Békés Megyei Népújság, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

o 1980. július 23., szerda Beszélgetés a gyulai várjátékok zenei programjáról Tizenhetedik évad — a gyulai várjátékok már jócskán túl van a gyermekkoron. Elég egy pillantást vetni az idei műsorrendre. Teleki László újrafelfedezett-átiga- zított Kegyence, Székely János történelemfilozófiai mély­ségű drámasorának (a két éve bemutatott, megrendítő erejű Caligulához társuló) remeke, a Hugenották, Herná­di Gyula és Jancsó Miklós új színpadi ősbemutatója, az „V.N.H.M.”. És talán mindenekelőtt: Kodály Zoltán két alkotása, a magyar zenei műveltség világhódító alapmű­vei, egyetlen estén: benn, a várban a Székelyfonó, künn, a vártó színpadán a Magyar Zsoltár, a Psalmus Hunga- ricus. önmagáért beszélő sorozat. A várjátékok túlnőtt minden provincionizmuson. Túl a nyári kommersz szó­rakoztatás szokvány gyakorlatán. Látnivaló, hogy nyitni akar. Kinyitni a várkaput, szó szerint és jelképesen. Ér­téket közvetíteni — mindenkihez. A magyar történelmi dráma múltjának és jelenének értékeit, s az idén elő­ször: a magyar zenetörténet értékeit is. Jó irányú-e a 17 éves „ka­masz” pályaválasztása? Foly­tatható-e nagy távon a most felvállalt program? Ezekről a kérdésekről faggatjuk ez­úttal Sik Ferenc érdemes művészt, a Várszínház mű­vészeti vezetőjét és Zoltai Dénes professzort, a művé­szeti tanács tagját. Sik Ferenc: Jó szó: nyit­ni akarunk. Igazában már évek óta. De félreértés ne essék: mi a várat akarjuk kinyitni. Azt a várat, mely a magyar történelem viharos századainak színtere volt, s éppen ezért inspirálhatott és inspirálhat a jövőben is színházi kísérleteket. A Vár­színház legyen csak a jövő­ben is elsősorban a magyar történelmi dráma műhelye és otthona. A hely szelleme erre kötelez. De kötelez egyebekre is. A tőszomszéd­ságban ott van pl. a Dürer Terem. Innen a környékről röppentek ki a nagyvilágba valamikor az Ajtóssy család vándor kedvű sarjai. Gyula kulturális élete okkal becsü­li ezt a képzőművészeti tra­díciót is. A múzsák már­most — így tanultuk — test­vérek. Fogják egymás kezét. Amikor én nyitni szeretnék, persze, hogy legelőbb saját múzsám ihlet: a színházé. Színház pedig tömegek nél­kül — fából vaskarika. En­gem legalábbis erre nevelt felejthetetlen emlékű meste­rem, Nádasdy Kálmán. Az 5 intencióját vélem követni akkor is, amikor igent mon­dok a zene múzsájával való kézfogásra. Boldog vagyok, hogy az idén én rendezem e kézfogás „nyitányát”. Két­szeresen boldog, hogy Ko­dály Zoltán műveire esett a választás. A Székelyfonóra, a Bábái Miklóstól kapott haj­dani indíttatás óta művészi ambícióim tán legnemesebb tárgyára, és a Psalmus Hun- garicusra. És sokszorosan boldog, hogy a Kodály-tra- díció olyan „zsoltárosai” és „prófétái” vállalták fel en­nek a zenei programnak az ügyét, mint a Psalmust ve­zénylő Gulyás György, vagy a Székely fonó remek Kérője, Melis György... Zoltai Dénes: A nyitás hí­ve vagyok magam is, és nemcsak másutt pertraktá- landó szubjektív okokból. Az én pályámat indító mesterek, köztük legelsősorban Lukács György, esztétikai meggyő­ződésemé tettek egy első hallásra tán szokatlan té­telt: a zene igazában keresz- tül-kasul történelem, amely hangzó formákká sűrűsödött. Minden zenei forma, minden zeneivé lényegülő hang, em­beri cselekvések és