Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-23 / 171. szám
1980. július 23., szerda o flz állatok sem egyformák! Tehenet nevelni... JEGYZET II hozzászóló... A kínos csendet, mint mindig, most is ő törte meg. Igazított egyet a kabátján, azután szólásra emelkedett. — Nem értem, miért nem hagyják dolgozni az embert — dörögte, s látszott rajta, most sem fogja válogatni a szavakat. Az igazgató igyekezett közömbös képet vágni, a főmérnök magasan elnézett a szónokló feje fölött, a művezető sápadtan pislogott, a „magas vendég” érdeklődő arccal ült. — Naponta egy-két óra hosszat állnak a gépek. Akadozik az anyag- ellátás, tele a raktár eladatlan termeikkel. Anyagot pakoltatnak velünk, előbb oda, azután visz- sza, majd megint tovább. Aki mindezt szóvá teszi, az egyszerre csak vezetőellenes lesz... — egy pillanatra elhallgatott, mélyen levegőt vett. Az igazgató elsápadt, a főmérnök szeme villámokat szórt, a művezető elernyedten maga elé meredt, a „magas vendég” látta, hogy a munkások egyetértőén bólogatnak. — Most meg beruházásról, gépekről beszélnek — folytatta —, amelyeket több 10 millió forintért hoznak majd ide, holott a régiek is csak egy műszakban mennek, a 8 órából is csak 4—5 órát „hajtjuk” őket úgy istenigazából, s amit gyártunk, azért kevesebbet kapunk, mint amennyiért előállítjuk. Az igazgató színtját- szott, összeomlani látott mindent. Ha ezt a „magas -vendég” elhiszi, hiába építgette kapcsolatait hosszú éveken át, mégsem lesz beruházás, nem lesz több nyugati út, az is lehet, vizsgálatot indítanak. A főmérnök ellenszenvesen nézett az igazgatóra, majd tekintetével a „magas vendég” kegyeit kereste. A művezető hol az igazgatóra, hol a főmérnökre, hol a munkásokra nézett. A vendéget láthatóan szórakoztatta a helyzet. — A legjobb szakmunkások itthagyják a gyárat, nem lehet fegyelmet tartani... — mondta még a hozzászóló, azután leült. A tanácskozás nem tartott sokáig. Nem volt több hozzászóló. Az igazgató válaszolt, mondott néhány általánosságot, meg azt is hozzátette, mindenki a saját portáján seperjen előbb, sérelmeiért ne az egész közösség kárára igyekezzen elégtételt szerezni... Másnap reggel vi- gyázzban állt az igazgató előtt a főmérnök, a művezető, a személyzetis, a párttitkár, a szak- szervezeti titkár... Az igazgató dühöngött — ezt a garázdát, ezt a... ezt az alakot ki kell rúgni innen, tönkretesz mindent — üvöltötte. Másnap azt az alakot fegyelmivel elbocsátották, mert munkaidőben, miközben anyagra vártak, kávézott, cigarettázott. A „magas vendég”, aki az ülés után elutazott, rövidesen vizsgálatot rendelt el. Az igazgatót és a művezetőt leváltották, az új igazgató a főmérnök lett. A beruházás megvalósult, a hozzászólóról több szó nem esett. — nyes — — Mit eszik egy tehén? — Füvet — mondja a naiv. — Tömény fehérjét — állítja a bennfentes. — Amit adnak neki — mondja elnéző mosollyal a laikus. — A tehenek etetése érdekli? — kérdez vissza a szakember. — Nem az etetésnél kezdődik a dolog, ott végződik. Akkor kezdjük az elején. — Téves az a felfogás, miszerint a szarvasmarhatenyésztés milyensége az istállóban dől el — hangoztatták nemrégen egy tanácskozáson a BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat szakemberei. — A földeken az ott termesztett takarmány- növények betakarítására kell visszakanyarodnunk. 1 Mielőtt tovább folytatnám a cikket, hadd ejtsek néhány szót a BOSCOOP-ról. Négy éve alapította 16 tsz. Jelenleg 122 tagja van, s további 300 gazdaságnak teljesít szolgáltatásokat. A szarvasmarhatartással kapcsolatos elméleti és gyakorlati kutatásokkal, dolgokkal foglalkoznak. Dr. Vereség János, a cég főállatorvosa mondja. — A hazánkban betakarított szénának körülbelül egy- harmada kifogástalan minőségű. A maradék kétharmad rossz. Az a baj, hogy ezt is megetetik a tehenekkel Persze, korszerű gépek és technológiák kellenének a széna begyűjtéséhez, szárításához és feldolgozásához. Mindezek jelenleg még csak mutatókban lelhetők fel széles e határban, például Szek- szárdon. A BOSCOOP a fejlett szarvasmarha-tenyésztésű országok kutatásait próbálja átültetni a honi valóságba. Ennek megfelelően nyugati technológiára esküszik. Az előbbivel nincs is gond, csak az utóbbival. A tőkés import