatóságok több-keve­sebb sikerrel szerveznek-e szakmai oktatást. Remélem, a sorra kerülő választások után ez a gond országosan és a megyénkben is megoldódik, s a Magyar Jogász Szövetség teljesíteni tudja feladatát. Serédi János D. M. Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a CSOMIÉP által kifejlesztett, H alakú vasbeton térelemek felhasználásával épít lakóépületet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új, kísérleti elemek gyors építkezésre adnak lehetőséget, több lakásos társasház, sorház, te­raszház, illetve irodaház megvalósításához Fotó: Gál Edit Eltiltás a járművezetéstől A legfőbb bírói fórum bün­tető tanácsa helyt adott a Legfelsőbb Bíróság elnöke által emelt törvényességi óvásnak, amelyet egy, már jogerősen elbírált közlekedé­si bűncselekmény részben „enyhe” büntetési tételei mi­att nyújtott be. A háromvádlottas ügy „fő­szereplője”, a 44 éves buda­pesti Sivó Ferenc személy- gépkocsijával Nagykanizsára utazott, s ott különböző szó­rakozóhelyeken iszogatott. Csatlakozott hozzá a 28 éves, nagykanizsai Szabó Antal és a 23 éves bagolai Dömötör János is. A mulatozás után kocsi- kázni támadt kedvük, s bár újdonsült ismerőseinek nem volt jogosítványuk, a már erősen ittas Sivó Ferenc át­adta a volánt Szabó Antal­nak, majd a teljesen gyakor­latlan Dömötör Jánosnak. Egy nagy sebességgel végre­hajtott előzéskor Dömötör el­ütött egy kerékpárost, akit bordatörésekkel szállítottak kórházba. A Zalaegerszegi megyei Bíróság Dömötört súlyos tes­ti sértést okozó ittas jármű- vezetés miatt nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte, és két évre eltiltotta a jármű- vezetéstől, vagyis a jogosít­vány megszerzésétől is. A másik két vádlott bün­tetését részben megváltoztat­ta a Legfelsőbb Bíróság. Ha­tározatában kiemelte, hogy mind a járművet ittasan ve­zető, mind pedig a jármű vezetését ittas, illetve jogo­sítvány nélküli személynek átengedő vádlott súlyosabb pénzbüntetést érdemelt. Az új BTK szerint napi tételek­ben kell megállapítani a pénzbüntetés mértékét, s an­nak az elkövetett bűncselek­mény súlyához kell igazod­nia. Ezért Sivó Ferencnél és Szabó Antalnál egyformán 40—40 napi — a korábbihoz viszonyítva csaknem kétszer annyi — büntetési tételt ál­lapítottak meg. Megváltoz­tatták a két vádlott által na­ponta fizetendő büntetések összegét is. Ez ugyanis a kü­lönböző jövedelmű emberek­nél nem lehet azonos, mivel akkor a büntetés az egyiket súlyosabban, a másikat ke­vésbé érzékenyen érintené. Sivó Ferenc jövedelmére te­kintettel, naponta 200 forint­ban állapították meg a pénz- büntetés összegét. Szabó An­tal pénzbüntetésének napi tételeit viszont száz forintra mérsékelték. Ezenkívül a bí­róság Sivó Ferencet egy év­re eltiltotta a járművezetés­től. A határozat indoklásá­ban hangsúlyozta: e mellék- büntetés kiszabását már csak azért sem lehet mellőzni, mi­vel' a gépjármű-tulajdonos a BTK szerint a járművezetés tiltott átengedése miatt fe­lel, s ezzel a KRESZ-t is sú­lyosan megszegte. Márpedig a törvény szerint nemcsak a járművet ténylegesen vezető személyt, hanem a KRESZ bármely szabályának meg­szegőjét is el lehet tiltani a járművezetéstől. Cserep­es népiszőttes-vásár Országos cserép- és népi- szőttes-vásárt rendeznek au­gusztus 10-én Veszprémben. A város központjában meg­rendezésre kerülő vásárra és a kapcsolódó bemutatóra ed­dig 45 fazekas, 14 népiszőt- tes-készítő, kézimunka-elő- nyomó, .,2 kékfestő, 8 lakás- díszítő, csontfaragó, kosárfo­nó, rézműves és szíjjártó népművész és kisiparos je­lentette be részvételét. Ezen­kívül számos háziipari szö­vetkezet, majolikagyár és fazekasszövetkezet is bemu­tatja termékeit.

Next

/
Thumbnails
Contents