szenve­dések lenyomata. Őrzi, jer lenvalóvá teszi egyén és kö­zösség múltját. Meglehet, sokszor felszínesen, foncsorát vesztett tükördarabként, úgy valahogy, ahogyan hajdan volt slágerek szövege és dal­lama alapján összerakható mondjuk a letűnt Horthy-vi- lág krónikája, a dzsentroid, álkorszerű, olykor érzelgős, olykor a nagyvilágit mímelő ismert érzület és mentalitás. És lehet, hogy úgy, ahogyan Kodály idézte fel az egykori székely faluközösség életét: teljességében, hitellel, az ősi folklór borostyánkő-formái­ba zárva dolgozó emberek, fiatalok és kisöregek örömét- bánatát, könnyét-mosolyát. És ott a Psalmus. Hány tör­Környezetvédelmi A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás egészség- nevelési csoportja a megye több mint 30 napközis tábo­rában hirdetett környezetvé­delmi rajzpályázatot ezen a nyáron. A gyerekek augusz­tus 20-ig küldhetik be mun­káikat, amelyek témája a tábor, otthonuk vagy iskolá­juk környezete, tisztasága. A ténelmi korszak üzenetét zengeti meg bennünk, mai hallgatókban? Ott a mű ke­letkezésének rétege: a bukott forradalom utáni feljajdulás, átkozódás és vigasznyerés; a haladó nemzeti közösség éne­ke, meg egy magányba szo­rított, meghurcolt zeneköltő prófétáló hitvallása. És pró- fétál-e modem zsoltáros a szegénység világtörténelmi felmagasztulásáról, a vérszo- pók, a kevélyek aláhajigá- lásáról. Ott a vértől csatakos magyar múlt prédikátorának meditációja, máig is friss, életes költői nyelven. És ott a mélyréteg: Dávid ótesta­mentumi átokmondása és fé­lénk-szemérmes reménykedé­se egy emberhez méltó vi­lág eljövetelében. Ott a vi­lágtörténelem. Annak vulká­nikus rétegeit sűríti élmény- nyé a gyémántkemény zenei forma. Sik Ferenc: Ilyesmit sej­tek a múzsák ma is időszerű testvéri egymásra találásá­nak gondolatában. Zenedrá­ma: ez a fogalom a görögök­nek még evidencia volt. Ze­nés népdráma: hát nem ez bizonyult a légi dőtáll óbb művészi törekvésnek a Gyu­láról kiröppent Erkel Ferenc életművében? Erkelt ebben látjuk Verdi, Wagner, Mu­szorgszkij kortársának. A magyar szabadtéri színját­szás emlékezetes Aidákat, Trubadúrokat produkált fél­évszázados története során. Ha ma a gyulai várjátékok a zene felé nyit, Erkel szel­lemét is szeretné a maga ol­dalán tudni. Mert a várjá­tékok legnagyobb ambíciója: részt vállalni egy országos közművelődési program va­lóra váltásában. Zoltai Dénes: Így igaz. Ez a nevezetes nyitás igazi ér­telme. S ha minden sikerül, az ősi vár otthont adhat nemcsak a „hangok két nagy tanárának”,' az Erkel-tradí- ciót megújító és egyetemessé tágító Bartóknak és Kodály­nak, hanem az új magyar zene komponistáinak és elő­adóművészeinek is. Hagyo­mány és megújulás: van-e a szocialista tartalmú közmű­velődésben ennél reálisabb és reményt keltőbb pálya­irány? rajzpályázat legjobb, legszebb munkákért a kis alkotók megérdemelt jutalomban részesülnek, me­lyeket tavasszal a környe­zetvédelmi nap alkalmából vehetnek át. Ezen a napon nyílik meg a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházban a beérkezett legjobb rajzokból rendezett kiállítás is. A tévétalálkozó haszna Nyárvégi előzetes Mezőhegyesről Bár a változékony, nyári­nak sokszor aligha nevezhe­tő időjárás meghúsított már néhány nyári szabadtéri rendezvényt, a mezőhegyesi szervezők mégis bíznak ab­ban, hogy az augusztusra