Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-25 / 173. szám
o 1980. július 25., péntek A kommunista és hazafias gondolat vértanúja 75 éve született Schönherz Zoltán Mi lesz az MJSZ Békés megyei szervezetével? A napokban tartott ülést a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezetének vezetősége. Tájékoztató hangzott el a területi szerveknél sorra kerülő választások előkészítéséről, s az ötéves tevékenység mérlegéről. A megyei szervezet az utóbbi években ritkán hallatott magáról. Okkal vetődik föl a kérdés, hogyan tud eleget tenni feladatának, milyen szerepet tölt be a megye közéletében? De az is, hogy milyen a kapcsolat a társadalmi szervekkel, s hogyan dolgoznak a szakosztályok? Többek között ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Nyíri Béla főügyészségi tanácsostól, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének titkárától. „... Ha azt látom, hogy bárki olyan hídon akar a folyón átkelni, amelyről tudom, hogy le fog szakadni, emberi kötelességem rákiáltani, hogy vigyázzon.” (Schönherz Zoltán) 1942 nyarán a hazai kommunista mozgalmat súlyos vérveszteség érte. A hármas terrorapparátus — Sombor—Schweinitzer politikai rendőrsége, a csendőrség politikai nyomozócsoportja és a VKF 2., a hírhedt „DEF” (a vezérkari főnökség elhárító osztálya) több száz kommunistát tartóztatott le, köztük Rózsa Ferencet és Schönherz Zoltánt, a párt hazai vezetőit. A vezérkari főnök különbíróságának kirakatperében a Schönherz és 13 társa ellen emelt vád azon alapult, hogy a vádlottak — idézzük a vádindítványt — „Szövetkeztek arra, hogy a Magyar- országgal szemben hadban álló Szovjet-Oroszország megsegítése, illetve tehermentesítése érdekében a szociáldemokrata pártban és a szociáldemokrata szervezetekben tömörült munkásságot a független, szabad és demokratikus Magyarország jelszavával és ennek követelésével befolyásuk alá vonva, a tömegben tengelyellenes propagandával és Szovjet-Oroszország elkerülhetetlen győzelmének hangoztatásával, a háromhatalmi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésével szemben ellenszenvet keltsenek és eképp a nemzet háborús akaratának megtörése útján a magyar állam és szövetségesei fegyveres erejének hátrányt, az ellenségnek pedig előnyt okozzanak.” A fővádlott Schönherz Zoltán (Rózsa Ferenc a kihallgatások során belehalt a kínzásokba) a magyar kommunista és függetlenségi mozgalom kiemelkedő egyénisége volt. Csehszlovákiában kezdte a pártmunkát, a bmoi egyetemen szerzett mérnöki diplomával a kezében vált hivatásos pártmunkássá. Egyetemi városában, Prágában, majd Kassán dolgozott Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezeteiben, a szlovákiai ifjúmunkás mozgalomban, amelynek 1934- ben magyar titkára is lett. A nemzetközi kommunista mozgalomra való korszerű kitekintést 1935—36-ban Moszkvában szerzett, ahol az ifjúsági intemacionáléban képviselte a csehszlovák pártot. A kommunista mozgalomnak azok közé az értelmiségi vezetői közé tartozott, akik teljes szívvel és ésszel álltak ki a komintem VII. kongresszusának nép- frontplatformja mellett. 1938 után a második bécsi döntéssel Magyarországhoz került felvidéki területeken szervezte a pártot, a széles szövetségi politikánk alakuló antifasizmus jegyében. 1940- től a titkárság és a központi bizottság tagjaként oroszlán- része volt a függetlenségi mozgalom szervezésében, az 1941—42-es sikeres akciókban. (Elég a Történelmi Emlékbizottság megalakulására, Kossuth és Táncsics sírjának megkoszorúzására, a Batthyány örökmécsesnél rendezett tüntetésre, az 1942. március 15-i felvonulásra és a Népszava karácsonyi számára utalnunk.) A nagy lebukás után a perben a védelem éppen erre a függetlenségi és nemzeti tevékenységre alapozta taktikáját. Az uralkodó politikai elithez tartozó, a né- metellenességgel rokonszenvező nagy személyiségek — tábornokok, követek, egyetemi tanárok, országgyűlési képviselők —, valamint a legális szociáldemokrata párt vezetőinek tanúként való felsorakoztatása mind azt szolgálta, hogy az elfogult antikommunista osztálybíróságnak bizonyítsa a vádlottak tevékenységének nemzeti és hazafias jellegét. Ám Szekfü Gyula, Bajcsy-Zsi- linszky Endre és Szakasits Árpád elismerő tanúvallomásai sem tudták megakadályozni a szégyenletes jusz- tizmordot, az ellenforradalom jogrendszerének értelmében is felháborító és törvénysértő igazságtalanságot. 