korlátozása a céget is érinti; akadozik az ellátás, bár ezt a BOSCOOP nem szívesen vallja be, félvén, hogy akkor megrendül a partnerek bizalma. Aztán ott van a borjúnevelés módszerének a kérdése is. A BOSCOOP állítja, hogy az ő technológiája olcsóbb, mint bármely más hazai eljárás. Talán nem is erről kellene vitázni elsősorban, van ennél izgalmasabb téma is, ami szintén kapcsolódik ehhez. A Sárréti Tsz állatorvosa, dr. Pallaghy Ferenc mondja: — A BOSCOOP technológiája olyan szigorú eljárásokat tartalmaz, amelyeket szinte lehetetlen megtartani a hazai körülmények között. Ügy vélem, itt van a kutya elásva. Ismét dr. Vereség Jánost idézem. Náluk a korszerű szarvasmarha-tenyésztésben úgy fest a dolog, mint mikor a kocsi megelőzi a lovat. Arról van szó ugyanis, hogy a mai igényeknek tökéletesen megfelelő tehénfajtákat akkor hoztuk be az országba, amikor nevelésükhöz még nem voltak biztosítva a feltételek. Kezdve a szénabetakarítással a legelőterületeken át a modern istállók építéséig. 2 Nagyon fura ugyanis, hogy például a Holstein-fríz fajta nálunk jóval kevesebb tejet ad, mint őshazájában. Vajon miért? — Nyugaton nincsenek olyan nagy tehenészetek, mint nálunk — mondja dr. Barkóczi István, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnökhelyettese —, ott körülbelül 400 tehenet tartanak egy telepen. A mi szövetkezetünkben ezer a számuk. Náluk állandóan legel a tehén, s jobb minőségű szénát adnak neki enni. S még valamit: a gazdáknak ott van még szívük az állatoknál, mert a létük függ tőle. Szépen bánnak a tehenekkel, másodpercnyi pontossággal történik a nevelés. Jó helyre tudnak feküdni, nem nedves az alom, nem trágyás a tőgyük... Nagyon összetett dolog ez tehát, akár az egyik, akár a másik tényezőt emeljük ki a sok közül, s csak azt vizsgáljuk, zsákutcába jutunk. A vitában büntetés nélkül el lehet követni ezt a hibát, a tehenek nevelésében már nem. Az állat büntet. A szuper betonkarámokba terelt kérődzők lázadnak a sorsuk ellen. A helytelenül összeállított étrendtől máj- gyulladást kaphatnak, meddővé válhatnak, emésztőszervi rendellenességek is felléphetnek. Az állatok szervezetének tökéletes működésepedig alapfeltétele, hogy egészséges borjakat hozzanak a világra, sőt, kifogástalan minőségű tejet adjanak. Nem egy tsz szakembere kapott ijedten a fejéhez a hír hallatán, hogy jövőre szigorúbb feltételeket szabnak a tejfelvásárlók. A tejben ugyanis elég sok csíra van, amely rontja a folyadék minőségét. Ez nem azt jelenti, hogy a tej rossz, de jelzi, hogy nem is a legjobb. 3 A jobbító szándék mindenkiben megvan; de vajon adottak-e a szükséges feltételek is? Nálunk a gépi fejés egyik átka, hogy időnként begyullad a tehenek tőgye. Élénkül a kistermelők érdeklődése a mezőgazdasági hitelek iránt. Az OTP illetékesei az MTI munkatársának kérésére tájékoztatást adtak a jelenleg érvényben levő és újabb elemekkel bővített hitelfeltételekről. A fennálló rendelkezés szerint kölcsönt igényelhet minden olyan személy, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülettel — háztáji, kert, udvar, bérlemény — rendelkezik, és azt növénytermesztéssel vagy állattartással kívánja hasznosítani. A rendelkezés részletesen meghatározza azt is, hogy milyen célra vehető igénybe kölcsön, egyebek között például a zöldségtermesztésre, gyümölcsös telepítésére, állattartásra, takarmánybeszerzésre, gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére. A kölcsön mértékét a rendelkezések az alábbiakban szabályozták: a kölcsön célját szolgáló mezőgazda- sági termeléskor legfeljebb 15 ezer forintig, lejárta a megtérülés, valamint az igénylő havi jövedelmének figyelembevételével legfeljebb öt évig terjedhet. Kamata évi 8 százalék. Mező- gazdasági kisgép beszerzésekor — amennyiben a vásárlás állami vagy szövetkezeti szervnél történik — a vételár 80 százalékáig, legfeljebb 50 ezer forintig terjedő, maximum 5 éves lejáratú kölcsön igényelhető. A kamat évi 8 százalék. A kisgazdaság és a nagyüzem kooperációjának elősegítésére a szerződést kötő árutermelő kisgazdaságok részére kedvezményes feltétellel ad kölcsönt az OTP. A hitelcélok igen változatosak. Egyebek között a szerződéses szarvasmarha-hizlaláskor, illetve szarvasmarha tenyészállat