és szeptemberre meghirdetett programjaikat a Béke parki színpadon tarthatják meg Az első ilyen augusztus 3- án, vasárnap este fél 8 óra­kor kezdődik. A könnyűze­nei műsorban Máté Péter táncdalénekes és Angyal Já­nos parodista mellett Ban­gó Margit, Pálfi Péter és Li­geti Ibolya is fellép; kísér a Túrán—Budai—Deák együt­tes. Egy hét múlva, 10-én kezdődik Mezőhegyesen a megyei fafaragó alkotótábor. Az egyhetes munka után a résztvevők alkotásaiból be­mutatót is rendeznek. Au­gusztus 19-én, kedden este 7 órakor a szabadtéri színpa­don a szegedi ÉDOSZ-tánc- együttes mutatja be leg­újabb műsorösszeállítását. Már az első őszi hónapra esik az a könnyűzenei kon­cert, amelyen Korda György, Horváth István és Kovács Apollónia lép a Béke téri szabadtéri színpadra. A magyarnótaest szeptember 14-én, vasárnap este fél 9 órakor kezdődik. A mezőhegyesi közművelő­dési programsorozatot egy igen nagy jelentőségű kiál­lítás zárja a tervek szerint. Szeptember 23-án nyitják meg az ÁFÉSZ társalgóter­mében a szarvasi Ruzicskay György festőművész tárla­tát, amelyet a nagyközség lakói, az érdeklődők október 4-ig tekinthetnek meg. T íz éve, hogy Veszp­rémben júniuson­ként megrendezik a művészeti televíziós filmek seregszemléjét. Tíz éve, hogy alkotók, tévések, írók, színé­szek, kritikusok számára ta­lálkozási lehetőséget, alkotó légkörű vitákat biztosít ez az esemény, amely nevében is szerényen találkozónak hirdeti magát, nem hivalkod­va a fesztivál ranggal. S a találkozás lehetőségét adja e rendezvény a közönséggel is. Hiszen a televíziós alko­tóknak más lehetőségük! nincs is a közvetlen közön­ségtalálkozásra, a közönség­reagálások lemérésére, ér­zékelésére. A színházi ren­dező beül az előadásra, a filmek alkotói megnézhetik produkciójukat nyilvános ve­títéseken — de a televízió­sok nem kopogtathanak be a családokhoz, hogy meg­tudják, tetszett-e az embe­reknek amit csináltak, nevet­tek-e a poéneken, együtt számyaltak-e a magasröptű gondolatokkal, vagyis hogy vették-e a lapot, megértet­ték-e az alkotói szándékot. Szinetár Miklós köszöntő­jéből idézzük: „Fiatal, s ép­pen csak kibontakozó művé­szeti ág életében egy évti­zed nem kis idő. És ha 1980-ban a drámai, valamint a szórakoztató művek vetél­kedése folyik, ne felejtsük el, hogy e meghatározó idő­szakban velük együtt más alkotóműhelyek munkái is felvonultak itt, és segítették jobban megértetni törekvé­seinket. Találkozó a közönséggel, és e meghatározó erejű kap­csolat jegyében találkozó ön­magunkkal is, gondolataink­kal, elképzeléseinkkel, jele­nünkkel és jövőnkkel — ez a veszprémi rendezvény cél­ja és értelme”. A veszprémi Dimitrov Mű­velődési Központban — az idén a drámai és a szórakoz­tató kategóriában — 23 al­kotást láthatott a közönség. S láthatta a második műsor­ban az egész ország. Meg­ítélhette bárki — vajon a zsűri döntése találkozott-e ízlésével, véleményével. A zsűri sokrétűsége — tagjai közt egyetemi tanár, író, újságíró, filmszakember, ze­neszerző, közéleti személyi­ségek — maga is biztosíték, a megalapozott pártatlan döntésre. Talán a versenynél is na­gyobb érdeklődés kíséri a- jövőben műsorra kerülő tv- alkotások1 bemutatóját. A kü­lönböző társadalmi közeg­ben tartott ősbemutatók, és a közönségtalálkozók ugyan­csak tanulsággal szolgálhat­nak alkotónak, színésznek egyaránt. Csakúgy, mint