1942. szeptember 30-án Schönherz Zoltánt halálra ítélték, és október 9-én kivégezték a Margit körúti (ma: Mártírok útja) fegyház udvarán. Híres búcsúlevelében írta: „Én nem cselekedhettem másként, mint ahogy cselekedtem. Mikor felismertem, hogy milyen veszély fenyegeti embertársaimat, meg kellett szólalnom, nem tehettem másképpen. Ahogy Luther mondta a zsinat előtt: „Itt állok és nem tehetek másként”. — Aligha mondok újat, hogy társadalmi, gazdasági életünkben milyen nagy jelentősége van a jogismeretnek. Az utóbbi években a jogvégzett szakemberek iránt minden területen megnőtt az igény. Nemcsak a kizárólagosan jogi pályákon, mint a bíróságokon, az ügyészségeken, s az állam- igazgatás speciális területein, hanem a vállalatoknál, szövetkezeteknél egyaránt. A jogászságnak a társadalmi életben betöltött szerepétől nem lehet elvonatkoztatni a szövetséget sem. Elsősorban a szövetség létjogosultságát indokolják ezek a tények. Mindezen túl a szövetségnek megvannak a sajátos feladatai. Képviseleti és érdekvédelmi tevékenységet fejt ki. Ez a gyakorlatban igen széles skála. Magában foglalja a szakemberek továbbképzését, a jogpropaganda tevékenységét, és az érdekvédelmi feladatokat is. — A megyében dolgozó jogászoknak hány százaléka tagja a szövetségnek? — Jelenleg 356 tagunk van. Az elmúlt 5 év alatt ötven- nel gyarapodtunk. Valameny- nyi jogászrétegen belül tovább nőtt a taglétszám. A megyénkben dolgozó ügyészek, bírák, ügyvédek, közjegyzők szinte kivétel nélkül tagjai a szervezetnek. Az ügyészségi fogalmazók azonban csak 70 százalékban, a vállalati, szövetkezeti jogászoknak pedig 90 százaléka kapcsolódik a szövetséghez. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalokra. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a pályakezdők között nem folytattunk elég eredményes tagszervezést. — Milyen a kapcsolat a társadalmi szervekkel? — Az elmúlt öt évben tovább erősödött a kapcsolatunk a Hazafias Népfronttal, a Közalkalmazottak Szak- szervezetével és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. Több rendezvényt közösen tartottunk meg. A Hazafias Népfront szervezésével közös rendezvényen vitattuk meg a Polgári Törvénykönyv és az új vállalati törvény tervezetét. Februárban a jogpropaganda-hónap rendezéséből a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is kivette a részét. Rendszeres az együttműködésünk a Szakszervezetek Megyei Tanácsával és a Közalkalmazottak Szakszervezetével. Sok segítséget kapunk tőlük. Több törvénytervezet vitájának megszervezéséhez nyújtottak támogatást. Közösen szervezzük meg a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek képzését. Szoros a kapcsolatunk a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Szakszervezeti Jogsegély Szolgálattal és a Megyei Munkajogi Bizottsággal. — Milyennek minősíti a vezetőség munkáját? — Tagadhatatlan, hogy a vezetőség tevékenységében az utóbbi években zökkenők is előfordultak. Az elmúlt időszakban a szervezeti és szakmai feladatok ellátása mellett arra törekedtünk, hogy a jogászság politikai és közéleti tevékenységét fokozzuk. A politikai' közéleti tevékenység a különböző társadalmi szervezetekkel kialakult együttműködés keretein belül történt és történik. Különösen nagy jelentősége volt a törvénytervezetek vitájának, a rendszeres jogpropaganda-előadásoknak. Igen eredményes a Megyei Munkajogi