beszerzésekor — amennyiben az állatforgalmi Higiénia, higiénia. Szeretni, becsülni kellene az állatokat, egyrészt. Másrészt azonban vannak kivédhetetlen támadások is: a fejőberendezések nem mindegyike honi termék, akadozik az alkatrész-utánpótlás is. Csak az a tehén ad jó tejet, amelyik pontosan annyit eszik, amennyit a szervezete rendben meg tud emészteni. Régebben ez igen egyszerű volt. Az állatokat kicsapták a legelőkre, ahol ők sem többet, sem kevesebbet nem ettek a kívánatosnál. Amióta az etetésből tudományt csináltak szakembereink, amióta vészesen csökkennek a legelőterületek, ritka az a szarvasmarha, amelyiknek optimális az étrendje. A nagyüzemi technológiák csak átlagokat ismernek, de mint ahogy az emberek, úgy az állatok sem egyformák. Végezetül még valamiről, amit a BOSCOOP egyik szakembere tett szóvá. A jelenlegi tejtermelési verseny formáját kifogásolta. Nem egy tsz-ben ugyanis olyan teheneket is fejnek, melyek nincsenek nyilvántartva. Így figyelemreméltó eredményeket tudnak elérni az egy liter tejhez felhasznált takarmánymennyiségben is. Másutt valósággal kizsákmányolják az állatokat, ami természetesen megbosszulja magát. S az eredmény? Magyarországot némi jóindulattal is csak a középmezőnyben találjuk az egy tehéntől kifejt tejmeuy- nyiség alapján. Pedig nem önáltatásra van szükségünk, hanem egészséges szarvasmarha-állományra, sok kisborjúra és jó tejre. A képlet egyszerű... vállalattól, az állattenyésztési felügyelőségtől, tsz-től, illetve közvetítésükkel történik — a vételár erejéig, legfeljebb 50 ezer forintig terjedő kölcsön vehető igénybe ötéves lejáratra. A kamat évi 6 százalék. E hitelcélhoz kapcsolódva - istállóépítésre további 25 ezer forint kölcsön igénybevételére is lehetőség van, ez esetben a kamat évi 8 százalék. Szerződéses zöldségtermeléskor, állathizlaláskor, állattenyésztéskor a kölcsön összege hitelcélonként 25-25 ezer forint, és legfeljebb 50 ezer forintig terjedhet. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésére, felújítására — amennyiben legfeljebb 1500 négyzetméter földterület kerül betelepítésre, — telepítési engedély alapján 25 ezer forint összegű kölcsön igényelhető. Lejárata — a termőre fordulás évétől függően — legfeljebb 10 év. A termőre fordulás évéig törleszteni nem kell. A kölcsön fedezetéről is intézkedtek, a kölcsönigénylő, illetve házastársa együttes jövedelmének háromszorosáig kezest állítani — amennyiben egyéb tartozás a fizetést nem terheli és a törlesztő részlet a jövedelem 33 százalékát nem haladja meg — nem kell. Ezt meghaladó kölcsönösszeg esetén egy vagy két kezes állítása a szükséges. A kölcsönök felhasználását általában 30 napon belül igazolni kell. A kedvezményes feltételek mellett igénybe vett kölcsönöknél a beszerzéseket általában állami szervtől kell eszközölni, egyéb esetben a felhasználás igazolása magánszámlával is történhet, amelyen az eladó és a vevő nevén, személyi igazolványszámán kívül két tanú aláírása is szükséges. Horváth István Tájékoztató a mezőgazdasági termelési kölcsönökről Békés megye a szegedi vásáron Lapunk vasárnapi számában bemutattuk a vásári díjat nyert Békés megyei kiállítókat: a Békéscsabai Kötöttárugyárat, a Békés megyei Vegyesipari Vállalatot, a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalatot, a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemét és a békésszentandrási szőnyegszövőket. A sort most a megyét képviselő többi vállalattal folytatjuk, amelyeknek termékei ugyancsak felkeltették a szegedi ipari vásár látogatóinak érdeklődését. A körösladányi METAKÉMIA Ipari Szövetkezet a nem nedvszívó iskolai vízfestékek egyedüli gyártója az országban. A különböző festékkészletek mellett elhozták a kiállításra kozmetikai és háztartási vegyipari újdonságaikat is A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat termékei nagy részét exportálja, de étvágygerjesztőén csomagolt árui itthon is ismertek A zöldségvetőmag-nemesítés és -termesztés eredményeit a Vetőmag Vállalat rendezésében a szentesiek és az orosháziak tárták a nagyközönség elé A kőolaj- és gázkitermelés nélkülözhetetlen szerelvényeinek gyártója: az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár Orosházán t Fotó: Martin Gábor