a szakmai viták, amelyek a tévéesztétika alapjait, a te­levízió művészetsajátságait kívánják elemezni, értelmez­ni, olykor a hazai tévémű­vészet helyzetét a világ más televízióival összevetni. Az idén is egy-egy nagyobb idő­szaknak alkotásait mérlegel­te a szakma. A Magyar Televízió sok más funkciója mellett — a művészeti műhely szerepét is betölti. Orientáló felada­tot is vállal, írókat, rende­zőket vonz, s a mai magyar irodalomra is termékenyítő- leg hat. A tévétalálkozók po­zitívuma az is, hogy felhívja a figyel­met a maradandó alkotások­ra. Meggyőz bennünket, hogy az oly sokat szidott, kritizált műsorban jó, sőt kiváló alko­tásokkal is találkozhatunk. (Kádár) Már az utolsó külső és belső munkálatokat csinálják a szeghalmi ifjúsági és úttörőház épü­letén. Előreláthatólag szeptemberben lesz az átadás, így az új tanév kezdetén a fiatalok birtokba vehetik az új intézményt ^ Fotó: Gál Edit MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A ravasz Kabók. — Tö­mörkény István elbeszélé­se. (ism.) 8.51: Olvasólámpa. J.01: Kozák Gábor József népi zenekara és Reményi Sán­dor nótafelvételeiből. 9.39: Kis magyar néprajz. 10.05: Olimpiai híradó. 10.20: Kököjszi és Bobojsza. — Török Sándor meseregé­nye rádióra alkalmazva. 10.39: Fecskék és Fruskák. — Ar­thur Ransome regénye folytatásokban. 11.04: Válaszolunk hallgatóink­nak. 11.19: Schiff András zongorázik. 12.35: Olimpiai híradó. 12.55: Kettős könyvelés — riport. 13.15: Operaslágerek. 13.45: örökzöld dzsesszmelódiák. 14.36: Kőruspódium. 15.10: Olimpiai hírek. 15.15: Geszty Szilvia Adám Jenő népdalfeldolgozásaiból énekel. 15.28: Sztárok — anekdoták nél­kül. 16.05; Kritikusok fóruma. 16.15: Bemutatjuk új Goldmark- íelvételünket. 17.12: Olimpiai hírek. 17.17: Vállalkozó szövetkezetek. 17.45: Népzenei emlékek Len­gyelországból. 19.15—21.30: Halló, itt Moszkva! — Közvetítések, tudósítá­sok a XXII. nyári olimpiai játékokról. 21.30: Üj lemezeinkből. 22.15: Moszkva ’80. — összefog­laló az olimpia eseményei­ről. 22.35: Tíz perc külpolitika. 22.45: Magyar előadóművészek. 23.20: A St. Martin-in-the- Flelds-i kamarazenekar játszik. 0.10: Jáger Balázs János gor- donkázik. PETŐFI RÁDIÓ 8.057 A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 8.20: tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.17: Olimpiai híradó. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Jegyzet. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig ... 16.00: Fordulók a Ura történeté­ben. 16.40: Olimpiai híradó. 16.50: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 17.10: Nem zavarok? A hallgató vendége: Rékai Gábor. 17.30—19.10: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játé­kokról. 19.10: Krakkói anziksz. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kiváncsiak Klubja. 21.23: Népdalkörök országszerte. 21.43: Sanzonalbum. 22.14: Farkas Ferenc daljátékai­ból. 23.15: A dzsessz a 70-es években. ni. MŰSOR 9.00: Lift off. — Angol nyelv kicsiknek — nagyok segít­ségével. 9.15: Nagy mesterek kamara­zenéjéből. 11.05: A Dunánál. 11.25: Komoly zene — könnye­dén. 12.00: Otelló. — Részletek Verdi operájából. 13.07: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Telemann-lemezét. 14.00: Kamaramuzsika. 15.01: Zenekari muzsika. 16.15: Claudio Abbado operafel­vételeiből. 