Bizottságban és a Szakszervezeti Jogsegély- szolgálatban való tevékenységünk, és országosan is elismert a munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők oktatása. Ha nem is kifejezetten jogász szövetségi rendezvények, illetve szervezeti munka, de mégis tevékenységünk részbeni eredménye az is, hogy vezetőségi tagjaink, szakosztályi elnökeink, helyi csoportvezetőink és a tagság túlnyomó többsége az állami, társadalmi, gazdasági élet különböző posztjain hozzájárult állami életünk fejlesztéséhez, jogrendszerünk és a szocialista demokrácia erősítéséhez. Vezetőink és tagjaink eredményesebbé, szakszerűbbé tették az állami, társadalmi és gazdasági terület munkáját, hozzájárultak az állampolgári fegyelem erősítéséhez, növelték a közösségért való felelősségérzetet, nem is beszélve arról, hogy a jogszabályok előkészítésében a legnagyobb arányban vettek részt. — Hogyan dolgoznak a helyi csoportok? — Korábban hat, jelenleg öt helyi csoport működik. A járási hivatal megszűnésével a békési csoport beleolvadt a békéscsabaiba. A szeghalmi és a szarvasi helyi csoportban alig van szervezeti élet. A többi csoport elég jól dolgozik. Igénylik a szakmai képzést és a továbbképzést is. — Ez a helyzet a szakosztályokkal is? — Szerencsére, ott jobb a helyzet. Megyénkben igen jó munkát fejt ki a szövetkezeti és a vállalati jogásztagozat. Elégedettek lehetünk a polgári jogi, az államigazgatási és a büntetőjogi szakosztály munkájával, bár ott is sok még a kiaknázatlan tartalék. A szakosztályok tevékenységének az elmúlt 5 évben történt fellendülése ellenére a fejlődés nem volt töretlen. Több jelentős kérdésben a szakosztályi tevékenység megszervezése sem megoldott. A munkát a szakosztályok között jobban ösz- sze kell hangolni. — Milyen támogatást kap a megyei szervezet a Magyar Jogász Szövetség szakmai bizottságaitól? — A szakmai bizottságoknak véleményem szerint a megyei szakosztályokban folyó szakmai munka irányításában, összehangolásában és támogatásában lenne nagy szerepe. Nemcsak megyei tapasztalat, hanem országos is, hogy hiába igénylik a megyei szervezetek a Magyar Jogász Szövetség mellett működő szakmai bizottságok támogatását, évek óta kapcsolatot nem tartanak a megyei szervezettel. — Hogyan segíti a megyei szövetség a jogászok továbbképzését és a jogpropaganda-munkát? — A jogászok továbbképzése igen foghíjas. Ezen a téren sok a teendő. Egyes szakosztályaink igyekszenek megszüntetni a fehér foltokat. A szövetkezeti jogász- tagozatunk évente több alkalommal szakmai irányítást ad a szövetkezeti jogászok részére. Több napos tanul- mányutakat is szerveznek más megyébe. A vállalati jogásztagozat szakmai továbbképző konferenciákat tart. A jogpropaganda-munkának sajátos keretet ad a Ma_gyar Jogász Szövetség. A megyei szervezet különböző fórumai elsősorban a szakembereknek biztosítanak jogi továbbképzést. Különösen kiemelkedő- ek az eredmények a munkaügyi döntőbizottsági tisztség- viselők képzésénél. Ezeken a tanfolyamokon évente 5—600-an vesznek részt. A munkaügyi döntőbizottságok eredményes munkája végeredményben ennek a rendszeres képzésnek köszönhető. Az utóbbi években megyénkben megalakult a jog- propagandát koordináló bizottság, melyben 21 szerv képviselője is részt vesz. A jogi ismeretterjesztésben is sok a teendő. — Ügy tűnik, hogy a jogász szövetség Békés megyei szervezetének a tevékenysége az utóbbi években megtorpant— Tagadhatatlan, hogy a korábbi lendületes fejlődés nem volt folyamatos. A szövetség munkájában sok a javítani való. A különböző jogász szövetségi rendezvényeken az egyik legtöbbet emlegetett probléma a jogászok szakmai képzése és továbbképzése. Jogrendszerünkben rengeteg az új jogszabály, és szinte áttekinthetetlen a módosítás, mindez sok terhet ró a jogászokra, s így a szövetség érdekvédelmi feladatot teljesítene, ha ebben a rengetegben az eligazodást lehetővé tenné, és megszervezné a minden egyes jogászréteget magába foglaló egységes szakmai továbbképzés rendszerét. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a továbbképzési rendszer minden egyes jogászrétegre kiterjedne, függetlenül attól, hogy az egyes főhatóságok több-kevesebb sikerrel szerveznek-e szakmai oktatást. Remélem, a sorra kerülő választások után ez a gond országosan és a megyénkben is megoldódik, s a Magyar Jogász Szövetség teljesíteni tudja feladatát. Serédi János D. M. Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a CSOMIÉP által kifejlesztett, H alakú vasbeton térelemek felhasználásával épít lakóépületet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új, kísérleti elemek gyors építkezésre adnak lehetőséget, több lakásos társasház, sorház, teraszház, illetve irodaház megvalósításához Fotó: Gál Edit Eltiltás a járművezetéstől A legfőbb bírói fórum büntető tanácsa helyt adott a Legfelsőbb Bíróság elnöke által emelt törvényességi óvásnak, amelyet egy, már jogerősen elbírált közlekedési bűncselekmény részben „enyhe” büntetési tételei miatt nyújtott be. A háromvádlottas ügy „főszereplője”, a 44 éves budapesti Sivó Ferenc személy- gépkocsijával Nagykanizsára utazott, s ott különböző szórakozóhelyeken iszogatott. Csatlakozott hozzá a 28 éves, nagykanizsai Szabó Antal és a 23 éves bagolai Dömötör János is. A mulatozás után kocsi- kázni támadt kedvük, s bár újdonsült ismerőseinek nem volt jogosítványuk, a már erősen ittas Sivó Ferenc átadta a volánt Szabó Antalnak, majd a teljesen gyakorlatlan Dömötör Jánosnak. Egy nagy sebességgel végrehajtott előzéskor Dömötör elütött egy kerékpárost, akit bordatörésekkel szállítottak kórházba. A Zalaegerszegi megyei Bíróság Dömötört súlyos testi sértést okozó ittas jármű- vezetés miatt nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte, és két évre eltiltotta a jármű- vezetéstől, vagyis a jogosítvány megszerzésétől is. A másik két vádlott büntetését részben megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság. Határozatában kiemelte, hogy mind a járművet ittasan vezető, mind pedig a jármű vezetését ittas, illetve jogosítvány nélküli személynek átengedő vádlott súlyosabb pénzbüntetést érdemelt. Az új BTK szerint napi tételekben kell megállapítani a pénzbüntetés mértékét, s annak az elkövetett bűncselekmény súlyához kell igazodnia. Ezért Sivó Ferencnél és Szabó Antalnál egyformán 40—40 napi — a korábbihoz viszonyítva csaknem kétszer annyi — büntetési tételt állapítottak meg. Megváltoztatták a két vádlott által naponta fizetendő büntetések összegét is. Ez ugyanis a különböző jövedelmű embereknél nem lehet azonos, mivel akkor a büntetés az egyiket súlyosabban, a másikat kevésbé érzékenyen érintené. Sivó Ferenc jövedelmére tekintettel, naponta 200 forintban állapították meg a pénz- büntetés összegét. Szabó Antal pénzbüntetésének napi tételeit viszont száz forintra mérsékelték. Ezenkívül a bíróság Sivó Ferencet egy évre eltiltotta a járművezetéstől. A határozat indoklásában hangsúlyozta: e mellék- büntetés kiszabását már csak azért sem lehet mellőzni, mivel' a gépjármű-tulajdonos a BTK szerint a járművezetés tiltott átengedése miatt felel, s ezzel a KRESZ-t is súlyosan megszegte. Márpedig a törvény szerint nemcsak a járművet ténylegesen vezető személyt, hanem a KRESZ bármely szabályának megszegőjét is el lehet tiltani a járművezetéstől. Cserepes népiszőttes-vásár Országos cserép- és népi- szőttes-vásárt rendeznek augusztus 10-én Veszprémben. A város központjában megrendezésre kerülő vásárra és a kapcsolódó bemutatóra eddig 45 fazekas, 14 népiszőt- tes-készítő, kézimunka-elő- nyomó, .,2 kékfestő, 8 lakás- díszítő, csontfaragó, kosárfonó, rézműves és szíjjártó népművész és kisiparos jelentette be részvételét. Ezenkívül számos háziipari szövetkezet, majolikagyár és fazekasszövetkezet is bemutatja termékeit.