16.52: öt földrész zenéje. 17.00: Kamarazene. 18.17: űj Múzsa lemezeinkből. 19.05: XIX. századi operákból. 20.06: Külföldi tudósoké a szó. 20.21: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar Mozart- hangversenye az Erkel Színházban. 21.34: A háborúnak vége. 22.03: Balassa Sándor műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00: Hírek. — Régen hallott együttesek. Dave Dee együttesének slágereiből. 17.15: Tudomány a termelésben. Riporter: Merza Jenő. — A szolnoki Kilián Repülő­műszaki Főiskola és,a Ver­seghy gimnázium vegyes kara énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán. (A tar­talomból: Aszfaltmozaikok. — Félidőben. — A hűtő­vízről. — A szélvédő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Soul ritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ, I. MŰSOR 9.15: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 9.20: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás: 1. A kis kecske. Szovjet rajz­film. (ism.) 2. Én is va­gyok valaki. NDK rajzfilm, (ism.) (f.-f.) 9.40: Delta. Tudományos híradó, (ism.) (f.-f.) 10.00: A XXn. nyári olimpiai játékokról jelentjük... Is­métlés a tegnapi esemé­nyekből. 11.30: Nyári vakáció. Angol ze­nés film. (ism.) 15.40: Stop! Közlekedj okosan! Vasúti átjáró előrejelzése, (ism.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük ... 18.45: Reklám. 18.50: Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.00: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) . 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-hiradő. 20.00: Fiatalok órája. 20.55: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük... Közben: Reklám. Kb. 23.00: Tv-hlradó — 3. II. MŰSOR 17.50: A nyelv világa. 18.35: Tv-tükör. Dr. Szecskő Ta­más jegyzete, (f.-f.) 18.45: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük .. . Közben: Reklám, (f.-f.) 20.50: Unser Bildschirm. — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. 21.10: Tv-hiradó — 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Televíziós mesék felnőt­teknek : A halhatatlanság halála, (ism.) BUKAREST 11.00: Közv. a moszkvai olimpiai játékokról. 14.35: Oktatás — nevelés. 14.55: Szünidei képernyő. 15.40: Riportfilmek a nagyvilág­ból. 16.10: Közv. a moszkvai olimpiai játékokról. 18.20: Esti mese. 18.30: Tv-hlradó. 19.25: Filmmúzeum. Római va­káció. Amerikai film. 21.00: Tv-hlradó. 21.15: Közv. a moszkvai olimpiai játékokról. BELGRAD, I. MŰSOR 19.30: Tv-napló, utána olimpiai krónika, majd ökölvívás, (felv.) Közvetítések az olimpiáról: kézilabda, lab­darúgás, kosárlabda. 20.00: Olimpiai szerda, olimpiai szemle. 21.05: OJ: Torna: szabadgyakor­latok (nők), felv. 22.05: Olimpiai szemle. II. MŰSOR 16.25: OJ: úszás. 19.55: Ma este. 20.00: A. Popovic: Disznóügetés — dráma, színházi előadás. 21.45: Huszonnégy óra. 21.55: Az egyén háborúja — finn játékfilm. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Gyer­mekkorom kenyere, 6 és 8 óra­kor: Államérdek. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A kétéltű ember, 4 órakor: A baj­keverő, 6 órakor: A sáska nap­ja 1., n. rész. Békéscsabai Terv: Felkavart víz. Gyulai Erkel: csak fél G órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Gyulai Petőfi: Kojak Budapesten. Oros­házi Partizán: Walt Disney ál­latbirodalma.

Next

/
Thumbnails
Contents